Déli Hírlap, 1979. május (11. évfolyam, 101-126. szám)
1979-05-22 / 118. szám
/ * k Lalái a hosszú elet közepét jclcnfcüc náluk Kelták népe A történelemtanítás egyik legnagyobb gondja, hogyan lehet kézzelfoghatóvá, és ezáltal feUoghatóvá tenni a régmúltat. De nemcsak az ifjúság áll értetlenül az évezredekkel ezelőtt történtek előtt, a legintellektuálisabb felnőtt számára sem egyszerű elképzelni az időszámítás előtt, vagy környékén élt embert. Nem a tudomány megállapításainak elsajátítása okoz gondot (azt az ember megjegyzi és kész), hanem az út bosszú, amíg a fantázia működni kezd; ékszerei fényében láttatja a hajdanvolt fiatal nőt, fegyverrel övezetien a harcost. Természetesen lehet anélkül élni, hogy tudnánk, mit rejtenek az évezredek, de azoknak van igazuk, akik programjukba veszik a Herman Ottó Múzeum napokban nyílt, és szeptember elejéig nyitva tartó, a Kelták Észak-Magyarországon című újabb időszaki kiállítását. Nem valamiféle didaktikus célzattal ajánljuk ezt még az iskoláknak sem (a tananyagnak ez a történelmi kor szűkszavúan. futólag említett része csupán), hanem abban a reményben, hogy a mesék, mondák, ködös távolában létező világ tárgyi bizonyítékai, í ha mást nem. tiszteletet ébresztenek a régen volt, sokat tudó em. bér iránt. Az Európában, az idoszá-, míias előtti negyedik században megjelenő kelták száz év múlva jutottak el Észak- Magyarországra, és miután kultúrájuk nyomait Írország, tói Görögországig megtalálták, biztosak lehetünk benne. hoay a korban odafigyelésre érdemes tényező volt ez. a törzsi szervezetben élő nép. Európa számtalan népe közül ők azok közül valók, akiknek nevét megőrizte az. idő. és a Magyar Nemzeti Múzeum, a Herman Ottó Múzeum és az ország kelta emlékeket őrző múzeumainak anyagából rendezett kiállítás arról szól, hogy nem érdemtelenül. A régészeket, numizmatikát dicsérő átfogó kép harcos kultúrnépet mutat. A római világbirodalom fénykorának kortársai ismerték a mai élelmiszernövények nagy részét, a vaskohászatot. a fém megmunkálását. a fazekaskorong használatát. Kereskedtek, tudtak a pénz értékét, és pénzt vertek, hogy megszaporítsák a meglevőt. Hatalom, gazdagot A fegyvereket a gazdájuk mellé temették, de mint a vaskard bizonyítja, esetenként összehajtogatták. ság volt, amit a fegyvereknek védeni kellett, ha úgy adódott, és meg is védték, holutt nem vártak mindent a földi léttől. A halál a hosszú élet közepét jelentette náluk, nem féltek tőle. Csak felkészültek rá, és ideológiájukért most hálásak a régészek. Amit a kelta kultúráról tudunk (ez a kiállítás is azt bizonyítja), jórészt a gonddal temetkező, használati tárgyait az útra magával vivő régi ember sírleleteiből olvasták ki. akik értik ezt a nyelvet. A kiállítás tárgyai együtt bizonyítják az európaival en. nek a vidéknek hajdani kultúráját. figyelemre érdemes múltját. Ha nem tudtuk volna. most felhívják rá a figyelmünket: a Bükk legismertebb pontjait már a kelták is ismerték. Kerámiáikat a Szeleta-barljingban találták meg. egyik törzsi központjuk Bükkszentlászló— Nagysánc volt. Ha ez is eszünkbe jut mikor arra járunk. a kelta bölcselőknek igazuk volt; a halált túl lehet élni. M— A csodálatos mandarinról a megyei könyvtárban Képes zenei kaleidoszkóp címmel a XX. század klasz. szikusainak remekműveit ismerteti Turcsányi Emil főiskolai tanár, hat előadásból álló sorozatában. Ennek zárórendezvenye holnap lesz a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban, este fél íj-kor. Bartók A csodálatos mandarin című műve kerül bemutatásra. Rajzfilmek az óvodásoknak Olyan rajzfilmeket vetítenek szerdán délelőtt a diósgyőri Ady Endre Művelődési Hazban, amelyek a nagyközönség előtt nem kerülnek bemutatásra. A mesefilmek vetítése délelőtt 10 órakor kezdődik — óvodások számára. A krimi-király Százhúsz évvel ezelőtt, 1859. május 22-én született es 71 éves korában, 1930-ban halt meg Sir Arthur Conan Doyle angol regényíró, az angol bűnügyi regény megteremtője és kiváló művelője. Eredeti foglalkozása szerint orvos volt. s csaknem egy évtizeden at orvosi praxist folytatott. 