Déli Hírlap, 1979. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1979-07-23 / 171. szám

# Nyáron, az iskolapadban. A különbség cs.ak annyi, hogy az idegén nyelvi ^napközibe igazán szívesen jöttek a város és a megye általános iskolásai. (Sólymos felv.) Idegen nyelvi napközi Vásárlósdit, könyvtárosdit játszanak, tanulnak Angliai II. Edward élele Meg kellene lanulni az an­gol lürlénelmet, legalább a i angol középkori. Ez lehetett a néző első gondolata péntek este, amikor az Angliai II. Ed­ward élete című tévéjátékoi nézte. De kinek van erre ide­je, amikor jószerével az Ar- pád-házi királyok történetét sem ismerjük? Pedig milyen jól jött volna, ha ismerjük (hadd hívjuk Vei legalább itt a figyelmet Diimmerth Dezső: Az Árpádok nyomában című kitűnő kötetére), mert köny- nyebben megérthettük volna a Marlowe—Brecht—Feuchtwanger darabjából készült tévéfil­met. Vannak ugyanis történel­mi tendenciák, törvényszerűsé­gek amelyek minden őrs t'g- ban csaknem hasonló ese­ménysort produkálnak. A feu­dalizmus virágkorában például a király és a főrendek (gró­fok. bárók, márkik, peerek, bojárok, grandok stb.) harcát: azaz a feudális . anarchiát. Szinte az egész középkor tör­ténetét ez határozza meg: há­borúk, polgárháborúk, kirá­lyok és kiski-ályok ma már esztelennek tűnő acsarkodása egymás ellen. Bizony akkor sem ért sokat az emberélet, ha valaki közlegénynek szüle­tett . . Volt-e értelme ezeknek a véres testvérharcoknak ? Hogy magyar példával illusztrál­juk, például András és Béla. IV. Béla es V. István, a min­denkori király és az „ifjabb'’ király (azaz a fiú vagy az öcs) háborúskodásainak ? A kor embere nem így tette föl a kérdést, mert a háborút is „isten csapásaként” fo­gadta. mint a pestist, tűz­vészt. árvizet, 'aszályt vagy a szegénységet? Nem így azonban Bertolt Brecht, aki nem csupán a formával: az epikus színházzal forradal­masította a drámaírást, ha­nem azzal a sajátos szemlé­lettel, amelyet egyértelmű­en a marxizmus ihletett meg. Hogy mi ennek a lé­nyege? Mindenekelőtt az a felismerés, hogy a történe­lemben is törvényszerűen ér­vényesülnek ugyan, de ezek megismerhetők, következés­képp a felismerések birtoká­ban a történelem alakítható is. Tehát a háború, a test­vérharc nem istencsapása, hanem nagyon is valóságos, stílszerűen szólva gyarló em­beri indulatok (hiúság, ön-, zés, hatalomvágy stb.) ered­ménye. Csakhogy ezek az in­dulatok (a középkorban még) nem a tömegeké, ha­nem a- kiváltságos egyeseké. Ez az a plusz — a szemlé­leti —. amit Brecht tett hoz­zá Marlowe darabjához. Ügy nézhetjük végig II. Ed­ward angol király történetét, hogy egy percig sem kellett. de nem is tudtunk azonosul­ni egyik hőssel sem. Mar­lowe vagv a nagy kortárs. Shakespeare még úgy for­málta meg ezeket a király- történeteket, hogy állást is foglalt valamelyik fél mel­lett. Brecht viszont azt mondja, hogy nincs közünk egyik küzdő félhez sem. mej’t mindegyik önös érde­kért harcol. Iróniájával le­mezteleníti az emberi, ele­mi indulataira, ösztöneire. II. Edwardról (Jordán Ta­más) kiderül, hogy homo­szexuális hajlamú: a ke- gyenc: Gaveston (Kollai Ró­bert) közönséges strici, osto­ba. hólyag; Anna, a királyné (Szakács Eszter) Vörösmarty szavával „vérnősző barom": Mortimer (Kozák András). aki pedig a darab elején ro­konszenves humanistaként mutatkozik be. valóban olyan, amilyennek a király jellemezte: „gonosz a szí­té”. Neki is a hatalom kell. s épp olyan kegyetlen a le­győzött királlyal szemben, mint az