Déli Hírlap, 1979. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1979-07-05 / 156. szám

♦ Utolsó igazítások a kombájnokon. Aratás alatt erre mar nem lesz idő... (Sólymos felv.) Miskolc éhes város 3, lj szakmunkások a MIÉP-nél A Miskolci Építőipari Vál. lalatnál tegnap ünnepélyesen fogadták az új, idén végzett szakmunkásokat, akik a teg­napi naptól már a vállalat dolgozói lettek, összesen 34- en (zömében építőipari mun­kások) jöttek a MIÉP-hez. akiket az iskolától (a 114-es Ipari Szakmunkásképző In­tézettől) dr. Polgár Péter igazgató búcsúztatott, a vál­lalattól pedig Fekete László főkönyvelő fogadott. 0 Biztosító berendezés az íÉÉasútnak A MÁV Miskolci Igazgató­ságának KISZ-esei ígérték, s teljesítették. Tavaly, amikor a lillafüredi kisvasút úttörő- vasútként közlekedett, a MÁV Miskolci Igazgatóságának KISZ-bi: ottsága akcióprog­Csütörtöki asszonyok Egy országos felmérés tapasztalata röppentette szárnyra a jól hangzó mondatot: a bevásárlócsütörtök nem mondott csütörtököt. A Belkereskedelmi Minisztérium megállapította, hogy az iparcikk- és ruházati üzletek későbbi zárásának bevezetése a lakosság körében kedvező fogadtatásra talált: hét közben a csütörtök lett a legforgalmasabb nap. Az eredmények láttán a kereskedelmi dolgozók körében is oldódik a kezdeti ellen­állás. Mint ismeretes, április 19-én vezették be az országos bevá_ sárlónapot. s 78 város 2270 üzlete tart nyitva este 8 óráig. Jó ötlet volt, hiszen aki „normál” munkaidőben dolgozik, az vagy elkapkodta a ruha- és televízió-vásárlást, vagy szabad, napot vett ki. vagy ellépett a munkahelyéről. Közrejátszot­tak a műszak heti egyszeri megnyújtásában hálózatfejlesztési gondok is. Köztudomású, hogy a forgalomnövekedéssel nem tart lépést, nem tud lépést tartani a boltépítés üteme, A meghosszabbított nyitvatartás relatív üzletbővítésnek számít. Lapunkban rendszeresen beszámoltunk a csütörtöki bevá_ sárlónap tapasztalatairól. A belvárosi boltok forgalma a vá­rakozást meghaladta, de — s ez miskolci sajátosság — a szűkén vett belvároson kívüli üzletekben az érdeklődés meg. lehetősen mérsékelt volt. Külön cikket (a kereskedelmi dol­gozókkal szemben némi elfogultságot érzők szerint: hősi eposzt) érdemelne annak ecsetelése, hógyan sikerült megszer. Főhajtás a jövendőnek A háziasszonyi panaszok egyfajta lényege: a város nem törődik velük. Törő­dik-e? Évekkel korábban, a zöld­ségprogram ismertté válása­kor. a zöldségprogram nem­csak a termelői fantáziát, hanem a termelési kedvet is módosítani tudta. A Miskolc környéki szövetkezetekben nagyobb helyet kaptak a kertészetek, de ami ennél lényegesen fontosabb: na­gyobb helyet kapott a város igényeihez való tervezés. Azt írtam korábban: a termelőszövetkezetek segít­ségre vártak. A város adott is segítséget, és most már ké­ső lenne bárkitől is számon kérni például az Új Élet Ter­melőszövetkezetnek adott öt­millió forintot. Az, hogy ott nehézgépeket vásároltak eb­ből a pénzből, pontosabban, hogy nehézgépeket is vásá­roltak, egyfajta módon jelzi a termelőszövetkezetek beru­házási éhségét is. MILLIÓKON MÚLIK Rossz tervező lenne az. aki nemlétező lehetőségekkel is számol. Az is rossz tervező lenne, aki a lehetőségekkel túlzó módon számol. A vá­rosi tanács, amelyről a há­ziasszony nem éppen hízel­gőn szól, a háziasszonyok háta mögött igenis tervez. Felmérte a termelőszövetke­zetek lehetőségeit, igen hig­gadtan feltérképezte a mun­kaerő-tartalékokat és -hiá­nyokat is. Adott tétel a szükséglet. Csepregi Csaba osztályveze­tő mondotta erről, hogy a teljes piaci kielégítés lehe­tetlen, ugyanő mondta erről, hogy a szövetkezetek meg­segítésével (ebben az esetben anyagi megsegítésről van szó) lényeges mennyiségű, a pia­ci árakon alakító többletter­mék lenne biztosítható. Elkészült egy javaklat amely a város ellátása sze­rint rangsorolja a szövetke­zetek fejlesztési elképzelése­it. Ezek szerint: az Új Élet Termelőszövetkezet tizenkét ezer négyzetméter fóliasáto­rának fűtő- és