Déli Hírlap, 1979. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1979-06-06 / 131. szám
Mérnöknek lenni (3.) Egy pálya rangja és mítosza Választ kerestünk egy kérdésre, s így, utólag bevallva, nem találtuk meg. Mást vártunk? Aligha! A kérdést feltenni könnyű volt. A válaszok érdekesek, izgalmasak, sok mindent boncolgatnak, de senki sem mondta ki az utolsó szól. Nines utolsó szó — bizonygatták többen is... Mit jelent ma mérnöknek, fiatal műszaki értelmiséginek lenni? át Súlyos ezrekbe kerül egy előnevelt Ja. Pénzben ki sem fejezhető az értéke a: avart kilátóhoz vezető lépcsősort árnyékoló fáknak. Az erózió lepusztította a hegyoldalt. Az öreg fák gyökérzete még kapaszkodik, de meddig? A DH várospolitikai fóruma fl parkosítás „árnyékos” oldala Nem volt nagyon régen, mikor léérettségiztem. Annak idején szakközépiskolába jártam, s a vizsga után gépész képesítést szereztem. Közel van az egyetem, van gépészmérnöki kar felvételiztem. Nem sikerült. Hogy miért akartam mérnök len. ni? Ma sem tudom. Tán azért, mert egy mérnöknek mindig és mindenhol rangja van? Tizennyolc éves fejjel nehéz volt erre válaszolni... Most ismét zajlanak a felvételik. az írásbelin mar túljutottak a fiatalok. CSAK A MÍTOSZ? — Nehéz volt? — Hát, nehezebbre számítottam ... A matek köny- nyebb volt. mint a fizika, majd meglátjuk . .. — Miért alcarsz éppen itt továbbtanulni? — Valahol csak kell! Nem?! Tulajdonképpen az az igazság, hogy a papám gépész- mérnök. itt végzett vagy húsz évvel ezelőtt, aztán azt akarta. hogy én is az legyek. Őszintén megmondva, nincs hozzá nagy kedvem, de dolgozni sincs. Hát ha felvesznek. az öf év tanulás, s utána még minden lehet... — Én most futok neki másodszor. tavaly két pont hiányzott. Az egy év alatt a gépp' árban dolgoztam, lakatos mellett, de nem akarok örökké a satupadhoz, láncolva élni. többet akarok, szerkeszteni, tervezni, meg* taMegyei horgászmseny Évről évre nagy érdeklődés előzi meg a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete Borsod megyei Bizottságának nyári horgászversenyét. Az idei versenyt Leninvárosban. az erőmű tápvízcsatorna polgári oldalán rendezik meg július 14-én reggel illetve délelőtt. A HVDSZ Borsod meavei Bizottságán most készül a versenykiírás, ame- ]vet rövidesen minden érdekelt versenyző, illetve csapat, vállalat megkap. Ián később irányítani is. Ha most sem sikerül, jövőre újból megpróbálom . .'. — Még nyolcadikos se nagyon voltam, a szüleim már akkor belém sulykolták: mérnök vagy orvos légy. fiam. mert annak van jövője. A diplomas ember, az igen. Nem pedig szakmunkás, meri annak a ruháját minden héten mosni kell meg örökké az olajat, a rozsdát szagolja. Azért jelentkeztem ide. hogy apamék kedvébe járjak, nem pedig azért, mert kedvem lenne mérnöknek lenni. Különben sincs már olyan rangja ennék a pályának, mint régen volt... Csak a mítosz lengi körül... ISKOLÁBÓL GYARBA Az egyetem az ellentmondások hazája is. Város a városban. Mindenki másképp akarja, mindenki másképp látja saját helyzetét, van akinek minden jó. van akinek semmi, van aki többet akar. van, aki nem. Végzős, ötödéveseket kérdeztem meg. most. hogy a tanulás végére, a munka küszöbére értek, hogyan látják saját pályájukat. hivatásukat? — Elméletben mindent értünk. gyakorlatban szinte semmit. Rajzoltunk annyit az öt év alatt, hogy az egyetemet ki lehetne vele tapétázni. zárthelyik tömegét írtuk. Szükség volt rá. szó se róla. de nem lett volna baj. ha gyakrabban járunk üzembe. gyakrabban látunk esztergát. maró*, s talán az sem ártana, ha dolgozni tudnánk ezeken a gépeken ... — Én itt maradok az egyetemen tanársegédnek. Nem merem vállalni az ipart, félek, hoev leégek a szakmunÉtkezi elésre fordított milliók A több mint 18 ezer embert foglalkoztató Lenin Kohászati Müvekben minden évben sok millió forinttal támogatják. segítik a dolgozók üzemi étkeztetését. Az idén például a vállalat jóléti alapjából 5 millió 325 ezer forintot biztosítottak erre a célra. kások előtt. Tudok rajzot olvasni, ők is tudnak, de én már nem