volt.1 a lázadó fő­urakkal. A véres történetben mégis van valami, ami túl­mutat az ábrázolt koron, s ez — Brechtről lévén szó — aligha véletlen. Nem tudni például, hogy Brecht vagy a fordító (Tandori Dezső) sza­va-e „a tisztogatás”, de hogy az „Edwardot megölni / nem kell / félnetek jó lesz": ki­fejezés ismerős, az egyértel­műen a fordító leleménye. Horváth Z. Gergely rende­zése is ezt: a történelmi konkrétságon túlmutató mondanivalót hangsúlj’ozla. A kosztümök (Wieber Ma­rianne) enyhén stilizáltak voltak, a díszletek (Csengery Zsolt) csupán jelzettek. Ez utóbbiak még így is szegé­nyesnek tűntek. Mégsem le­fényképezett színházat lát­tunk, hanem tévédrámát. ttiorpáesi) Felnőtt emberek körében frázis a mondás, hogy nyolc évig tanultam a gimnázium­ban németül, de Bécsben még egy pohár vizet sem tudtam kérni. Akkor tudunk idegen nyelven beszélni, ha a nyelv kívánalmainak meg­felelően gondolkodunk. Hogy ez megtörténjék, abban nagy szerepe van a beidegződés­nek, a gyakorlásnak. Szabolcs András, a Gár­donyi Géza Művelődési Ház igazgatója 1974 óta rendezi, szervezi az idegen nyelvi napközit a megye és a vá­ros általános és középiskb- lás diákjai számára. A rend­kívül szerteágazó közműve­lődési munka mellett mi adta az erőt, honnan vette a tartalék energiát ahhoz, hogy egy kollégiumnyi gyér reket összetoborozzon, hogy szervezett oktatást, kulturá­lis élményeket, programot adjon nekik? MISKOLCRÓL, A MEGYÉBŐL — A közművelődés felada­ta az. oktatómunka segítése, elmélyítése. Ebben a munká­ban nincs semmi különle­ges. Azt a gyakorlatot feje­zem ki, amelyéh a házat létrehozták, s amiért -lénye­gében itt vagyok. S teszem mindezt nagyon szívesen, mert látom, milyen nagy gondot okoz tanárnak s ta­nulónak — úgy is, mint le­endő. nyelveket beszélő mű­velt felnőttnek — az idegen nyelv oktatása és elsajátítá­sa. Minden évben értesítjük az iskolákat a lehetőségről. A miskolciak 750, , a vidé­kiek 1200 forintot fizetnek a háromhetes ittlétért. — Nemcsak a kitűnő ta­nulók jöhetnek... — Arra is lehetőséget adunk, hogy a nyelvet alig- alig tudók felzárkózhassanak társaikhoz. Tavaly az encsi Perecesen, a Jószerencsét nyugdíjasklubban ma dél­után. 5 órai kezdettel dr. Zá­3. sz. Általános Iskola maga fizette ki a jelentkezési díjat, és küldte él felsős diákjait. A NEVETÉS NEMZETKÖZI Pingpongmérkózés kellős közepén találjuk a gyerme­keket, a 3. sz. Ipari Szak- középiskola József Attila ut­cai kollégiumában: itt lak­nak. Az orosz közép-haladó csoport pingpongcsapáta ját­szik. Jó lenne tudni, min nevetnek, de a közbeszólások, egymásba gyűrűző felkiáltá­sok oroszul hangzanak, • csak a nyomában járó , kacaj ... az nemzetközi. Míg a meccs tart. a két jelenlevő tanár-, ral beszélgetek. — Most végeztem el az egyetemet — mondja Csőké Margit. — Első munkám ez. Bár ebben a stílusban foly-, tathatnám . .. Sosem jártam ilyen napközibe. A tudás­szint kitapintható gyarapo­dását figyelve azt mondom, bár járhattam volna; de „az én időmben" még nem volt. — Jó művelődési ház a Gárdonyi — gondolkodik el komolyan Mike Jánosné, aki az egyetemen dolgozik, s már a negyedik éve tanít a napköziben is. '— Ez a nyel­vi napközi kitűnően szerve­zett. minden hasonló intéz­ménynél bevezetném. Dél­előtt oktatunk. Oktatunk?... Vásárlósdit, könyvtárosdit, közlekedésjátékot meg ha­sonlókat játszunk. Délután strandolás, barlangfürdő, ve­télkedő. idegen nyelvű film vetítése, szalonnasütés. Teg- naoelölt. délután Móricz- műsort nézlek