Déli Hírlap, 1979. április (11. évfolyam, 78-100. szám)

1979-04-25 / 96. szám

# Egy parádés visszatérés története — két képben. A Duna­újváros elleni mérkőzés 81. percében a csereként beállt Teo­dora II. szöktette a hosszú idő után ismét szóhoz jutott, s most ugyancsak csereként beállt Görgeit (14), aki ebből a pozícióból (bal oldali kép) lőtt védhetetlen gólt a léc alá, a kapus feje fölött. Csoda-e, hogy Németh meglepődésében a földre huppant? Görgei egyébként ma ismét helyet kap a DVTK Szombathelyen szereplő 11-ében. (Szabó István felvételei) Borostyán: bordatörés Szombathelyen Tatár sem játszhat Ma: Haladás—DVTK Birkózó EB, 1979 Gyorsmérleg, hazaérkezés után Ilyenkor mindig eszembe jut Szűcs Pista, aki egy-két ki­hagyás miatt úgy vélte, hogy rá itt nincs szükség; aki 22 évesen is megengedte magá­nak azt, hogy ilyen rövid ideig tartó „mellőzés” után mondjon búcsút a kapufának. Mert a 22 év is elég kellene legyen ahhoz, hogy az ilyen eseteket, ami most bekövetkezett, elő­re lássa. Mert mi van most? Teodoru, Borostyán, Tatár sé­rült, s rá máris szükség volna, hogy — például — esetleg Vá- radi előbbre jöhessen, mert ko­ránt sincs annyi és olyan ér­tékű helyettes, hogy ő még most se jöhessen szóba. Na, de hagyjuk Szűcsöt, hiszen vég­eredményben az ő ügye lezá­rult. Fellebbezését másodfokon elutasították, az MLSZ fegyel­mi bizottsága pedig már értesí­tette is a DVTK-t, hogy jóvá­hagyja, illetve tudomásul vé­szi a kétéves eltiltás kiszabá­sát ... Tegnap tehát gondok köze­pette utazott Szambathelyre a DVTK. Emlékeznek rá, mit írtunk hétfőn Borostyánról? Végigjátszotta a mérkőzést, utána a klubban igen jó han­gulatban még beszélgettünk is, nem panaszkodott, s ta­lán ő sem érezte, hogy már akkor el volt törve a bordá­ja! A II. félidő 19. percében Borostyán nagy lendülettel ér­kezett egy beadásra, futtá­ból. kapásból nagy gólt akart lőni, de a labda csúnyán mellé, fölé ment. Misit a len­dület elvitte, nagyot esett, de utána még 26 percet játszott. Pedig ekkor már eltört a bor­dája! így azután ő sem lehet ott a mai, szombathelyi mér­kőzésen. Ö sem és Tatár sem. Ked­den reggel Szabó Géza azt közölte, hogy Tatár rendbe­jött, játszik szerdán, s min­den „oké”! Nos, az is volt a tegnapi edzés végéig. Mert még az edzés hivatalos ré­szén sem történt semmi. Ta­tár és Kutasi azonban kint maradt — dicséretes módon — „túlórázni” s ekkor tör­tént a baj. Gyuri egy kapás­lövés után a lábához kapott — és kész ... Ugyanaz, mint a románok elleni mérkőzés > előtt. Izomgörcs az achilles- ben. makacs, nem oldódó, s nagyon elkeserítő. Mondta Gyuri tegnap, éppen neve- napján — amikor azonban semminek sem tudott örülni. Érthetően, hiszen ő Buda. pesten leszállt a Szombat­helyre tartó buszról, s a sportkórbázba tartott. „Ha kell, ott is maradok — mondta —, csak végre hoz. zanak már rendbe. Itt a gö­rög meccs a nyakunkon, s én nagyon szeretnék játszani. De nem tudom, mi lesz...” A csapat, a DVTK NB I_ es labdarúgó-együttese teg­nap reggel kilenckor már útra kelt, de Szabó Géza ve. zető edző ekkor még nem tudott választ adni, kik játszhatnak ma délután. A hátsó alakzat természetesen adott, s Tatárt Koleszár is­mét helyettesítheti, elől pe­dig ... ? Nos, lehet például 4-4-2 is, például így: Szabó — Szántó, Salamon, Váradi, Kutasi — Oláh, Fü- kő, Koleszár, Görgei — Fe. kefe, Magyar. A mérkőzés Szombathe­lyen, a Haladás ellen ma 16 órakor kezdődik, a körkap- csolásos közvetítés pedig 17. kor, a Petőfi rádióban. Röplabda 1SB Győzött Ha gyalog jöttem volna vissza a Kubikból a szer­kesztőségbe, bizonyára töb­ben megkérdezik, miért tu­dott most győzni az MVSC, és miért nem tudott a ke­resztbejátszás során. A zöm­mel szakértőkből álló közön­ség ugyanis a mérkőzés után egymás szavába vágva ele­mezte a látottakat, kiemelve mindazt a pozitívumot, amit az alábbiakban szeretnénk le­írni. Kezdjük talán a tényekkel: NB I. női röplabda: MVSC—BSE 3:1. Mind a négy játszmában . jobbak voltak a hazaiak, mint az NB I-ben az újonc ellenfelük, és ez a megállapítás még akkor is igaz, ha a másodikat 8-ra vesztették. A vasutascsapat fénykorára em­lékeztető szívvel játszott, nem ismert elveszett labdát, és — ez­úttal — a taktikai fegyelemmel sem volt baj. Ez utóbbi alatt az értendő, hogy a BSE játékosai lényegesen alacsonyabbak vol­tak, mint az MVSC-é, tehát min­den labdát 3-ig kellett játszani (azaz ki kellett játszani), hogy a harmadik leütés legyen. Kilát­szottak! És a befejezés is „ült.” Jóleső érzés lenne még felso­rolni, hogy mi mindent tett ez­úttal az MVSC, ami a BSE fölé emelte, de inkább maradjunk a tényéknél. MVSC—BSE 3:1 (10, —8, 10, 5). Homola György edző a követke­ző csapatot küldte a pályára: Csaknem egy hétig tartott Bukarestben az 1979. évi kö­tött- és szabadfogású birkó­zó E urópa-bajnokság. Az el­ső felvonás sikeres volt, hi­szen kötöttfogású csapatunk 27 ponttal negyedik lett a nemzetek rangsorában. Az egy arany-, két ezüst- és a bronzérem csillogása is „minden színben” elégítette ki igényeinket. A 10 tagú szabadfogású csapatunktól természetesen nem várhatta, és nem is várta ezt a szakvezetés. A diósgyőri tervek is a 6 pont körüli eredmény megszerzé­sét tekintették reálisnak. Ha nem is katasztrofálisan, de lényegében mind az egész csapat — ezen belül a DVTK birkózói is — gyengébben szerepeltek a vártnál, a meg­szerzett három ponttal. Eb­ben van valami közös, amely feltétlenül említést érdemel. A hosszú, alapozó időszak után a szabadfogásban ará­nyosan, csaknem annyival kellene a formába hozás idő­szakát növelni, mint ameny- nyivel ezen stílus technikája szélesebb skálán mozog. Ez­zel szemben éppen a formá­ba hozás gyorsítása maradt el. Hegedűs Csaba szövetségi kapitány az EB-t követő gyorsértékelésében arról be­szélt. hogy bár a szabadfo­gásban is minden súlycso­I az MVSC Urbánné, Szabóné, Szlovák, Bo- dolainé, Perecsi, Jávorkúti. Cse­re: Pázmándi, Puszta, Laib. Az első Játékban győzelmükhöz aligha férhetett kétség, mert 9:10 után egyszerűen megálllthatatla- nok voltak. Minden bejött: a nyitás, a leütés, sőt még a le- csorgó labdák megítélésében is „hozzánk” tévedett a Kassai— Seres Játékvezető kettős. A második játszmában kien­gedtek a miskolciak és ez meg­bosszulta magát. A 7:4-es veze­tésből IS :8-as vereség lett. Hadd utaljunk ezúttal egy sportbabonára! Röplabdában az a mondás járja, hogy aki nyeri 1:1 után a harmadikat, az a mérkőzést is nyeri. Ez a babona igazolódott, a legszebb és a leg­hosszabb játszmával. Érdemes a fordulópontokat szemügyre ven­ni! 2:0, 2:2, 5:2, 5:S(!), 14:9(!), 14:10, 15:10. 2:1 után a BSE kiütődött! A negyedik játszmában mindössze 4:4-ig tartották magukat, de et­től kezdve az MVSC ütői nem találtak védőre. Ebben még a BSE kétszeri időkérése sem segi- tett. Amit — miskolci lévén, óriási öröm leírni — a harmadik és ne­gyedik játszmában produkált az MVSC, az megfelel az NB I. 8., 9. helyezett csapatának. Várjuk a mai visszavágót! D. T. B. portban indultunk ezen az Európa-bajnokságon, de még nem csapattal. A formába ho­zás időszakában a kötöttfo­gáshoz hasonlóan kellett vol­na egy-két könnyebb nem­zetközi verseny ahhoz, hogy a legjobb 10 versenyző kö­zösen elért sikerélménye egy­ségessé kovácsolhatta volna az egyébként lelkes és fiatal csapatot. A szövetségi kapi­tány mindjárt hozzátette, hogy a jövőben nagy gondot fordít a nemzetközi verseny- naptár összeállítására is. Kiinga László, a szabad­fogású válogatott edzője szántén úgy értékelte a csa­pat 14 pontos eredményét, hogy nincs ok az elkesere­désre, mert ebben a fogás­nemben is fiatal és zömében jó életvitelű versenyzőkről van szó. Ezek voltak a leg­fontosabb általános észrevé­telek a fogásnem válogatott­jairól. Hogy mi a sajátos a DVTK három versenyzőjénél? Sza­bó és Szalontai Imre jelen­legi felkészültsége világver­senyen még nem bírja el a közepesnél nehezebb sorso­lást. Szalontai Zoltánt töb­bek között hosszan tartó sé­rülése fosztotta meg a jó formától. így a jó sorsolás ellenére sem tudott a dobo­góra állni. A múlt évi for­májával, ezzel a sorsolással akár ezüstérmet is szerezhe­tett volna. Hiszen súlycso­portjaiban a szóf iai EB ezüst­érmese, a szovjet Absaidov a harmadik mérkőzés után kiesett. Észre kellett vennünk, hogy Szabó a török Aslán- nal Szalontai Imre pedig az NDK-beli Bobrich-hel szem­ben nem tudta fölényét a mérkőzés végét jelző sípszó­ig érvényesíteni. S ezek már taktikai kérdések, amelyek- í rői sok szó esik az EB-t követő felkészülések során. Bizonyos, hogy amikor majd nagyobb rutinnal rendelkez­nek versenyzőink, a vezetés birtokában, a mérkőzés má- í sodik felében nem fog a szí- í vük a torkukban dobogni. Külön ismerni kell az egy­két pont hátránnyal küzdő í ellenfelek elszántságát. Óriá­Í si lelkiarővel tudják mozgó­sítani minden képességüket I az eredmény megfordítására, j' Nos, a mi fiainknak ezeket a saját bőrükön kellett meg­tanulni Bukarestben. Ha az említett mérkőzések a ja­vunkra billentek volna, a legkisebb mértékben sem maradunk el a kitűzött cé­loktól. Az olimpiáig azonban még van lehetőségünk javí­tani, amit célszerűen meg­választott versenyprogram­mal is elősegíteni kíván a válogatott szakvezetés. Bu­karestben tehát nem bukott meg senki, csak az a kérdés, hogy a jövőben ki tud a sza­badfogású magyar csapat tagja lenni, mert az össze­tettebb fogalom annál, hogy ki az első birkózó idehaza sú ly csoport jéban. GUTMAN JÓZSEF HORVÁTH KÁLMÁN A csók karcsúsít Aki megelégelte már a so­vány túróval és szaharinnal járó hagyományos fogyókú­rákat, az legyen inkább sze­relmes ! Szerelemmel ugyan­is — ha nem is könnyeb­ben, de mindenesetre kelle­mesebb úton — ugyanaz a ha­tás érhető el, mint fogyó­kúrákkal: leadhatók a fölös­leges kilók. Ezt a tavaszi tip­pet adja olvasóinak a táplál­kozás problémáira szakoso­dott „Environmental Nutriti­on” című kiadvány. Döntő a szerelemben érzett szenve­dély: a szerelmi izzás hőfo­kától függően ugyanis egy bensőséges együttlét során 125—300 kalóriától szabadul­hat meg a szervezet. A kiadvány szerint a csó­kolózás is karcsúsít. Egy kü­lönösen bensőséges csók 12 kalória leadásával jár. Átültették a veszettséget is öt héttel azután, hogy a 37 éves Constance Weselman, Idaho állambeli, boise-i lakos jobb szemébe új szaruhártyát ültettek át, a páciens fejfájásra és arc­zsibbadásra kezdett panaszkodni. Néhány nappal később kórházba szállították, mert nyelészavarai léptek fel, s keze-lába fokozato­san bénulni kezdett. A megdöb­bent orvosok nem tudtak segí­teni rajta. Hamarosan bekövetke­zett a kómás állapot és meghalt. Később megtalálták a nő furcsa betegségének okát: veszettség, amely az átültetett szaruhártyá­ból került a nő szervezetébe. Ilyen eset — a New England Journal of Medicina szerint — először fordult elő. A felfedezést követően az Atlantai Betegség­ellenőrző Központ és a Nemzeti Egészségügyi Intézetek kutatói szövetmintákat vettek a donortól: a 39 éves Frederick Stone er­désztől, aki ugyancsak egy rej­télyes idegbetegségben halt meg. A tudósok megvizsgálták Stone megfagyasztott szemeit, s kimu­tatták benne a veszettségvíruso­kat. A feltételezések szerint Sto­ne tudta nélkül megérintett egy veszett állatot. A tudósok figyelmeztetnek ar­ra, hogy a veszettség jelei gyak­ran hasonlítanak egy idegbeteg­ség szimptómáihoz, ezért eset­leg nem ismerik fel. Azt ja­vasolják, hogy ne ültessenek át szerveket olyan donoroktól, akik valamiféle, pontosan nem diag­nosztizált idegbetegségben halnak meg. Verte — hát megölte Jong Am Pin, 45 éves, ko­reai származású amerikai ál­lampolgár megelégelte, hogy felesége 25 éven keresztül verte és hetente csak 50 dol- lárcent zsebpénzt adott ne­ki, ezért megölte és feldara­bolta az asszonyt. A holt­testet — 35 darabra vágva — festékes kannákba ce­mentezte be. A kalapáccsal végrehajtott, hirtelen felin­dulásból elkövetettnek minő­sített gyilkosságért a bíróság Jong Am Pint huszonöt évi börtönre ítélte. A védőügy­véd által idézett pszichiáter véleménye szerint az a mód, ahogyan a férfi nagy gon­dossággal és aprólékossággal igyekezett megszabadulni a holttesttől, segített abban, hogy visszanyerje lelki nyu­galmát . .. Földrengésjelző harcsa A törpeharcsák rendelle­nes viselkedése a földrengés közeledtét jelezheti. Ezt ál­lapította meg az eddig vég­zett kísérletek alapján a to­kiói Katasztrófa-elháritó Ta­nács. Kutatók tíz törpeharcsával hét hónapon át végeztek megfigyeléseket a japán fő­város tengeri kísérleti állo­másának három medencéjé­ben. Azt tapasztalták, hogy a megfigyelés időtartama alatt észlelt valamennyi földmoz­gás 85 százaléka esetében a harcsák — sokszor már né­hány nappal korábban — rendkívül nyugtalanná vál­nak, s ezzel „jelzik” a ve­szély közeledtét. # 1879-ben, az országgyűlés ülésén használták fel Bulgáriá­ban először a gyorsírást a jegyzeteléshez. Most, száz évvel később ugyancsak az országgyűlés ülésén próbálták ki azt a gyorsírógépet, amelyen nemcsak bolgárul és oroszul, hanem más világnyelveken is lehet írni. Miben áll e találmány új­szerűsége? Míg a gépírás legnagyobb gyorsasága 630 jel per­cenként, addig a gyorsírógéppel lehetséges percenként 1200 jel rögzítése is! Ráadásul az új gép arra is képes, hogy az értekezlet után a gyorsírást „rendes szöveggé” alakítsa át.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents