Déli Hírlap, 1979. április (11. évfolyam, 78-100. szám)
1979-04-09 / 83. szám
I Szőrmebundák sikere A Miskolci Szűcsipari Szövetkezet az elmúlt napokban mérlegzáró közgyűlésen értékelte: kitűnő minőségű hörcsögszőrméikkel és bundáikkal exporttervüket mintegy 180 százalékra teljesítették. Így a nyugatnémet cégek a tavalyi 7 millió forint érték helyett az idén már 9 millió forint értékű árut igényeltek a TANNIMPEX által a miskolci szűcsöktől. Kevesebb koksszal Több hetes javítást követő sikeres felfűtése után ismét üzemel és tökéletesen működik a Lenin Kohászati Művek I. kohójának 1. számú léghevítője, ami által a kohó kevesebb kokszfogyasztással, termelékenyebben dolgozik. Barlangász fiatalok A diósgyőri Ady Endre Művelődési Házban barlangász szakkör is működik. Most, a jó idő beálltával sok érdekes programot terveznek itt, és plakátokon hívják fel a fiatalok figyelmét, hogy minél többen jelentkezzenek a szakkörbe. 3^ A kőbányai vásárközpontban megnyílt a HUNGAROPLAST nemzetközi műanyagipari kiállítás. Kétévente rendezik meg. Ezen is, mint a ’77-es HUNGAROPLAST-on, folytatódik a pvc térhódítása. A Borsodi Vegyikombinát standja a B-pavi- lonban van, s a pvc-ből készült hullámlemezei, fóliái, alag- csövei kelthetnek feltűnést. Ismét megjelent gyártmányaival a vegyikombinát miskolci gyára, közhasználati cikkekkel (képünkön). összesen 139 kiállító hozta el termékeit. $ újdonságnak számítanak a műanyag köztéri pad, a fautánzatú kajakok, a műmárvány asztalok A megyei népfrontbizottság ülésén Ha húsvét van, akkor táppénz Nemcsak a heteseké a betegszabadság? ... Annyit ittam tegnap, hogy nem tudtam bemenni dolgozni. Táppénzre mentem ... ... Nincs szabadságom, a kert, a ház pedig nem várhat. Az orvos meg majd kiír betegszabira. Mondok neki valamit. . . És a sort még nagyon sok hasonló indokkal folytathatnánk. Dr. Borossy László, a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ igazgatója így fogalmaz: — A betegnek a táppénz rossz, mert kevesebb a pénze. A „lógósnak” viszont jó, mert maszekolhat, kertet áshat, házat építhet... és, ha az orvos „olyan”, akkor igazolatlan hiányzását is igazolhatja... Havonta 50 millió forint Közismert — sajnos —, hogy az ország —, s Borsod megye is — táppénzes fegyelme nem a legrózsásabb. Sok a visszaélés, a munkából kiesett napok számát százezrekben, milliókban mérik, s a táppénzre kifizetett összegek is milliókra rúgnak. A betegnek a táppénz rossz... — mondotta az igazgató. Gépgyárban mindennap 500 —600 ember hiányzik, azért mert beteg. Beteg . . . ? ! A többsége igen, de nem egy olyan dolgozó akad. aki a már említett indokok miatt, betegszabadság címszó alatt hiányzik munkahelyéről. Különösen húsvétkor, új év és szüret táján, a tavaszi munkák idején. S a — most már nevezzük nevén őket — táppénzcsalók többsége rafinált ember: képesek végigkilincselni az üzemi, a körzeti, s a szakorvost, mindaddig, míg valamelyik táppénzre nem veszi. Csizmában az ágyban Az SZTK-nak itt Miskolcon, Borsodban három táppénzes ellenőre van. ök tavaly 15—16 ezer ellenőrzést végeztek, s 234 esetben javasoltak letiltást vállalatoknak, üzemeknek. — Meg kellene szigorítani a vállalati ellenőrzéseket is — mondta dr. Borossy László. Most jószerivel csak mi járunk utána, hogy a beteg valóban beteg-e, a vállalatok nemigen törődnek a dolgozóikkal ilyen formábani A beteglátogatóktól nem lehet megkövetelni, hogy elteget” felöltözve, tSáros csizmával találták az ágyban, állig betakarva. Velük indultunk el egy útjukra. Miskolc nem éppen legszebb környékére, a Béke-szállóhoz. Letiltják, ha nincs otthon A 73-as körzet orvosa dr. Gártner Ida: — Tizenhat beteget vettem az elmúlt héten táppénzre — mondja. — Valamennyiüknek otthon kell lenni... Hogy otthon vannak-e, pihennek-e, avagy valami mást csinálnak —, ez már az ellenőrök dolga, hogy kiderítsék. A nevek bekerülnek a füzetbe... H. Balázs gépkocsivezetőt ágyban találjuk. Mindössze a beteglapját kérik el, egy aláírás az orvosi bejegyzés alá: Betegellenőrzés, a dátum, ennyi az egész — mondja Király István. Hiába kiabálunk, hiába érdeklődünk a szomszédoknál, B.. Jánosné nincs otthon. — Ilyenkor mi a teendő? — Értesítjük, hogy itt voltunk, s ezt az értesítést meg1979. IV. 5.: Ülést tart a HNF megyei elnöksége, majd közvetlen ezt követően a HNF megyei Bizottsága. A tanácskozások vendége Sarlós István, a HNF főtitkára, Szentistványi Gyulá- né, a HNF titkára, dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának első titkára. Mindhárman az MSZMP Központi Bizottságának tagjai. Imre bácsi — hadd írom az újságban egyetlenegyszer igy — a megyei népfrontbizottság búcsúzó titkára beszámolóját tartja. Búcsú a közélettől? Egy évvel túl a hatvanon már fárad az ember. A nyugdíj- jog, bőven kiérdemelt... A pihenés? Marad országgyűlési képviselő, marad a HNF Országos Tanácsa mellett működj Sző- l.ezetpolitikai Bizottság alelnöke, és marad a megye — és mert 1945 óta dolgozik a népfrontmozgalomban —, az ország népfrontaktivistájának. A referátum: adatok, tények, eredmények, gondok. A higgadt értékelés megfér a szenvedéllyel. Nyomát sem érezni búcsúnak, pedig néhány perce csak, hogy az elnökségi ülésen dr. Bodnár Ferenc meleg szavakkal méltatta és köszönte meg Hegyi Imre munkáját. Vita: A referátum dicsérete, hiszen tizenhatan szólnak, felelősséggel és hasznosan. Az eredmények arra valók, hogy sorjázni lehessen a gondokat. A széksorokban kommunisták és pár- tonkívüliek, munkások, parasztok, értelmiségiek ... Dr. Bodnár Ferenc szól: ,.A megyei pártbizottság nagyra értékeli a megyei népfront szervezeteinek te- kenységét, a mozgalomban dolgozó lelkes aktivisták sokrétű munkáját...” Arcok: Az elismerés mindenkinek szól, aki a teremben ül, mindenkinek, aki a mozgalomért, a mozgalomban dolgozik. Hegyi Imre bácsi mondta egyszer, hogy a népfrontosok egyetlen jutalma az eredmény és néha az elismerés. És ugyanő: a mozgalomban az a varázslatos, hogy mindig csak sokasodni fog a dolgunk, mert minden, amit már elértünk, feladatunk... Dr. Bodnár Ferenc már arról beszél, hogy szervezettebbé, hatékonyabbá kell tenni a megyei bizottság munkáját, hogy még több aktíva, főként fiatal, a mozgalomért dolgozó ember kell a megnövekedett feladatokhoz. Tájékoztatás, tájékozottság, ha kell, intézkedések sürgetése. Fórumteremtés, e fórumok rangosítása... A feladatok ugyanazok, mint tegnap. Ugyanazt kell csinálni, jobban. Sarlós István is a mozgalom soros feladatairól beszél. Arról, hogy olyan közérzetre, közösségi gondolkodásra van szükség, ami a napi feladatok teljesitésén túl is adni akar a közönségnek. Ismerni kell az életünket, tudni a terveinket, és úgy alakítani, formálni a gondolkozásunkat, hogy méltók 'legyünk