tudom, illetve csak elméletben, hogy azt a töm. szelencét, hány fogásból kell megcsinálni. Ök ezt egv-két hónapig vagy évig csinálják, belejöttek, most menjek oda magyarázni, én. a friss diplomás. hogy ezt nem így. hanem úgy kell. ahogy az egyetemen tanították . . — Érettségi után annak idején én két évig szakmunka skéozőbe jártam, géplakatos lettem. tehát tudom, hogy mi fán terem az ipar. Dolgoztam a szakmámban, onnan jöttem ide. most oda megyek vissza. Annyi változott. hogy most művezető leszek. várnak, bíznak bennem. hogy* mérnökként is megállóm a helyem ... SZAKMUNKÁS VEZETŐK Volt alkalmam beszélgetni olyan szakmunkásokkal, akik úgynevezett SZET-re (szakmunkások egyetemi előkészítő tanfolyamára) jártak. Nekik — mivel nincs érettségijük. így kellő elméleti felkészültségük sincs, viszont gyakorlatban mindenkit „vernek" — sokkal nehezebb itt az egyetemen gyökeret ereszteniük. ha viszont elkezdték az öt évet. akkor általában ki is tartanak. — Az egész kollektívát érezzük a hátunk mögött — mondták. — ók segítettek, ők biztattak, hogy jelentkezzünk. legyünk mérnökök. Talán azért is vállaltuk el — hadd mondjuk így — ezt a megbízatást, mert mi ott élünk a munkások közt. hisz' munkások vagyunk, jobban látjuk bentről. hogy lehetne jobban. gazdaságosabban, tervszerűbben dolgozni. Az íróasztal mellől, a papírok mögül ezt nem lehet olyan jól látni. Egy mérnöknek az is feladata, ogy ne csak azt tudja, amit a papirosok beszélnek. hanem azt is. amit a munkások ... Sajnos, kevés ilyen vezető van .., A miskolciak jól ismerik az avasi lakótelepei, őket aligha érte meglepetésként, milyen si- vár. Hétiön mégis sokan állítottak meg ezzet: láttad a tévében. nem borz.aszló, hogy sehol egy fa. sehol árnyék? A Hét című műsor riportja azóta is beszédtéma. Különösen azt emlegetik sokan, amit a városi tanács építési és közlekedési osztályának vezetője is kénytelen volt elismerni; a lakóházak átadása után 5—6 év is eltelik, míg elkészülnek a parkok. Nehéz elhinni, hogy nem lehet lerövidíteni ezt az időt — hallottam innen is, onnan is. Hogyan vélekedik erről a Miskolci Kertészeti Vállalat vezetősége: dr. Csépányi József igazgató és Tarnóezky András főmérnök? A közelmúltban a városi tanács végrehajtó bizottsága is foglalkozott a vállalat munkájával, különös tekintettel a lakótelepek parkosítására. fásítására. Ott hallottam. hogy a .kertészetnek olyan munkát is el kell végeznie. ami tulajdonképpen az építők feladata lenne. A főmérnök most adatokkal is alátámasztja e megállapítást: — Tavaly 2224 köbméter, azaz 750 tehergépkocsira való törmeléket kellett összegyűjtenünk és elszállítanunk, csak ezután láthattunk hozzá a kerti föld terítéséhez, a növények ültetéséhez. Igaz, hogy megfizetnek érte bennünket. de az építők helyett végzett munka leköti a kapacitásunk tekintélyes hányadát. Lejárán iák az összeget Bár a kei'tészeti vállalat évről évre teljesíti parképítési kötelezettségét, a lemaradás az új lakótelepeken mégis öt-hat év. Miért? Beszélgetőpartnereim magyarázata: a parkosítás az utolsó beruházási művelet, s általában az erre szánt pénzből faragnak le kisebb-na- gyobb összeget a beruházók, ha túllépik a költségkeretet, így már érthető, miért kevés lakótelepeinken — a parkosítás befejezése után is — a fű. fa. virág. Hiszen a zöldterületekre szánt összeg szerény lenne akkor is, ha nem kurtítanak meg. A végrehajtó bizottság ülésén és a tévériportban is elhangzott, hogy viszonylag kevés előnevelt, azaz földlabdás fát ültetnek el az új negyedekben. Ahhoz pedig hosszú évek kellenek, hogy a kis csemeték lombos fákká növekedjenek. Kevés előnevelt faja va*n a kertészeinek? Vevőre váró juharok Tarnóezky András kocsiba ültet és kivisz a vállalat faiskolájába. hogy saját szememmel győződhessek meg róla; jókora erdőt alkotnak ma már azok a több éves juharfák, melyekre nem találtak vevőt. Legalább 40 000 darab van belőlük. Tavaly ősszel megpróbálták exportálni az állomány egy részét, de visszamondta az üzletet a külkereskedelmi vállalat. Fa tehát lenne bőven, öttíz éves is. amit Öldlabdával együtt lehetne elültetni. Miért látunk mégis viszonylag kevés előnevelt fát az új lakótelepeken? A válasz: a kertészet olyan és annyi fát ültet, amilyet és amennyit rendelnek tőle. Tehát ismét anyagi kérdés... A facsemete darabja 100 forintba, a három évig nevelt növendékfa 300 forintba, az öttíz éves. földlabdás pedig 2000—3000 forintba kerül átlagosan. Az utóbbi változatból kétségkívül nem lehet a mostaninál sokkal többet ültetni. mert ez drága mulatság lenne Ám a két-három éves fa még viszonylag olcsó és megéri az árát, Hiszen kevesebb pusztul el belőle, és már az első tavaszon lombot, árnyékot ad. Vatlszőlőt a házfalakra Szó esett arról is. hogy kevés az igazán korszerű kertészeti célgép, és a munkások egy részének a szakértelme sem áll magas fokon. Ilyen körülmények között bizony, nehéz rendben tartani a parkokat. A tapolcai patkot rendszeresen locsolják, a városban azonban csak a frissen ültetett facsemetéknek és az igényes virágoknak jut víz. Szép. de a vállalat erejéhez, a város anyagi lehetőségéhez képest túl sok az amólékos. kézi munkát igénvlő virág. Így látják ezt ma mát a kertészeti vállalat vezetői is. és a perifériális területeken az eddiginél kevesebb egynyári virágot ültetnek. Inkább gyepet, cseriét telenítenek ahová csak lehet. Jó ötlet a" is. hogy a házgyári épületei: téglafalait vadszölővel futtatják be. (békés) (Folytatjuk) ILLÉSY SÁNDOR Szabálvok és szabálvozók * » A népgazdasági méretű szabályok arra intenek, hogy a lehető legkevesebb nyersanyagból, a lehető legkisebb mun- karafordítassal, s g, lehető legmagasabb feldolgozoltságú terméket az elérhető legmagasabb áron értékesítsünk. Am a vállalatokra méretezett szabályozó rendszer arra ösztönöz, hogy minden vállalat exportáljon, bármi áron is, a mikro- szinten is eleget tegyen a makroökonómiai kívánalmaknak. Ebből aztán olyan furcsa helyzetek is adódhatnak, hogy — egy fiktív példát véve — a hús túlzottan ambicionált külföldi értékesítése miatt a kolbászgyárak csak félgőzzel termelnek. Előfordulhat, hogy megmunkálatlan acélt exportálunk. viszont a finomacéligé nyes borotvapengegvar. vagy az óraipar alapanyaghiánnyal küzd. A példák légből kapottak, de a szabályok és a szabályozók gyakran egymás ellen ható ösztönzésének ismeretében valamely üzemben, s valamely termék esetében előfordulhatnak. Erről a témáról tartottak vitát hétfőn este a rádióban az ipari es pénzügyi szakemberek. Vitát, s nem jámbor eszmecserét, mert aligha van ma Magyarországon két. gazdasággal. illetve gazdálkodással foglalkozó ember, akinek véleménye megegyezne ebben a kérdéskörben. A pénzügyi szakember állítja, hogy a pénzügyi fegyelem nem eléggé 1 eszes: példaként felemlegetve sok — egyébként gazdag — vallalat fizetésképtelenségét, illetve a készletejt indokolaHan felduzzadását. A vállalatvezetők zsugorinak, szőrösszívűnek, finomabban fogalmazva merevnek ítélik a banki gyakorlatot, felpanaszolva a sok adminisztrációt és a hosszas átfutási időt. A politikusok — vagy pedig a népben, nemzetben dolgozó bankosok, vállalatvezetők — azon kesereghetnek, hogy a jó szabályokhoz nem sikerült olyan igazán ösztönző szabályozórendszert kialakítani, amely előnvben részesíti. jobban honorálja a végső elszámolás eredményét, mint a helyi erdekeket megtestesítő — inkább vélt. mint valóságos — hasznot. A gyorsan változó kor gyors alkalmazkodókészséget feltételez és követel meg. Nem titok, változtak, s változnak azok a feltételek, amelyek között dolgozunk, értéket állítunk elő. A szabályok nem lesznek, nem lehetnek kevésbé bonyolultak. mint az a rendszer, amelyben funkcionálnak, s így nem is várható el. hogy mindennapi gazdaságpolitikánk egyszerűbb. könnyebben érthető tesz. Fel kell nőni a feladathoz! Erővel is. ésszel is, szándékkal is. Ez nemcsak a világpiac diktálta követelmény, hanem országépítő terveink megvalósításának legfontosabb feltétele is. B. I. ♦ A rajzokkal az egyetemet lehetve ki tapétázni 's zárthelyik tömegéi írjuk . ■. (Herényi László felt étele)
