Déli Hírlap, 1979. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1979-02-15 / 39. szám

„Leányaink szellemének mívelésére” Mint eoy szép viráq... Az első magyar nőnevelö intézetről 1784-ben Vay Ábrahám. a miskolci református egyház íögondnoka azzal a meghök­kentő javaslattal hozakodott elő az egyik tanácskozáson, hogy „leányaink szellemé­nek mi vetésére magasabb iokú. leánynevelő intézet lé- tesítlessék". Még okosan megfogalmazott tervezetét is felolvasta, melyet — fejcsó- válgatások kíséretében bár. de — a nagytekintélyű ta­nács elfogadott. Csak éppen ... pénz, tanerő, lakhely hi­ányzott a megvalósításhoz. A színház után iskolát A reformkor megpezsdí- lette az ország szellemi éle­tét. A művelt miskolci pol­gárok. kiknek fiai három, több száz éves iskolában váltották valóra a Széche­nyi sugallta kiművelt em­berfő ideáliát. szerették vol­na leányaikat is művelt honpolgárrá nevelni. Az a város, amely az országban elsőként hordta össze fillé­reiből a kőszínházát, meg­teremtette művelődéshez való jogaihoz a megfelelő iskolá­kat is. A múlt század har­mincas éveiben Wándza Mi­hály színigazgató és képíró felesége nyitott leánynevelő intézetet a Jókai (akkor Sorház) utcában; 24 ifjú lány nevelkedett itt 16 éves koráig. Az egyre több. tanul­ni kívánó leány ügyét végül is az egyház oldotta meg Karaes Teréz segítségével, 1845-ben. Ez a művelt, nagyra hi­vatott, önfeláldozó nő régi pesti polgári család sarja. Apja rézmetsző, sok szép térkép alkotója. Anyja, Ta­kács Éva a magyar nőmoz­galom megindítója. A kis Teréz 10 éves koráig, .jár is­kolába. műveltségét szüleitől szerzi, s a család rendsze­res vendégeitől. Virág Be­nedektől, Fáy Andrástól, Kazinczytól, Vitkovics Mi- liálytól. Vörösmarty lói. Köl­csey Ferenetől kapja az egyetemi oktatás színvonalá­val vetekedő mély szakis­meretet. Elfogadván a mis­kolci egyház meghívását, nevelési elveit közzéteszi az Életképek 1845-ös évfolya­mában. Néhany szó a nőne­velésről címmel. Erkölcsösebb, ha tudatlan? Abban a korban Európa- szérté az volt a közfelfo­gás, hogy a nő erkölcsö­sebb, ha tudatlan. Karaes Teréz szembeszáll ezzel a téveszmével. Szép stílusú röpiratában kifejti, hogy a nőt életfeladatának megfe­lelően kell nevelni, de egy hajszállal sem kevésbé mű­veltté. mint a férfit. Meg keli tanítani a nőt elsőként arra, hogy tudjon élni ön­magáért. kivirágozzék egyé­nisége, mint egy szép virág. Aztán arra, hogy tudjon élni családjáért, hogy kenyérke­reső nélkül is hasznos tagja lehessen a társadalomnak. Ez a . női eszmény Karaes Teréz szavaival az ..életem­ber” ideálja. Az életember­ré nevelés célja ma is cél: ,.a nőt az előítéletek rabsá­gából feloldja, agyát józan ítéletre kifejti, s tetteit ön­álló jellemmel kormányoz­za.” Karaes Teréz 1859-ig ve­zette az intézetet. Megóvta a szabadságharcot követő hadi állapotok zűrzavarában, s az oktatást egy napra sem szü­neteltette. Az egyház nem tudott elég pénzt adni, s ek­kor saját kis •Örökségéhez' nyúlt. Ráment minden va­gyonkája. Koldusszegényen távozott Kolozsvárra, hogy áldatlan harcát áldott nagy­lelkűséggel tovább küzd jé. Helyét Dóczy Gedeon töltöt­te be. a nagy hírű tudós pe­dagógus, ,aki 1872-ben Deb­recenbe távozott, hogy alap- . ját vesse a ma is meglevő, s róla elnevezett iskolának. Kiiracs leréz nyomában A Református Főgimnázi­um és a sárospataki