Déli Hírlap, 1979. április (11. évfolyam, 78-100. szám)

1979-04-09 / 83. szám

34c Részlet a 25 éves a Művészeti Alap című sorozatból (Kiss József felv.) Nemes anyagból Kihal az eszperantó ? Sokak szerint a közös nyelv iránti érdeklődés teljességgel megszűnik. Mark Starr azonban, az ENSZ mellett működő Univer­sa Esperanto Association képvi­selője azt állítja, hogy az esz­perantó nem hal meg, hanem csak „az érés szakaszán megy át. Közeledünk ahhoz a kor­szakhoz, amikor az olyan szer­vezetnek, mint az ENSZ, dön­teniük kell a nyelvproblémák megoldásában és hatékony segít­séget kell nyújtaniuk az eszpe­rantó fejlesztéséhez”. Starr sze­rint ez nemcsak csökkentené a nemzeti és faji antagonizmuso- kat, hanem pénzt is takarítana meg. Az ENSZ egyes intézmé­nyei jelenleg jövedelmeiknek több mint a 25 százalékát tolmá­csolásra fordítják. Az első világháború után 1922- ben a Nemzetek Ligája az esz­perantó nyelvet, „minden ember második nyelvét”, amely elneve­zését megalapítójának, a lengyel dr. Ludwik Zamenhofnak álne­véről (dr. Esperanto) kapta, egy­értelműen „nemzetközi kisegítő nyelvnek” minősítette. A Liga által jóváhagyott dokumentum szerint „a nyelv nagy erő és a Nemzetek Ligájának minden oka megvan arra, hogy különleges ér­deklődéssel figyelje az eszperan­tó mozgalom fejlődését, aminek — ha jobban kiterjed — jóté­kony hatása lehet a világ mo­rális egységére nézve”. 1925-ben a Nemzetközi Távirószövétség az eszperantó nyelvet is engedé­lyezte a távirásban, mint „ért­hető nyelvet”. Ez azután követ­kezett be, amikor a szovjet kor­mány hivatalos postabélyeget adott ki eszperantó szöveggél. A számítások szerint jelenleg körülbelül 400 ezer tagja van a szervezet eszperantó köröknek, de az eszperantó nyelvet beszé­lők száma körülbelül egymillió. Az eszperantó szemmel láthatóan tovább fejlődik a harmadik vi­lágban és a szocialista országok­ban. Az eszperantó nyelv fejlő­dése a második világháború után csökkentette az angol nyelv be­folyását az olyan területeken, mint Ázsia. Ugyanakkor az Egyesült Államokban nem nö­vekszik az eszperantisták szá­ma és a mozgalom stagnál. Hangversenj a színházban Az Országos Filharmónia ma este fél nyolckor rendezi a Miskolci Nemzeti Színház ban a Téli bérlet kilencedik hangversenyét. „4 Miskolci Szimfonikus Zenekart ezúttal Kórodi András, az Operaház karnagya vezényli, közremű­ködő szólista pedig a román Stefan Korody klarinétmü- vész, akit első ízben most hallhatunk városunkban. Mű­soron Mozart: A varázsfuvo­la című opera nyitánya, Mo­zart: A-dúr klarinétversenr és szünet után Debussy: Ibé­ria szimfóniája szerepel. A Miskolci Szimfonikusok most játszanak először Debussy- művet Asszonyi Tamás és Jávor Piroska kiállítása A Művészeti és Propagan­da Iroda nem kiállítási in­tézmény és nem kimondott kiállítóterem a Mini Galé­ria sem. Ha időről időre még­is nagyon jó kiállításokat láthatunk ezen a tenyérnyi területen, az az itt dolgozók munkájából adódó kapcsola­tok következménye; aki az intézményen keresztüli talál­kozott Miskolccal (megren­delésekre, volt kiállításokra gondolunk), az visszatér. Asszonyi Tamás és Jávor Piroska sem először