Déli Hírlap, 1979. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

1979-05-07 / 105. szám

t # A Kiss Ernő utcai ÁB kárbecslő fiók udvarán mindig akad sérült jármű. Lorian György kárszakértőnek és társainak nem kell félniük, hogy munka nélkül múlik el a napjuk... Casco és kötelező felelősségbiztosítás Nyer-e rajta a Biztosító? Nyolc év alatt ötszörösére emelkedett a kifizetett kártérítés — Tavaly 100 millió forint, személyi sérülésre £ Ilyen mértékben károsult autók tulajdonosainak jól jön az Állami Biztosító segítsége. (Kerényi László felvételei) Tavaszi békehónap * Még néhány nap és Sajószentpéteren ünnepélyesen meg­nyitják az immái hagyományos tavaszi béke-, barátság és szo­lidaritási hónapot. Ünnepély ünnepélyt, rendezvény rendez­vényt követ majd. Nem dolga ennek az írásnak, hogy az ün­nepélyek menetrendjét adja. Nehéz is lenne ez, hiszen — hagyományos immár ez is — idén sem a nagy rendezvények fémjelzik majd a békehónapot. Kell-e ez? — kérdezték tőlem egyszer, hiszen nekünk anv- nyira természetes az, ahogyan élünk, hogy ezt elmondani is­métlésnek tűnik. Igen. nekünk itt és most természetes és egyetlen lehetséges közegünk a béke. Az. hogy a világban még nem mindenütt természetes ez. az, hogy a békéért való kiállás sok helyütt még harcot jelent, az, hogy a béke ügye mellett szólni alapvető emberi kötelesség — igaz. írtam: nem dolgom ezúttal, hogy rendezvényeket soroljak, de ismervén a Hazafias Népfront megyei és Miskolc városi bizottságainak ajánlását, tudom, hogy teljes leltárt írni le­hetetlen is lenne. A béke valamilyen ünnepére készülnek most az üzemekben, készülnek a HNF körzeteiben, a győze­lem napján a békéről szólnak az iskolákban. Gyerekeink fe­ledkezhetnek majd nagyran.vítt szemmel a felidézett törté­nelemre, rétegtalálkozókon, kisebb fórumokon ezer és ezer ember gondolja majd végig Vietnam igazságát, Európa biz­tonságát, a Közel-Kelet ezernyi gondját. A tavaszi békehónap nem kötődik megyehatárhoz, de még országok határaihpz sem. Tízmilliók testnek hitet a helsinki megállapodás mellett, szólnak a leszerelésért.«fogal­mazzák meg a legbecsületesebb igényt: békében akarunk él­ni. Még néhány nap és rendezvényekről adu(ik híreket. Ezek­re a hírekre talán nálunk is jobban figyel majd a világ. Amit együtt mondunk, amit ennyien mondunk együtt, arra annak is figyelnie kell, aki mást akar. mint mi, azoknak is, akik háborúra spekulálnának, azoknak is, akik azt hiszik, hogy nincs mindehhez közük. Nem akarok én emlékeket idézni, tudom, hogy a leírt em­lékezés sohasem lesz artnyi, mint az élmény, de éppen ezért a békehónap kezdete előtt szeretriém elmondani, hogy ne­künk, idősebbeknek az emlékezés nem kevesebb, mint elkö­telezettség. Gyerekeink ünnepélyeken vesznek részt, de ad­juk meg mi ezeknek az ünnepségeknek a rangját az otthon továbbfolytatott beszélgetésekkel, osszuk szét az emlékeinket eleven erővé. A béke ugyanis nekünk is drága, de a gyere­keink a béke igazi jussolói. Segítsünk nekik megérteni, hogy ez mennyire fontost .fr.*' B. G. Gyors- és gépírók tanácskozása Az ehnúft évben végzett Hazánkban a személyi tu­lajdonban levő gépjárművek száma egy-két év múlva eléri a bűvös egymilliót. Egyre több az autótulajdonos Borsod me­gyében, Miskolcon is. Sajnos, a gépjárművek számának nö­vekedésével együtt nő a bal­esetek, káresetek száma. S mivel a jövedelmekhez képest nálunk az autó értéke még vi­szonylag magas, bizony a csa­lád anyagi helyzetét is meg­rendítheti egy nagyobb kárral járó koccanás, ütközés. Sze­rencsére ma már mind töb­ben tartoznak azokhoz, akik ilyenkor az Állami Biztosító segítségére számítanak. A kö­telező gépjármű-felelősségbiz­tosítás mellett mind többen kötnek casco-biztosítást is. — A kötelező biztosítás minden gépjármű-tulajdo­nosra kiterjed — mondja dr. Fövenyessy József, az Állami Biztosító Borsod megyei igazgatója. — Akit csak egyszer is utolér a baj, már örül annak, hogy casco- biztosítást is kötött. A mis­kolci Kiss Ernő utcai gép­jármű-kárrendezési fiók ud­varán naponta sorakozó sé­rült autók tulajdonosai a megmondhatói annak, mi­lyen jól jártak azzal, hogy a kötelező biztosítás mellett cascót is kötöttek. Kifizet­tünk már ügyfeleinknek szá­mos totálkáros autó árát is, ám megtörtént az is, hogy ügyfelünk, mert nem kötött külföldi útjára, kiegészítő cascót, nagy anyagi veszte­séget szenvedett. — Az AB ügyfelei, köztük az autótulajdonosok is úgy gondolják, hogy minden biz­tosítási módozat nyereséges, így van ez vajon a felelősség­biztosítás és casco esetében is? ben is? A felelősségbiztosítás dí­ját még egy 1959-es kor­mányrendelet állapította meg, a magánautók és mo­torok esetében 460, illetve 100 forintban. Azt hiszem, nem kell különösebben ecse­telnem, hogy az azóta eltelt 20 év alatt emelkedtek a szakipari munkadíjak, ' az alkatrészárak, s a mai autók sokkal korszerűbbek, na­gyobb teljesítményűek, mint a 10 vagy 15 évvel ezelőtt forgalomba hozottak. Ugyan­akkor a két évtized alatt nőtt a lakosság átlag-nomi­nálbére, jövedelme is. Ha ehhez még azt is hozzáve­szem, hogy évente 100 ezer­rel nő a gépjármű-tulajdo­nosok száma, s ezzel együtt nő a közúton balesetet, kárt szenvedettek száma is, nyu­godtan kijelenthetem, hogy a kötelező felelősségbiztosí­tásra befizetett díjak nem fedezik a kárkifizetéseket, s méginkább nem ráfordítása­inkat. Hadd mondjak csak egy példát erre: 1971-ben, a felelősségbiztosítás általáno­san kötelezővé válásának évében 51 ezer kárra, 177 millió forintot fizettünk ki, mig az elmúlt évben 179 ezer kárra, 829 millió forin­tot — természetesen ezek országos adatok. 1978-ban mintegy fél milliárd forin­tot veszített az Állami Biz­tosító a kötelező gépjármű­felelősségbiztosításon ! — Egyre nagyobb az érdek­lődés az autósok körében a casco iránt is . . . — Nem véletlenül, hiszen a kártérítések itt is száz­milliós összegeket tesznek ki évente. A cascónál ráadásul még jelentős engedményt is teszünk, hiszen akik bal­esetmentesen közlekednek, egy-három havi díjvisszaté­rítést kaphatnak. A gépjár­mű-tulajdonosok körében osztatlan elismerést váltott ki az az 1977. január 1- től érvényes feltétel-mó­dosítás. amely szerint az elemi • károk, a lopás, rab­lás, a gépjármű szélvédő­üvegének törése nem szá­mít be a baleseí mentes ve­zetéssel eltöltött időszak ki­számításánál. Vagyis: ezek a károk nem kerülnek rá a casco-nyilvántartólapra. Ám nem akadálya *a díjkedvez­ménynek a nyugati orszá­gokra érvényes, illetve au­tóversenyekre köthető kiegé­szítő casco alapján nyújtott térítés sem. Sőt, ha például egy összeütközés egy másik autós hibájából következett be, a kárt a balesetet okozó kötelező felelősségbiztosítása alapján fizetjük. Az ezen a címen kapott kártérítéstől függetlenül is jár a díjvisz- szatérítés azoknak, akik két vagy több éven keresztül óvatosan vezetnek, saját hi­bájukból nem sérül meg gépjárművük. — Mennyi kártérítést kap- nak a közlekedési balesetek sérültjei? — A személyi sérülések­nek még jobban jön az Ál­lami Biztosító segítsége, mintha csak az autó vagy motor károsodik. Mind a felelősség-, mind a casco- biztosítás alapján sokan je­lentkeznek kártérítésért. A járműre a casco és a felelős­ségbiztosítás alapján fize­tünk, a személy azonban ezek mellett a CSÉB. vagy például a lakás- és épület­biztosítás alapján is igényel­het kártérítést. Az elmúlt év­ben mintegy 100 millió fo­rintot fizettünk ki azoknak az ügyfeleinknek, akik köz­úti baleset következtében maradandó sérülést szenved­tek. Félő, hogy ez az összeg az idén tovább nő... Annál is inkább, mivel az átlag nominálbérek növekedésével együtt arányosan nő a kere­setveszteségként, illetve rok­kantság esetében a havi já­radékként megállapított ösz- szeg is. NY1KES IMRE Borsodi műszaki hetek Újéi előadások, rendezvények Ma folytatódnak a 17. bor. sodi műszaki hetek rendez­vényei. A£ MTESZ-székház- ban, 14 órai kezdettel az SZVT megyei szervezte ren. dez előadást a szövetkezetek üzem- és munkaszervezésé­nek időszerű kérdéseiről. Ez­zel szinte teljesen egyidöben a Diósgyőri Vasas Művelődé­si Központban az MEE LKM üzemi csoportja a nagy telje­sítményű villamos forgógépek időszerű kérdéseivel foglalko­zó előadást szervez. Ózdon pedig, a II. sz. postahivatal­ban 16 órai kezdettel a KTE ózdi csoportja a postaforga­lom új technológiájáról, az ózdi kézbesítési rendszerek korszerűsítéséről tart elő­adást. A holnapi rendezvények kö­zül kiemelkedik a drótgyári műszaki nap, amelyet a GTE Miskolc városi Szervezete rendez a December 4. Drót­művekben, 10 órától. Meg­nyitót mond dr. Imre Ferenc igazgató. Ezt követően több előadás hangzik el a korsze­rű termékszerkezet kialakítá­sáról, a korai-sodronyok ki- fejlesztéséről, s más érdekes témákról. Orvos­kongresszus Tegnap befejezte munkáját Siófokon, a Magyar Általános Orvosok Tudományos Egye­sületének IH. országos kong­resszusa. A négynapos ta­nácskozás során több mint 70 előadás hangzott el a gyógyí­tás és a betegségmegelőzés időszerű témáiról. Űjjává. lasztották a MÁOTE vezető­ségét is. Az új elnök dr. Vár- allyai Gyula (’Debrecen), az új főtitkár dr. Bottá Ádám (Budapest). A tanácskozáson de. Juhász Bélának (Debre­cen), dr. Király Piroskának (Budapest), dr. Marx Gyulá. nak (Zalaegerszeg) és dr. Sze- pesvári Elemérnek (Elek) át­adták a körzeti orvosok leg­nagyobb kitüntetéséi, a Me­dicus Anonymus emlékérmet. Milyen madár szerepel a legtöbbet a napi sajtóban? Találós kérdésem -legfeljebb annyim ravasz, amennyire Furfangos Mesteré, a turcsi orrú, szőrmók törpéé szo­kott lenni a Zsebtévében. A gyakorlott újságolvasó fölé­nyes biztonsággal vágja rá a választ: az üzemi szarka és a vándormadár. Hányszor, de hányszor tűz­ték tollhegyre —, hogy a közhelyeknél maradjak — nagyrabecsült kollégáim e szárnyasokat. Kész csoda, hogy nem pusztult ki az ír­magjuk is máig. Ügy látszik, hozzáedződtek a mostoha (társadalmi) körülmények­hez, mert hol az egyik, hol a másik szárnyra kap mind­máig — az újságlapokon Mély megrendüléssel adom tovább a közelmúltban szer­zett értesülésemet: jól meg­szokott. már-már háziállattá szelídült jómadaraink egyike jócskán megfogyatkozik. S ha most azt hiszik, hogy az üzemi szarka farka nem bír­ta tovább a hajszát, akkor tévednek. A vándormadarak ritkulnak meg a napi sajtó­ban. ha hinni lehet a hírek­nek. Mire alapozom a jóslatom ? Természetesen, nem vagyok munkáról adtak számot és az idei munkatervet fogadták el a Magyar Gyorsírók és Gép­írók Országos Szövetségének küldöttközgyűlésén, amelyet tegnap tartottak Budapesten. A beszámolót követően a résztvevők javaslatokat tettek az eredményesebb tagtobor­zásra, valamint a szövetség lapjának jobbítására. A be_ számoló elfogadása után Kiss Károly atelnök jutalmakat olyan naiv, hogy azt hígy- gyem, ezentúl senki sem íog — magasabb bér, köny- myeób munka reményében — más vállalathoz szegődni. Csakhogy a munkahelyesére, pontosabban a munkahely- cserék bizonyt» fajtája, más­ként értékelődik, mint ed­dig. A minap hallottam egy munkaügyi szakember nyi­latkozatát a televízióban. Kissé körülírva, óvatosan fogalmazva, de mégiscsak azt mondta, hogy ha a dolgozó rosszul működő vállalat ka­pufélfájának mond búcsút, es olyan helyre megy, ahol jó a termékstruktúra, gaz­daságos a termelés, s kelen­dő cikkeket gyártanak, ak­kor a népgazdaság érdekei­nek megfelelően cselekszik. Ebből következik, hogy akár ki is kérheti magának, ha bárki vándormadárnak meri nevezni. Talán még akkor is kikérheti, ha az új vállalat­nál sem rak fészket hosz- szabb időre, hanem tovább­vándorol egy olyan helyre, ahol még jobb a gyártmány- struktúra, gazdaságosabb a termelés, stb. Eddig, ha nem is világos, legalább dereng a dolog. Az a kérdés viszont végképpen zavarba ejt, hogy miként adott ált a legjobban dolgo­zóknak : a debreceni helyi csoport és az ifjúsági szak­osztály vezetőjének. Ezután az idei munkatervet hagyta jóvá a küldöttközgyűlés, amely a többi között magá­ban foglalja az egységes ma. gyár gyorsírás alapokmánya új tervezetének elkészítését, a gyorsírástörténeti emlékek felkutatását és rendszerezé­sét, a képzés és továbbképzés lehet őségéit. mászik ki a gödörből az » bizonyos gyengén működő vállalat, ha otthagyják a legjobb szakemberei. Ügy kell nekem! Miért gyártok saját használatra olyan kér­déseket, melyekre még én sem tudok válaszolni. Fur­fangos Mester sohasem ten­ne ilyet. Ö mindig okosabb tud lenni —, legalább az óvodásoknál. És ha ismétli önmagát, az is csak azért van. mert a televízió néha ismét műsorra tűz régebbi adásokat. Biztosan én em­lékszem rosszul, de úgy rém­lik. mintha hallottam, ol­vastam volna már olyasmit, hogy a munkaerőmozgás néha egyenesen kívánatos. De ez már vagy 10 évvel ezelőtt volt, és azóta mindig csak hajszoltuk a vándor­madarakat, meg azt emle­gettük, hogy „egy életem egy halálom'1 jelszóval ki kell tartani a kenyéradó vállalat mellett, akárhogy is mennek a dolgai. Mennyi dilemma. Még az a jó, hogy a másik, jóma­dár, az üzemi szarka marad, és státusát sem kell átérté­kelnünk ! (békés) fonákja A két jómadár i

Next

/
Thumbnails
Contents