főisko­la nevelte felső lányiskolánk következő igazgatóját, a sze­gény miskolci tímármesler ötödik fiát. Tóth Pált. Tu­dása. szerénysége és ember- szeretete megyeszerte oly népszerűvé tette, hogy 31 évi igazgatósága után róla nevezték el az iskolát, mely 1916-tól már gimnáziummá lépett elő. 500 fős növen­dékseregével a legnépesebb iskola volt az országban. Az iskola tanítványai ott vol­tak az első, egyetemet vég­zett és doktori rangot- el­nyert nők sorában, s ké­sőbb tudós tanárai lettek hajdani középiskolánknak; dr. Tarezay Erzsébet, dr. Scholtz Margit, dr. Evva Gabriella. Később csatlako­zott hozzájuk Koszorús Sá­ra, Scholz Irén. Tudós Sa­rolta. Papp Hajnalka. A debreceni egyetemen nevel­kedett a kiváló matematika- tanár Bede Lajos és Kiss Ernő, aki sutba vágva min­den egyházi előírást, a fran­cia középiskolák évszázados stradícióját követve, filozó­fiát tanított óráin! Filozó­fusnak fogadva el Marx Ká­rolyt, már a negyvenes évek felső osztályos növendékei megismerkedtek az eredeti tőkefelhalmozás fogalmával. Utolsó igazgatója Szabó Jenő matematikus, a szigo­ráról és igazságosságáról hí­res ember. 1948-ban. kicsit megkésve, még megünnepli 100 éves fennállását, előad­ván a színházban Kodály Székelyfonóját. Az ötvenes évek elején Palóczy utcai otthonából kiköltöztetik, s megszűnik az iskola, de a Karaes Teréz megfogalmaz­ta „életember” szellemű ne­velés máig megmarad. GYÁRFÁS ÁGNES Kffíi A legszebb ló A legszebb ló neve: Konusz. Borisz Szlyepanics, általános iskolai tanár lovagolja, több hazai és nemzetközi versenyen értek már el jó helyezéseket. És talán egyszer Igor Pono- marjov, a most tízegynéhány éves kisfiú is hasonló sikere­ket arat, ha nem is Konusz, de egy másik legszebb — év legjobb — ló hátán. Fiataloknak — gyerekek­nek — ajánljuk elsősorban A legszebb ló című, magya­rul beszélő, színes szovjet filmet. melynek forgató- könyvét Vjacseszlav Nau­mov írta, rendezője Sztepan Pucsinjan, operatőre Szergej Filippov. Főszereplője pedig a remek gyermekszínészi ké­pességekkel rendelkező Szá­sa Szimakin. Igor Ponomarjov álmodo­zó. ábrándozó, kicsit szét­szórt, nem éppen jó tanuló kisfiú. El-elkésik az órákról, igazolatlanul hiányzik, pél­dául azért, hogy bájos osz­tálytársnőjét láthassa kor­csolyaedzésén. Igen. a kis­lánynak sikerült, ö a sztár az osztályban, elengedik ed­zésre, versenyre, „sínen van” az élete. Igor reménytelen kamaszszerelméről talán nem is tud a kislány. Pedig bizo­nyára a kisfiú is szeretne feltűnni, vagy inkább kitűn­ni. mint mindannyian sze­rettünk volna az ő korában. Véletlenül kerül a sport­iskolába. ahová aztán taná­ra —, aki látja, milyen nagy hatással vannak a gyerekre a lovak — edzőjéhez, egy­kori felfedezőjéhez beajánl­ja. Szigorú életrend, kemény edzesek. kudarcokkal kikö­vezett út vár a fiúcskára, de végre érzi. hogy valami ér­telmes dologra lelt — a sportolás örömére. Aranyosak a gyermeksze­replők. szépek a lovak — nemcsak a legszebb —. kel­lemes szórakozást nyújt az ifjú nézőknek a film. Sz— Tanárok a zenekarban Tegnap este a Szentpéteri kapui 10-es számú Általá­nos Iskolában rendhagyó hangverseny volt. A zenét ezúttal az Egressy Béni Ál­lami Zeneiskola tanárai szol­gáltatták. A hangverseny után baráti találkozón vet­tek részt a szülőkkel, taná­rokkal. * Orosz János gyűjteményes kiállítása Budapesten, a Mű­csarnokban