állít ki a Mini Galériában; a mű­vészházaspárnak legutóbb 1976-ban volt tárlata Mis­kolcon. De aki figyelemmel kíséri a kortárs képzőművé­szetet, annak nemcsak innét ismerős a fiatal alkotók ne­ve. Egyéni és közös bemuta­tók sora bizonyítja, hogy a pálya kezdetén régen túlju­tott, egyéni hangú művészek munkáinak örülhet a közön­ség. A , Mini Galériának nem­csak az a jellemzője, hogy kicsi; az itt látható tárlatok • is jellegzetesek. Jellegzetes; pontosabban éppen azt a mű­vészeti ágat kedvelőknek szóró anyagot láthatunk a mostani, egy héttel ezelőtt nyílt, és május 5-ig nyitva tartó kiállításon is. Olyat, amely két egymástól jól el­különíthető részre bontható, de amelynek mégis van kö­Á lit a vásár az árkádok alatt Népi iparművészek a Fészekben Országos kirakodó vásár volt tegnap a Fészek Mű­vész Klub kertjének árkád­jai alatt. Az ország minden részéből érkezett fazekasok, szíjgyártók, hangszerkészí­tők, fafaragók, szövők, hím­zők. tojásfestők, mézeskalá- csosok, kovácsok, játékkészí­tők — mintegy 70-en — ál­lítottak ki a klub meghívá­sára és kínálták "portékáju­kat. A belépődíjakból szár­mazó bevételt a nemzetközi gyermekév „kasszájába” fize­ti be, illetve a szolidaritási alap javára ajánlotta fel a klub. Festménylopás Brüsszel Ixelles nevű külvárosának múzeumából ellopták Picasso egyik híres festményét. A teremőrök csütörtökön délután vették eszre, hogy a 66 000 dollárra becsült csendéletet eltulajdo­nították és helyére egy gyen­gén sikerült másolatot akasz­tottak a falra. Jávor Piroska grafikája zös- ismertetője; a maguk út­ját járó fiatal művészek te­hetsége, és a nemes anyag, amiből dolgoznak. Jávor Piroska festőmű­vész, de nincs egyedül azzal a törekvésével, hogy más műfajban is produkáljon. Itt látható rajzai a grafika irán­ti vonzódását mutatják, a A címet fogadhatjuk akár jel­képesen is, a szó esztétikai ér­telmében. Mert nem könnyű vá­laszolni arra a kérdésre, hogy hol van a küszöb az igazi és az álművészet között. A különbség ugyanis nem csupán szemléleti, de minőségi is. Talán nem ér­dektelen utalni az irodalomtör­ténetre, azon belül is a regény fejlődésére. Tény, hogy az epi­ka leglényegesebb eleme hosz- szú-hosszú évszázadokon keresz­tül maga a cselekmény volt. A pikareszk, a kalandregényben a helyét változtatta állandóan a főhős, s az állandó kalandok so­rán ismertük meg a jellemvo­násait. A Bildungsroman (fejlő­désregény) már igényesebb, mert a hős lelki-tudati fejlődé­sét is ábrázolja. A romantika még továbbmegy, s a bonyolult, szerteágazó, mindvégig izgalmas meseszövés mellett nagy gon­dot fordít a Iélckrajzra. A rea­lizmus elhagyja a romantika túlzásait, s a hős cselekedetei­nek ábrázolásakor egyaránt fi­gyelembe veszi a belső: lélekta­ni mozgatókat és a külső körül­ményeket. A modern — lélekta­ni — regény meg éppen a bel­ső, a tudati mozgásra helyezi át a hangsúlyt, s a külső körülmé­nyeket csupán jelzi. Ha most Berkesi regényeit akarjuk elhelyezni ebben az irodalomtörténeti, esztétikai „koordinátarendszerben”, ak­kor mindenekelőtt a korsze­rűtlenségre kell felhívnunk a figyelmet. Fő „erénye”, s ez „olvastatja”: egyrészt az