öntözőberen­dezése tizenhét millió forint­ba kerülne. Ez csak állami támogatással valósítható meg. Ötmillió forintba kerülne az Egyetértés Termelőszövetke­zet káposztasavanyító üze­mének fejlesztése. Ebből másfél millió forintot a ma­guk erejéből állnának, a töb­bihez kellene segítség. A felsőzsolcai Lenin Termelő- szövetkezet tizenkét ezer négyzetméteren a fóliasátrak fűtésével .lehetne versenyké­pes a piacon. A sajóhídvégi Rákóczi Termelőszövetkezet­ben ugyancsak a fóliasátrak fűtésére, ezen felül egy kút fúrására kellene majd ti­zenhét millió forint támoga­tás. Sajóvámoson ribizíit, meggyet, kajszi- és ősziba­rackot, diót telepítenének. Ehhez is kellene majd tizen­hét millió forint. Ez a jövő? A tervek már eljutottak a minisztériumig, a választ anyagi lehetősége­ink szabják meg. Ki kell mondanom, hogy nem a vá­ros odafigyelésén, vagy oda nem figyelésén múlik. Nem lenne város a város, ha nem akarna jobb piacot, de eb­ben a pillanatban még a mi­nisztérium állásfoglalásán, nem utolsósorban anyagi le­hetőségein múlik, hogy a kért hatvannyolc millió — távlatokban, igaz megtérülő — beruházáshoz, milyen se­gítséget tud adni. ÉS ADDIG? Az Egyetértés Termelőszö­vetkezet kertészeti vezetője mutatta, jó érzéssel írom, mert így igaz. hogy a fólia­sátrak alól sikeresen kiment a saláta, és nő a helyén a paprika, ami nem lesz pri­mőr. de termék lesz. Ugyan­itt kerti traktor szántott a fóliasátrak között, mert sze­rencsés esetben azon is te­remhet még. behozhatja azt. amit a rossz idő a szövetke­zettől. no persze a miskolci piactól is. elvett. Különben, aki csak a pia­con vásárol, annak szívből ajánlom: keressen magának egy szabad hétvégét, és men­jen el kirándulni rendhagyó módon a szántóföldekre. Va­sárnap is talál odakint em­bert. Beszélgessen vele. és rádöbben, hogy ezek az em­berek odakint, ugyanúgy szeretnének olcsóbb árakat idebent. És még egy valami, ami­ről írni kell. Korábban sok vád érte a termelőszövetke­zeteket, a sajtó, a rádió el­marasztalta őket a mellék­üzemágakért. Most, az emlí­tett szövetkezetekben egyfor­mán vallják: a jövedelmező melléküzemágak adják a fejlesztés egyetlen lehetősé­gét. Gondolom, hogy ezt is meg kell értenünk, hiszen a felsorolt szövetkezetek közül több volt mérleghiányos az elmúlt években, van. amelyik most is törleszt. Erről a pia­ci vásárlóéi azt mondja, hogy ha ráfizetéses, akkor szűntessük meg. Nos, a rá­fizetés még mindig óriási nyereség ahhoz képest, ha ezek a szövetkezetek nem termelnének. Nincs olyan állami támogatás ugyanis, ami a termékeiket pótolni tudná! Természetesen várjuk a jövendőt. Gondolom, okos dolog lenne, a lehetőségek értésével türelmetlenkedni. A termelőszövetkezetekben különben egy nehéznek ígér­kező aratás kezdetén, egy nehéz aratás közben jártam. Ezt megírni látványosabb le­hetett volna. Holnap viszont a vásárlótársaimmal együtt vásárolok ... BARTHA GABOR ramjában szerepelt, hogy többek között Lillafüreden biztosító berendezéseket sze­relnek fel. Nos, idén, hogy az úttörők befejezték a tanévet, már egy egészen más Lilla­füreddel találták magukat szembe. A közúti átjárónál automata fénysorompó mű­ködik, jelzők biztosítják a vonatok szabad áthaladását. A 4485 óra összmunkából 800 órát dolgoztak a MÁV-osok társadalmi munkában, a 867 ezer forint értéket 670 ezer forintért csinálták meg. E munkán kívül folyamatosan képzik az úttörővasutasokat is. vezni a munkát a jobbára csak nőket foglalkoztató üzletek­ben a későbbi zárás miatt. A bölcsődék, óvodák korábban engedik haza a gyerekeket. A „csütörtöki asszonyok” később kezdhetnek a vacsorafőzéshez. S ráadásul lekésik a televízió főműsorának elejét is ... Így aztán átrendeződött az élete sok ezer kereskedelmi dolgozónak, de az vitathatatlan, hogy a vásárlás körülményei javultak. Változtak a fogyasztói szokások is, hiszen röpke két és fél hónap tapasztalatai is azt bizonyítják, hogy a ruha­neműk és a tartós fog,yasztási cikkek beszerzésének napja egyre inkább a csütörtök