Déli Hírlap, 1979. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1979-06-22 / 145. szám
iosképszépÉ Leninvárosban Befejeződtek a rendezett városkép kialakításával kapcsolatos munkálatok Lenin- városban. A Miskolci Közúti Építő Vállalat, a Közmű- és Mélyépítő Vállalat kivitelezésében a rendezés során tetszetősen kialakították a városi dísztavat és környékét. a Lékai János úti garázssor, valamint a hármas üzlettömb (Tisza ABC. Néva étterem, Sajó Áruház) környezetét. Az üzletekhez új bekötő utat építettek. A városi tanács finanszírozásában végzett munkálatok során jelentősebb tevékenység volt még a leendő szolgáltató- és ifjúsági házak helyén végzett tereprendezés. # 4 nemzetközi gyermekév alkalmából a Magyar Rádió nemzetközi gyermekkórus-találkozót hirdetett meg. A fővárosi hangversenyekét követően a vendégegyüttesek vidéki városainkat látogatták meg a napokban. A tegnap esti — a Vasas Művelődési Központban megrendezett — hangversenyen a Wroclawi Rádió gyermekkórusa (képünkön), valamint az őket vendégül látó Fazekas utcai Általános Iskola kórusa adott egész estét betöltő műsort. (Kiss József felvétele) Hogyan élünk? Közgazdász ismerősöm mondta egyszer, hogy szívesebben olvas Agatha Christie regényeket, mint háztartási statisztikákat. Ehhez gyorsan hozzáteszem, hogy nem akarok senkit rábeszélni a statisztikák olvasására, vagy ha igen, akkor azt nem itt. és nem most. Tárcaként mosolyogtató történetként írtam meg ezeken a hasábokon, hogy manapság sokan szégyellnek egy elgurult pénzdarabért lehajolni. A történet mosolyogtad de a tény elgondolkoztatóan igaz. A statisztikákat szeretőknek érvelhetnék azzal, hogy világszerte romlik a pénz. A közgazdasághoz értőknek azzal, hogy mi például nem is dolgozunk annyit és úgy, ahogy nagyon sok országban dolgoznak, pedig a pénz ott is romlik. Hát akkor hogyan élünk? Ha az újságírás csak gyönyörűség lenne (no, nem az!), akkor minden emlék felfogható lenne egy szál virágnak. Hadd kössek hát ezekből a virágokból egy csokrot. Esküvőre voltam hivatalos. Megöltek két disznót, egy borjút, baromfiudvarnyi tyúkot. Jó esküvő volt, sokat ettünk, de a lerágott csontokon, összemaszatolt tányérokon használ- hatatlanul megmaradt legalább egy fél disznó, tizenöt-húsz (igaz, combtalan) tyúk, egy fél cukrászdányi sütemény. A szomszéd kutyák örömén túl volt még egy nagy öröm: minden kitartott reggelig, semmi sem fogyott el egészen, szó sem érhette a ház elejét. Az, hogy a házigazdám bejáró munkás, az. hogy a család nem gazdag, egy jottányit sem változtat a Tisza-parti kisközségek esküvőjének rendjén. STOP! KÖZLEKEDÜNK! Vigyázzunk jobban gyermekeinkre1 r Tegnap megkezdődött az általános iskolások nyári vakációja. Ezer és ezer kisdiák lót-fut majd önfeledten szerte az országban két hónapon át. Veszélyes időszak ez a gyermekek és a szülők számára is. Tavaly az országban 134 tizennégy éven aluli gyermek halt meg közlekedési baleset következményeként. több mint 2500 pedig könnyebben, vagy súlyosabban megsérült. A gyermeksérültek mintegy fele gyalogosként közlekedett... Nem valami rózsás a helyzet Miskolcon és a miskolci járásban sem. Miskolcon az idei esztendő első negyedévében 48, a járásban pedig 10 gyalogos sérültje volt a közúti közlekedési baleseteknek. Közülük összesen 13 a tizennégy éven aluli; az óvodás, vagy általános iskolás. A most következő két hónap még több veszélyt jelent a közlekedő gyermekek számára. Nem minden gyerek jut el táborba, üdülőbe, s majdnem mindegyiküknek dolgozik anyukája, apukája. A felügyelet nélkül maradottak szertelenebbek, pajkosab- bak. Előkerülnek a kerékpárok is. gyakori, hogy négy-öt gyerek összefogva kerékpár- túrára indul. Vajon ismerik-e a kerékpározás szabályait? Kérjük tőlük