Déli Hírlap, 1979. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1979-02-17 / 41. szám
A bálok báljára Mondhatta volna szebben... A zsúfolt autóbusz - szardiniás dobozán át leszálláshoz készülődöm. Előttem egy széles hát: — Már jelezve van! Figyelmeztet, hogy már valaki megnyomta a leszállás.ielző gombot, s tigyelmeztet, hogy ismét egy páratlanul ronda germanizmus hangzott el. Persze, perlekedni sem az idő, sem a hely nem alkalmas. Bosszúsan a tocsogó ulcára lépek. Nem ez az első alkalom, hogy lehetetlen közbelépni. Az írott és beszélt hétköznapi nyelv tele van vadhajtásokkal, Hol közhelyekkel bombázzuk egymást, hol pedig a hivatali zsargon közhelynél is lúgozóbb petárdáival idegesítjük. borzoljuk Kazinczyn nevelkedett szépérzékünket. Mert ugye a beruházás vagy az ügyintézés „folyamatban van”, s az új létesítmény „felavatásra kerül”. Az illetékesek telkészültek a télre, s az utakat „síktalanítják”. Az útépítő nem hidakat emel. nem átereszeket fektet le. nem pályát készít, hanem elhelyezi a „műtárgyakat”. A víz-, csatorna- és gázszerelő nem kicseréli, vagy helyreállítja a hibás vezetéket. hanem „kiváltja”. A szezon végi vásáron a kereskedelem nem negyven százalékkal csökkentett áron kínálja a portékáit, hanem „olcsó áron”. A funkcionárius, valamely tanácskozáson, azt mondja, ha nem akarja húzni az időt valamely téma részletes taglalásával: „nem szeretném a problémát ragozni, de...” A rossz példa ragadós. Ügy, mint a bogáncs. Nehéz szabadulni tőle. De itt nemcsak és nem elsősorban a nyelv sokat emlegetett elkorcsosulásáról van szó. Ez nemcsak nyelvészeti probléma. Helyénvalónak érzem kimásolni Hernádi Miklós „Közhelyszótár”-ából a közhelytúltengés valódi okát. Tehát: „Az a tudat, hogy közhelyeimmel mások véleményének is hangot adhatok, gördülékennyé, kockázatmentessé teszi a mindennapi érintkezést. Csökken a véleménykülönbség esélye". Hát erről van szó! A nyelvész a nyelvet félti. Én a nyelvet is, de sokkal jobban aggaszt az egyéni felelősség szavakban is testet öltő elmosódása. Jobban szeretem azokat a mondatokat, amelyek egyes szám első személyben fogalmazódnak, mint a fejedelmi többesben kreáltakat; s nem tudok mit kezdeni a személytelen közhelyekkel. Ügy érzem, hogy életünk, sorsunk, gazdálkodásunk egyre inkább olyan állapot felé közelít, ahol nemcsak nyelvhelyességi kérdés az, ahogyan beszélünk... (brackó) * zz Örök az iskolában Három egyenruhás biztonsági őr ügyel szerdától egy 1600 létszámú londoni mintaiskola ultramodern épületében a rendre és a tanárok biztonságára, miután az 1st kola rendbontó diákjai és idegen bajkeverő fiatalok garázdálkodása már elviselhetetlenné vált. A vásott su- hancok gyújtogattak az épületben. terrorizálták a fiatalabb diákokat, megtámadták és fenyegették a tanárokat is. Pályázat könyvjelzőre A megye díszítőművészeti Szakkörei részére pályázatot hirdet a városi tanács művelődésügyi osztálya és a Rónai Sándor Művelődési Központ, valanfint az Ady Endre Művelődési Ház. Az amatőr díszítőművészeti mozgalom megjelenítése a könyvvel kapcsolatos formákban az idei ünnepi könyvhét alkalmából: ez a pályázat célja. amelyen részt ~ ehetnek azok a szakkörök. amelyek hímzéssel, szövéssel, fafaragással, bűrés gyékénymunkával foglalkoznak. Tíz darab könyvjelzőt s könyvborítót — egyfajta alapanyagra — kell elkészíteni. A pályázatokat az Ady Endre Művelődési Ház címére (Miskolc, Árpád u. 4.) május 1-ig kell beküldeni. Ma. a tévében Hitler-fiúk Az NDK televízió megdöbbentő és nyugta’anitó riport- dokumentum filmjét egv 14, Illetve 15 éves fiúval folytatott beszélgetés alapján készítette. Ezek a fiúk a Majna-parti Frankfurtban élnek és szinte gondolkodás nélkül Hitler melleit állnak ki. követőinek vallják magukat. A két fiatal gyerek élet- és társadalomszemlélete egy félrenevelt társadalom kórképe. Hiszen Frankfurtban tudvalévőén alig egy esztendeje újfasiszta provokációk egész sora zajlott le. Erről a mérgezett gondolati világról, a faj- és nemzet- gyűjöletről, a lelki terrorról ad korképet a film. (18.05- től láthatjuk.) inén nagy és népes, a borairól is híres” Miskolcról—az évszázadokban Jön az év manekenje! Találkozunk február 24-én, a Janóban + Az utcán árgus szemek ki- Az év manekenje. Sütő sérik ... Enikő „murika közben” Erre a bálra készülni kell. Miskolcon a farsangi szezonban ez lesz a bálok bálja. Aki itt megjelenik — elsősorban a hölgyek —, vizsgázni fog. Kellő diszkrécióval egy előzsüri már a ruhatárnál végigmustrálja az estélyi költeményeket, s a kiválasztottak majd a színpadra vonulnak. De. készülni kell a férfiaknak, a nőknek egyaránt az „Ez a divat” leckéiből is. A bálozók ez alkalommal élőben találkozhatnak az év manökenjével, Sütő Enikővel. De felvonulnak a lap hasábjairól már jól ismert szépségek. Közülük kell majd kiválasztani a bái maneken- jét, aki az óriási tortát szavazói társaságában fogyasztja el. O. E. Nem csigázzuk tovább a kíváncsiságot, eláruljuk, hogy ez a kis bevezető a február 24-én, a Júnó-szállóban rendezendő, „Ez a divat” bál eseményeit előlegezi. Zsigmondi Márta főszerkesztő jóvoltából báli ízelítőt is adhatunk. ígérik, hogy a divat- bemutatón felvonultatják — s ezt különös hangsúllyal mondta — a dolgozó nők minden alkalomra szóló, teljes ruhatárát. Megelevenedik az Ez a divat művészbejáró- ja. Eláruljuk, hogv egyik szereplője Kudlik Júlia lesz. Olyan nagy az érdeklődés a bál iránt, hogy — valószínűleg — nem jut minden kedves olvasójuknak asztal. Mert tulajdonképpen az olvasók bálja lesz, velük szeretnének a szerkesztők találkozni. A miskolci egy tucat szép hölgy közül ez alkalommal amatőr manekent választ a közönség. Egy riporter csőre töltött fényképezőgéppel nyomban lencsevégre kapja a helyezettet, s interjút is készítenek vele; kifaggatva teljes ruhatáráról. Természetesen a lap hasábjain viszontláthatják az olvasók a győztest. Férfiak előnyben! Nekik szól majd a kicsit pikáns játék. Itt majd kiderül, hogy ismerik-e szívük hölgye méreteit. Tartogatnak még más szórakoztató báli csemegét is, de erről majd utólag. Miskolcon 1560-ban „öt era »rfőnyi nagyságú, sárgásbarna színű, súlyos büdöskő szagú kő esett le az égből, miután a tiszta égen rögtön szörnyű dörgés és égiháború támadott, mely aztán megszűnt” — idézi régi krónikából és Benkö Sámuel. Miskolc első topográfiai orvosírójának könyvéből dr. Réthly Antal, az „Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1790-ig” című művében. Vagy százharminc évvel később arról olvashatott e könyv szérzője, hogy ugyancsak városunkban „országos vásár után májusban olyan hatalmas zápor esett, hogy elődeink sem emlékeznek hasonlóra. A Petze nevű hegyi patak megáradt, a Szinva olyan ijesztően zúgott. mintha sziklákat forgatna. a víz a Papszer kivételével az egész várost elöntötte.” — Tudós Benkő Sámuel, aki 1782-ben megjelent könyvében idézte ezt a régi krónikát, vagy hetven év múlva utódot kapott: Balla Gergely, aki nagykőrösi időjárási eseményekre emlékezett. összehasonlításként célzott erre a miskolci történetre. Városunk egy évszázad múlva ismét „téma”, mégpedig Bertalanfi Pál nagy- szombati iezsuita pap „Világnak kétrendbeli rövid ismerete” című. nem is nagyon rövid könyvében: „Borsod megye azon nevű mezővárosától eredett. Fővárosa Miskolc. melyik igen nagy és népes, a borairól is híres. Edelényben pedig a kastély sem utolsó.” >erta!anfi 1757- ben informál íg” városunkról. a század jelentős földrajzi írója Bél Mátyás, alig több mint egy emberöltő múlva latin nyelvű munkájában 159 falut, tíz várost, 93 ezer lakost ír Borsodról. Megemlíti a szép várost, Miskolcot, amelyet a járás községei vesznek körük és ír Diósgyőr váráról. Nagy Lajos lányának. Máriának egykori rezidenciájáról, amely epy órára van Miskolctól. és a város felett terül el. Azt is megemlíti, hogy a régi latin krónikák Dios-Gewr- nek írták. Anonymus egyszerűen csak Geuur váráról ír, együtt említve Borsod várával. — Egy esztendővel később Luntz György és Látzai József pápai református professzor (aki Luntz latin könyvét lefordította) szerint Miskoltz szép kereskedőváros, virágzó gimnáziuma van benne reformátusoknak”. A XVII—XVIII. század fordulóján élt Hübner János hamburgi professzor egykori enciklopédiáját magyarra modernítva. Fejér György pesti bölcsész és hittudományi professzor a Mostani és régi lexikon című kiadványában Diósgyőrről, pontosabban barlangiáról közhírré teszi, hogy annak „szája pinceforma. ürege messze terjedő és vége sok ágakra osztva.” Egyébként Diósgyőr ..térsége gazdagon termő, hegyei. kivált a diósgyőri vashámorral és hutával, mészégető kemencékkel, sok különféle vadakkal gazdagok”. Bécsben nyugalomban megvonul egy volt cs. kir. főlovászmester. név szerint Max'miliam Friedrich Thielen, és unalmában nekiüli útikalauzt szerkeszteni a monarchiáról. 1827-ben Bécsben megjelentetett műve Miskolcot mint „szép nagy vasár- és mezőváros a Szinva partján” — jellemzi, amelynek „2400 háza és 14 ezer lakosa van, katolikus és református gimnáziuma, gyümölcs- és borkereskedelme és kevés ipara jól ismert”. — Megint eltelik negyven év, és a kiváló nyelvész, Hunfalvy Pál öccse. Hunfal- vy János, aki iskoláit többek között Miskolcon is végezte. a magyar tájleíró földrajz első jelentős művelődéként Magyarország és Eerdély című művében már arról is ír, hogy Miskolc megnyitotta a színházát, amelynek „elörésze a különben széles utcára nagyon előrenyúlik ... Az Avason és a Tetemváron egész utcasorokat képező pince'akások vannak”. Diósgyőrről megemlíti. hogy a „hajdan kőfallal kerített város most csinos épületekkel ékeskedő mezőváros”, végül arról is beszámol. hogy „a miskolciak fő 'mulatóhelye a másfél órára fekvő tapolcai fürdő". Végül, közvetlenül a kiegyezéskor, vagyis a polgári fejlődés megindulásakor Hugo Franz BrachelU bécsi statisztikus egyetemi tanár már Diósgyőr papírmalmáról, üvegiparáról, ércművéről és fürdőjéről is beszámol, Mis-, kolcon pedig említésre méltónak tartja a minorita kolostort. a református fő- és a katolikus algimnáziumot, a takarékpénztárt és a két kaszinót, az izraelita jóléti, és az ugyancsak izraelita keres, kedelmi egyesülést. A város környékén terem a legjobb magyar búza. ami lendíti a város kereskedelmét is — írja. MÁTÉ IVÁN Lenin városi bizottság a gyermekekért (Tudósítónktól.) A gyermekév városi rendezvényeinek, tevékenységeinek összefogására, irányítására tegnap délelőtt 9 órakor megalakult a nemzetközi gyermekév leninvárosi operatív bizottsága. A Sotkó Józsefné elnökletével megtartott alakuló ülésen elhangzott, hogy a bizottság feladata;.a társadalmi és tömegszervezeteken keresztül a város felnőtt lakosságát bevonni a gyermekév városi rendezvényeinek sikeres megvalósításába, bekapcsolódni az országos rendezvényekbe, szolidaritást vállalni a felszabadult országok gyermekeivel, népeivel. A bizottság célja a gyermekek sokoldalú személyiségformálása. szocialista szellemű nevelése, jogaik védelme, a nevelés feltételeinek további javítása, a gyermekekre vonatkozó párt- és kormány- határozatok szellemében. Az alakuló ülés második részében a bizottság tagjaival ismertették a gyermekév programtervezetét. Felmérés Borsodban Az új tanügyi dokumentumok bevezetésének megyei tapasztalatairól tartottak értekezletet tegnap a II. Rákóczi Ferenc Könyvtár előadótermében Borsod szak- felügyelői, tanulmányi felügyelői, óvodai felügyelői. Sajó I.ászló: a megyei ta-* nács művelődésügyi osztályának csoportvezetője ismertette annak az alapos felmérésnek az eredményéi, melyek során huszonhárom általános iskola pedagógusai, valamint más oktatásügyi szakemberek fejtették ki véleményüket az Alapelvekről, a tantervi változásokról. A beszámolót. melyen részi veit Borsos Árpád, u megyei tanács osztályvezetője is. több hozzászólás követte. Megállapították, hogy . a tanügyi változások biztató eredményeket hoztak már eddig is. ez különösen az e’- ső osztályokban — ahol valamennyi tárgyat új módNyílik a Már tavaszi hangulatot áraszt a szegedi Üj Élet Tsz tarka színpompába öltözötl üvegháza, ahol kilencvenezer tulipánhagymát ültettek el szerrel, új könyvekből oktatják — mérhető, de alapvetően megváltozott egész általános iskolai oktatásunk szelleme. Az első osztályokban jól tudnak építeni az óvodai nevelés eredményeire. Azoknak, akik különböző okoból nem jutottak óvodába. egyéves előkészítő foglalkozáson kell részt venni. Sajnos, megyénkben — szemben az országos hat százalékkal — tizennégy százalék az olyan elsősük aránya, akik semmilyen iskolai előkészítőn nem vesznek részt. Borsos Árpád felhívta a figyelmet arra. hogy az új dokumentumok „élővé válásához” a pedagógusok áldozatos. önálló, felelősségteljes munkája szükséges. A beszámoló. majd az azt követő hozzászólások után a résztvevők megismerkedhettek az általános iskolai oktató-nevelő munka változásainak következő lépcsőivel. tulipán az összpl. A napokban megfentek az első !slő bimbók’ és fokozatosan nyílnak az ilyenkor még újdonságnak számító virágok. Tantervek és tapaszialalok
