Déli Hírlap, 1979. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1979-02-15 / 39. szám

Látogatási nap a kórházban + Így is lehet. (Egy ágy. egy beteg, egy látogató.) Ha bejön íz egész család... Szerda délután: meg: «ÜK múlt egy óra, amikor a Csa­bai kapuban, a kórház előtt már gyülekezni kezd a tö­meg. Látogatási nap . . . — Hányán jöttek? Honnan? — Zsolnáról csak. A férjem van bent. Én jöttem, a két' gyerek, a 'testvéreméit négyen, de a szomszédunk is bejön, ha lesz annyi ideje . . . — Hányán? Honnan? — Most csak hárman, Har­sányból. Vasárnap volt bent áz egész család . . . Bojtosok Zsolcáröl, Verme­sek Harsányból... Tudom én. hogy számtalanszor jelent meg újságcikk beteglátogatási szo­kásaink káros voltáról. Orvo­sok. egészségügyi dolgozók mondták el sokszor, hogy lá­togatási napokon rosszabbodik a betegek állapota, a lázasok lázasabbak lesznek, sok a rosszullét. Mindennek termé­szetes velejárója, hogy Jege­sebb az orvos, a nővér, a be­teg. Tegnap délután „a szigorú irtás vonta ..frontvonal" lilsö oklalan. alig két héttel niábban. betegként, a túl- > oldalén éltem meg láto­mást. Erről a túlsó oldalról ólnak e jegyzetek, hiszen ;intre", azaz a látogatók­ik írok, Vártuk-e a látogatókat? Igen. van is volt, aki az ágyán tér­ivé nézett ki az ablakon, hogy nnek-e már, akadt olyan is. i dideregve bár. de a ka pu­li várta őket. Szobatársam, Józsi bácsi egy negyed éj­it kai tervezgette, ml mindent 11 megbeszélnie a feleségével. Hídja volt a szőlőre, a kert- , a jószágra. Közel a hetven hez arra kellett számítania. : Roham . .. (K.erényi László felvételei) hogy néki él vész a/, idei tavas/.. Józsi bácsi gondja emberi gond. Persze, hogy várta a lá­togatót, hiszen a találkozás az otthonnal *a kórház idegenségé- ben áldás. Nos, Józsi bácsinak aznap délután tizenegy látoga­tója volt. Jöttek kapunyitáskor, elmentek, amikor „kergették-’ őket. A látogatók között volt rokon, ismerős. Mindenki hozott is valamit. Mindenki kérdezett, mindenki mesélt valamit, a más­fél óra alatt viszont egyetlen bi­zalmas mondatot sem Ámíthatott a feleségével. Különben van olyan ismerő­söm, aki tizenhét ember leve- " gőtlcn gyűrűiében gyötrődte vé­gi? a másfél órát, és velem együtt gyöngyöző homlokkal ro­hant a mosdóba a látogatás vé­gen. Fstc reménykedve mondta: — Hátha letudta mind . . . Az orvosok gondja, hogy gyógyítsanak, a kórház dol­ga, hogy a gyógyítás teltéte­leit megteremtse. A hozzá­tartozó dolga lenne, hogy ezt megértse és ehhez se­gítsen. A gyakorlat? írtam: min­denki visz valamit, nem egy esetben- „licitár’ azzal, amit visz. Ha az anyós levest ho­zott. a menye egy egész ételhordót cipel. A beteg pe­dig. aki esetleg éppen dié­ta- kosztot kap. kis lábas­kából kanalazza a hazai töl­tött káposztát. Nem a kórházak tehetnek arról hogy nincs annyi or­vos. ápolónő, ami elég lenne minden látogató táskájának átkutatásához. Csoda-e, ha másnap panaszkodik a töl- löttkáoosztás beteg? Az már emberi gyengeség, hogy a töltött káposztát be sem vallja. Mosolyogtaló.. de bosszan­tó is: S. bácsi minden vi­zitkor elpanaszolta a maga nagv-nagy étvágytalanságát és minden ebéd. minden va­csora kétharmadát vissza­küldte. Szekrényében a vécé­papír és a cigarettadobozok mögött volt egv kevéske ka­csasültje. szalámija '... Kép: a hete£ elvesz a látoga­tók gyűrűjében, akik: — Es képzeld, Ica szakított a Gyui ivat. de az édetanyjuk ke­veri« meg a dolgot . .. . — Gyuri is hibás . . . ' Tévedés ne essék, a beteg sem Gyurit, sem teát nem ismeri, azok vsak a látogatók ismerő­sei. A beteg valahol elvesz az ágyban, es körülötte