számon mi, szülök. Ha mi sem ismerjük a kerékpáros KKESZ-t. szerezzünk be prospektusokat — jelenleg is az MKBT több ilyen kiadványa van forgalomban. Aztán: nincs mindenütt grund, az új lakótelepeken pláne nincs. Hol focizzon a gyerek? ! A legtöbbször csak az úttesten találnak maguknak helyet. Hívjuk fel a figyelmüket a közlekedő jármüvekre! Nyáron tatarozzák az óvodákat is. A szerencsésebb szülök el tudják helyezni kisgyereküket másik óvodában, sokan azonban nagymamákra bízzák őket, vagy maguk maradnak otthon velük. Értessük meg a kicsikkel, hogy az autótól, motorkerékpártól félni kell! Az idősebbeknek se sajnáljuk ismételni: vigyázzanak az úttesten való átkelésnél, csak a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen menjenek át. s fogják jó erősen a kicsi kezét! Sokat tehetnek gyermekeink épségéért a közlekedő felnőttek is. A gvermekbal- e*etek nagyobb része ugyan a gyermekek figyelmetlensége miatt következik be, ám sokszor okoz balesetet a járművezetők szabálytalansága, figyelmetlensége is. Játszótereknél, strandoknál, vagy olyan helyen, ahol gyerekek játszanak, kerékpároznak, felejtsük el, hogy hány kilométer a megengedett maximális sebesség, hogy miénk az elsőbbség! Úgy közlekedjünk, hogy ha figyelmetlen is a gyerek, tudjuk mi kivédeni a bajt. A nyár nemcsak a gyerekeknek, a szülőknek is nyár. Sokan mennek kirándulni, üdülni személygépkocsival. Vigyázzunk a példamutatásra s ne feledjük, hogy a vezető melletti első ülésre 10 éven aluli gyermek nem ültethető! Két év alatt a gyermekbal- eselek halálos áldozatainak száma másfélszeresére nőtt. a sérültek száma 24 százalékkal emelkedett hazánkban. Rajtunk múlik, hogy ezt a növekedést mérsékeljük, megállítsuk. csökkentsük. Legféltettebb kincsünkről, gyermekünkről, gyermekeinkről van szó. (nyikes) letel Express a Jóllehet, csak július 15-én nyitja kapuit a Központi Leánykollégiumban évről évre kialakított Hotel Express mint megtudtuk, már most foglalt minden ágy erre a szezonra. Július 15-től auleánykollégiumban gusztus 20-ig — ebben az időszakban tart nyitva az iljúsági szálló — hét közben úttörők üdültetését biztosítják, míg a szabad hétvégeken ifjúsági csoportok foglalták le a 392 ágyat. Fórum a Miskolci Rádióban Olimpikonok és kocogok A Magyar Rádió Miskolci Stúdiója június 2ő-én. hétfőn délután 17 óra 5 perctől fórum-műsort sugároz „Olimpikonok és kocogok” címmel. Nem nehéz kitalálni; olyan, sokakat érintő témáról lesz $/.ó. mint élsport és tömegsport jelentősége és helyzeté Borsod, illetve Heves megyében. A stúdióban helyet foglaló vendégek ezúttal a sport széles témaköréhez tartozó kérdésekre válaszolnak. Szó lesz egyebek mellett a két megye létesítmény-ellátottságáról, újabb pályák és csarnokok, valamint uszodák építésének feltételeiről, az egyesületi, isBÉLYEGGYUJTÉS m Kedden hozza forgalomba a Magyar Posta a KGST megalakulásának 30. évfordulójáról megemlékező. három címletből álló, 6 forintos névértékű béljegso- rozatot A sorozat 386 300 fogazott és 7900 fogazat lan példányban, többszínű ofszetnyomással, a / Állami Nyomdában készült, 50 bélyeget tartalmazó bélyegívekben, Dudás László grafikusművész terve alapján. Az 1 forintos bélyeg a Szojuz gázvezetékét, a 2 forintos 730 kV-os távvezetéket, háttéfben pedig a dnve»>roóetrdvszk4 vízi erőmüvet stilizáltan ábrázolja, míg a 3 forintos bélyeg kék háttérben iu összefonódott csillagot ábrázol, vörös színnel, a csillagok ágai között a KGST rövidítése szerepel. a tagországok nyelvén. A bélyeg bal oldalán a KGST-pa- lota látható. A .Miskolci Nyári Egyetemet június 23—júiius 7. között rendezik meg a Nehézipari Műszaki Egyetemen. A rendezvényso- rdzat keretei között — Ember — Munka — Társáda’om címmel bé- lyegbemutatóra is sor kerül