Déli Hírlap, 1979. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1979-03-24 / 71. szám
A tehetség, rátermettség lenne a fontos Felvételikről, • •• rr • I rr f /ovo időben A felsőoktatási intézmények felvételi rendjének jelenleg érvényes alapelvei 1968-ban alakultak ki. Történtek azóta is tartalmi és szervezési módosítások, mégsem szűntek meg a felvételi rendszerrel kapcsolatos viták. A közvélemény mindenekelőtt azt nehezményezi — tegyük hozzá, teljes joggal —, hogy a pályázók felkészültségéből, tehetségéből, rátermettségéből és a magatartásból leginkább csak az elsőt képes egzakt módon értékelni a jelenlegi felvételi rendszer Érthető várakozással tekintünk tehát a tervezett változások elé. melyekről elsőként az országgyűlés októberi ülésszakán elhangzott miniszteri jelentésből szerezhettünk tudomást. Nagyon is világos, hogy mi teszi szükségessé napjainkban a felvételi rendszer korszerűsítését. Az, hogy az eddigi felvételi vizsga — és az azt megelőző érettségi! — nem segíti elő a leendő felsőfokú szakemberek általános 'műveltségének emelését. A tapasztalatok ugyanis azt bizonyítják, hogy például a történelem érettségi vizsga megszüntetése egyértelműen a társadalmi-történelmi ismeretek gyengüléséhez vezetett. s ez kihatot a világnézeti felkészültségre is. Az a tény pedig, hogy a felvételi pontszámok felét adó, III., IV. osztály végén szerzett érdemjegyek a továbbtanulás szempontjából „rangosabbak” lettek, óhatatlanul a tanulók érdeklődésének beszűkülésével járt. Csak azokra a tantárgyakra összpontosítottak, amelyek érdemjegye beszámított a felvételi eredményébe. JOBB PÁLYAIRÁNYÍTÁS Ismeretes, hogy ebben, illetve az ősszel kezdődő tanévben már valamennyi középiskolában új nevelési és oktatási tervek alapján kezdődik a munka. A gimnáziumokban bevezetik, a fakultációt, s ezzel — igaz, nem csekély többletmunka arán — lehetővé válik a merev egyöntetűség feloldása, s nemkülönben a tanulók jobb pályairányítása. A szakközépiskolák pedig az eddiginél nagyobb segítséget adnak a szakirányú továbbtanuláshoz. E korszerűsítések ugyancsak megkövetelik a felvételi rendszer- felülvizsgálatát, módosítását, hiszen a felvételinek tartalmában és követelményében szorosan kell igazodnia a középiskolai oktatáshoz, a különféle iskolatípusok eltérő képzési céljához. x A közép- és felsőfokú oktatási forma találkozópontja az érettségi, majd a felvételi. Nos, ennek a kettős tehernek csökkentését szolgálná az elképzelések szerinti ha kibővülne a közös érettségi- felvételi vizsgák tantárgyainak köre. A korábbiakból kitetszik, hogy a történelem nem nélkülözhető sem az érettségin, sem pedig a felvételin. MAGYAR, MATEMATIKA, TÖRTÉNELEM Ajz eddigi javaslatok szerint az új felvételi rendszerben két tantárgycsoport osztályzatait vennék figyelembe. Az elsőt azok a tantárgyak képeznék, amelyek valamennyi középiskola-típus- ban szerepelnek, s bármelyik felsőfokú intézménybe történő jelentkezéskor mértékadóul szolgálnak. Ide tartozna a magyar nyelv és irodalom (a nemzetiségi gimnáziumokból kikerülők számára esetleg a nemzetiségi nyelv ;és irodalom), továbbá, a mg,-., tematika és a történelem. E három tantárgynak a harmadik és negyedik osztály végén szerzett érdemjegye adná a középiskolából vitt pontok felét. A másik tantárgycsoport iskolatípusonként változó. A gimnáziumban érettségizőnek a magyar, a matematika és a történelem mellett egy idegem nyelv, a fizika, valamint a továbbtanulás alapján meghatározott tantárgy szükséges. Aki például a Testnevelési Főiskolára kéri felvételét, annak ez az utóbbi vizsgatantárgy természetesen a testnevelés. A szakközépiskolások másik tantárgy- csoportját viszont a szaktan- tárgyak és a szakmai gyakorlat képeznék. Az érdekeltek elégszer panaszolták, hogy a jelenlegi pontozási rendszer nem alkalmas a jelöltek megfelelő differenciálására, gyakran nagy a különbség a húsz és húsz, vagy tizenkilenc és tizenkilenc pontot elérők között. Az elképzelések szerint szakítanak a korábbi gyakorlattal. TIZENÖT PONT — VIZSGÁNKÉNT Az eddig összegyűjtött javaslatok kitérnek rá, hogy valamennyi felsőoktatási intézményben lehetőleg két — a középiskolában tanított és osztályzott — tárgyat kell felvételi vizsgaként meghatározni, melyekből írásbelit és szóbelit tesznek a pályázók. Az írásbelin és a szóbelin vizsgánként 15 pont érhető el, s így a felvételi összpontszáma a két tantárgycsoport tagjaival együtt 120 lenne. Ez a számítási forma kétségkívül lehetőséget adna a nagyobb differenciálásra, s elsősorban azokon a szakokon könnyítené meg a felvételi bizottságok értékelő munkáját, ahol nagy a túljelentkezés. Persze, a most készülő változásokat semmiképp sem lehet. ' végleges megoldásként értékelni. A számos ellent-' mondás, gond megoldása csak hosszabb távon képzelhető el. Mindenekelőtt a tehetség, a rátermettség vizsgálatának és mérésének módszereit kell a szakembereknek tovább kutatniuk, hogy azok egv későbbi átfogó rendezés elemei lehessenek. FEJÉR GYULA ■ Kávéház a 25. emeleten Szazme teres magasságban, » Szál jut olimpiai szálló 25. emeletén kávéház nyílik. A szerelési munkákat január elején fejezték be. A szállodában több étterem, teázó, kávézó kap helyet, az épület legmagasabb pontjára kerülő kávéháznak azonban megvan a maga sajátossága; a különleges panoráma. Az építészek a lakóházaltnál felhasznált közönséges szerkezetekből itt valóban egyedülálló épületet emeltek. A munkálatok döntő szakaszba léptek: az épületelem-szerelők helyét a kivitelezők, az egészségügyi technikusok és a villanyszerelők vették át. Minél korábban, annál jobb Miért szűnt meg a zeneóvoda? Á Szabó Lajos ti. 7. sz. földszintjén működik a Miskolci Zeneoktatói Munkaközösség. ‘Vezetője, Imolái Zoltán tájékoztat munkájukról: — A Minisztertanács engedélye alapján működünk. Feladatunk a magán-zeneoktatók összefogása, működésük ellenőrzése, továbbképzésük biztosítása. A 43 zenetanárunk 1107 gyermeket tanít. Ezek között 492 óvodás. Növendékeink bizottság előtt vizsgáznak, bizonyítványt kapnak. A legtehetségesebbek zeneiskolában tanulhatnak tovább. A zenei óvoda annak idején sikeresnek és hasznosnak bizonyult. A sajtó, a rádió — s ami számunkra még' fontosabb —, az iskolai zenetanárok nagy elismeréssel nyilatkoztak róla. 1976-ban szüntette meg egv országos óvodai felügyelői vizsgálat azzal az indokolással, hogy óvodákban nem folytatható a foglalkozási terven túli tevékenység. Ez igaz. Zeneoktatásunk mégis ott gyengült, ahol erősíteni kellene: az alapoknál. : A blúz selyem, a nyakpánt masnira kötődik Két klasszikus A klasszikus jegyek egyre gyakrabban fellelhetők a tavaszi divatszezonban. Lehet az sportos, vagy elegánsabb alkalmi viselet, a divattervezők egyaránt felhasználják. Első modellünk elegáns, klasszikus stílusú kompiét visel. Az egyenes kabát kétsoros gombolású.,A szoknya a kabát anyagából készült, egyenes vonalú, az elején rakott. A hozzávaló blúz anyaga könnyű selyem, a nyakpánt masnira kötődik. A modell tervezője Balogh Rozi. Második modellünk klasz- szikus stílusú nadrágkosztümöt visel, mélyen gombolt. hosszú reverü kabáttal. A férfizakóra emlékeztető kis kabát rendkívül praktikus, hiszen színben harmonizáló szoknyákkal blézerként is viselhető. Tervezője — Mészáros Márta, a Magyar Divat- intézet munkatársa — egyenes vonalú nadrággal ajánlja. Kincses V erouika kapta a Székelj Mihály- emlékplaketlet A Állami Operaház vörös szalonjában Mihály András, a társulat igazgatója tegnap adta át Kincses Veronikának, a dalszínház Liszt-díjas énekesnőjének az idei Székely Mihály-emlékplakettet. A Fészek művészklub rangos alapítványával — Csillag István szobrászművész Székely Mihályt ábrázoló plakettjével — 1964 óta évről évre olyan fiatal művészeket tüntetnek ki, akik kiemelkedő művészi teljesítményükkel érdemelték ki a közönség és a szakemberek elismerését. Egri diáknapok Több mint 1200 diákot várnak április 29. és május 2. között Egerbe, a Gárdonyi Géza országos diáknapokra. A történelmi városban kétévenként hagyományosan ismétlődő országos ifjúsági találkozóra Pest, Szolnok és Bevet megyéből, valamim Budapest egyes kerületeiből érkeznek szakmunkástanulók és középiskolások. A programban politikai gyűlések, tapasztalatcserék, művészeti bemutatók szerepelnek, ezenkívül sportrendezvényeken, valamint baráti találkozókon vehetnék részi a fiatalok. KÖZÉRDEKŰ KÖZLEMÉNY Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy a vállalatunk által szolgáltatott meleg víz csak háztartási és tisztálkodási célra használható fel, így annak gépkocsimosásra történő igénybevétele — ideértve a garázsokból vett használati meleg vizet is — a 2/1966. (III. 31.) NIM sz. rendelet értelmében tilos! B.-A.-Z. MEGYEI TAVHÖSZOLGALTATÓ VÁLLALAT Könyvespolc Májusi antológia Március 21-én sugározta a televízió Makk Károly filmjét, A harminckilences dandárt, amelyet már volt alkalmunk évekkel korábban is látni. Korbély János forradalmár neve e filmből sokkal inkább ismertté vált, mint magából a Korbély János című novellából. Az „1919. május” című antológia címadó elbeszélését Nagy Lajos irta 1932-ben, ugyanabban az évben, amikor Karikás Frigyes fentebb említett írása született. Nem is lehet véletlen, hogy a könyvben a kettő egymás mellé került, hiszen sok vonatkozásban azonosak. A film és a gimnáziumi tankönyvek a Karikás-novellát népszerűsítik, ismertebb is, mint az „1919. május”, pedig a Nagy Lajosé legalább ennyire igényt tarthatna mindenki figyelmére. Érki Edit nagy gonddal — és dicséretes ügybuzgalommal — válogatta ki hatvan év irodalmi terméséből a most megjelent antológiát. A Kortárs ez évi, harmadik száma már jelezte a könyv érkezését, egyben a szerkesztői szándékról is nyilatkozott: „Nem a Tanácsköztársaság 133 napja idején született művekből válogattam, — hanem a forradalom leverése után írottakból. Azokból a versekből és novellákból, amelyek hat évtized folyamán idézték az első magyar proletárforradalom emlékét.” Az összegyűlt anyag egy részét a Kortárs említett számában közölte is, mintegy „előzetesként”. Jól tette, mert az évfordulóra készülődő kulturális intézmények, iskolák, üzemek nagy segítséget kaphattak általa. Az „1919. május” antológi; gyors megjelenését az ünne] sürgette. De sürgősen hozz; kell tennünk, hogy már jó va'l korábban igényünk vol egy ilyen irodalmi gyűjte ményre, vagyis a könyi hiánypótló lett. S bár a leg több újra közölt vers. elbe széles más helyen is hozá férhető mindnyájunk szá mára, ■ mégis, így. együt érezzük igazán „1919 maca dandó hatását”. így, egy kő tetbe csomagolva a szociális ta, kommunista magyar irodalom egy hányadát, megle pödve érzékeljük, milyer roppant megtermékenyítő ere lakozott abban a bizonyos 133 napban! Jelen van a korabeli magyar irodalom élvonala, ott vannak a legnagyobb, azóta is legnagyobt íróink... Erki Edit könyvét olyar írók és költők művei töltik meg, mint: Juhász Gyula Balázs Béla, Gellért Oszkár Kassák hajós, JóZsef Attila Nagy Lajos, Veres Péter Tóth Árpád, Radnóti Miklós Illyés ■ Gyula, Déry Tibor .. — felsorolhatnánk a telje; tartalomjegyzéket szinte. Általában azt szoktuk mondani : „a Tanácsköztársaság rövid, 133 napos fennállása .. ”, s ilyenkor hajlamosak vagyunk elfelejtené hogy ez a rövid jelző nem felel meg a realitásnak, illetve csak a történelmi valóság időtényezőjére vonatkozik. Mert íme: az irodalom — és a szellemi élet sok más ága! — akkor is, később is, ma is bizonyítja: a Tanácsköztársaság az ellenforradalmi korszakban is tovább élt, biz. tos alapot szolgáltatva az el- jövendőnek. (Kossuth Könyvkiadó, 1979.) BOGÁR IMRE