három kis csoport háromféle közömbös té­máról beszélget, fis még ez a jobbik eset. — En holnap hazakérem ma­gam! — mondta a látogatási nap estéjén az a beteg, akit nem éppen betegnek való otthoni iz­galmakkal szórakoztattak más­fél órán át Egy családi perpat­varban kellett volna igazságot tennie, és amíg a család körü­lötte egyre csúnyábban veszeke­dett, nem vágyott másra, csak egy kis nyugalomra. A látoga­tók elmentek, e akkor lett nyugtalan . . . ■ ■ — Siessetek, át kell men­ni a sebészetre is. Ott van az az öreg asztalos, tudod, aki, . . Egy család vonul. Meglá­togatni azt, akit alig ismer, de aki bent tekszik, és ak­kor ugyebár ezt követeli az „illem". Nos. igen, valljuk be. hogy a beteglátogatások proto­kollja már régen kialakult. Most már csak egyetlen kér­dést kellene eldönteni. Neve­zetesen azt, hogy a látoga­tók vannak-e a betegért, avagy — a gyakorlat ezt iga­zolja —■ a betegek vannak a látogatóért. Vasárnapig érdemes lenne tűnődni ezen! Gyakorló be­tegként tudom ugyanis, hogy a kedves közömbös ismerős­től, vagy távoli rokontól elég lett volna egy üdvözlő- kártya is. A narancsom így sem fogyott el és csak az hiányzott odabent. hogy négyszemközt tudjak beszél­ni azzal, akit azért én is vár­tam . .. BAKTHA GÁBOR Kevesebb baleset Tavaly: 13 balesettel keve- bb történt a MÁV Mis­iid Igazgatóságának Von- tási Benökségén. mint 1977- :n. A főnökség dolgozói — ozdonyvezetők és szerelők — 3.5 millió forintot takarí­tottak meg. s 19 477 órát dol­goztak társadalmi munká­ban. s többek között a VIT- alapra is befizettek üti ezer forintot Iíjú Gárda Az alegységek, a 2-es szá­mú Ipari Szakközépiskola, a Kossuth Gimnázium és a ko­hóipari szakközépiskola be­számolta1 á~ával kezdődik ma délután fél négykor a KISZ városi bizottság Ifjú Gárda parancsnokságának ülése. Nyugdíj és táppénz Lapunk megjelenése után, ma délután egy órakor kez­dődik a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának székházá­ban a SZOT Társadalombiz­tosítási Központ megyei igazgatóságának ülése. Az egyéb napirendi pontok mellett értékelik a tavalyi esztendőben végzett mun­kát, különös tekintettel a nyugdíjra, a táppénzre, a családi pótlékra. Idén: velögépvonat A mezőgazdasági gépeket gvártó vállalatok idén újabb típusokkal rukkoltak elő. A tavasz slágerének a Rába- gvár vontatott — a traktor által húzott és meghajtott—, pneumatikus működésű sor­vetőgépe számít. Ez a típus — amit már lehet kapni — nemcsak az úgynevezett nagy magvak, a szója, a rozs. a kukorica talajba he­lyezésére alkalmas, hanem elvethetők vele az aprómag­vak. például a lucerna, s a fűmag is. Üidonság még a. vetés ter­melékenységét jelentősen ja­vító műszaki megoldás, a vetőgépek hármas összekap­csolása. Ez azt jelenti, hogy a traktor mögött erősített kivitelű „központi” vetőgép halad, amelynek jobb. illet­ve bal oldalára egy-egy ki­egészíthető vetőgép szerelhe­tő. Ily módon széles vető- jgépvonat alakul ki, amely értelemszerűen háromszoros teljesítményre képes. Vezetők reflektorfényben Dr, Dobossy Imre és a Magyar Rádió nyilván tudja, hogy miért togialkozik annyit a vezetők munkájával. Hogy ok­kal és helyesen teszi, azt itt nem kell bizonygatni. A műsor célja nem a birálósdi. hanem az elemzés es egyfajta orien­tálás (erre utal a cím is: Meditáció ...) Dr. Dobossy gondolatmenetének centrális magja, hogy a vezetés: munka és szakma. Tehát eleve téves az az elter­jedt nézet, miszerint a szamárlétrán való felfelé lépdelés a munkától váló távolodást jelenti, eleve nem lehet jó vezető az, aki nem szeret dolgozni ... Ugyanez érvényes a szak­értelemre is. A kedd esti műsorban Dobossy egy harmadik komponensről, az „időtényezőről” beszélt. Gyakori ugvanis. hogy a vezetők „időhiányra” panaszkodnak. Hogyan állhat elő ez a helyzet? A válasz egyszerű: rosszul szervezik meg a munkát. A sajátjukat is. a beosztottakét is. s ez már ki- lejezetten szakmai kérdés. Mert — idézzük: „a vezető a je­lenőénél, de a jövőben gondolkodik". Már tudniillik a jó vezető. Hogy ez valóban így lehessen, ahhoz ezernyi ténye­zőt kell ismernie a vezetőnek. Mindenekelőtt a rábízott szer­vezet célját, feladatát, a beosztottak képességeit. Rossz vezető az, aki például a beosztottjai helyett végzi azok feladatait. Szembe kell néznie azzal a paradoxonnal is, hogy a követelmények nőnek, szaporodhatnak a n?m várt feladatok is, az idő ugyanakkor változatlan, nem gyarapo­dik. Dobossy szerint a jó vezető viszont úgy osztja be az idejét, hogy meglepik a váratlan fordulatok. Idézi a szak­irodalomból a frappáns meghatározást: „nem lehet jó veze­tő az, aki többet dolgozik, mint gondolkodik". Márpedig a gondolkodókra is idő kell. Az egyik amerikai cég példáját említi a szerző. Több pályázó közül kellett vezetőt válasz­taniuk. Azt kérték, hogy írják le a napirendjüket. A több­ség azt írta, hogy minden percét kihasználja. Végül is amel­lett döntöttek, aki azt írta, hogy ő bizony ebéd után 2 órát sétál a parkban és a madarakat hallgatja. Ügy vélték, hogy akinek jut ideje gondolkodni, meditálni, az jói Végzi a mun­káját, illetve a gondolkodás ideje megtérül később. Ezzel kapcsolatban tér ki Dobossy a funkcióhalmozásra is. Mert lehet, hogy ez a vezetői magatartás áldozatnak tűnik, ám lényegében időpazarlás, hisz — érdemben — egyik funk­cióját sem tudja jó! ellátni. Indirekt módon ez éppen a ve­zetői munka lebecsülése is — tegviik hozzá —. hiszen amit csak „télgőzzel”, másodlagosan csinálunk, az élévé nem le­het teljes értékül Még egy fontos, mert gyakori vezetői hi­ba, az „én ajtóm mindenkor és mindenkinek nyitva van” elv. Ez a látszólag demokratikus magatartás is időpazarlás, ha a partner fogadása nincs megszervezve. Az óráját leső, a partnert sürgető vezető pszichésen befolyásolja a hozzá­fordulót, aki az esetek nagy részében elő se tudja adni a mondandóját. Mérlegeljen tehát a vezető, hogy kiket és mi­kor fogad, ám akkor érdemben (tehát felkészülten) tárgyal­jon! Mert a vezető idejének az értékét is a hatékonysága adja meg. dé. ezt neki kell megszerveznie. Nem háríthatja át a felelősséget az objektív vagy szubjektív körülményekre! (horpácsl) Párt taggyűlés a vontatási főnökségen Napirenden: közlekedési gondjaink (Folytatás az 4. oldalról) Rózsa Kálmán mintegy vá­laszként a Tiszai pályaudvar problematikájára, elmondot­ta: az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium táv­lati tervekhez ragaszkodik. Miután a város távlatokban Kistokaj felé is terjeszkedik, szükséges megoldani a köz­lekedést, ehhez viszont szük­ség van az Y-hidra. Persze, ez-ík távlatok, amik nélkül viszont a Tiszai pályaudvar rendezése — az ÉVM szerint — nem képzelhető el. A re­konstrukció szükségessége vi­tathatatlan — immár csak­nem két évtizede beszélünk róla. Az itt szükséges 30 la­kás szanálásához a lakás­mennyiség biztosított. Az ÉVM-mel kell egyeztetni, hogy mielőbb megkezdődhes­sék a Zója 'éri rekonstruk­ció. az új Szinva-híd építése. A villamos- és autóbuszfor- galom ugyanis a jelenlegi ál­lomásépület előtt, s az új mögött bonyolódna úgy. hogy a város felé egy később épí­tendő. új Szinva-hídon át, a Szondi utcával párhuzamo­san haladna, s a Tüzér ut­ca magasságában térne visz- sza az eredeti útvonalra. Gond a Ti zai pályaudvar új felvételi épülete is. Erre — mint dr. Ladányi József el­mondotta — a MÁV Ter­vezőirodának három terve is van. dönteni kell hát a ki­vitelezhetőségről. s ennek függvényében megkezdeni a beruházás előkészítését, kivi­telezését. A tanácskozás végén dr. Bodnár Ferenc örömmel ál­lapította meg. hogy KPM és a megye vezetése között az összhang jó. hasonlóan jó a kapcsolata a tárca vállala­tainak is az illetékes szak- igazgatási szervekkel. Hang­súlyozottan szólt róla: a hegyközi kisvasút megszün­tetését csak a megfelelő elő­készületek, a feltételek mar radéklalan biztosítása után lehet kimondani, mert rossz példa erre a Zemplénagárd— Sárospatak közötti szárny­vonal megszüntetése. Az ott előfordult gondoknak még egyszer nem szabad megis­métlődniük! A személyforga­lom mellett gondolni kell az itt zajló jelentős teherforga­lomra is. A Tiszai pályaud­var — folytatta — régi gon­dunk. Meg kell találni a mód­ját — bármi is az — hogy még az idén elkezdődjenek a munkálatok, hogy a rendel­kezésre álló pénzből egy fo­rint se vesszen el. Végezetül arról szólt: a felmérések sze­rint mintegy 250 millió fo­rintra tehető az ár- és bel­vízkár megyénkben. A ter­mészeti csapás okozta kár helyreállítása tekintetében a kormányhoz fordul majd a megye vezetése támogatásért. A minden tekintetben ered­ményes eszmecserét dr. La­dányi József összegezte. ♦ Pullai Árpád délután az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagjaként részt vett a MÁV Miskolci Igazgatósága vontatási főnöksége 3. sz. parta lapszervezetének beszá­moló taggyűlésén. A vendé­get elkísérte Makai László, a MÁV Igazgatósága pártbi­zottságának titkára is. Az elmúlt évi gazdaság- politikai munkáról, a 113 főt számláló pártalaoszervezet politikai munkájáról, az 1978. évi cselekvési program vég­rehajtásáról. az eszmei-poli­tikai nevelő munka eredmé­nyeiről és hiányosságairól, az agitációs és propagandamun­káról Kiss Károly, a párt­ái apszervezet titkára szólt beszámolójában, majd az idei cselekvési programot ismer­tette. A beszámolót követő vitá­ban szót kért Pullai Árpád is, aki a Központi Bizottság üdvözletét tolmácsolva. a beszámoló taggyűlések jelen­tőségét hangsúlyozta, majd az MSZMP KB 1978. decem­beri ülésén elhangzottakról szólva liléméi te: dolgozó né­pünk egy része sajnálatosan nem érzi, hogy minőségileg egészen másról van szó, ami­kor most a hatékonyságról, az egyensúly fogalmáról, a korszerűsítésről szólunk. Meg kell értelni mindenkivel: ha nem változtatunk, nem tart­ható tovább ez az életszín­vonal. Önmagunkhoz mérten ugyanis magas színvonalon akarunk élni, de ugyanakkor nem akarunk ehhez mérten magasabb szinten dolgozni. Újra kell hát a mellényt gombolni... A továbbiakban a vasút sajátos helyzetéről, a mind­inkább elbur.iánzó — és igen káros — igazgatósági, fönök- ségi szemléletről szólt — ahány paroli, annyi hata­lom ... —, maid a vasúti fel­adatokat vázolta. Felszólalá­sát igy fejezte be: „Nyílt, becsületes, őszinte beszédre van szükség, hogv változtat­ni tudjunk mindazon, amit eddig rosszul, vagy nem egé­szen jól csináltunk ..." A késő délutáni órákban a miniszter a MÁV Miskolci Igazgatóságán a KPM tárcá­hoz tartozó miskolci vállala­tok vezetőivel találkozott, akiket tájékoztatott a megye vezetőivei folytatott tárgya­lásainak eredményeiről. ; kérte a ielenlevőket: tegye­nek meg mindent annak ér­dekében, hogy a tárca igére tei mihamarabb realizálódja­nak. TÓTH ZOLTÁN A beteg szinte elvesz... (Egy agy. egy beteg, sok ember.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents