Déli Hírlap, 1979. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1979-07-02 / 153. szám

\ Harminc éve együtt voltak diákok Ha összejön a csapat... Miniszterhelyettes, gépkocsivezető, tanár > — Kapitány! — veregeti hátba, öleli át melegen egy­kori tanítványát a volt igaz­gató. Évek, évtizedek múltán kollégák lettek A tanítvá­nyok hozzákorosodtak, hozzá­őszültek a tanárokhoz. A Miskolci Állami Líceum­ban 1949-ben ötvenheten vé­geztek. ♦ ♦ A kapitány becenév azóta is rajta maradt Papp Mátyá­son. Egyedül járta meg kö­zülük a frontot. Hívták „Vörös Istennek” is, mert annyit mondta a verset haj­danán, nem mindenki tet­szésére. Ö és Simon Ferenc — aki eltávozott már az élők sorából — voltak az osztály­ban párttagok. Szombaton délután négy tanáruk — dr. Zétényi End­re igazgató, Reinecker János osztályfőnök, Tóth Lajos és dr. Zádor Tibor — és 44 öregdiák volt jelen a 30 éves érettségi találkozó csengeté­sén. A rendhagyó osztályfőnöki órán az életből kellett felel­ni. A legtöbben jelesre vizs­gáztak. Egy-egy kiváló élet- utat a társak üdvrivalgása, tapsa osztályozott. Névsorolvasás — pályák — a teljesség igénye nélkül: Branár Gyula alezredes, öt unokával, boldog nagyapa. Dargai István anyagosztály­vezető. Farkas István iskola- igazgató. Farkas Zoltán de­koratőr. Gulyás István, a me­gyei Pedagógus Továbbképző Intézet igazgatója. Heiczman János kohó- és gépipari mi­niszterhelyettes. Könnyebb felsorolni, hol nem járt még a világban. Csak az akkli­matizálódás megy már nehe­zen a külföldi utak után. Járjapka József szívesen segít osztálytársainak — mondta tréfálkozva —, mert Aszódon a fiúnevelő intézet igazgatóhelyettese. Kiss Ká­roly Mosonmagyaróvár ta­nácselnöke. Komjáty István álmai nyugodtak, mert olyan tanároktól tanulta az életet, mint akik itt ülnek. Papp Mátyás tanár. Gyermekük nem született, állami gondo­zottat vettek örökbe. Neki testvérke kellett, fogadtak még egyet. Ha annak is kell, vállalnak még. Erre tet­ték fel az életüket. Pa ra jos Gábor 190-szer járt a Szov­jetunióban. A 3-as ÉPFU gépkocsivezetője. Mint az osztály „legjobb és legszor­galmasabb" tanulója mondta el magáról: 1 millió 150 ezer kilométert vezetett baleset- mentesen. Csak a bokája érzi már a kuplungolás, a féke­zés évtizedes izommunkáját. Séllei Gábor mondta a hu­mor kedvéért: még mindig vezető állásban. Maradt ugyanis magánkiskereskedő. Szabó István 30 éve hűséges a járműjavítóhoz. Szabó András a kislányára büszke — jómaga egy baleset miatt nyugdíjas —. aki népköztár­sasági ösztöndíjjal végzett az egyetemen Dr. Szegeczky Ti­vadar fiát az osztálytársa ta­nítja az egri főiskolán. Név szerint dr. Vajon Imre, aki, mint közülük oly sokan, a „kaptafánál” maradt. (Ez az osztály ugyanis tanítani ké­szült, csak a reformok miatt nem kapták meg az okleve­let.) A tanszékvezető docens májusban lett a biológiai tu­dományok kandidátusa. Zse- bik Károly 19 éve iskola- igazgató a csehszlovákiai Boly községben. Néhányan levélben kö­szöntötték társaikat, igazolva távollétüket. Voltak, akik nem lehettek jelen, mert örökre eltávoztak soraikból. Sírjukra ezen a napon virá­got vittek. Mi tartja össze őket? — teszik fel önmaguknak is minden találkozón a kérdést. Talán az. hogy oly korban éltek, oly korban kezdték ... 1945-ben. A bátyám közülük való Elbeszéléseiből tudom: egyetlen fehér ingben készült az 57 tablókép. Az anyánk varrta egy új lepedőből... A diák harminc évvel ez­előtt is diák volt. Diákcsíny­től nem mentes a diákélet. Visszaidézték. Mit látnak az Avasról? — ez volt az egyik rajz témája. A legügyesebb kezű elkészítette, a többiek meg aláírták, hogy ők is így látják S ha összejön a csa­pat — újra diákok lesznek. Pedig deresednek a fejek.. „A találkozók naplóvezető­jének kötelességei: A naplót mindaddig kell vezetni, amíg egy osztálytársunk is itt la­kik. Akinél a napló utoljára marad, és már csak egyedül van életben közülünk, köte­les a naplót lezárni, és azt a B.-A.-Z. megyei Levéltár­nak átadni.” (oláh) # Csendélet — túra után (Kiss József felvételeit Föld felett, föld alatt ISarlangtíszok vándorgyűlése Aggteleken A hét végén Aggteleken tartotta 24. vándorgyűlését a Magyar Karszt- és Barlang­kutató Társulat. Túrák, elő­adások, ügyességi és elméleti versenyek szerepeltek a programban, melyről Hazs- linszky Tamás, az MKBX fő­titkára tájékoztatott: — Huszonhárom évvel ez­előtt itt rendezték — Jósva- főn — a második vándorgyű­lést, érdekes módon csak most került ismét sor társulatunk aggteleki összejövetelére. Azt hiszem, nem kell különö­sebben bemutatnom az észak-borsodi karsztvidéket, mely ez év elejétől tájvédel­mi körzet. A megye a ma­gyar barlangkutatás klasszi­Tűspiros Lada 110 cserért... Tegnap, az autópiacon kus területe több mint fél­ezer föld alatti üreget tar­tunk számon. Legnagyobb és legismertebb a Baradla- cseppkőbarlang, a Domicával együtt több mint 23 kilomé­ter. Ebből 16 kilométer fek­szik magyar területen, 7 ki­lométer a kiépített, a nagy- közönség számára is járha­tó. Mi természetesen elsősor­ban azokat a barlangokat, barlangrészeket jártuk be, melyek a civilek számára hozzáférhetetlenek. — Körülbelül kétszáz bar­langász ütötte fel sátrait a hét végére itt. Aggteleken. Pénteken túráztunk, szomba­ton 19 csapat vett részt az ügyességi és elméleti verse­nyen. Délután a községi kul- túrházban előadásokat hal­lottak — illetve tartottak — a a résztvevők, egyebek mel­lett megismerhették az Agg­telek—Domica közös üdülőte­rület rendezési tervét. A bar­langkutató csoportok beszá­moltak az elmúlt év mun­kájáról, kutatásaikat diákkal illusztrálták. Vasarnap ismét túrák, tanulmányutak várták a társulat tagjait. S'z— ■ # Irány a barlang! Amikor kiértünk tegnap reggel, kilenc óra tájt, már javában állt a vásár a Zsar- nain. Gyors számolás: 107 megunt kocsi várja új gaz­dáját. HÁRMAN EGY SKODÁÉRT A legnagyobb tömeg egy UH rendszámú Lada 1200-as körül volt. A gazda igyeke­zett dicsérni 70 ezer kilomé. Férj, feleség, s egy ismerős — minden valószínűség sze­rint. aki ért is valamit a ko­csihoz — háromszor is körüljárják az újrafestett, de bizony itt-ott rozsdától meg­koptatott kocsit, maid pró- baútra indulnak. Már csak a harmadik sorból látom, hogy amikor visszatérnek, még folyik az alku ... ÁLCÁZOTT ROZSDATEMETŐ gumitömítése alatt: már új­rafestett. de még mindig rozsdásodó a kocsi. Amikor a tulaj kijelenti: 70 ezer az ára, azonnal továbblép a kí­váncsiak hada. A VEVŐK JÓZANOK S ez így megy fél 11-ig, amikor sötét felhőket hoz a szél. A többség szedi a sá­torfáját. tartva az esőtől. Néhányan még maradnak, a Városi tanácstapk fogadóórái 1979. július 2. Dr. Gyimesi Béla, III. kér. Hi­vatal, Marx K. u. 96., II. em. 4., 14 órától; Horni Andris, Iilet- ményhivatal, Dózsa Gy. u. 30., 16.30 órától; Kiss Mártonné, nap­köziotthonos óvoda, Kacsóh P. u., 12 órától; Majoros Ferenc, I 6. pái talapszervezet, Tanácsház tér 2. 17 órától; Nagy Károly- né, Rozgonyi P u. 6., 18 órá­tól; Papp Gyula, III/10—11. sz. pártalapszervezet, Győri kapu 57., 18 órától; Rózsavölgyi Jó­zsef, 1/5. sz. pártalapszervezet, Kassai u. 86., 18 órától; Schön Péter, tűzoltólaktanya, Kerpely A. u. 12., 17 órától; Szőnyi Gá­bor, III. kér. Hivatal, Marx K. u. 96., 18 órától; Sztrelcsik Fe­renc, Jegenyés u. 4., 17 órától; Tóth Imre, 1/3. pártalapszervezet, Tízes honvéd u. 21., 17 órától. 1979. július 3. Kormos György, Egyetértés Tsz irodája, Major u. 4., 17 órá­tól; Vindt Márta. Brigád u. 18., 17 órától. 1979. július 4. Budai Barnáné III/12. sz. párt­alapszervezet, Kuruc u., 18 órá­tól. 1979. július 5. Gáspár Sándor. né­peket Feldolgozó V tent­péteri kapu 5—7., 18 órától. 1979. július 6. ^erenc, Közdomb u. 46., tért futott járgányát, ám az egyik jó fülű vevő, a motor- háztető felnyitásakor azonnal megjegyezte: — De hiszen itt kattog va­lami! S maga ezért akar egy hetvenest? Végül mégiscsak próbaútra indult, felpakolva a családot is, lássák, hogyan fest a megvenni szándékozott Zsi­gában. | Odébb egy UX-es Skodára folyt az alku. A szélvédőn levő papír szerint az 1981-ig vizsgáztatott, az óra szerint 45 ezer kilométert futott ko­csiért 54 ezer forintot vár az eladó. A fiatalembert hárman fogták körül, miután meg­szemlélték a lemezeket, ke­rekeket, s ki tudja még mit. Az eladó határozott volt: — Kérem, önök ketten ígértek 52 ezer forintot. Döntsenek, mert amennyiben nem sikerül, a harmadik úré a kocsi... A végeredményt már nem váríuk meg, mert újabb nagy fogás Ígérkezett, egy sorral odébb. Egy ZA-s 1500-as Polski Fiat érkezett, okker­sárgára kiglancolva. A volt tulaj stílszerű akart lenni, 62 ezer kilométert futott kocsi­jáért ugyanennyit kért kápé... Az IH-s 850-es Fiat senkit sem érdekel, amin nem is lehet csodálkozni: 76 ezer ki­lométert futott, s meglehető­sen lerongyolódott állapotban van, még ha 35 ezerre tart­ják is. Odébb ketten néze­getnek egy UL rendszámú 1500-as Polskit, de a lemezek megtekintése után gyorsan odébbállnak. Még a 30 ezer forint is sok egy „rozsda- temetőért”. Mar 10 óra felé jár az idő. amikor egy tűzpiros UX-es Lada 1300-as érkezik, s áll be az eladó kocsik közé. Pil­lanatok alatt tízen fogják körül az elegáns kocsit, amely az óra szerint 38 ezer kilométert futott, s a gazda 110 ezerre tartja. (Igaz, újonnan 100 ezret sem fize­tett érte.) — Aki jó kocsit akar. az fizesse meg — mondja töb­beknek. A másik sorban, egy 4 éves. 122 ezer kilométert fu­tott. 1200-as Lada áll, PF rendszámmal. A jólértesül­tek .mindjárt tudni vélik, hogy vállalattól eladott, s MERKUR-Jól megvett jár­műről van szó. mert nézzék csak a lámpánál, s az ablak szerencsében bízva. Másfel óra alatt nem sok üzlet jött létre ... Pedig az UZ rend­számú, 33 ezret futott Wart­burgot —, amelyet 75 ezerre tartottak — immár a tizedik vevő nézegeti, majd a mo­torhangot vizsgálva, próba­útra indulnak. Visszatérve azonban a kézfogás csak bú­csút, s nem üzletkötést je­lent ... ★ Éppen fél esztendeje an­nak, hogy érvénybe léptek azok a rendelkezések, ame­lyek módosították a személy- gépkocsik adás-vételét. Nos, sokan igyekeznek kihasznál­ni azt. hogy az új kocsira sokat kell várni, a három­évesnél fiatalabbakat pedig csak a MERKUR-nak adhat­ják el. Alaposan felverték az árakat a szabadpiacon — bizonyság rá az ezerötös Lada 110 ezer forintos ára — de a többség — főként a vevők — igyekeznek józa­nok maradni. Aki ilyen ösz. szegért vásárol, az vagy tá­jékozatlan. vagy annyi pén­ze van, hogy neki így is megéri. T. Z. # Több mint kétszázan laktak a sátrakban, de idejük iá részét a föld alatt töltötték.

Next

/
Thumbnails
Contents