meg a Mun- kásszínoad előadásában, s remekül összebarátkoztak a gyermekek a színjátszókkal. A végén „népek dalai est'’ keretében már közösen éne­keltek, mint valami össze­szokott. jó kis közösség. Sok sikerélményben van részük: 12—15 fős csoportjainkban mindenki megnyilatkozhat. A HETI HÁROM SOK, A NAPI NÉGY KEVÉS — Az iskolában a heti há­rom óra sok, itt a napi négy kevés — jelenti ki Orosz Pé­ter, a 34. sz. Általános Is­dor Tibor előadását hallgat­hatják meg az érdeklődők városunk műemlékeiről. kola tanulója, aki a jegyzet­füzet lelett kibicel. — Ügy van. igaz!! — kia­bálják. s a labda helyett már a gyermekek cipősarka ko­pog körülöttem. — Nagyon jó itt lenni! Mindig jó a kedvünk. — Még vicceket is mesé­lünk oroszul! Egymás szájából kapkod­jak a szól. szépen, tisztán — és most az én kedvemért magyarul — Szabó László. Szlavkovszky Alfréd, Nagy Miklós, Bonta Pál. Bevallom nekik, hogy nehezen boldo­gulok az orosz betűkkel. — Nem baj az. ne tessék szégyenkezni, tessék eljönni hozzánk, mi szívesen segi- j lünk. Mi sem vagyunk jók j a nyelvből, azért jöttünk, £ hogy megtanuljuk. Néha ■ már akkor is úgy mondjuk, ;; ha magyarul kellene . . . Pali a múltkor az ABC-ben oro­szul kért egy fél liter tejet... Gy. Á. Az evangélikus'' templom­ban (Hunyadi u. 8.), kedden este 8 órakor orgonahangver­seny lesz. Pécsi Sebestyen HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Válaszolunk hallgatóink­nak. — 12.50: Zenei érdekességek az elmúlt hét műsorából. — 14.39: A hiány költészete. — 14.53: Édes .anyanyelvűnk. — 15.00: Hírek. — 3.3.10:'' Megzenésített versek Dé- ,vai Nagy Kamilla. Cs. Németh ‘Lajos és a Sebő együttes elő­adásában. — 13.28: Gyermekhő­sök találkozója. — ifi.00: Útköz­ben. — 16.05: Filmzene. — 16.15: Az önkényuralom és a kiegye­zés kora irodalmának hetei. — 17.00: Hírek. — 17.10: A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat nótaíel- vételeiből. — 17.40: A magunk ér­dekében, a magunk védelmében. — 18.05: Az Állami Orosz Ének­kar Csajkovszkij-kórusmüveket énekel. — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti ma­gazin. — 19.15: örökzöld dalla­mok. — 20.04: Belül és kívül. A világpiaci árváltozások és a ha­zai gazdaság. — 20.34: Népszerű zenekari muzsika. — 21.04: A Rádió Könyvklubja. — 22.00: Hí­rek. — 22.15: Sporthírek. — 22.25: Tíz perc külpolitika. — 22.35: új lemezeinkből. — Közben 23.10: Meditáció — a felnőttoktatás di­Frescobaldí, Böhm. Fiacco. Bach. Franck. Liszt. Hinde­mith és Farkas Ferenc mű­veiből ad elő. műsor leni-máiról. — 24.00: Hírek. — — 0.10; Nóták. Petőfi rádió: itj.OU: Magyart • Imre népi zenekara játszik. — 12.33: Kis magyar néprajz. — 12.38: 'ránczenei koktél. — 13.25: A művelődés előszobája. — 14.00: Keltőtől ölig. — 17.00: Az első kapavágás. Gácsi Sándor műso­ra. -»• 17.30: Belépés nemcsak tornacipőben. — 18.30: Hírek. — I 18.33: Zeneközeiben. — 19.25: Don Juan és Casanova. Egy le­genda múltja és jelene. — 19.55: Híres előadok albuma. — 20.30: Hírek. — 20.33: ..Mindig örömet akartam szerezni". Látogatóban Pethes Sándornál. — 21.03: Hét­fő este — mindenkinek. — 22.14: Nóták. — 23.15: Dzsesszfelvéte­lek. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — Hétről hétre, hétfő este. A műsort szérkeszti: Nagy István. A studio zenés magazin­ja. — Közben : El szeretném mon­dani . . . Gyárfás Imre jegyzete. — 18.00: Észak-magyarországi Krónika. — Sport. — Hírössze­foglaló. Szemle az Észak-Ma- gyarország. a Deli Hírlap és a Heves megyei Népújság holnapi szamából. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Papucs és rózsa I—11. Mb. szí. angol film Dupla helyár! Kezdés: i'4 órakor Maékenna aranya Szí. amerikai fjlm Felemelt helyár! Kezdés: 7 órakor KOSSUTH Hosszú hétvége Mb. szí.’ spanyol film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: f3, hnö, 7 órakor A választ csak a szél ismeri Mb. szí. NSZK—francia film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: 9 órakor HEVESY IVAN FILMKLUB New .York árnyai Amerikai film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: fő, í’7 órakor TÁNCSICS A tenger kedves szörnyei Mb. szí. olasz film Kezdés: f4, f6 órakor TÁNCSICS FILMKLUB Egy szöszi szerelme Mb. szí. csehszlovák film 16 éveji felülieknek! Kézdés: f8 órakor SZIKRA Netí Kelly Szí. angol film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: 3, 5, 7 órakor * KLY A Gyilkos levegő Szí. kanadai film Kezdés: í4, f6 órakoi FAKLYA FILMKLUB New York árnyai Amerikai film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: 18 órakor PETŐFI Csillag a/ máglyán Szí. magyar , film Kezdes: 1:5. í7 órakor KRÚDY A tankcsata Mb. szí. szovjet rí lm Kezdés: 6 órakor TAPOLCA, ADY Agyő, haver! Mb. szí. francia film 16 éven felülieknek! Kezdés: 8 órakor ADY MÜV. HÁZ, KLUBMOZI A hetedik töltény Mb. szovjet film Kezdés: 4, 6 órakor ART KINŐ A bíró és a gyilkos Mb. szí. francia film 16 éven felülieknek! Kezdés: 8 órakor sagvari A kis Muck története Mb. szí. NDK film Kezdés: 5, 7 órakor PERECES A friss széna bodito r»ala Mb. NDK film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: 6 órakor HÁMOR Apámuram Mb: oiasz film 16 éven felülieknek! Kezdés: 6 órakor SZIRMA Apámuram Mb. olasz film 16 éven felülieknek: Kezdés: f6 órakor GÁRDONYI IFJÚSÁGI PARKMOZI Piedone Afrikában Szí. olasz film Felemelt helyár! Kezdés: 19 órakor i, • KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: A mai nap kulturális prog­ramjából. — 8.27: Don Juan és Casanova. Egy legenda muitja és jelene. — 8.37: Verbunkosok, nó­ták. — 9.43: Kacor király. Kor­mos István meséje zenével. — 10.00: Hírek. — 10.05: MR 10—14 — különkiadás. — 10.35: Zene­kari muzsika. — 11.40: A sziget. Merle regénye folytatásokban. Petőfi rádió: 8.00: Hírek.— 8.05: Könnyűzene trombitára. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hí­rek. — 8.33: Társalgó. Két óra irodalomkedvelőknek. — ío. 3*: Hírek. — 10.36: Zenedele lőtt. Pályázati felhívás A KISZ Miskolc városi Bizottsága és a Déli Hírlap szerkesztő­sége pályázatot hirdet a nemzetközi gyermekév alkalmából. Pá­lyázni két kategóriában lehet: 1. Gyermekekről készült (legalább 13x18-as nagyságú) fotókkal, 2. Gyermekek (14 éves korig) által készitett rajzokkal. (Ezek ne legyenek kisebbek az iskolai rajzlap méreténél.) A pályázat 1979. július elsején kezdődött, és október 30-ón ér véget. A szerkesztőség a megfelelő szintet elért fotót és rajzot közli az újságban. A beérkezett összes pályaműből a magyar sajtó napján, december 7-én kiállítást rendez a belvárosi iskolá­ban, s ugyanitt adja át a díjakat. Pályadijak (mindkét kategóriában külön-külön): I. dij: 2500 Ft-os, II. díj: 1500 Ft-os, III. díj: 1000 Ft-os vásárlási utalvány. A képekei és rajzokat (a név és lakcím pontos feltüntetésével) a következő címre küldjék a pályázók: Déli Hírlap, 3527 Miskolc* Bajcsy-Zs. út 15, Pf: 39. Miskolc műemlékei Pécsi Sebestyén orgonaestje

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents