Déli Hírlap, 1979. április (11. évfolyam, 78-100. szám)
1979-04-23 / 94. szám
Hamarabb válnak felnőtté Diákotthonban élni Csfknem kilencvenezer, B —18 éves korú diák él és tanul kollégiumban. Létszámuk a demográfiai görbe függvényeként legfeljebb csekély mértékben változik; többé- kevésbé állandó az utóbbi években. A tanulóifjúság egéseéhez képest kétségkívül nincsenek sokan: A statisztika azonban azt is kimutatja, hogy a diákotthonokban lakó középiskolások háromnegyede. a szakmunkástanulók 90 százaléka, míg az általános iskolások összessége munkásvagy parasztcsaládból való. SZŰKÖS SZELLEMI BATYU Kell-e magyarázni, hogy a társadalom strukturális tagozódása alapján, lényeges a különbség a diákok kulturális környezete között? Dehogy is elmarasztaló bélyeg ez azokon, akik úgy érkeznek társaik közé, hogy maguk is tudják: az otthonról hozott szellemi batyu bizony szűkös. És minél tehetségesebb a fiatal, annál több joggal várhat segítséget efféle hiányainak felszámolására, annál jogosabban pöröl hátrányai miatt, amelyekben vétlen. A diákotthon azoknak kíván segítséget adni, akiknek lakóhelyén nincs meg a tanulás, a továbbtanulás lehetősége. Mondhatnánk azt is, hogy a kollégium: szociális szolgáltatás, a tanács kezelésében. Ez azonban feladatainak némiképp a leértékelését jelentené. Fiatalon nehéz elszakadni a szülői háztól. Aki maga is élt kollégiumban, jól tudja: nemcsak helyszínt, de életformát is cserél, ha diákotthonba költözik. Meg kell tanulnia alkalmazkodnia másokhoz, a nevelőkhöz, és a korábbi nagy szabadsághoz képest szokatlan, hogy szigorúbb rend szerint telnek a napjai. Az átállás sosem zökkenő- mentes. De hogy milyen mér. vű, hogy hosszabb vagy rö- videbb ideig tartó-e, az mindenkor a helyi, tárgyi és személyi feltételektől is függ. Es mivel a diákotthonok a magyar közoktatás szerves részét képezik, nagyon lényeges, milyen a kapcsolatuk az iskolákkal. PRESZTÍZSVITÁK Milyen is ez a kapcsolat? Sajnos, nem mindig dicsérhető. Míg a diákotthonokban többnyire megvolna a hajlandóság az ápolására, az iskola ezt a közeledést itt-ott alig viszonozza. S bár a felügyeletet ellátó tanár ösztönzi e kapcsolatok fejlesztését, az eredmény még gyakorta elmarad. Ennek okát a szakemberek elsősorban abban látják, hogy nem sikerült még kialakítani az iskolai és a diákotthoni nevelők azonos szemléletét. Értelmiségünk talán legnépesebb rétege nem mentes az alkotó- erőket csorbító presztízsvitáktól. Az általános iskolai tanár sokszor tekintélyesebbnek. fontosabbnak tartja magát a tanítónál, de nehezményezi a mesterséges válaszfalakat, ha az ő lelki- ismeretesen végzett munkáját, mondjuk, középiskolai kollégája nem értékeli. Ami pedig ennél is érzékenyebb sérelem: az iskolában tanító pedagógusok többnyire nem tartják azonos rangúaknak diákotthonban működő társaikat. E megosztottság magától értetődően nem segíti elő a nevelőmunkát. Mert ahol ezek a tünetek fellelhetők, mindenkor hiányos a diákok érdekét szolgáló információ- csere. A diákotthonban lakó ifiú sokféle módon megsínv- li e vitákat. A más-más megítélés elbizonytalanítja, rombolja benne nevelőinek hitelét. NEM TANÍTJÁK AZ EGYETEMEN A tanácsok oktatási osztályain mind több szó esik újabban a diákotthoni nevedozza az ■ ■ ■ Iőmunka korszerűsítésének, az iskola és a kollégium közötti kapcsolat javításának szükségességéről. Dicsérendő, hogy az Oktatási Minisztérium, összefogva a tanácsokkal, a fogyatékosságok felszámolására újabban tájkonferenciákat szervez. Nem kétséges, hogy van és lesz