ügyesen bonyolított cselek­mény (de ezt, mint mondtuk, már a XVIII. századi regény is „tudta”. Lásd például Fielding, Richardson, Man- zoni stb.); másrészt a ro­mantikus regény fogásai (lásd például a véletlen sze­repe, a jellemek szélsőséges, „fekete-fehér” túlzásai, a lendenciózusság a „mondani­tűzzománcból, nemes fémből filc alapra komponált képei pedig azt bizonyítják, hogy ehhez is ért. Sőt, ezen a nyelven talán közérthetőb­ben szólal meg; a papír sza­bad teret ad az elvont gon­dolatnak, az anyagot csak öntörvényei szerint lehet for­málni. Ezért nagyon jók Asszo­nyi Tamásnak, a kisplaszti­ka és érme művészének, mesterének mindenkori mun­kái; míg engedelmeskedik a kis felületű bronz parancsá­nak, a legváltozatosabb for­mák és gondolatok felmuta­tására képes. A Picasso-so- rozat a világhírű művész munkásságának állít emlé­ket, az átváltozások azt mu­tatják, hogy mit lehet ki­hozni a tenyérnyi sík felü­letből, ha erős tehetségű szobrász kezébe kerül. A Há­ború, a 25 éves a Művésze­ti Alap és a Dózsa-sorozat választott témájának lénye­géről, a Pécs város megren­delésére készült művészeti díjak az érme rendeltetésé­ről szólnak. A térbe állított Művirágok pedig egyszerűen szépek. Egyáltalán minden bronz amellett szól, hogy Miskolc járna jól, ha az ed­diginél több megrendelést adna Asszonyi Tamásnak. Hl— való” mindenáron való érvé­nyesítése stb.). Igen, de Ber­kesi jellemei egyrészt stati­kusak, másrészt motiválatla­nok! Hogy miért korszerűtlen ma ez a romantikus ember­ábrázolás? Éppen, mert a nemzeti tudatunk (igaz, las­san, ellentmondásosan) meg­haladta már ezt! Jósika Mik­lós, Jókai még indokolhatta a „mindjárt vitéz, mihelyt magyar” túlzásait azzal, hogy meg kell teremteni a nem­zeti tudatot, éppen azzal, hogy némi heroizálással meg­ismerteti az olvasóval törté­nelmünk kiemelkedő pillana­tait és figuráit. Ám, hogy mennyire veszedelmes lehet ez az önáltatás, arra már Ady is figyelmeztetett, s nem kevésbé maga a törté­nelem,' a két világháború, 1920, Trianon, s a Trianon utáni önigazoló, önveszejtő nacionalizmus. Nem letagad­ni, nem megszépíteni kell a történelmet, hanem ténysze­rűen, tárgyilagosan megis­merni ! Hogyan szolgálják ezt a Berkesi-regények, s a most látott, hatrészes tévésorozat? Rosszul, nagyon rosszul! Ugyanazt az önigazoló, ön­felmentő lakkozást produkál­ja, amit Jókai még magas művészi szinten. Herczeg Fe­renc, Gulácsy Irén, Tornay Cecil már silányabban. Sen­kit se tévesszen meg, ez ügy­ben, hogy Berkesi mindezt más ideológiai „alapállásból" teszi! Mert bármennyire is gyűlöletesnek tartjuk a fa­sizmust, abba a hibába sose eshetünk, hogy ie is becsül­Cttörővezetök VII. országos konferenciája Ma kezdődött Kecskeméten — a szövetség történetében hetedik alkalommal — a párt gyermekszervezetének legfel­sőbb fóruma, az úttörőveze­tők országos konferenciája. A tanácskozáson várhatóan mérleget vonnak a szövetség­nek a VI. úttörővezetői kon­ferencia óta végzett több mint hároméves munkájáról, s megfogalmazzák a társada­lom követelményeit, valamint a gyermekek igényeit ötvöző időszerű tennivalókat. A kon­ferencia a Magyar Úttörők Szövetsége országos vezető testületéinek megválasztásá­val zárul. Lányok fóruma A Diósgyőri Gépgyár ifjú­sági klubjában holnap, ápri­lis lü-én 13 órakor lányok fóruma kezdődik. A fórum témája: Van-e sajátos ifjúsá­gi kultúra? jük az erejét! Tízmilliók pusztultak el, hatalmas erők fogtak össze ellene, s ez a szó szoros értelmében, az utolsó töltényig ellenállt, míg le bírták gyűrni. Nem majá­lis volt az, nem kedélyes pókerjátszma, ahol egysze­rűen csak „túljártak” az el­lenség eszén”! Az SS, a Ges­tapo igen precízen működő, félelmetes szervezet volt — s éppen ez volt egyik ereje! —, amelyet nem lehetett ilyen gyerekcsínyekkel „át­verni”, ahogyan azt Berkesi szeretné a nézővel, olvasóval elhitetni. A fasizmus ereje — tessék Babitsot, József Atti­lát, Bálint Györgyöt, Tho­mas Mannt, Brechtet stb., stb. olvasni — többek között ab­ból a zavarból is táplálko­zott, amelyet a kortársak tu­datában keltett. S akkor ép­pen azt akarja elhitetni Ber­kesi, hogy egy magyar ve­zérkari tiszt egész családjá­val ..., de ne menjünk bele a részletekbe. Egy mondat erejéig szólnunk kell Berke­si happy endjeiről is. Tesse­nek megfigyelni, mivel vég­ződnek ezek a történetek? A hős megmenekül a haláltól, hazatér, visszatér hű kedve­séhez (aki „éppen” gyereket vár ...), s boldogan élnek, míg meg nem halnak. Nos, ezt nevezik a kispolgári, vagy durvábban a „falvédő”- giccsnek ... Kérdésünk csu­pán az, hogy vajon nem ép­pen ez a valódi hősök és ál­dozatok emlékének a meg­csúfolása ?! (lior pacsi) Küszöbök wr műsor HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli kró- nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Válaszolunk hallgatóink­nak. — 12.50: Zenei érdekessé­gek az elmúlt hét műsorából. — 14.54: Édes anyanyelvűnk. — 15.00: Hírek. — 15.10: Szovjet da­lok. — 15.22: Sziget a látóhatá­ron. Asko Martinheimo rádió­játéka. — 16.00: Útközben. — 16.05: A lipcsei Bach-zenekar három Händel-concerto grossót játszik az Op. 3-as sorozatból. — 16.30: Szocialista brigádok aka­démiája. — 17.00: Hírek. Útköz­ben. — 17.10: Gulyás László: Első szerelem. — 17.24: A pálya­társ szemével. Válság —• de mer­re? Iróvendégünk: Illyés Gyula. — 18.00: Szenthelyi Miklós he­gedül. — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Leonard Warren opera­áriákat énekel. — 19.40: Sajtó- konferencia — a papír- és nyomdaiparról. — 20.40: Népdal­est. — 21.32: A Mantovani zenekar játszik. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: A Magyar Rádió Karinthy Színpada. — 23.23: A Tátrai Vonósnégyes fel­vételeiből. — 24.00: Hírek. — 0.10: Dobsa Sándor és Bradányi Iván táncdalaiból. Petőfi rádió: 12.00: Pécsi K«?s Agnes és Tekeres Sándor nép­dalokat énekel, Szakály Ágnes cknbalmozik. — 12.30: Hírek. — 12.33: Kis magyar néprajz. — 12.38: Tánczenei koktél. — 13.25: Tudomány és fantázia. Beszélge­tés Szentmihályi Szabó Péterrel a tudományos-fantasztikus iro­dalomról. — 14.00: Kettőtől ötig... — 17.00: Az iszlám vilá­ga. I. rész: Dzsihád. — 17.30: ötödik sebesség. — 18.30: Hírek. — 18.33: Zeneközeiben. — 19.35: A tegnap slágereiből. — 20.30: Hírek. — 20.33: Társalgó. Két óra irodalomkedvelőknek. — 22.30: Dzsesszfelvételeinkből. — 23.00: Hírek. — 23.15: Porter zenés já­tékaiból. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — Hétről hétre, hétfőn este. A stúdió zenés magazinja. Közben: El szeretném mondani. Gyárfás Imre jegyzete. A műsort szerkeszti: Antal Magda és Nagy István. — 18.00: Észak-magyar­országi krónika. (Országos szak­mai verseny döntője kezdődik Miskolcon.) — Sport. — Hirösz- szefoglaló. Szemle az Észak-Ma- gyarország, a Déli Hírlap és a Heves megyei Népújság holnapi számából. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE: A fekete kard románca Szí. spanyol film 14 éven aluliaknak nem a janiink! Másfél helyár! Kezdés: f'4, hnö. és 8 órakor KOSSUTH: Kovpak a Kárpátokban I—II. Szí. szovjet film Másfél helyár! Kezdés: f‘3 órakor Éjszakai vetítés: A fekete kard románca Szí. spanyol film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: 9 órakor HEVESY IVÁN FLMKLUB: Apámuram Mb. szí. olasz film Csak 16 éven felülieknek! Kezdés: f5 és f7 órakor TÁNCSICS: Ritkaságok boltja Szí. angol film Kezdés: f4 és f6 órakor TÁNCSICS FILMKLUB-: Apámuram Mb. szí. olasz film Csak 16 éven felülieknek# Kezdés: f8 órakor FÁKLYA: A zsaru Szí. francia film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Felemelt helyár! Kezdés: f4 és 16 órakor fáklya filmklub: Todo Modo Mb. szí. olasz film Csak 16 éven felülieknek'! Kezdés: fB órakor SZIKRA: Lolka és Bolka a Föld köHW Mb. szí. lengyel film Kezdés: 3 és 5 orakor Száguldás gyilkosságokkal Szí. amerikai film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Másfél helyár! Kezdés: 7 órakor PETŐFI: Apacsok Mb. szí. NDK ffím Kezdés: £5 és £7 órakor KRÚDY: A nagy balhé Szí. amerikai film Másfél helyár! Kezdés: 6 órakor TAPOLCA, ADY: Detektív, két tűz között Mb. szí. amerikai film Másfél helyár! Kezdés: 7 órakor ADY ENDRE MÜV. HÁZ KLUBMOZI: A Második utca foglyai Mb. szí. amerikai film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: 4 és 6 órakor PERECES: A malá.ji tigris Olasz film Másfél hely ár! Kezdés: 6 órakor HÁMOR: A kis manók furulyája Mb. belga—francia film Kezdés: 6 órakor SZIRMA: A kis manók furulyája Mb. belga—francia film Kezdés: f6 órakor KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.27: Az iszlám világa. — 8.57: Az 1978. évi montreaux-i dzsessz- fesztivál felvételeiből. — 9.44: Zenés képeskönyv. — 10.00: Hí­rek. — 10.05: MR 10—14. — 10.35: Énekszóval, muzsikával. — 11.00: Hamari Júlia és a Bartók Vo­nósnégyes felvételeiből. — 11.40: Engedjétek hozzám jönni a sza­vakat. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Szatirikus dalok. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hí­rek. — 8.33: Társalgó. — 10.30: Hírek. — 10.33: Zen ed él előtt. Televízió, l. műsor: 8.04: Té­vétorna. — 8.10: Iskolatévé. — 8.50: Neveléslélektan. — 9.35: Magyar nyelv és irodalom. — 10,15: Óvodások filmműsora. — 10.35: Szünidei matiné. JELENTKEZÉSI FELHIVAS TECHNIKUSMINÖSITÖRE a kohó- és gépipari ágazathoz tartozó szakokra 1979. május 31-ig Jogod el jelentkezést a Zalka Máté Gépészeti és Gépgyártástechnológiai Szakközépiskola, Miskolc, Kun Béla út 10. A I

Next

/
Thumbnails
Contents