a terveinkhez. A főtitkár napi feladatokat ismertet, tervez és terveidet, hiszen munkabeszélgetés ez. Hegyi Imre jegyez, hiszen neki még össze kell foglalnia a vitát. Hányadikat? A tizediket? A századikat? Az ezrediket? Ezt. És bizonyára nem az utolsót... Üj napirend. Szentistványi Gyuláné ismerteti a HNF Országos Titkárságának a megyei pártbizottsággal és a megyei népfrontszervekkel egyeztetett javaslatát... A bizottság dolgozik. Hegyi Imrét, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulása miatt felmenti titkári funkciójából, és a HNF megyei titkárává választja Amriskó Gusztávot, az MSZMP megyei Bizottságának osztályvezetőjét. És közben történik még valami: Sarlós István, a HNF főtitkára a búcsúzó megyei titkárnak átadja az Elnöki Tanács adományozta Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést. A megyei népfront bizottság legközelebbi ülésén a településpolitikai tevékenységről és az ezzel kapcsolatos feladatokról tárgyal. , BARTHA GABOR Viszonylag ritka madár mifelénk és nem városiaso- dott úgy. mint a veréb, vagy a balkáni gerle, ezért úgy illik, hogy röviden bemutassam. Tehát: vízirigó (Cincius cinclus). Tollazata feketés- barna. torka és melle fehér. A hegyi patakok kiálló kövein futkos, ügyesen úszik, gyakran bukik le, s a víz alatt úszva, vagy a meder fenekén járva keresi táplálékát. Magyarországon a hegyi patakok mentén szórványosan fészkel. Szigorúan védett madár, súlyos ezreket fizet, aki elfogja, elpusztítja. De nem ornitológiái ismereteimmel akarom én elképeszteni az olvasót — a fentieket is egy szakkönyvből másoltam —, e furcsa életmódot folytató kis madár most vádlottként idéztetik a közvélemény ítélőszéke elé. Hogy milyen bűnt követett el ? Bármilyen hihetetlenül hangzik is — vádlói szerint — meggátolja a természet- és környezetvédelmi munkálatokat. jelesen, a Szinva-me- der rendezését, A közelmúltban hallottam, egy várospolitikai fórumon, hogy a Borsodi Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság egyik szocialista brigádja elvállalta a Szinva felső szakaszának. pontosabban a patakmedernek és közvetlen környékének rendben tartását. Igyekeznek tisztességgel eleget tenni vállalásuknak, de kedvüket szegi, hogy a raFebruárban, a megyében 19 953-an voltak betegszabadságon, táppénzen, csaknem félmillió nap esett ki a termelésből, s mintegy 50 millió forintot fizetett ki a társadalombiztosítási központ táppénz címen. Hogy ezek a számok a gyakorlat nyelvére lefordítva mit is jelentenek, arra csak egy példa: a Diósgyőri Vízirigó koncátlan Szinva minden áradás alkalmával elmossa munkájuk eredményét. Ha rendeznék a medret — úgy, mint a városi szakaszon tették — nem fenyegetne áradás, és lenne látszatja a kollektíva áldozatkészségének. De hogyan jön ide a vízirigó? Ügy, hogy — most figyeljenek! — az erdőgazdaságiak információi szerint, csak azért nem végzik el a mederrendezést, mert nem akarják háborgatni a kis szárnyasok fészkelési területét. Milyen jó is lenne, ha mi már itt tartanánk a természet- és környezetvédelemben! — szakad ki az emberből a sóhaj e magyarázat hallatán. Hiszen e megyében — hogy mást ne mondjak — egy egész folyó élővilágát pusztítottuk el viszonylag rövid idő alatt, a Sajóét. Most meg néhány pár vízirigó nyugalmáért kockáztatjuk a szinte évente bekövetkező áradásokat, a patakhoz közel fekvő házak elöntését? A valóság természetesen sokkal prózaibb: a városnak eddig nem volt pénze, hogy a Szinva felső szakaszán biztonságos. erős medret építsen. De ha már természetes környezetünkét óvni . akarjuk! . .. Mint ornitológiái kiselőadásomban utaltam rá, e madárkák a víz alatt búlenőrizzenek is ... Dargai Gyula 1947-től, Király István 1962-től dolgozik ellenőrként az SZTK- nál. Szakmájuk — természeténél fogva — hálátlan, sehol sem fogadják őket szívesen. Volt, ahol életveszélyesen megfenyegették őket, s olyan is akadt, ahol a „bevárkodva, halászgatva keresik táplálékukat. Bár a felső szakaszon valamivel még tisztább a víz, mint bent a városban, a rigóknak így is épp elég munkát adhat, hogy letisztogassák tollúkról az olajat, amit egyes autótulajdonosok — a szintetikus mosószerekkel együtt — szemrebbenés nélkül eresztenek bele a Garadnába, Szinvába. A belvárosban pedig leginkább egy szennycsatornához hasonlítható a Szinva, amelyben a rossz díványtól, a használt gépkocsiabroncson keresztül, a döglött macskáig minden megtalálható — az üzemekből származó piszok mellett. És, ha jól belegondolunk, akkor szomorúan kell megállapítani, hogy a mi fészkeink, élő- és vadászterületeink éppen ott terülnek el, ahol legszeny- nyesebb a patak vize. legnagyobb a zaj. a füst. Tulajdonképpen még mindig irigyelhetjük a vízirigókat, helyesebben irigyelhetnénk, ha nem tudnánk, hogy környezetünk rombolásáért is csak magunkat hibáztathatjuk. A védett állatok elpusztításáért fizetett összeg eszmei érték. De ha csak hozzávetőleges támpontul szolgálhat is a büntetés kiszabásánál, annyit sejteni lehet, hogy az embernek nevezett kétlábú, gerinces emlős valamivel többet ér. Miért nem terjesztjük ki a védelmet végre magunkra is? (békés) kapja a vállalata is, mivel a táppénzt a cége fizeti, s az igazolást, hogy ebben az időpontban hol volt, oda kell majd bevinnie, vagy ha az nincs, akkor letiltják a táppénzét. .. Az ellenőrzés ezután már sikeres volt: valamennyi beteg otthon volt, feküdt, pihent, volt aki mosott, takarított. A többség megértette: szükség van — sajnos! — a táppénzes ellenőrökre! I. S. ^ . MAI -mérleg Márciusban 11,6 millió ton. na árut fuvarozott a MÁV. Ezzel és az előző havi kedvező eredményével pótolta a gyengébb évkezdetet. A MÁV vezérigazgatóság most elkészült negyedévi jelentése kedvező eredményekről számolt be. Az év első három hónapjában túlteljesítette tervét több mint 32 millió tonna árut továbbított rendeltetési helyére a vasút. Különösen örvendetes, hogy a tranzitforgalom csaknem 300 ezer tonnával haladta meg a tavalyit, s az export is 263 ezer tonnával volt több, mint a múlt év első negyedévében. A belföldi forgalom a tavalyinál jobban alakult ugyan, a tervezett szintet azonban — elsősorban a januári lemaradás miatt — nem érte el. A vezérigazgatóság értékelte az előszállítás tapasztalatait is. A végleges adatok még nem állnak rendelkezésre, de már most megái, lapítható, hogy a csúcsforgalom tehermentesítésére irányuló erőfeszítések csak részben hozták meg a várt eredményt. A két legfontosabb tömegáru közül a kavicsból 339 000 tonnával többet fuvaroztak, mint a múlt év első negyedévében, a kőszállítás azonban elmaradt a várakozástól, mert a bányák nem tudták az igényeket kielégíteni, s a vasút sem mindig tudott megfelelő kocsikat biztosítani. _ Szabálytalan jegyzetek