hasznuk ezeknek a konzultációknak, bár a gondokat egy csapásra aligha szüntetik majd meg. Hiszen teljesen jogos a kifogás, amelyet gyakorta hallani a nevelőotthonokban dolgozó fiatal pedagógusoktól (sajnos kevesen vannak!). Panaszolják, hogy speciális munkájukra nem készít fel sem az egyetem, sem a főiskola. Az idegenkedés tehát ettől a munkától már az alma maferban kialakul. így már könnyebben érthető, miért húzódoznak a fiatal szakemberek a diákotthoni munkakörtől. Ezenfelül: több a heti szolgálati idő, mint az iskolában, s az sem vonz túlságosan, hogy a nevelőnek történetesen hajnalban be kell ballagnia ébresztőt tartani, elindítani a gyerekeket az iskolába, majd délután mehet vissza ismét, hogy folytassa aznapi munkáját. Mindez persze csak részlet- kérdés; a legelhivatottabbak szerint, a hátrányos megítélés és a rosszabb munkakörülmények ellenére is lehet jól dolgozni. De hát mikor jó egy kollégium munkája? Az illetékes nyilván nem először válaszol erre a kérdésre: ha feladatot ad, ha kölcsönös a felelősség egyén és közösség között, ha állandó in bővíti kapcsolatrendszerét, ha a közösség védelmében, demokratikus keretek között folyik a munka és a nevelés, ha a kollégium képes felkészíteni lakóit a társadalmi életre, a beilleszkedésre. KOLLÉGIUMI DEMOKRÁCIA Tömör, világos a megfogalmazás. Megvalósítása viszont nem könnyű. Az egyik vidéki város híres kollégiumának nevelőtanára a közelmúltban hónapokon keresztül faggatta a bentlakókat, mondjanak véleményt róluk, nevelőkről és a kollégiumról. A válaszok feltárták, hogy bizony baj (Kovács Attila felvétele) va« a demokrácia értelmezése körül a tanár-diák viszonyban. Pedig ez a diákotthon a jobbak közé sorolható. Az egyik kollégiumban büntetéspénzt szedtek a bentlakóktól. Egy másikban az dívik, hogy este nyolcra pizsamába kényszerítik a lakókat. Ismét másutt felbontják a gyerekek leveleit; a lányok hetente kétszer moshatnak, s nehogy bárkinek is eszébe jusson megszegni a törvényt, lakatra zárják a fürdőhelyiségeket. És akad olyan diákotthon, ahol beszögezték a tanulószobák ablakait, hogy senki se bámészkodjék ki az utcára. Van tehát bőségesen tennivaló, hogy a diákotthonok, a kollégiumok légköre jobb legyen, hogy eredményesebben töltsék be feladatukat, s lakóikból valóban szocialista gondolkodású, munkaszerető, közösségi szellemű felnőtteket neveljenek. Ám a jó példák igazolják: a diákotthoni élet önállóságra szoktat, az önállósodás pedig meggyorsítja a felnőtté válást. Élni pedig — ha a körülmények szülte szükségből is — sokaknak kell kollégiumban. S nem mindegy, hogyan! FEJÉR GYULA Aki járt már nevelőintézetben, ahol a kisgyerek az első meghitt gesztusra megbarátkozik a vendég nénivel, bácsival, az soha nem felejti el ezt az élményt.. . Nem is érti, hogy miért kerültek oda ezek a gyerekek, hogyan lehetnek olyan szülők, akik le tudnak mondani ezekről az ártatlanokról. Am attól, hogy nem értjük ezt a magatartást, még nagyon is létezik. Ezt tanúsítja az állami gondozásba vett gyerekek évről évre növekvő száma is. A tévé pécsi stúdiója, úgy fogta fel a dolgot, hogy minden moralizálásnál többet ér, ha a konkrét valóságot vizsgálja meg, azaz egy családot, amely szinte a szemünk előtt hullott szét Ugyanakkor elkövette azt a hibát, hogy a bemutatott példa nem általánosítható. Nem jellemző ugyanis ma már a 10 gyerek, még a legnépesebb családokban sem. Így a riport mintha megrekedt volna az eset szintjén, a kuriozitás (a 10 gyerek) kicsit eltereli a figyelmet a lényegről. Hogy mi a lényeg? Nos, ez igen szomorú és elgondolkodtató. Miközben a tár. sadalom egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz az egészségügyi, a szociális ellátás színvonalának emeléséért, (lásd például a gyermekhalandóság minimálisra csökkentése; a bölcsődei, óvodai, gyermekvárosi férőhelyek gyarapítása), mintha ezzel párhuzamosan nőne bizonyos rétegek felelőtlensége is. Egyszerűbben. durvábban fogalmazva: visszaélnek az államnak a gyermek érdekeit védő szociálpolitikájával. Kifejezetten antiszociális magatartással van dolgunk, amely a gyermeknevelésben minden terhet és felelősséget az államra szeretne áthárítani. Amellett, hogy ez súlyos anyagi gondot is jelent, nem hanyagolható el az erkölcsi vonatkozás sem. Mert mit várhat a társadalom attól a szülőtől, aki könnyedén lemond a gyerekéről? Feltételezhető-e ezekről az emberekről, hogy tiszteletben fogják tartani a t ársadalom törvényeit, ér. tékrendjét, vagy akár csak a legelemibb normáit is? Hiszen a szülő—gyermek kapcsolat a legszorosabb, mert biológiai kötődés, s ha valakit még ez sem humanizál, szocializál, akkor mitől várhatnánk ezt? A dokumentumfilmben látott házaspár egyszerre volt szánandó és visszataszító. Nyilván erre a hatásra számított Erdőss Pál, a rendező is. Szép közhelyigazságokat is kerekíthetnénk a történetből, mint például mennyi bajt okoz az alkohol; az anyának kell összefogni a családot: a szerelem csak a házasságkötéshez elegendő, utána már fontos a felelősség-, kötelességtudat is stb. Sokkal eredményesebb a társadalom elemző önvizsgálata. Elegendő-e az, amit a tudatformálásért teszünk? A filmbeli fiatalasszony például csak a tizedik gyerek után ment orvoshoz, addig eszébe sem jutott, hogy védekezhet! Nem menthető fel persze az apa sem. De —, s ezt kitűnően érzékeltette a film — maga a környezet: a kis baranyai falu is deter, minál; a közösségnek is sokkal többet kellene tennie ezekért a gyerekekért. Mert a néző csak néz, szavakat keres, és nyugtalan álma van a film után . . . (horpácsi) HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Válaszolunk hallgatótoknak. — 12.50: Zenei érdekességek. — 14.28: Az est leszáll. — 14.39: Galga menti nótafa. — 14.54: Édes anyanyelvűnk. — 15.00: Hírek. — 15.10: Tánczene. — '15.28- Hétszínvirág. — 16.05: Kamarazene. — 16.31: Szocialista brigádok akadémiája. — 17.00: Hírek. — 17.10: Dalok. — 17.22: Könyvpremier. — 18.02: Cimbalomzene. — 18.15: Hol volt, hol nem volt. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: A szép Galathea. Részletek. — 19.45: Kettesben.— 20.45: Népdalok. — 21.19: Bánk bán. Részletek. — 22.30: Zenekari muzsika. — 24.00: Hírek. — 0.10: Táncdalok. Petőfi rádió: 12.00: Népdalok. — 12.30: Hírek. — 12.33: Kis magyar néprajz. — 12.38: Tánczenei koktél. — 13.25: Közelkép — a középszerűségről. — 14.00: Kettőtől ötig ... — 17.00: A nagy játékos. — 17.30: Ötödik sebesség. — 18.00: Hírek. — 18.33: Zeneközeiben. — 19.20: Eszmék faggatása. — 20.00: Tánczene. — 20.33: Társalgó. — 22.30: Nóták. — 23.00: Hírek. — 23.15: Zenés játékokból. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hűek, időjárás. — Kérdezzen, az illetékesek válaszolnak. Fórum-mU- sor. Mindnyájan közlekedünk. (A közlekedési változásokról, a lakótelepek forgalmáról, útépítésekről nyilatkoznak Borsod és Heves megye közlekedésirányításának vezetői.) Szerkeszti: Pau- lovits Ágoston. Műsorvezető: Im- reh József. — 17.50: Jártamban, keltemben. Dr. Bodnár Ödön jegyzete. — Sport. — 18.00: Észak-magyarországi Krónika. — Hírösszefoglaló. Szemle az Észak- Magyarország, a Déli Hírlap és a Heves megyei Népújság holnapi számából. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Detektív két tűz között Szí. amerikai film Másfél helyárí Kezdés: f4 órakor Fehér telefonok Szí. olasz film 18 éven felülieknek! Kezdés: hn6, 8 órakor KOSSUTH Kaszkadőrök Szí. amerikai film Felemelt helyár! Kezdés: 13, hn5, 7 órakor KOSSUTH, ÉJSZAKAI VETÍTÉS Kaszkadőrök Szí. amerikai film Felemelt hely ár! Kezdés: 9 órakor Mozgás, sport, egészség Április 23-án, 25-én és 27- én egészségnevelési napokat rendeznek a diósgyőri Ady Endre Művelődési Házban. A megyei tanács, az Egészségnevelési Központ, a Vasgyári Kórház, az ÉL- VEGY Nagykereskedelmi Vállalat és a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat közreműködésével kiállítást rendeznek, amelyen a korszerű táplálkozás és rendszeres testedzés anyagait, eszközeit mutatják be. Az április 23-tól május 4-ig nyitva tartó kiállításon, kósműsor HEVESY IVÁN FILMKLUB Szenvedély Szí. svéd film 16 éven felülieknek! Kezdés: f5, f7 órakor TÁNCSICS Az erőd Szí. magyar film 16 éven felülieknek! Kezdés: f4, f6 órakor TÁNCSICS FILMKLUB Szenvedély Szí. svéd film 16 éven felülieknek! Kezdés Í8 órakor FÁKLYA Játék az almáért Mb. szí., csehszlovák film 16 éven felülieknek! Kezdés: í4, f6 órakor FÁKLYA FILMKLUB Érintés Szí. svéd film 16 éven felülieknek! Kezdés: 18 órakor SZIKRA A legszebb ló Mb. szí. szovjet film Kezdés: 3 órakor Holttest a Temzéböl Mb. szí. NSZK film Felemelt helyár! Kezdés: 5, 7 órakor PETŐFI Piedone Hongkongbai Mb. szí. olasz film Másfél helyár! Kezdés: f5, f7 órakor KRÜDY Méreggel Mb. szí. NSZK film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Felemelt helyár! Kezdés: 6 órakor TAPOLCA. ADY A méncsgazda Szí. magyar film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: 7 órakor ADY ENDRE MÜV. HÁZ, KLUBMOZI Duroc, a katona Francia film Felemelt helyár! Kezdés: 4, 6 órakor PERECES Hüvelyk Maty! Mb. szí. amerikai film Kezdés: 6 órakor HÁMOR Forradás Mb. lengyel film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: 6 órakor SZIRMA Forradás Mb. lengyel film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: 16 órakor KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.27: Eszmék faggatása. — 9.07: Nóták. — 9.44: Gyermekversek. — 10.00: Hírek. — 10.05: MR 10 —14. — 10.35: Szimfonikus táncok. — 11.44: Változások sötét húrra. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Népdalok. — 8.30: Hírek.— 8.33: Társalgó. — 10.00: Hírek.— 10.33: Zenedélelőtt. Tekintse meg as tolót rendeznek diétás és kalóriaszegény ételekből, s diétás és fogyókúrás tanácsokat is adnak. Április 25-én, délután filmvetítéssel egybekötött- előadásokat tartanak az egészséges életmódról, a terhes nők életmódjáról, s a jó alak megőrzésének tudnivalóiról. Április 27-én, délután az érdeklődők, kicsik és nagyok tornabemutatóját láthatják. A bemutatóra meghívták a DVTK két labdarúgóját is, Salamon Józsefet és Oláh Ferencet. orvosi műszereinek, készülékeinek és berendezéseinek kiállítását ÁPRILIS 25-TÖL 27-IG a Bonod megyei Vezető Kórház kultúrtermében (Miskolc, Szentpéteri kapu 76.) Bemutatjuk a legújabb hazai gyártmányú, valamint a szocialista és a tőkésországokból beszerzett orvosi műszereket és készülékeket. Szakmai konzultációk, dia- és filmvetítéssel. Kereskedelmi felvilágosítás. A KIÁLLÍTÁS NYITVA: április 25-én 10-töl 17 óráig, április 26-án 9-töl 17 óráig és április 27-én 9-től 14 óráig. Minden kedves érdeklődőt szeretettel varunk!