az A 2. II. sz. előadó megnyitót dr. egyetemi doéptiletben, a előtti hallban. A Lehoczky Alfréd, cens fogja megtartani. A tárlaton megismerkedhetnek a látogatók a Magyar Tanácsköztársaság bélyegeivel, a magyar és külföldi internacionalisták dicső tcítcivel, az 5 éves tervek eredményeivel, és még számos fila- telisla kiadvánnyal. A rendezvény színhelyén alkalmi posta- hivatal működik. A XI, országos üvegipari sportnapok alkalmából június 29— július 1. között sporttémájú be- lyegbemutatóban gyönyörködhet, nek a látogatók az Egyetemvarosban, az E 7. jelű épület földszintjén. A bemutatót Horváth Róbert; a nemrég megalakult üveggyári bélyeggyűjtő kör elnöke nyitja meg. Június 29-én a helyszínen 12—15 óra közölt az eseményre utaló alkalmi bélyegzőt fog használni az ott működő postahivatal, ahol be lehet szerezni a sportnapok alkalmából kibocsátott emléklapokat is. kólái és városi létesítmények kapuinak megnyitásáról a sportolni vágyók előtt, az élsportolók felkészülésének zavartalan biztosításáról. De a labdarúgó-bajnokságok színvonalának fokozásáról, a játékvezetés és az átigazolás tisztaságának megőrzéséről, az olimpiai előkészületekről is kérdezhetnek a hallgatók, illetve ilyen és ehhez hasonló kérdésekre válaszolnak a stúdióban helyet foglaló szakemberek. A kérdéseket június 23-án, szombaton délig kérjük a Magyar Rádió Miskolci Stúdiójának címére (3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 15.) elküldeni. Az adás időpontjában a miskolci hallgatóink a 16-427-es és a 35-510-estelefonon, az egriek pedig a 12-946 teleíonszámon kérdezhetnek. Közvetítőkocsink hétfőn délután 17 órától a városi sportcsarnok előtt levő térségen lesz, az érdeklődők ott is kérdezhetnek. Kérdezzen, az illetékesek válaszolnak! Magyar Rádió Miskolci Stúdiója Ugyanitt: a menyasszonytánc „kalapjába” illetlenség lett volna ötszáz forintnál kevesebbet adni. az asszonyok ajándéka sem igen lehetett kevesebbet érő. Egy család, ahol a férj és a feleség Is keres, felvesz havonként öt-hatezer forintot. Az ezer forint tetemes összeg, különösképpen azért, mert lakodalmas időszakban az is előfordulhat, hogy két lakodalomba is menni kéll. Nos, még így is jutott a cigánynak száz-kétszáz forint. Hogyan élünk? A vonaton visszautazok a következő héten megszámolták az aprópénzüket is, de hosszabb távon nem borultak fel a családi költségvetések. Kimondom, hogy azért nem, mert volt miből elvenni. Azt mondjuk, hogy elszegényedünk. Tessék bemenni egy társasággal egy eszpresszóba. Mindenkinek jólesik egy féldeci. Ha hárman vannak, akkor kér az egyikük hármai. Eszébe sem jut, hogy ki-ki kérhetne magának, hiszen (bár már talán jól se esik) úgyis kér hármat-hármat a másik kettő is. Az, hogy van nálunk pénz, hogy ez a két-három órabérnyi kereset percek alatt megy el, tüntetőén nem számit. , És, hogy ez mennyire így van: kezdetben vala a szimpla és a dupla fekete. Ma mér alig-alig van olyan hely, ahol szimplát mérnek. Ügy mondják: nincs pohár, és senkinek az eszébe sem jut, hogy esetleg valaki azért kér szimplát, mert annyi esik neki jól. Igazán jobb helyeken manapság már háromcentes poharat sem tartanak. Igyék a vendég féldecit, hiszen nyilvánvaló, hogy telik neki. Hogyan élünk? A magunk megszokott színijén, de inkább a szomszédunk szintjén, egy pillanatig sem gondolva arra, hogy nem is olyan régen jó reggelinek számított a zsíros kenyér. Jó volt a margarin, ma a vaj kell és felvágott, vagy éppen a turistaszalámi, mert a gyerek, úgymond, nem eszi meg a parizert. Ülök a televízió előtt stílszerűen azt írhatnám, hogy trz aprópénzem számolom, de ráí'eledkezek egy riportra. A tra- fikos nyilatkozik arról, hogy a középiskolás diákok huszonnyolc forintos cigarettát szívnak, illetve azt csak a gazdagabbak. A többiek beérik tizenhárom forintossal is. Azt már el se merem mondani, hogy mennyi a zsebpénzük. Valóban olyan nehezen élünk? Jól tudom, hogy a kedves édesapa megelégszik a filteres Symphoniával is, és még azt is elhiszem, hogy a kedves szülök időnként panaszkodnak, mert sokba kerül a gyerek. Igaz. hogy sokba kerül, de a divat a tizenévesek világában is hatalom lett, és ml szülők, ért állj ükMost, az írás vége felé közeledvén bevallom, hogy én sem háztartási statisztikákkal alszom, és még azt is, hogy olykor háztartási gondokkal ébredek, de eszembe jut néhány idősebb ismerősöm, akiknek ismerem az életét. Eszembe jut néhány velem egykorú barátom, akiket szintén Ismerek. Egyikük sem panaszolta, hogy évről évre többet és jobban kell dolgoznia, egyikük sem mondja, hogy teljesítőképességének a határára ért. Ha azt mondjuk, hogy nagy a hajsza, akkor azt munkaidőben egy feketekávé, vagy éppen „kívül a cégen” egy konyak mellett meséljük el, Hogyan is írjam? Különös módon mindig csak az jut eszünkbe, hogy hogyan élünk, de nem kérdezzük tovább: miből élhetnénk jobban? Olykor még az is gyanús, hogy így miből élünk?! BARTHA GABOR Turistakalauz a Zempléni-hegységről T. Gy. Kellemes, melengető érzéssel forgatjuk — különösen ilyenkor, a kirándulások évadján — a megyei idegenforgalmi hivatal szerkesztésében a Zempléni-hegységről a közelmúltban megjelent turistakalauzt, amely tartalmában és szép nyomdai kivitelezésében egyaránt igényes, ízléses munka, nagy nyeresége a megyénkről szóló irodalomnak. Négyszáz szövegoldalon és negyven oldalnyi remek képanyagával megismerteti a hozzánk ellátogató kirándulókat, de a gyönyörű táj iránt érdeklődő „megyebelieket” is a történelmi, művelődéstörténeti emlékekben és természeti szépségekben egyaránt gazdag Zemplén értékeivel. Műfajának megfelelően, sorra veszi a Zemplénihegység természeti földrajzát, növény- és állatvilágát — a nyolc oldalon található 124 latin növénynevet azonban feleslegesnek találjuk —, néprajzát, településeit, gazdasági életét —a belezsúfolt temérdek száraz adat, statisztikai kimutatás elmaradhatott volna —, s kitűnő áttekintést ad a magyar históriában oly gyakran szereplő vidék történetéről. Tizenkét falu- és városnéző séta közül válogathatnak a látogatók, és nagy haszonnal tanulmányozhatják a zempléni táj műemlékeinek — értékeléssel is szolgáló — kislexikonét. Természetesen nem hiányoznak belőle a különböző túrajavaslatok és gyakorlati tudnivalók sem. Minden bizonnyal újabb kiadásokat is megér majd ez a kitűnő turistakalauz, éppen ezért, néhány apróbb tévedésre, pontatlanságra szeretnénk felhívni a „népes” szerkesztőség és lektorátus figyelmét. Csupán Sárospatakra szorítkozva, szóvá tesszük, hogy Comenius például nem öt, hanem csak „szűk” négy évig tanított Patakoh. A városba 1703 nyarán nem „Rákóczi vonult be, felkelői ólén” (372. old.), hanem Orosz Pál generális. Pálóczi Antal és Mihály sírköve nem a gótikus vártemplomban látható (32«. oldj, hanem a Rákóczi-var kápolnájában. A gimnáziumi szárny nem 1834—1878. között épült, hanem 1875—77. között, s erre a második emeletet nem 1928- ban, hanem 1929-ben húzták (329. old.). A Nagykönyvtár köteteinek száma nem 30 ezer, hanem a 250 ezret is meghaladja, s a Tudomár.yós Gyűjtemények intézményei (Nagykönyvtár, kézirattár, levéltár. Iskolamúzeum) semmi kapcsolatban sincsenek a gimnáziummal, nem „a gimnázium épületének balszárnyán” (329. old.), hanem a főépület jobb szárnyán, illetőleg a Berna-soron helyezkednek el. Ha a sárospataki sétában név szérlnt szarepeinek az iskolákért! szobrok alkotói, a Csokonai- és a Komáromi János-szobor alkotójának: Yilt Tibornak és Balázs Istvánnak a nevét is meg kellett volna említeni. HEGYI JÓZSEF