1887-ben irta első detek- tivregényét, A bíborvörös dolgozószoba címmel. Írásainak központi figurája, Sherlock Holmes, a mesterdetektív, a logika és következtetés eszményi megtestesítője. 1890-ben "új regénnyel (A négyek jele) lépett közönség elé, s ebben szintén Sherlock Holmes oldotta meg a rejtélyt. Három év múlva 12 bűnügyi novellát fogiáit össze, majd a sorozat folytatásaként napvilágot látott Sherlock Holmes emlékiratai című kötete. . Doyle stílusban, hangulatban, jellemzésben valódi írói eszközökkel élt, és sajátos fanyar humorával műfaja fölé emelkedett. Legjobb detektívregénye — A sátán kutyája — műrészi színvonalú. Színdarabokat, történelmi regényeket is irt. Nevét mégis Sherlock Holmes idézi emlékezetünkbe... ♦ A pecsételt díszítésű, korongolt bögre Szerencsről való. % A kelta kultúrának az ókori szövegek mellett a sírleletek a legfőbb bizonyítékai. KEDD Kossuth rádió: 12.00: Déli krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Törvénykönyv. Ön egyszer örököl és kétszer íizet! — 12.50: A Rádió Dalszínháza. — 14.34: Weiner: Változatok egy magyar népdalra. — 14.40: Fejezetek a koreai líra történetéből, — 15.00: Hírek. — 13.10: Nyitnikék. — 10.00: Útközben. — 16.03: Zengjen a muzsika. — 17.00: Hírek. — 17.07: Fiatalok Stúdiója. — 17.32: Kuruc dalok Farkas Ferenc feldolgozásában. — 17.45: A Szabó család. — 18.15: Hol volt, hol nem volt... -- 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Énekszóval, muzsikával. 19.35: A Magyar Rádió országos zongoraversenye. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Világtörténelem dióhéjban. — 22.30: Gluck- operaáriák. — 22.50: Meditáció, a kutatói létszámról. — 23.00: Zenekari muzsika. — 24.00: Hírek. — F10: Szörényi Levente táncdalaiból. Petőfi rádió: 12.25: Látószög. Ifjúsági jegyzet. — 12.30: Hírek. — 12.33: Melódiakoktél. — 13.25: Barkácsolóknak. — 13.30: Éneklő ifjúság. — 14.00: Kettőtől hatig.. — 18.00; Tip-top parádé. — 18.30: Hírek. — 13.33: Beszelni nehéz. — 18.45: Filmdalok. — 19.00: Barangolas régi hanglemezek között. — 19.20: Véleményem szerint. — 19.30: Csak fiataloknak! — 20.30: Hírek. — 20.33: Közvetítés a súlyemelő EB-iöJ, Várnából. — 20.43: Mindenki könyvtára. — 21.18: Népzeneked- velöknek. — 21.48: A denevér. Operettreszletek.*-— 22.20: Szimfonikus könnyűzene. — 23.00: Hírek. — 23.15: Nóták. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — ./Harmadvirágzás” — nyugdíjasok műsora. Szerkesztő riporter: Pongrácz Judit. (A nyugdíjas kohász. Nők az idős kor küszöbén. Nyugdíjas tsz-tag sikere az országos szavalóversenyen.). — Színészek énekelnek megzenésített verseket. (Darvas Iván, Huszti Péter, Kozák András). — Müvészportrék. színház- történeti érdekességek. Dr. Gyárfás Agnes előadása. A stúdiószínpadról. A színház mellett működő kísérleti színpad életét, műsorpolitikáját elemezzük. — 18.00: Észak-magyarországi Krónika. (A Borsod és a Heves megyei Tanács V. B. tárgyalta. — Divatbemutató Miskolcon.). — Hírek, műsorelözetes. Televízió, 1. műsor: 16.30: Hírek. — 16.35: A nyelv \ilag<?. — 17.15: Kertészkor. — 17.30: Mindenki iskolája. — 18.40: Az. Ohotszki-tenger. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Tévétorna. 19.30: Tévéhíradó. — 20.00; Az műsor Onedin család. — 20.50: Ember a világűrben. — 21.25: Színházi Album. — 22.23; Tv-hirado 3. — 22.35: Oldjuk meg! Televízió, 2. műsor: 20.01: Vezetők klubja. — 20.45: Boszorkánytojás. — 21.00: Tv-hiradó 2. — 21.20: Súlyemelő Európa-baj- nokság. — 22.05: Szentendre, a szeretett város. Miskolci Nemzeti Színház (7): Az áldozat visszatér. Kiállítások: Miskolci Galéria (10—18) : Rajzok. — Mini Galéria (10—18) : Pető János akvarelljei. — Szönyi-terem (9.30—18) : Székács Zoltán festményei. — Miskolci Képtár 10—18) : 250 ev magyar festészete. — Kondor Béla- emlékkiállitás. — Képzőművészet es fotográfia I. — Vasas Galéria (14—19: A győzelem napja. — Munkásélet ’79. — Gyermekév ’79. -=» Herman Ottó Muzeum (10—18): Ember és munka, — A kelták Észak-Magyarországon. — Diósgyőri vár (10—18) : A dj• ósgyöri vár története,- — Pénzek Diósgyőr életében. — Herman Ottó-enilékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — Deryné-ház (10—13) : Déryné Szép pata ki Róza- és Lévay Jo- zseí-emlékszo'oák. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Meztelen bosszú Szí. amerikai film 1.6 éven felülieknek! Felemelt hely ár! Kezdés: f4, hnö es 8 órakor KOSSUTH A reménység szele "• "<* Mb. szí. szovjet film Kezdés: f3 hnö órakor A hét mesterlövész Szí. amerikai film Felemelt helyár! Kezdés: 7 órakor HÉV ES Y IVAN FILMKLUB Premier Szí. amerikai film 14 éven aluliaknak nem aianljuk! Kezdés: í5. n órakor TÁNCSICS Csillagos perc Mb. színes szovjet film Kezdés: fő órakor ABBA Színes svéd—ausztrál film Másfél helyár! Kezdés: f7 órakor A gondolat pénzt ér , ludósldub *79 PlaU . ideális államában a tudósok lettek volna a vezetők. Tudjuk, hogy soha és sehol nem valósult meg ez az állam. A gondolat azonban azóta sem hagyja nyugodni az emberiséget. Mi lenne, ha a legfelkészültebbek, a leg- bülcsebbek vezetnék a közösségeket. szervezeteket? Hiszen azóta már magának a vezetésnek, sőt a politikának is tudománya van, amelyet ilyen-olyan hatásfokkal oktatnak is! Sok va«y kevés? A tudósok, a tudomány korunk legizgalmasabb, legtöbbet vitatott témái. Az utca embere, aki nem ismeri, nem látja ezt a tevékenységet sokszor türelmetlen és sokallja azt a pénzt, amit a tudományra költünk. Megfő, galmazták ezt péntek este a Tudó'sklűb 79 májusi adásában is. Sóik lenne a tudományra a nemzeti jövedelmünk évi 3—4 százaléka, vagy kevés? Ha a hatékony. Ságot nézzük, akkor sok js, kevés is. Maguk a résztvevő tudósok fogalmaztak ilyen bizonytalanul. A gond az, hogy a kutatás elaprózódik, nem elég célirányos és ösz- szeíonódott; az' új tudományos gondolat nálunk csak igen lassan. 9 év alatt jut el a megvalósításig. Ha eljut. Sok esetben el se jut. Mi ennek az oka? Csak az egyik, s nem feltétlenül kizáró az anyagi fedezet hiánya. Ahhoz, hogy egy új gondolat meg is valósuljon, a felfedezésből eladható licenc legyen — olyan technikai-ipari bázisra lenFÁKLVA A kék madár Mb. színes szovjet—amerikai fi I m Kezdés: f5 órakor A rendőrnő Színes olasz film 16 éven felülieknek! Felemelt helyár! Kezdés: f7 órakor SZIKRA Kinek a törvénye? Színes magyar film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: 5, 7 órakor ne szükség, amely ki tudja dolgozni a megvalósítás mód- ját. Ez a bázis hiányos nálunk, nem funkcionál mindig. „Kinevezik és nem kinevelik...” Baj van a sokat emlegetett vállalati érdekeltséggel, s ez is hátráltatja az újítások, új eljárások bevezetését, az újítók támogatását. Az újért ugyanis kockázatot kell vállalni, fel kell cserélni a régi, már bevált technológiákat, szervezési-termelési gyakorlatot. Ennek yiszont ellen, áll a „szervezet konzervatiz- musa” — ahogyan a vitában megfogalmazták. Ez nem mindig, s nem egyértelműen a vezetők „rosszindulatát” jelenti. Bár erre is mondtak példát. Féltékenyek, irigyek az újítóra, akik a találmány utáni jogos százalékkal lényegesen többet keresnek (keresnének!), mint a vezetők. Az ilyen vezető nyilván, valóan alkalmatlan a feladatára, de ezzel, a megállapítással még semmire sem jutunk. Az egész társadalomra jellemző — mondották —• egyfajta „egyenlősdi” elv, holott sem a teljesítmények, sem (az ész-beli) képességek nem egyformák. Mindenképpen el kell érnünk, hogy a munkát érdemben bíráljuk és honoráljuk is. Tehát az kapjon többet, aki többét tett a közösbe, a közösségért. Ez nem moralis kérdés és nem csupán á tudományos munkára érvényes! A teljesítmény nem a kor és a tudományos rang függvénye. Ha viszont zavar van ebben (a fentebb vázolt) értékrendben, akkor rögtön fontosabbá válnak a rangok és fokozatok, amelyek mintegy alibiként igazolják és lel is mentik a kutatót a hatékonyság hiányai alól. „Nálunk kinevezik és nem kinevelik a kutatókat” — fogalmazta meg ént egyik tudós keserűen... A fokozatok megszerzése im. produktív, idő- és energiapazarló álíevékenysegre kényszeríti éppen a fiatal, alkotóerejük leijében levő kutatókat. A nagy találmányokat mindig fiatal: 20—30 éves emberek hozták létre, » az a paradox, hogy nem is mindig kutatóintézetekben .., (Einstein pl. hivatalnok Volt, amikor kidolgozta a relativi, tás elméletét, de idézhetnénk Trinvi Jánost. Asbóth Oszkárt, Puskás Tivadart és másokat is ...) PETŐFI Áramütés Színes magyar film M éven aluliaknak nem ajánljuk I Kezdés: fő, £7 órakor KRÚDY Megtalálták a 7. századot Mb. színes francia film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Felemelt helyár! Kezdés; & órakor TAP OLT A-ADY, KERTMOZI Ragadozó madarak Mb. színes amerikai ifim 14 even aluliaknak nem ajánljuk! Másfél helyér! Kezdés: 8 orakor SAGVARI Méreggel Mb. színes NSZK film 14 ét en aluliaknak nem ajánljuk! Felemelt helyár! Kezdés: 5. 7 órakor VASAS PARKMOZI A maláji tigris Színes olasz—francia film Mustéi helyár! Kezdés: 7 órakor SZERDA Kossuth rádió: 3.00: Hírek. — 8.'10: A maJ nap kulturális programjából. — 8.30: Tudomány es gyakorlat? — 8.59: Beszélni nehéz. — 9.11: Saint-Saens: ITT. szimfónia. — 9.47: Tarka mese. kis mese. — 10.00: Hírek. — 10.05: Születésnap! ajándék. A Gyermekrádió műsora. — 10.35: Válaszolunk hallgatóinknak. — 10.50: Kamarazene. — 11.23: Népdalok, néptáncok. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Kuncz László népdalokat énekel. — 8.20: Világtörténelem dióhéjban. — 8.30: Hír^k. — 8.83: Idősebbek hullámhosszán. — 9.28: Rádióopeiettekböl. — 10.00: Ze- nedélelott. — 11.30: ASzabó család. Kellene a jó menedzser! Szó esett az oktatásról is, amely kénytelen nivellálni, a hátrányos helyzetűekkel is foglalkozni, s nem jut ereje arra, hogy a legkiválóbbakkal, a tudósjelöltekkel is érdemben törődjön, felkészítse őket a pályára. Átgondoltabban kellene megszervezni a tudományos kutatásokat, az eredmények hasznosításai, s egyáltalán a tudomány és a termelés kapcsolatát, mert egy energiában és nyersanyagban szegény ország csak a szellemiek hatékony és gyors ..piacra dobásával” lehet versenyképes a világpia. con. Megnyugtató volt hallani, hogy a képességeket illetően nincs mit szégyenkeznünk: a magyar „szürke- állomány” versenyképes még a fejlettebb tőkés országokban is; ugyanakkor elkeserítő, hogy ném tudjuk ezt a (szellemi) értéket anyagiakban is realizálni! Ez részben, szemléleti okok miatt alakult így — rosszul szervezünk —. másrészt az anyagiak racionális felhasználásával van baj. hiányoznak a jó menedzserek, akik a gondolatból pénzt tudnak csinálni. Közhely, hogy a tudomány ma már a termelés része. Hogy nálunk Is azzá váljon, azért még tennünk kell egyet s mást.., (horpacsi) A
