Déli Hírlap, 1979. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1979-06-06 / 131. szám

Ma: DVTK—Bp. Honvéd A forduló mérkőzése! Az MLSZ elnökségének ülése Kiesés, feljutás, áiigazoiás Miskolcon a bajor ifi Jó néhány olyan mérkő­zést játszanak a labdarúgó NB I mai fordulójában, ami­ről elmondható, hogy ..külö­nös jelentőséggel” bír. de az vitathatatlan, hogy a forduló mérkőzése, a nap rangadója a 17 órakor Diósgyőrben sor. ra kerülő DVTK—Bp. Hon­véd találkozó. Mert: 1. A DVTK bebiztosíthatja — győzelemmel — bronzérmes helyezését; 2. döntetlen ese­tén nyílt marad a verseny- futás — bár kétpontos diós. győri előnnyel; 3. a Bp. Honvéd győzelme esetén vi­szont helycserére kerülne sor. KÉRDÉSEK SOROZATBAN A többi mérkőzés? Ha ne­tán a Dózsa kikap Székes- fehérváron a Videotontól, a Fradi — a ZTE otthoni le. győzésével — egy pontra megközelítheti a lilákat, s jobb sorsolása révén, azon melegében bajnokesélyessé válik. Vagy: saját pályáján eshet ki a Haladás, ha kikap a Vasastól —; akik viszont megközelíthetnék (2 pontra) a Honvédet, ha az kikapna Diósgyőrben. Pécsett a Cse­pel, Tatabányán a MÁV Elő­re. Azaz: a* kiesés körül fel­tehetően nem tisztázódik semmi, ami a harmadik bú. csúzót illeti. Egymás ellen játszik Békéscsabán a 13. és a 14. helyezett (MTK-VM). Amelyik veszít, még bajba kerülhet. Nagyon könnyen kieshet például az MTK-VM, mert a következő fordulók­ban a Bp. Honvéd és a Va­sas. majd az utolsóban, a MÁV Előre (Székesfehérvá­ron!) lesz az ellenfele. Per­sze, ehhez a Csepelnek ... De ne folytassuk! Ebből is kiderül: izgalmas hajrára van kilátás a labdarúgó NB I-ben, a hátralevő 10 nap alatt. EGÉSZSÉGESEK A forduló mérkőzését ma azonban — térjünk vissza ehhez — Diósgyőrben játsz. szák. Erre készült a tegnap délelőtti edzésen is a DVTK, ahol a csapat orvosa. Dudás dr. is a „főszereplők” közé tartozott. Sorra járta végig a volt sérülteket, betegeket, s a konzultáció jó eredmények­kel zárult. Gyakorlatilag mindenki egészséges, s így a DVTK legjobb csapatával veheti fel a küzdelmet a for­duló. s számára talán a ta­vaszi szezon legfontosabb találkozóján. A kapuban tehát ismét Szabó Laci, akinek tegnap Tatár okozta a legtöbb gon­dot. hiszen — Salamonnal váltva — felváltva fejelge- tett hol az egyik, hol a má­sik sarokba. Kutasi és Feke­te edző szorgalmasan „töm­ték labdákkal’ a befutókat, akik között egyszer csak Váradi is felbukkant. Nagy rössel érkezett, s odakiáltott a kapu mögött a mellé lőtt labdáért igyekvő Tatárnak: maradj ott!, majd hatalmas erővel rúgta a labdát a kapu — fölé! Megérezte! Gyuri azonban hiába tett eleget engedelmesen az idősebb ké­résének. s maradt hátul, a kerítésmászást már nem vál­lalta. Az intermezzo jó kedv­re derítette az eset tanúit, mondván: milyen jól ismeri magát ez az Ottó! S hozzá­tették: holnap azért egy ki­csit jobban szorítsd le... A hátvédsorban tehát Szántó és Salamon után — a beállós posztján — Váradi következik, majd Kutasi. aki végre visszatérhet eredeti helyére. „PORTÁS’’ NÉLKÜL Áttérve a középpályára, Fükőtől is érdeklődni kellett. Hogyhogy mégis vállalta Fe­hérváron? Nos, csakis azért, mert már úgyis túl sokan voltak sérültek. Azóta azon­ban rendbejött, s ő is ját­szik — Oláh és Tatár mel­lett, vagy között — ahogy a helyzet éppen kívánja. Fükő Magyarral, Oláh Borostyán­nal párban gyakorolt. Innen- onnan bevenni a kaput. „Portás” itt nem akadt, de nem is ez volt a lényeg, ha­nem a pontos összmunka. Az együttműködésben részt vevő felek jelentős haladást ér­tek el az őket közösen ér­deklő ténykedésben. „Meg­mondhatója” a sokszor nyi­korgó hálótartó szerkezet. Mondom, „portás” nem volt, de sokszor nem is igen tehe­tett volna semmit. Bár a ka­puból így a játékosoknak maguknak kellett kiszedni a bőrt — hacsak vissza nem pattant a rugalmas műanyag hálóból... Magyar Balázs az iránt érdeklődött tőlem, mondott- e már Szabó Géza csapatot? Izgult, avagy csak kíváncsi volt, nem tudom, bár az egészséggel már nála sincs különösebb baj. Fekete szárnypróbálgatásai is siker­rel jártak, s ezek után bi­zonyosra vehettük, ő sem marad távol a rangadótól. AZ ŐSZI ÖTÉRT ... ' Jön tehát a Honvéd —az­az már itt is van —, s szem­betalálja magát nyolc válo­gatottal. Ez, így mondva, egyértelművé tenné a hazai esélyeket. A bajnoki azon­ban más, itt sok minden megtörténhet, s bizonyos, hogy nagy küzdelemre van kilátás. A Honvéd az elmúlt négy évben nem tudott nyer­ni Diósgyőrben, egy pontot is csak kétszer vitt el. Összei ötöt rúgott a DVTK-nak, s erre feltehetően a diósgyő­riek valahogy válaszolni sze­retnének ... A mostani egyébként a leg­nehezebb hét a DVTK szá­mára, hiszen szombaton Új­pestre utaznak. Oda pedig minden bizonnyal szívesen mennének jó hangulatban; olyan jó hangulatban, amit a Honvéd két vállra fekteté­se okozott... A DVTK mai összeállítá­sa: Szabó — Szántó, Sala­mon, Váradi, Kutasi —Oláh, Fükő, Tatár — Borostyán, Magyar, Fekete. Tartalék: Veréb, Görgei, Koleszár. A mai mérkőzésnek egyéb­ként bajor vendégei is lesz­nek ! Borsodban tartózkodik — az MLSZ vendégeként — Bajorország ifjúsági labda­rúgó-válogatottja, s ők is megtekintik a találkozót — miután lejátszották a Mis­kolc ifiválogatottja elleni mai mérkőzésüket, 15 órától, az MVSC-pályán. A bajor ifik hétfőn egyébként Lenin. városban ' vendégszerepeitek, s ott 1 :l-re mérkőztek. A di­ósgyőri közönség játszani is láthatja majd őket; pénte­ken, 16.30-kor Borsod ifjú­sági válogatottja lesz az. el­lenfelük a DVTK stadionjá­ban megrendezésre kerülő mérkőzésen. Az MLSZ elnöksége leg­utóbbi ülésén első napiren­di pontként a labdarúgás fej­lesztésének szakmai irányel­veivel foglalkozott, amelynek vitaanyagát az edzőbizottság terjesztette elő. Bevezetőjé­ben leszögezi: a labdarúgás vezetőinek és edzőinek a já­tékosok nevelését illető szem­lélete nem megfelelő, sokan egyáltalán nem értik a fon­tosságát és jelentőségét. Töb­bek között ezért nem sike­rült a szakmai előrelépéshez óhatatlanul szükséges kedve­zőbb morális és munkalég­kört kialakítani. A labdarú­gás jövője kulcskérdéseként az utánpótlással való foglal­kozást jelöli meg az előter­jesztés. Az anyag többek között meg­szabja a felkészülési időszak te­endőit. Ennek ideje hat hét, és július közepétől augusztus végé­ig tart. Az idő két szakaszra oszlik: az első 14 nap mérkőzés nélküli tiszta felkészülést je­lent, a további négy hét pedig vegyes felkészülésnek számít, amelynek keretében a csapatok hazai és nemzetközi tornákon, túrákon vehetnek részt. A ver­senyidőszak augusztus végétől december közepéig (16 hét) és február végétől június közepéig (16 hét) tart. Megtárgyalták az 1979/80. évi labdarúgó-bajnokság versenyki­írását. Eszerint a bajnoki idény befejeztével az NB 1 16., 17. és 18. helyezettje, összesen három csapat esik ki az NB Il-be, ahonnan a három csoport első helyezettje kerül fel. Az NB Il-ből a megyei, illet­ve a Budapest-bajnokságba ke­rül vissza a 18., 19. és 20. he­lyezett, s a három csoport 17. helyezettjei közötti körmérkőzés utolsó helyén végzett csapat, te­hát összesen tíz együttes. Feljut az NB II-be a budapesti és a megyei bajnok (húsz csapat) osztályozó mérkőzésének 10 győz­tese. Az új idényben a játékveze­tők az MLSZ, a megyei és a já­rási szövetségek által kiírt baj­nokságokban, valamint az MNK- ban egységesen alkalmazzák a sárga és a piros lapokat. Megtárgyalta az elnökség a lassan befejeződő 1978 79-es baj­nokság versenykiírásának azt a pontját, amely előírja, hogy az NB 1-ben a bajnoki címet és a kiesést, az NB II-ben pedig a feljutást gólkülönbség döntheti el, pontegyenlőség esetén osztá­lyozó mérkőzésekkel vagy mér­kőzéssel kell meghatározni a bajnokot, a kiesőket és a felju­tókat. Az MLSZ az 1979. évi átigazo­lási időszakot a július 1—31. kö­zötti időszakra tűzte ki, ekkor a játékos sporíegyesületének hoz­zájárulásával igazolható át más klubba. Az eddig érvényben le­vő szabályt, hogy az NB I-es csapatoknak játékosok igazolá­sával kapcsolatosan tárgyalási engedélyt kell kérniük az MLSZ- től, a szövetség július l-vel ha­tályon kívül helyezi. HORVÁTH KÁLMÁN Kis híján 16 ezren r így sportolnak a kohászatban Sakkra re Meleg hangú levelet kapott szerkesztőségünk a Magyar Sakkszövetség levelezési bi­zottságától. Köszönetét mond­tak az ifjúsági egyéni leve­lező bajnokság kiírásának közléséért, és egyben tájékoz­tatásul elmondták, hogy a 74 jelentkező között több Borsod megyei és miskolci is van. Ezúttal újabb két bajnok­ságra hívjuk fel a sakkozni szeretők figyelmét. Az egyik az első levelező egyéni vi­dékbajnokság. Mindenki ne­vezhet korra, nemre, minő­sítésre való tekintet nélkül, aki nem budapesti lakos. A másik a Magyar Népköztár­sasági Kupa V. fordulója, négytagú levelező csapatok részére. Nevezhetnek egyesü­letek. vállalatok, intézmé­nyek. falvak, városok és al­kalmi egyesülések csapatai. Mindkét versenyre 1979. június 3G-ig lehet jelentkez. ni a következő címen: Rutt- kay Antal, Budapest, Ó u. 46. 1066. A napokban kaptuk héz- hez a Lenin Kohászati Mű­vek vállalati szakszervezeti bizottsága tömegsport-bizott­ságának jelentését az 1978. évi tömegsport-eredmények­ről. A nagy gonddal és*ala- possággal összeállított szám­adás mögött komoly munka van. A bizottság alapelve: a testnevelés és a sport egysé­ge; a célkitűzések valóra váltásában a lehető legjobb együttműködésre van szük­ség a sportmunkában érde­kelt szervekkel. Célul tűzték ki a tömeg­sport és a magas színvonalú versenysport fejlesztését. Hogy ez számokban mit je­lent? Tavaly 15 747-en ver­senyeztek, a tizenkét sportág valamelyikében.i A férfiaknál legtöbben (1800) a labdarú­gást választották, de a má­sodik helyen álló lövészet­nek is ezren felüli hódolója volt. A harmadik helyet a természetjárók ezret számláló tábora foglalta el. A nőknél a természetjárás vezeti a sort, s ami meglepő, utána a lövészet vonzotta a leg­több gyengébb nembeli spor­tolót. A testneveléssel és sport­tal összefüggő feladatait a szakszervezeti bizottság ér­dekvédelmi és nevelési te­vékenysége részének, tömeg­kapcsolatai egyik eszközének is tekinti. A tömegsport ta­valy tovább szélesedett új ak­tivisták bevonásával — szo­rosabb kapcsolatot teremtve így a kisebb műhelyek, kol­lektívák dolgozóival is. A KISZ-szervezetekkel és az MHSZ-szel kialakult együtt­működés tovább növelte a tömegsportban részt vevők arányát. Egész évben lehető­séget biztosítottak az Edzett ifjúságért sportmozgalom fel­tételeinek teljesítéséhez; saj­nos sok fiatal nem élt a le­hetőséggel és nem igazoltatta le részvételét. Komoly előre­lépést jelentett az új acélmű építkezésén dolgozó „vendég­vállalatok”, valamint a hon­védség bevonása a sportren­dezvényekbe. Melyek voltak ezek? A teljesség igénye nél­kül, csak néhányat megem­lítve: LKM Kupa, üzemi bajnokságok, Vasas Kupa, szakmaközi megyei verseny, szocialista brigádverseny. Ez utóbbinál külön is említést érdemel három sportág; asz­taliteniszben 18 csapat, kis­pályás labdarúgásban 48 brigád, a tekeversenyeken 26 alkalommal 52 (!) brigád ve­télkedett egymással A pályaépítési akció során — társadalmi munkával — felépült három kézilabda- pálya, egy nagypálya építé­sét pedig elkezdték. Ezek után már nem is vé­letlen, hogy — amire példa nem volt még a kohászat­nál — a női kézilabdacsapat az országos döntőben a leg­jobb nyolc közé jutott, majd Tatabányán az igen értékes negyedik helyen végeztek. A tekézők is szép eredménye­ket értek el a megyében, a női csapat az első, a férfi­csapat az első és második helyen áll. Nem lenne kerek a beszámoló, ha nem említe­nénk meg név szerint is né­hány aktivistát azok közül, akik sokszor a szabad idejü­ket feláldozva szervezték, irányították egy-egy rendez­vény zavartalan lebonyolítá­sát. Svercsók Bélával, a bi­zottság vezetőjével szinte minden eseményen találkoz­hattunk. Segítőtársai Szeke­res Miklós, Bajnok Lajosné, Nagy János, Dolinka Dániel, László Kálmán, Zambó Ta­más, Henzler István, Koós Sándor... és folytathatnánk a sort. Eddigi munkájuk is­meretében bátran jósolha­tunk: ez az év sikereket hoz az LKM tömegsportjá­ban. G. I. Kék cobolv is lesz? & if. Nagy divat a szibériai róka A Szovjetunióban körülbelül 170 szovhoz szakosodott ketre­ces prémállaífcartásra. Ezekből több prém kerül ki, mint ameny- nyit a vadászok eladnak. A te­nyésztett állatok prémje dúsabb és hosszabb, a bőr mérete is nagyobb. A prémek színskálája is gaz­dagabb. A természetben például csak barna nyérc van, a gazda­ságokban csaknem 30-féle színű és árnyalatú nyércet nevelnek. Jó eredménnyel nemesítettek kék- és fehérrókát, vörös- és feketerókát. Igaz, egyelőre ez még nem sikerült a cobolynál. A Moszkva közelében levő Puskino városban 1928-ban szer­vezték meg az első prémesállat­tenyésztő telepet. A tajgában befogott 7 cobollyal kezdődött mesterséges szanorításuk. Az el­ső szaporulat elég gyenge volt, közülük a legjobbakat vad bar- guzini egyedekkel keresztezték. Az aprólékos szelekciós mun­ka csak a 70-es években hozott igazi eredményt. Az állami bi­zottság az új cobolyfajtának a „fekete puskinói” nevet adta. Ez sokkal nagyobb testű vadon élő testvérénél, és szőre ideáli­san selymes, fekete. A nemzet­közi prémárveréseken több száz dollárral többet fizetnek a pus- kinói cobolyért, mint a bargu- ziniért, amelyet pedig nem is olyan régen még a legszebb co­bolynak tartottak. Az átfogó kutatásokat a világ egyetlen cobolytenyésztési tudo­mányos kísérleti laboratóriuma irányítja. A szakemberek nem tartják kizártnak, hogy a XXI. század elején a divathölgyek már fehér, bézs és kék coboly­prémekben pompáznak majd. Lusta méhek Az amerikai gyümölcster­melőknek minden okuk meg­van a panaszra — a méhek lustasága miatt. A mézszívó rovarok milliói felvették azt a szokást, hogy az almavirá­gokra nem felülről szállnak rá, hanem oldalról bújnak be a nyílt virágba. Ezen a mó­don azonban nem kerülnek érintkezésbe a porzókkal — és sok almavirág nem termé- kenyül meg. Ez az oldalazó repülés különösen delicious fajta alma virágánál sikerül igen jól — állapították meg a Cornell University tudósai Ugyanakkor azonban éppen ez az almafajta a legkere­settebb az amerikai piacon. (Az évi termés mintegy 600 millió dollár bevételt je­lent.) A termelők nagy bosz- szúságára, a méhek cselessé­ge miatt éppen ezen fák gyümölcsei fele annyi ter­mést hoznak, mint a többi fajta. A biológusok most azt tanácsolják a termelőknek, hogy vegyesen ültessenek kü­lönböző almafajtákat, hogy ezáltal a méheket újra rá­szoktassák a szabályos meg­termékenyítésre. A másik tanács szerint olyan méhcsa­ládokat kell telepíteni, ame­lyek a kényelmes „cselt” még nem tanulták meg. Ha nem hunyorog, jelez és féKez A villanymozdonyokon, dízel- mozdonyokon és más vontatójár­müveken alkalmazott, a forgalom biztonságának szavatolására szol­gáló valamennyi berendezés azon az elven alapul, hogy rögzíteni kell a gépkezelő tényleges jelen­létét a kapcsolótábla előtt. A gépkezelőnek kézzel vagy lábbal — gyakran pedig mind a kettő­vel — bizonyos időközökben le kell nyomnia, majd el kell en­gednie egy speciális pedált, s ez a mozdulat csupán a vezető­fülkében elfoglalt, szigorúan meg­határozott testhelyzet esetén le­hetséges. Ha a pedál" nem nyom­ja le, vagy nem engedi el — akkor automatikusan működésbe lép a vészfék. A szakemberek annyira hittek a forgalombiztonsági rendszer megbízhatóságában, hogy semmi­lyen különleges kísérletet nem végeztek ezzel kapcsolatban. Ez azonban súlyos tévedésnek bi­zonyult: számos vasúti szeren­csétlenség nemrég végzett, ap­rólékos kivizsgálása azt a követ­keztetést tette lehetővé, hogy a gépkezelő valószínűleg elalvás közben, vagy esetleg álmában is automatikusan elvégezheti a „be­programozott” pedálozást. Tekintettel erre a körülményre, az NDK vasutai géppark-kipró­bálási központjának két szakem­bere, Merckel mérnök és dr. Koschlich orvos pontosan megál­lapította, hogy a gépkezelő elal- vásának milyen tünetei regiszt­rálhatók, és miként lehet észlel­ni a hagyományos biztonsági be­rendezések segítségével. Alapos kutatások eredményeként „biz­tonsági szemüveget” szerkesztet­tek, amely 'ellenőrzi a gépkezelő szemhéja rebbenéseinek gyako­riságát. Ez a szemüveg külsőre nem különbözik a közönséges, szaru­keretes pápaszemektől — csak az egyik száráról drót vezet az elektronikus elemzőkészülékhez. Ha 20. másodpercen belül nem történik „hunyorgás”, bár a gép­kezelő lenyomja a megfelelő pe­dálokat, — akkor figyelmeztető hangjelzés hallatszik. Ha a gép­kezelő ezután 7 másodpercen be­lül sem tér át kézi irányításra, akkor bekapcsolódik az auto­mata fék. A postarabló virágot árul Ronald „Buster” Edwards expostarabló és gentleman, új szakmát kezdett: virágot árul a londoni Waterloo állomá­son. Igazi kereskedőre valló mozdulattal kínálja portékáját a nyugatnémet Stern magazin fényképén, miközben elmondja a lap tudósítójának, hogy kilencéves büntetésének leülése után kénytelen volt szerényebb jövedelmet, de nagyobb biz­tonságot jelentő virágkereskedői pályát választani, mert fe­lesége nem engedi újra rabolni. Jövedelme szaporítására is gondol azért és a virágok árusítása mellett könyvet írt „A postarabló" címmel. A könyvet nagy érdeklődéssel várják Angliában — tudósít a nyugatnémet képeslap. Edwards megtérése a „ki a virágot szereti, rossz ember nem lehet” közmondás jegyében, önmagában is figyelemre méltó lenne, ám új „szakmájának” külön pikantériája, hogy éppen" annak a British Railways társaságnak a tulajdonát képező vasútnak a pályaudvarán árusítja a virágokat, amely­nek vonatját annak idején kirabolta. MÁTÉ IVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents