Déli Hírlap, 1979. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1979-03-19 / 66. szám
Az ítélkezők felelősségi Beszélgetés dr. Varga Jánossal, a Miskolci Megyei Bíróság elnökével Miskolc, Dózsa György út 4. szártt. A patinás épüle’, — amelyet most éppen renoválnak —. sokak számára ismerős, r gyesek keserű emlékeket, mások szebbeket hordoznak arról az időről, amikor belülről is megismerkedtek a Miskolci Megyei Bíróság épületével. Az itt, valamint a nyolc járásbíróságon dolgozó bírók munkájáról, az igazságszolgáltatással szemben rámasziott követelmény éltről dr. Varga Jánossal, a Miskolci Megyei Bí-óság elnökével készítettünk interjút. — Miként az élet minden területén, úgy az igazságszolgáltatással szemben is foko- zottabbak a követelmények. Sajátos eszközeinkkel mind hatékonyabban kell támogatnunk társadalmi viszonyaink szocialista fejlesztését, népgazdaságunk erőfeszítéseit, jobban kell szolgálnunk a társadalom védelmét, következetesebben elő kell segítenünk az állampolgári törvénytisztelet erősödését, az álampolgári kötelességek maradéktalan teljesítését, s nem utolsósorban határozot- tubbá kell tenni az állampolgárok jogainak sokirányú védelmét is. — Milyen feladatokat kell megoldani e célok teljesítése érdekében? — Jogpolitikai gyakorlatunk megváltoztatására nincs szükség. Semmi sem indokolja, hogy miként a múltban, úgy az elkövetkezendő időszakban is, ne legyen politikánk és politikai gyakorlatunk igen megfontolt és kiegyensúlyozott. Ezek a megállapítások teljes mértékben vonatkoznak a jogpolitikára és a jogpolitikai gyakorlatra. Amikor olyan követelményekről hallunk, hogy szigorúbban, határozottabban, következetesebben, erőteljesebben — ezeket nekünk, bíráknak. ugyanúgy az eddigieknél is komolyabban kell vennünk, mint az élet más területein dolgozóknak. Ugyanakkor sohasem szabad elfelejtenünk, hogy az igazságszolgáltatást változatlanul a bölcs megfontoltság, a kiegyensúlyozottság, a differenciáltság, valamint a maximális törvényességi szemlélet kell, hogy jelemezze. — Ha a statisztikára pillantunk* kiderül: rendkívüli ügyforgalommal kell megbirkóznia a bíróság dolgozóinak. Mi erről a véleménye? — A rendkívüli teher kifejezés a helytálló erre. A büntető ügyszakban és a munkaügyi bíróságoknál azt mondhatjuk, kiegyensúlyozott munka folyik. A polgári peres ügyekben viszont ez korántsem ilyen egyértelmű, rendkívül magas az ügyérkezés. Emellett szinte valamennyi területen növekedett a terjedelmesebb, jelentősebb súlyú és bonyolultabb ügyek száma, ami tovább nehezíti bíróink munkáját. Sokan azt sem tudják, hogy a polgári nem peres ügyek, továbbá a közjegyzői és a végrehajtási ügyek száma is igen jelentős, s ezen a területen csökkenésre nem is lehet számítani. Bírói létszámunk 10 százaléka — 9 bíró — hiányzik évek óta. Az egyetem hallgatói között megnőtt az érdeklődés, egyre több fiatal jelentkezik nálunk, így az utánpótlást biztosító fogalmazói státusokat betöltöttük, de ennek kedvező hatása csak egykét év múlva érződik majd. — Milyen az ítélkezés gyakorlata, az ön megítélése szerint, a Miskolci Megyei Bíróságon? Hálátlan mesterség Mit csinál a ? Végrehajtók: régi filmekből ismeri, keménykalapos figurák. Ha megjelentek, nagy volt a sírás-rívás, vitték a nincsel is ... SZÁMOKKAL JEGYZIK A naiv, törvénytisztelő ember azt hiszi, már nem is ^léteznek. Titulusuknak meg ma is van egy kis kesernyés íze, de a peres ügyek száma létjogosultságukat igazolja. A megyei bíróság végrehajtói között vannak huszonévesek és vannak olyanok, akik húsz éve, kicsit már megfáradtán űzik ezt a szakmát. Szeretnek inkognitóban maradni, hiszen ez a szakma nem vezet a népszerűségi listán. Itt házon belül is számokkal jegyzik őket. Az ember nemigen dicsekszik azzal, hogy végrehajtó járt nála. Két embertípust ismernek. Az egyik az, aki megijed, s suttól fél, hogy az utolsó párnát is elviszik a feje alól, a másik, aki iá inad és fenyegetőzik. Már az adjon istenből” kiderül, milyen lesz a „fogadj isten”. KÉT TÖRTÉNET Egy bácsika, aki a hetvenedik évét tapossa, 14 éve tanúskodik, jól jön ez a kereset a nyugdíjához. Dé a nyolcforintos tanúi óradíjért nemigen döngeti senki a bíróság kapuját. A végrehajtók itteni gárdájában egyszerű nő akad, aki a barátnőit szokta segítségül hívni... Közli az asszony, hogy nincs otthon a férje, akin nagy összegű gyermektartási díjat akarnak behajtani. A végrehajtó leül a szobában, hogy hozzáfogjon a jegyzőkönyv megírásához, amikor felemelkedik a heverő, s kibújik az ágyneműtartóból egy robusztus férfi, s nem a ' legfinomabb módszerekkel eltávolítja a végrehajtót. Visszatér két rendőr kíséretében, de még ez sem volt elegendő a megfékezéséhez, és erősítés kellett... Az ügy vége, hogy a férj és feleség hivatalos személy elleni erőszak címén megkapta a jól megérdemelt börtönbüntetést. végrehajtói BORRAVALÓ NINCS . A végrehajtó csak a lélekjelenlétére számíthat. A százforintostól a milliósig, mindenféle eset előfordul. De a leghálátlanabb munka a gyermekkiadás. Egyikük azt mondja: ha valaki megcsinálná helyette, külön fizetne érte. Az albérlőjétől megszabadítani valakit, legalább annyira problematikus, hiszen azok tudják, hogy nem tehetik őket az utcára. A végrehajtóra két ember haragszik. Az adós meg a követelő. A hiszékeny emberek fűnek- fának kölcsönöznek tízezreket, de a semmiből nem lehet visz- szafizeíni, s a végrehajtó sem nyúlhat a saját zsebébe. Ismert hitelezők a fogadónapokon járnak a nyakukra, s ha megkapják a pénzt, újból kölcsönzik, természetesen uzsorakamatra, A kisiparosok szélhámosaival gyűlik meg még gyakran a bajuk, akik nagy összegű előleget vesznek fel. de a munkát „elfelejtik” elvégezni. A végrehajtóval szembeni követelmény, hogy mindenhez értsen. Feltérképezni egy autószerelő műhelyét, megállapítani, mennyit ér egy Bősendorfer, torontáli, kézi, vagy gépi csomó- zású-e a perzsa, művészi-e a festmény, avagy giccs. E naprakész árismeret mellett, nekik kell beszervezni a lakatost, aki kinyitja a zárat, fuvarost és rakodókat keríteni a költöztetéshez. S itt nincs borravaló. Leg-ek A bíróság leglátogatottabb szobája a panasziroda. Naponta átlagban 100 ügyfél ügyes-bajos dolgaiban adnak tanácsot, nem egy eseíben bírósági eljárást is kezdeményezve. A legsúlyosabb büntetéssel, halállal utoljára 1972-ben sújtottak Miskolcon vádlottat. A közvéleményt leginkább foglalkoztató ügy a Miskolci Megyei Bíróságon az utóbbi években Pongó Aranka emberölési bűntette volt. A fiatal- asszony négy gyermekét ölte meg, s rejtette el hosszú ideig tetemüket. A főváros után a legnagyobb ..forgalmat” a Miskolci Megyei Bíróság bonyolítja le . . . — Az ítélkezési gyakorlatot illetően azt szeretném hangsúlyozni, hogy az igazságszolgáltatás szerveinek, a bíróságoknak jelentős részük van abban, amit hazánkban és szükebb pátriánkban a törvényesség, a közrend és a közbiztonság fejlesztésében és megszilárdításában elértünk. Az imént már jelzett, tartós létszámhiány miatt azonban. — sajnos —. számos esetben a kívánatosnál hosszabb ideig kell a bírósághoz fordulóknak a döntésre várakozniuk. Az ítélkezés időszerűségét javítani, ezt biztosítani elsőrendű kötelességünknek tartjuk. — Körülményeik meglehetősen mostohák, s véleményünk szerint, jelentős változást a mostani tatarozási munkálatok sem hoznak majd ... — Miskolcon igen mostoha körülmények között kénytelenek bíráink az ítélkező munkát elvégezni. Az egyébként is szűkös elhelyezést nehezíti az épület felújítása, amely évekig eltart. Sajnos, a munkaügyi bíróság és a gazdasági kollégiumunk továbbra is a bírósági épületen kívül kénytelen működni, ugyanakkor a Földhivatal telekkönyvi részlege még mindig épületünkben tart lefoglalva jelentős területet. E kedvezőtlen körülmények ellenére azon vagyunk, hogy a tőlünk telhető legjobban szolgáljuk azt a szép és felelősségteljes hivatást, amelyre állítottak bennünket. TÓTH ZOLTÁN ♦ A Népköztársaság nevében! Tárgyal a bíróság (Kerényi László felvétele) IS DEM .. ... ft m IA P a bíróságon Nem hívásra, nem idézés miatt látogattunk el a bíróságra. Magunktól mentünk, szenzációs eset híján is, kíváncsiságból. Ismereteinket, tapasztalatainkat megosztjuk az olvasóval. I pártfogói felügyelet ». .N . # Ez az a ház ... 1973. július 1-én lép életbe az új Büntető Törvénykönyv. Ennek 82. paragrafusa a pártfogói felügyeletről szól. „Pártfogói felügyelet elrendelésének van helye, ha a feltételes szabadság, illetve a próbaidő eredményes elteltéhez, az elkövető rendszeres figyelemmel kísérése szükséges. Ideiglenes elbocsátás esetén a pártfogói felügyeletet el kell rendelni** — rendelkezik az új Btk. A párttogói felügyelet lényegéről, annak tartalmáról dr. Batta Miklós megyei bírót, büntetés- végrehaitási felügyeleti bírót kérdeztük. — Az új Büntető Törvény- könyv életbe lépésével ilyen irányú feladatunk csak hat- ványozódni fog, hiszen a jövőben nemcsak a büntetésvégrehajtás felügyeletét ellátó bíró, hanem maguk a bíróságok kötelességét is képezi a pártfogói felügyelet elrendelésének megfontolása. Mindezek azt a kötelezettséget róják a bíróságra, hogy az elítéltek életmódját, életvitelét alaposabban derítsék fel, mert csak ennek tisztázása mellett lehet az utógondozott számára, szabadulása után — újabb bűncselekmény elkerülése érdekében — az általános és a különleges magatartási szabályokat meghatározni. — Az utógondozásnak biztosítani kell — mégpedig hatékonyan — a szabadság- vesztés büntetésből szabadult személyeknek a társadalomba való beilleszkedését úgy, hogy az ehhez szükséges feltételeket is megteremtsék. Ennek érdekében a fővárosi és a megyei bíróságok mellett főhivatásban jogás?, vagy pedagógus végzettségű hivatásos és társadalmi oártfo- gók működnek. A Miskolci Meevei Bíróságon hivatásos pártfogó jelenleg kettő van, számuk rövidesen négyre Meglepetés a tárgyaláson Szangvinikus alkat vagyok, minduntalan kihozott a sodromból a tárgyalásokon a tanúvallomások közötti ellentmondás. Hogy mondhatja Kiss valamire, hogy az fehér, amikor Nagy rózsaszínnek látta, Kovács meg éppen halványkéknek? Hajlamos voltam elfogadni a magyarázatot: oly sok idő telik el a per és a tárgyát képező eset történése között, hogy a tanúk elfelejtik a részleteket, emlékezetük eltorzítja a valóságot. Ám egy alkalommal olyasminek voltam jómagam is szem. és fültanúja, ami rádöbbentett: bizony, nem az idő torzít emlékezetünkben ... így történt: A bíróság tanácsvezetője felfüggesztette a tárgyalást — ebédszünet. Együtt lépdeltünk lefelé a lépcsőn, bíró, ülnökök, ügyész, ügyvédek, s ráadásnak én. Az előcsarnokban egy férfi hözöngött, s amint meglátta a bírót, rátámadoít, sértegette, kezet emelt rá. Az eset olyannyira példátlan volt, hogy az ügyészség azonnali, gyorsított eljárással lefolytatandó büntetőpert kezdeményezett a a támadóval szemben. A tárgyalásra még aznap délután sor került. Tanúként természetesen mindazokat beidézték, akik jelen voltak az esetnél. Még egyszer leirom: tanú volt egy ügyész, egy ügyvéd, két népi ülnök. (Rám nem volt szükség, hiszen akkor ki irta volna meg?) Ezen a tárgyaláson ért a meglepetés. A pár órával korában történteket ugyanis még csak véletlenül sem tudták ketten egyformán előadni. A részletek hibádztak. Mert: igen, a vádlott támadott, sértegette a bírót és tudta azt, hogy bírót sérteget. De: hogy miként támadott? hol állt a vádlott, hol állt a sértett? szó szerint mit mondott a vádlott? melyik kezét hogyan emelte? ütött is, vagy csak akart? ki mit tett abban a 15—20 másodpercben, míg az egész lezajlott? — ezeket már ki-ki másként mondta el. Az volt a legcsodálatosabb az egészben, hogy mindenki hajlandó lett volna az életét tenni rá: valóban úgy történt az egész, ahogyan ö adta elő. Maga a sértett, az igen nagy tapasztalatú bíró sem tudta teljes pontossággal rögzíteni a történések sorrendjét, az apróbb részleteket. És természetesen az én emlékezetem is csalt. Mindez pedig altkor derült ki. amikor a vallomások elemzése, összevetése után a tényállást összegezte a tárgyalást vezető bíró. Akkor döbbentünk rá, hogy elsősorban nem az idő távlata torzít, hanem a látásmódunk. Mást- mást jegyeztünk meg és mást-mást tartunk az emlékezetünk számára rögzítésre lényegesnek. És azóta csak még jobban tisztelem az Ítélkezőket. Nekik kell összerakni a tanú- vallomások mozaikjaiból az igazságot, hogy Justicia mérlegének serpenyője ne billegjen. R. É. emelkedik. A társadalmi pártfogói hálózat Borsodban korábban kiépült, mintegy 356-re tehető azoknak a száma. akik segítik munkánkat. A hivatásos pártfogók közvetlenül végeznek utógondozási teendőket, irányítják az utógondozásban részt vevő társadalmi pártfogók tevékenységét, ugyanakkor ösz- szehangoljáfc azoknak a szerveknek és szervezeteknek a tevékenységét, amelyek utó- gondozási feladatokat látnak el. — Az általános szabályok — hol köteles lakni, dolgozni stb. — nem mérvadóak. A különleges magatartási szabályok között említhetem: szórakozóhelyek, italmérőhelyek látogatásától eltiltás; előírható, hogy 22 és 06 óra között otthon köteles tartózkodni; hogy lakóhelyét csak a hivatásos pártfogónak tett előzetes bejelentés, illetve annak engedélye alapján hagyhatja el; rabkeresményének, munkahelyi bérének egy ré.sze letiltható, a pártfogó részére átutalható, aki ezen összeg felhasználását ellenőrzi. — A büntetés-végrehajtási intézeteik előterjesztése alapján 1978-ban 131 szabadulót, 1976-tól összesen 235-öt helyeztünk pártfogói felügyelet alá. Ennek időtartama 1—3 év közötti. A kívánt célt sajnos nem minden esetben sikerül elérni, amit bizonyít: 1976—78 között 36, pártfogói felügyelet alá helyezett szabadult követett el az utógondozás ellenére is újabb bűn- cselekményt. Ám e számadat egyben azt is mutatja: nagy többségüknél a pártfogói felügyelet elérte a kívánt célt. (tóth) Találkozó a 99-esben Sok vihart megért már a bíróság 99. számú tárgyaló- terme. Olyan zsongás azonban még a közvéleményt leginkább felháborító ügy tárgyalásakor sem volt itt, mint pénteken. Ekkor rendezte nyugdíjastalálkozóját a bíróság szakszervezeti bizottsága. Valamennyi meghívott eljött, hogy találkozzon az egykori munkatársakkal, az akkor még „dédelgetett”, ma már csaknem nyugdíjba készülő utódokkal. Meleg hangú köszöntő szavak dr. Lukács László szb- titkár és dr. Varga János elnök részéről, kedves műsor a 27. számú Általános Iskola tanulói jóvoltából, majd meghitt hangú, fehér asztal melletti beszélgetés. Talán mondani sem kell, pillanatok alatt előkerültek az emlékek, az együtt töltött évek öröme, s bosszúsága...