Déli Hírlap, 1979. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1979-03-24 / 71. szám

.0, Ji,'. " ■•dt .4 f mi. # Kenyeret könnyen vesz az ember... De valamilyen iparcikk beszerzéséhez idő kell. (Herényi felv.) Ha őst mondom; csütörtök Bevásárlások napja Nem mi tévedtünk, amikor március 14-cn azt írtuk, hogy a bevásárlások napját a he­lyi igényekhez és szokások­hoz igazítják... A tegnapi lapok ugyanis közölték a Bel­kereskedelmi Minisztérium ajánlatát, mely szerint a be­vásárlók napja — a* ország­ban egységesen — a csütör­tök lesz. Csütörtök? Naponta utazó, bevásárló miskolciak tudják, hogy a kereskedelmi szem­pontból a szerda és a pentek a legerősebb. Az utcák, a jármüvek, az üzletek zsúfol­tak. Menni, mozdulni, vásá­rolni alig lehet ... Az igény jogos, hogy kényelmesen, kö­rültekintően vásárolhassunk. Aki elhatározza magát egy nagykabát, vagy egy hűtő- szekrény beszerzésére, az — leszámítva azt, hogy szabad­ságot vesz ki — délután öt óra körül érkezik az üzletbe. Amikorra szétnéz, s az akciót megbeszéli élete párjával, ad­digra fél hat lesz. ... A bolt­ban már készülődnek a zá­ráshoz, a takarítónők mossak a követ, a pénztárosok ban­kókat számolnak. A hivatalos hír szerint az iparcikk-kereskedelem csü­törtöki új nyitvatartási rend­je április 19-én lép életbe; a fővárosban 1200, vidéken 1700 boltnál vezetik be. Tegnap, a megyei tanács kereskedelmi osztályán a be­vásárlók napjának szervezési és technikai tennivalóit vi­tatták meg. Nem titok, a bor­sodiak is a meglepetés erejé­vel értesültek arról, hogy a csütörtök lesz a nagy nap. Eleve nem-' vagyunk hívei az adminisztratív, s tömege­ket érintő központi határoza­toknak, ám ha megszavaztat­nánk a miskolci és a Mis­kolcra bejáró vásárlók soka­ságát. akkor aligha törnénk lándzsát a csütörtök mellett. Vajon tudják azt a főváros­ban, hogy itt szerda és pén­tek a kereskedelem napja .. . És — akármilyen furcsá­nak tűnik — éppen ezzel le­het érvelni a csütörtök mel­lett is. A bevásárlók napjá­nak éppen az a célja, hogy kényelmes, kulturált vásárlá­si körülményeket teremtsen, s egyenletesebbé tegye az amúgy is zsúfolt ruházati és iparcikkboltok leterheltsé­gét. A csütörtök kétségkívül semleges nap. A nyújtott, este nyolcig tartó nyitvatartás a „bennszülötteknek” kedvez. A vásárló mindenképpen jól jár. Ára a kereskedő sem károsodhat. A hosszított nyit­vatartás nem jelenti a rövi­dített munkahét elvének fel­adását. Hétközben, hét elején le lehet csúsztatni a különle­ges kereskedelmi nap több­letmunkáját. A témára még visszaté­rünk. S beszámolunk arról is, hogy ez a központilag el­határozott csütörtök nem mond-e majd csütörtököt ... (brackó) Tavasszal a Patyolatnál A Patyolat Vállalatnál még nem kezdődött meg a nagy tavaszi dömping. Márciusra már sokkal nagyobb forga­lomra számítottak, következ­tetve abból, hogy az elmúlt év hasonló időszakában már alig bírták kapacitással. Várják a jó időt és ezzel együtt a kuncsaftokat, mert tulajdonképpen a tervteljesí­tés forog kockán. Jó magyar szokás szerint ugyanis min­denki az utolsó percre hagy­ja a tisztíttatnivaló tavaszi ruhadarabokat. De ez nem miskolci specialitás, így van ez országszerte. A jelenlegi ha­táridőket még tartani tudják: a bőrtisztítást és a -festést két hétre vállalják, a mun­kaigényesebbeket és ritkáb­bakat, a piros, a fehér és a zöld színű bőröket négy hét alatt készítik el. A szövet­árut 10 nap alatt tisztítják, a vászonféléket — köztük a ta­vasz slágeréi, a ballonkabá­tot — két hétre garantálják. A dömping idején 1200—1500 darabot adnak át a megren­delőknek, s akkor valószínű, hogy módosítani kell a jelen­legi határidőt, ami természe­tesen jó néhány nappal meg­hosszabbítja majd a tisztí­tandó ruhadarabok vállalási idejét... Csökkeni munkaképességűek A vállalatoknak több gon­dot kell fordítaniuk arra, hogy a csökkent munkaké­pességűeket a számukra al­kalmas munkakörökben fog­lalkoztassák. Az ilyen — kö­telezően felszabadítandó — munkahelyek száma 2285, de csak 1482 helyet töltenek be ehabilitáltak. (Tehát olyan ■ült vagy beteg dolgozók, knek munkaképességét ien helyreállították.) A ben egészséges vagy b dolgozókat foglalkoz­Orosz István, a Miskolc városi Tanács munkaügyi osztályának csoportvezetője, akitől az információkat kap­tuk. hozzáfűzi még. hogy a város munkaerőgondjai is szükségessé teszik a rehabi­litált dolgozók foglalkoztatá­sát. Emellett javulna azon­ban szociális helyzetük is. Évente pl. 20—30 kap közü­lük rendszeres, de minimális segélyt. Ennél nyilván töb­bet kgcsstje nmének.. Kommunista szirtit Ma az Avas Bútorgyár egész kollektívája a munka- padok mellé állt. hogy egy kommunista műszakon te­gyen eleget vállalásának. *A nnapi, körülbelül 300 ezer forintnyi keresetet a Techni­ka Házának építésére aján­lották fel. Fór unt a Miskolci Rádióban A Magyar Rádió Miskolci Stúdiója folytatja Fórum- műsorsorozatát és március 26-án. hétfőn este 17 óra 5 perctől 18 óráig az üzem­egészségügyi ellátással kap­csolatos kérdésekkel foglal­kozik. A kérdésekre Borsod me­gye illetékes egészségügyi intézményeinek vezetői és üzemi főorvosok válaszol­nak. Kiket vehet táppénzes ál­lományba az üzemi orvos; mit tesz az üzemegészség­ügyi szolgálat a munkahe­lyi ártalmak (szilikózis, zaj, vibráció) megelőzésére; mi­lyen orvosi szűrővizsgálato­kat terveznek; hogyan old­ják meg a kismamák egész­ségvédelmét. éá azt, hogy könnyebb munkakörben dol­gozzanak? Ilyen és ehhez ha­sonló kérdéseket várunk le­vélben. melyet március 24- ig kell eljuttatni a stúdió cí­mére (Magyar Rádió Mis­kolci Stúdiója. 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 15.). A borítékra kérjük, írják rá: Fórum! Az adás idején működik a stúdió két ügyeleti telefon­ja is, a 35-510 és a 16-427 számon. Kérdezzen, az illetékesek válaszolnak! 4 Magyar Rádió Miskolci Stúdiója é.­Betétek és célok Takarékoskodni jó — főként, ha van miből. A gazdasági fejlődés, az életszínvonal emelkedése következtében ma már a lakosság nagy többsége „megengedheti” magának, hogy ne egyik napról a másikra éljen. A magyar családok egyre na­gyobb hányada nem „éli fel” jövedelmét, hanem a szó valódi értelmében gazdálkodik azzal. Sokan tűznek maguk elé olyan célokat, mint például a lakás, hétvégi ház, gépkocsi vásár­lása, külföldi utazások. Tavaly a lakosság takarékbetétei 17 milliárddal növeked­tek. ezzel az állomány elérte a 125 milliárd forintot. E gya­rapodásban jelentős szerepet játszott az is, hogy a lakosság pénzbevételei a múlt évben 8.6 százalékkal növekedtek. A növekedésben kétségkívül közrejátszik az is, hogy az OTP ma már sokféle betétformát kínál, amelyek közül mindenki kiválaszthatja a neki legmegfelelőbbet. A legnagyobb arány­ban a kamatozó betétek szerepelnek — tavaly ezek összege 11 milliárd forinttal nőtt —, míg mások a nyereménybetétet, vagy a gépkocsi-nyereménybetétet részesítik előnyben. Ugyancsak népszerű az ifjúsági takarékbetétkönyv, amely a fiatalok számára biztosított kedvezményes kölcsönnel a pá­lyakezdéshez, családalapításhoz nyújt segítséget. De említhet­nénk ennek a betétformának takarékosságra nevelő hatását is, hiszen — éppen jellegénél fogva — az ifjúsági takarék- betétkönyvnél a rendszerességen van a hangsúly. Majdnem 400 ezer fiatalnak van ifjúsági takarékbetétkönyve. A lakosság által befizetett — kamatozó — pénz azonban csak az egyik oldal. Éppen az ily módon összegyűlt összegek teremtenek lehetőséget afra, hogy a lakosság különféle hite­leket kapjon. Ebből az alapból támogatják a lakásépítéseket, a lakásvásárlásokat, s nem kis összeg jut áruvásárlási köl­csönökre, a mezőgazdasági és a kisipari termelés támogatá­sára. Az OTP jelentős szerepet vállal a lakásprogram megvaló­sításából. Az 1978-ban épült 88 ezer lakás 90 százaléka a ta­karékpénztár közreműködésével készült el, ezek építésére és vásárlására az OTP több mint 12 milliárd forint hitelt nyúj­tott. Az idei évben várhatóan újabb 17 milliárd forinttal nő a takarékpénztár betétállománya. S bár folytak és folynak is viták arról, jó-e vagy rossz a megtakarítás összegének ilyen mérvű emelkedése — a kérdésre a gyakorlat már választ adott. S ez egyúttal feladatainkat is mutatja; fejleszteni kell a lakosság takarékoskodását ösztönző, segítő módszereket és formákat, messzemenően figyelembe véve az ilyen jellegű szokásokat, igényeket. Az ésszerűen, hasznosan takarékosko­dó állampolgár érdeke ugyanis teljesen egybeesik a kisebb és nagyobb közösségek, az ország céljaival. v F. S. P. Az utas biztonságéért Minden évben Legutóbbi ülésén a megyei KBT — többek között — tájé­kozódott arról, hogyan végzik a Volán 3. sz. Vállalatnál a balesetmegeiőző és propagandamunkát. Különösen szükséges az ilyenfajta vizsgálódás ott. ahol egy-egy gépjárművezető a szó szoros értelmében — emberek sokaságának az életét, biztonságát tartja a kezében. A vállalat gépjárművei a múlt évben majdnem százhat millió kilométer utat tettek meg. Százkilenc baleset tör­tént, ebből 38 sajáthibás. És bár statisztikailag ez utóbbi szám nem nagy. mégis fi­gyelmeztet a megelőző mun­ka fokozására. Amiben egyéb­ként — úgy állapította meg a KBT —, nincs hiányosság a Volán 3-nál. Ez a tevé­kenység a vállalatnál egyen­rangú a gazdasági eredmé­nyek mérlegelésével. A biz­tonságosabb közlekedés vé­gett kifejtett munka főbb céljai: a hatékonyabb propa- gadda. az ellenőrzés fokozása és a gépjárművezetők folya­matos képzése. Különösen lényeges a defenzív vezetés módszerének elsajátíttatása, az inlés az alkoholos befo­lyásoltság veszélyeire, s a mindenkori látási és útvi­szonyok figyelembevétele. A megelőző munkát szol­gálja az is, hogy az oktatá­sok alkalmával tanulságos módon elemzik a bekövetke­zett balesetek okát. A súlyo­sabb balesetekről rendszere­sen leírásokat készítenek, s azt — az oktatáson kívül — mindenkivel ismertetik! Meteoropaták Hasznosan szolgálják a megelőzést a területi és az úgynevezett házi vetélkedők is. A legjobbakat jutalmaz­zák. (Tavaly a november 7-i ünnepségen 11 300 forintot osztottak szét közöttük.) Közművet, utat építenek Az ütemterv szerint a la­kók meg az idén kiköltöznek és le is bontják az épülete­ket azon a részen, amit a térkép készítője be^ytyioU. A házak helyén' közművesí- tenek. a következő években pedig majd utat építenek. A következő épületeket bontják le; üöi'ka Gábor u. 1—7-ig, Hunyadi u. 9. es 16.; Szabó Lajos u. 11. *sz. (Hétfői számunkban a Be. loiannisz utcai szanálások léptekét közöljük.) vizsga Mindezen túl a gépkocsive­zetők''ázákm&i tudását min­den évben kötelezően, szak­mai vizsgán mérik fel. Akik a követelményeknek nem fe­lelnek meg. pótoktatáson és pótvizsgán kötelesek megje­lenni. Továbbá az ősz és a tél, beálltával a fiatal, még nem kellően gyakorlott gép­kocsivezetők külön is okta­tásban részesülnek. Meglepő, hogy a gépjármű- vezetők közül sokan érzéke­nyek az időjárás változásai­ra. Ezért a vállalat a múlt évtől bekapcsolódott az or­szágos meteorológiai előrejel­ző és frontérzékenységi in­formációs hálózatba. Huszon­hat szolgálati helyen tartják napra készen a várható idő­járást, illetve az útviszonyo­kat — így hívják fel a ve­zetők figyelmét, mire szá­mítsanak. Telepelleiiorzésck Természetesen nemcsak a járművezetőket, hanem a jár­műveket is minden esetben „napra készen” kell tartani. A fuvarba indulás előtt min­dig ellenőrzik a gépkocsikat. Rendszeresek a telepellenőr­zések. Ilyenkor megvizsgál­ják a gépjármű fékrendsze­rét, világító és jelzőberendé- seit, a gumik állapotát, a KRESZ-tartozékokat. A telepellenőrzések során jegyzőkönyvet készítenek. Ha valamelyik jármű nem felel meg a követelményeknek, s nem javítható a helyszínen, beviszik a javítóműhelybe. Az ellenőrzés rendszerességét és szigorúságát igazolják az esetenkénti országúti ellenőr­zések is. A baleset-megelőző munká­ban — hangzott el a tájékoz­tatón —. fontos szerepe van a szocialista brigádok válla­lásainak. A szocialista bri­gádok és brigádvezetők érte­kezletein minden alkalom­mal szóba kerül a baleseti helyzet, értékelik az állapo­tot és meghatározzák a te­endőket. A Volán 3. sz. Vállalatnál 21 tagú forgalombiztonsági tanács működik, amely tár­sadalmi munkával is támo­gatja a vállalat törekvéseit, hogy mind kevesebb legyen a baleset. ÖzemegészségDg)

Next

/
Thumbnails
Contents