látható. A majd két évtizedes pálya fejlődésé­ben, kibontakozásában tárul a néző elé. Mesterségbeli tu­dás, lényegre törő festői látásmód, kísérletező kedv ötvöző­dik Orosz János művészetében. Képei a témák széles körét ölelik fel, de mindig kapcsolatban marad a valósággal, éle­tünkkel, ha különös képzettársításaival olykor meglepőek is. (Képünkön: Ady Endre) CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Déli kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Divat és társadalom. — 12.50: Zenemúzeum. — 14.21: Né­pek meséi. — 14.51: Dalok a Fáklyavivők című hanglemez- sorozatból. — 15.00: Hírek. — 15.10: Déki Lakatos Sándor né­pi zenekara játszik. — 15.28: Csiribiri. Ezeregy történet ki­csiknek. —. 16.00: Útközben. — 16.05: Benko Samu: A legszebb élet, amit magamnak el tudtam képzelni. Könyvszemle. — 16.15: Kamarazene — hárfával. —17.00: Hírek. Útközben. — 17.07: Ol­vastam valahol — Cserni Jován- ról. — 17.27: Bellini: Norma. — 17.40: Mándy Iván hangjátékai­ból. — 18.15: Hol volt, hol nem , volt... — 18.00: Esti Magazin. — 19.15: Nagy mesterek — vi- Slágnírű előadóművészek. — 20.lü: Közelkép1 — egy filmkorszakról. Szőts István filmrendezővel be­szélget Osgyáni Csaba. — 20.25; Népdalkórusok. — 20.42: Örök­zöld dallamok. — 21.40: A gyor­suló idő nyomában. Vegytiszta érdekek. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Világtörté­nelem dióhéjban. Kelet-Európa a két világháború között. — 22.50: A kamarazene kedvelői­nek. — 24.00: Hírek. — 0.10: Sztevanovity Zorán és Dusán tancdalaiból. Petőfi rádió: 12.30: Hírek. — 12.33: A népművészet mesterei­nek felvételeiből. — 12.55: Kap­csolás a szolnoki stúdióba. Kis­köre üdülőkörzetei. — 13.25: Gyermekek könyvespolca. — 13.30: Mulatós. A Magyar Rádió és Televízió Gyermekkórusa népdalokat énekel. — 14.00: Szó­rakoztató antikvárium. — 16.00: Verbunkosok, katonadalok. — 16.50: Hírek. — 16.33: Útközben. — 16.35: Idősebbek hullámhosz­szán. Dallamok, emlékek. — 17.30: Zenei tükör. — 18.00: Dis­puta ... — meg mindig arról, hogy vannak-e előítéleteink. — 18.30: Hírek. — 18.33: Hétvégi panoráma. Ajánlóműsor, sok muzsikával. — 19.55: Slágerlista. — 20.30: Hírek. — 20.S3: Ezer­arcú Jugoszlávia. Zoltán Péter útiműsora. — 21.30: Honthy Han­nával — sokszemközt. — 22.00: Nót?csOkor. — 23.00: Hurik. — 23.15: Barbra Streisand és Sam­mm L. f 1 1 1 1 o p a Vas Valentin Olvasótábor fiataloknak A különböző rétegekhe; tartozó fiatalokat, felkarok társadalmi segítéssé terebé­lyesedett 1979-re az olvasó­tábori mozgalom. A tábor­helyek és a fiatalok kivá­lasztásához már ezekben a napokban hozzákezd+ek. A megyékben ; száz táborban nintegy négyezer általános iskolás, szakmunkásképzős is ifjúmunkás fiatalban bon­togatják, erősítik a nyári tá­borokban a közösséghez ‘ ar- tozás. az együttgondolkodás vágyát. A család: vas­utas apa, vasalónő anya. ki olyan ; vaslcos, mint egy : vaskos. Van egy nagypapa is. aki évek óta vastüdő­ben rozsdásodik. Gyermekkor, if­júság: Vas Valen­tin a Vas megyei V asmacskaf alván született, egy vas­árnap éjjel. Was- sermanné, a vas­orrú bába segítette a világra a kis vasgyúrót. Valen­tin szépen fejlő­dött, a vasat is megemésztette volna. Az iskolá­ban vasakarattal, vasszorgalommal tanult. Felnőttkor: Meg ■ is lett az eredmé­nye. Kiváló vas­esztergályos lett. aki addig ütötte a vasat, míg kiemel­ték. Megházaso­dott, feleségül vet­te az izzó tekinte­tű Kovácsolt Pi­roskát. Mindketten a Fából Vaskarika gyárban dolgoztak Jól kijöttek egy­mással, a pénzük­ből már kevésbé. Sokszor előfordult, hogy hó közepére már egy vasuk sem volt. Egyszer csak minden meg­változott. Emelke­dett a fizetésük, kezdtek jobban él­ni. Ez abban az időben volt, ami­kor a gyárban te­tőzött a demagóg­ra fiai hullám. Vas Valentin lelkesen szavalta saját maga gyártotta jelmondatát: „Be­lépünk a vasba, és mi leszünk a uüs tagok!” nem vette hogy két tart a mast mond. Senki észre, vasat tűz be, mint amit tesz. Végre többeknek fel­tűnt, hogy az öreg Vas egyre vaskalaposabb. Ügy döntöttek, hogy vezető be­osztásából saját kérésére felmen­tik. Öregkor: A legjobbkor. Avas a vas. Az öreg gyakran panasz­kodik otthon a feleségének: „Hát ezt érdemeltem én?” Ha Piroska néni őszintén mer­ne válaszolni, azt felelné: „Igen. Addig üsd a Va­sat, omfe meleg!” se. G. my Davis zenés játékokból éne­kel. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — Foké ten-fehéren , . . Külkereskedelem „maszek­ban”. . . (A vámszabályok meg­sértőit, a feketepiac vámszedóit mutatja be a műsor. Szerkesztő riporter: Nagy István.) — Ered­ményekről, tervekről az Állami Biztosító Főigazgatóságán. Ri­porter: Pongrácz Judit. — Beat- kedvelőknek: Szűcs Judit és a Boney ki. együttes lelve,eleiben. — 10.00—10.30; Észak-magyaíór­BZágl krónika. (Ülésezett a Ha,, vés megyei Termelésellátás! Bi­zottság. — Az orvosszakszerve­zet az aktuális béremel sekről tárgyalt.) — Bert Kempíert ze­nekara játszik. — Lap- és mu- s arelőzetes. Televízió. 1. műsor: IS.30: Hí­rek. — 16.35: Perpetuum mobi­le. ismeretterjesztő műsor ka­maszoknak. — 17.15: Telesport. — 17.40: Forradalmak nemzedé­ke. Beszélgetés Jász Dezsővel. — 10.23: Mérlegen: 11,3 milliárd. — 10.10: Esti mese. — 19.20: Tévé­torna. — 19:30: Tv-bíradó. — 20.00: Jogi esetek. Az új Bünte­tő Törvénykönyvről. — 20.50: H. Barca Lajos: Nemzetközi gyors. Emlékképek egy részben. — 22.03: Péli Tamás portréja. — 22.3«: Tv-hiradó, 3. Televízió, i. műsor: 18.45: Francia nyelvtanfolyam. — 19.00: Orosz nyelv. — 19.30: Tv-hiradó. — 20.00: Intermezzo, öt kézre. NSZK tévéfilm. — 21.30: Tv-hir­adó, 2. — 22.00: Vladimir Aske- nazi Beethoven-műveket játszik. Miskolci Nemzeti Színház (7) : Leányvásár. Nyilvános főpróba. Kiállítások: Mini Galéria (10— 18): Dobrik István kiállítása. — József Attila Könyvtár (12—20): Stettner Béla grafikusművész kiállítása. — Vasas Művelődési Központ (H—19): Szabad időben pályázat, 1978. — Vasas Galéria (14—19): Mezcv István grafikus kiállítása. — Herman O: i Mú­zeum (10—1.8) : Ember és mun­ka. — A Kommunisták Magyar- országi Partja 1015—1919. — Her­mán Ottó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkás­sága. — Molnár Béla Ifjúsági és Üttörőház (10—18) : Halász Ká­roly kiállítása. — BAÉV-szíkhte kultúrterme (10—10): Közmű­alagút, közmű.olyosj; vándor- kiállítás. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Szabadíts meg a gonosztól Szí. magyar film 16 éven felülieknek! Kezdés: f4, hn6, 8 órakor KOSSUTH A legszebb ló Mb. szí. szovjet film Kezdés: f3 órakor Piedone Hongkongban Mb. szí. olasz film Másfél helyár! Kezdés: hnö, 7 órakor HEVEST IVAN FILMKLUB A homok asszonya Japán film 16 éven felülieknek! Kezdés: fö, f7 órakor TÁNCSICS Méreggel Mb. szí. NDK film 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Felemelt hely ár! Kezdés: fö, Í7 órakor FÁKLTA Ritkaságok boltja Szí. angol film Kezdés: f5, f7 órakor Ma este a tévében Nemzetközi őrs H. Barta Lajos egyíelvo- násos színművét a Thália Színház társulata 1977. őszén mutatta be Csepelen. A szer­ző a drámai hangvételű ..Ki­áltás” című darabja után, 7 amelyet sikeres műnek köny­veltek el. ezzel az újabb színdarabjával jelentkezett, amelynek műfaját így hatá­rozta meg: ..emlékképek”- A darab egy fiatal magyar új­ságíróról szól. aki egy hazai lap tudósítójaként négy évet töltött a Szovjetunióban, és most hazafelé utazik a gyors­vonaton. Az újságíró emlék­képeivel küszködik, részben azokkal, amelyeket maga mö­gött készül hagyni, másrészt azokkal, amelyek odahaza várják. Az emlékezést azon­ban felváltja a jelen, az úti­társak és egy váratlan inter­mezzo. Az események addig tartanak, amíg a szerelvény be nem érkezik a magyar pályaudvarra, (20.50-től lát­hatjuk.) SZIKRA A kis Muek története Mb. szí. NDK film Kezdés: 5 órakor Az utolsó szolgálat Szí. amerikai film Kezdés: 7 órakor HÁMOR A sólyom nyomában Mb. szí. NDK film Kezdés: 6 órakor PERECES Galiba az állatkertben Mb. csehszlovák film Kezdés: 6 órakor PÉNTEK Kossuth rádió: 8.00: Hűek. — Kb. 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.27: Hová lett ~ a hiúz? Beszélgetés Fodor Ta­más zoológussal. — 8.37: Szigeti József (hegedű) és Mieczyslaw Horszowski (zongora) Mozart - felvételeiből. — 9.33: Miska, mit varrsz? Óvodások műsora. — 9.53: Lotiosorsolás. — 10.00: Hí­rek.— 10.05: Visszapillantó. Lá­togatás Anton Pavlovics Csehov- nál. — 10.35: ,,Egy isten néze ram . . Vörösmarty Mihály versei. — 10.40: Kodály-kórusmü- vek. — 11.00: A zalaegerszegi h on v édh ely őr s ég fúvószenekar a játszik.- — 11.05: Kalevipoeg. Részlet az észtek nemzeti epo­szából. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: A Lipcsei Rádió fúvószene­kara játszik. — 8.20: Világtörté­nelem dióhéjban. Kelet-Európa a két világháború között. — 8.30: Hírek.— 8.33: Kemény Klió, Csapó Károly, Máthé Jolán és ötvös Csaba énekel, Keszt­helyi Pál furulyázik. — 9.36: Hogy Balassira találék . . . Szél Júlia riportja. — 9.53: Lottósor­solás. — 10.00: Zenedólelött. — 11.45: Tánczenei koktél. Televízió, 1. műsor: 9.00: Te- vétorna. — 9.05: Iskolatévé. — Közben 10.30: Perpetuum mobi­le. Ismeretterjesztő műsor, ka­maszoknak. apróhirdetés állás Gyermekmegőrzést vagy -gon­dozást az Avas-délen, lakáso­mon vállalok. „Gyesen 52G73” jeligére, a kiadóba. Általános mérnök, 13 éves gya­korlattal, középvezetői szinten állást változtatna. „Árszakértő a mélyépítésben 52674” jeligére, a kiadóba. Plisszirozás! Alkalmi ruhák­hoz, ballagási és egyéb szok­nyákat vállalok, háromnapos ha­táridőre. (Győri kapu). Thököly n. 6. Villamosmegállónál. Tel.: 12-113, du. 4—6 óráig. Ingatlan Gsszeköltözők figyelem! Kili- án-északon levő, nagyméretű 3 szobás, gázfűtéses tanácsi laká­somat két kisebbre cserélném (2 szobás és 1 + 1/2 sz.) A két­szobás lakás a kiliáni lakótele­pen szükséges. Érdeklődni: ^ 71-241-es telefonszámon vagy a Színjei u. 6. fszt. 1. sz. alatt. Bokorrózsa-különlegességek, kardvirághagyma, 30 fajtába* megrendelhető. Árjegyzéket kül­dünk. Rozs a kertészet. Sikló«, Dózsa u. 7. 7808.

Next

/
Thumbnails
Contents