lesz. Előbb-utóbb úgy számítanak rá a vásárlók, mint a Centrum-hétfőre, vagy a pénteki lot. tósorsolásra, vagy a vasárnapi totóra. S ha egy üzlet meg­indul, akkor feltartóztathatatlanok a következmények. Teg­nap olvastam, hogy a Jelmezkészítő és Kölcsönző Vállalat a házasulandók szíves figyelmébe ajánlja az új nyitvatartási rendet, mely szerint „a csütörtöki bevásárlónapon esküvői ruha este nyolcig kölcsönözhető”... (hreekn) Amit emberségből megtanultak... Határőrök búcsúztatása Leszerelő határőröket bú­csúztattak tegnap ünnepélyes keretek között a sportcsar­nokban. Sportversenyeken sem lehet türelmetlenebb a közönség, hiszen a nézőtéren rokonok, szülők, feleségek ül­tek. Maga az ünnepség katoná­san rövid volt. A Himnusz elhangzása után Gál Károly alezredes olvasta fel Benkei András belügyminiszter 28-as számú parancsát a sorkatonai idejüket letöltött határőrök leszereléséről. Röviden szólt a katonákhoz, akik 24 hónap alatt megtanulták a kiképzé­si tervben előírtakat, megta­nultak határőrként helytáll­ni, gazdagodtak általános is­lq\ dolgozik a vízművek Lapunk megjelenése után délután egy órakor, a szol­gáltató pártbizottság ülést tart. Jelentést hallgatnak meg a miskolci vízművek te­vékenységéről, a vállalat kö­zép., és hosszú távú fejleszté­sének terveiről, valamint tá­jékoztató hangzik el ,az im­portból származó anyagok íelhasználásáról, s a csökken­tésére tett javaslatokról. ♦ Homokból tégla... Korszerű mészhomoktéglagyár üzemel Barcson, a Diára partján. Beremendről szállított mészből, s a Drávából nyert homokból különféle méretű téglákat készítenek, melyek szilárdsága a hagyományos tégláéval megegyezik. A készterméket Dél-Dunántúlra, valamint Ba­ranya megyébe szállítják. Ebben az évben mintegy 11 millió téglát gyártanak. (Gyertyás László felvétele) méretekben, erősödtek fizi­kailag. Mellettem egy nénike súg­ta, csak úgy az egész világ­nak eldicsekedni, hogy a gye­rekre nem megy rá a régi hája. úgy megemberesedett. Dánosok György határőrt fo­gadni ugyanis nemcsak a szü­lők jöttek el Özdról, hanem a nagymama is. Egyszer össze lehetne gyűj­teni azt, amit ilyenkor a szü­lők mondanak. Apák azt, hogy megkomolyodott a gyerek, édesanyák azt. hogy rendet tanult, hogy felnőtté érett a gyerek. Odalent az ünnepség ment a maga előírt rendje szerint. Fent a karzaton gyerekhang ünnepelt, a kétéves Polgar Lajost bizony úgy kellett megfogni az édesanyjának, mert a gyerek meglátta apu­cit. Az ünnepségen részt vettek a párt- és állami szervek kép­viselői is. Bíró Dénes, a Ha­zafias Népfront megyei bi­zottságának politikai munka­társa, köszöntvén a leszere- lőket azt kérte, hogy most. a civil életben kamatoztassák a leszerelők azt, amit két ér alatt emberségből megtanul­tak. Szólt a katonákhoz Hajnal András ezredes is. Arra kér­te a leszerelő katonákat, hogy vigyék magukkal a közösségi életről megtanultakat, ki­váló katonák legyenek hol­nap, holnapután kiváló bri­gádtagok, hiszen a haza szol­gálata ez is. Es hogy milyen katonák voltak a most leszerelők? Áll­jon itt néhány adat erről: hetvennégyen kaptak pénzju­talmat, 44-en lette a határ­őrség kiváló katonái, közülük 13-an kétszer is elérték ezt a címet. Nyolcvanötén az egy­ség élen járó katonái lettek. Végül: huszonkettejük neve az egység dicsőségkönyvébe került. Aztán elhangzott a köszö­nés: „Viszontlátásra!” Az ünnepség az Internacio- nálé hangjaival ért véget. B. G. Külföldi felszólalótok !p ári szeminárium Ma délelőtt folytatódott az Egyetemvárosban a XVII ipari szeminárium, amelvne! témája a szénhidrogénnel működő tüzelőberendezése!' kiválasztása. Délelőtt szólalt fel két külföldi szakember. Josef Pindur osztályvezető, a CSSR Trinecké Zelezárny cég képviselője, aki a csehszlovák kohászati berendezések tüze- 1 trendszereiről tartott elő. adást, s az NDK-beli Fried- hold Rab es főenergetikus, aki a hengerművi kemencék ORA-égőinek üzemi tapasz­talatairól szólt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents