Déli Hírlap, 1979. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1979-02-03 / 29. szám

I Fogadjunk professzort Az édenteremtés könyveiről A két világháború közötti iclö kalendáriumainak néme­lyikében évről évre közzétet­ték egy'arcképcsarnokot ..Ko­runk hősei” címmel. Általá­ban kik kerültek azokra a ..dicsőségoldalakra?" Öceán- repülők. híres utazók, sike­res hadvezérek, vagy olyan feltalálók, mint Edison, Rönt­gen, vagy Marconi. Ha napjainkban készülne ilyen összeállítás — készül is sok helyütt — most már űr­hajósok foglalnák el a vak­merő pilóták helyét. Az iz­zólámpa feltalálója helyett a lézerkutatás mesterei nézné­nek ránk a fotográfiákról. Nem a rádiózás úttörőjének életrajzát közölné az össze­állítás, hanem arról a tudós- csoportról mondana el egyet- mást, amelyik először oldotta meg a kontinensek közötti té­véközvetítéseket műholdak segítségével. Ha a tudomány és a tech­nika robbanásszerű fejlődésé-, ről beszélünk, ma is az olyan jellegű sikerekre kapjuk föl a fejünket, mint negyven vagy ötven évvel ezelőtt. A mezőgazdasággal közvet­len kapcsolatban állókat, vagy a közgazdászokat, statisztiku­sokat kivéve, szinte végig sem gondolja az átlagember, hogy korunkban a mezőgaz­daságban is fergeteges válto­zások mennek végbe. József Attila híres versében még kétmilliárd emberről írt. mert annyi volt a Föld lakossága. Ma már bőven túl vagyunk a négymilliárdon. S jóllehet, tudjuk, milyen gond a világ sok táján a betevő falat biz­tosítása, a mezőgazdaság hős­regékbe illő méretekben nö­velte és növeli a kenyér, a hús, a tej, a zöldség, a gyü­mölcs termelését. Pályám kezdetén még megdicsértük azt a parasztembert, aki tíz mázsa búzát takarított be egy holdról. Mi volna ma az or­szág kenyerével, ha nem si­került volna az akkorihoz ké­pest szinte hihetetlen mér­tékben megnövelni a termés­átlagokat? Pedig, tudjuk jól, mind kevesebb a mezőgazda­ságban dolgozók száma, nap­ról napra csökken az ország termőföldje, azt mondjuk, ma már több mint hatszáz­ezer hektár minősül belterü­letnek... Vajon nem korunk hősei azok. akik — nálunk vagy a világ más tájain — kidolgozták a talajjavítás, a növénynemesítés, a növényvé­delem új módszereit? Akik új gépeket konstruáltak és le­vették az ember válláról a legnehezebb testi munka nyo­masztó terhét? Né~Tagadjuk. ..úgy általá­ban” nem számít művelt em­bernek, aki nem tud felsorol­ni három filmet, melynek Fellini volt az alkotója. De az már nem számít olyan főben­járó tudatlanságnak, ha vala­ki egyetlen növénynemesítő nevét sem képes megemlíteni. Közben pedig az emberiség herkulesi erőfeszítéseket tesz, hogy kenyérhez, táplálékhoz jusson a világ. Vajon hány honfitársunk tudja, hogy a magyar mezőgazdaság napi teljesítménye forintban kife­jezve háromszázmillió forint? Azt számon tartjuk, hogy hoz­závetőleg mekkora a nagyha­talmak légiereje. De hánvan tudnak arról, hogy világ­szerte összesen huszonöt- ezer renülőgép szolgálja a mezőgazdasági termelést?... A popzene különböző slílus­3^ Szuchy Róbert,.a Hazafias Népfront Miskolc városi Bi­zottsága titkára nyitotta meg a mezőgazdasági könyvhónap miskolci rendezvényeit. Csütörtökön, a 21. sz. Általános Is­kola aulájában, a megnyitó után alkalmi kiállításon ismer­kedhettek az érdeklődök a könyvhónap újdonságaival (ké­pünkön). áramlatairól több szó esik, mint teszem arról, hogy Ja­pánban megváltoztak az étke­zési szokások, és nem tudnak mit kezdeni a rizstermés-fe- leslegükkel; hogy van becs­lés, amely szerint a gyomok, a kártevők, a növénybetegsé­gek az elérhető termésnek 30 százalékát ragadhatják el az embertől, vagy egyáltalán ki ejt ma már szót arról, mi­ként sikerült megakadályoz­nunk, hogy a kolorádóbogár letarolja burgonyaültetvé- nyeinket. . . Miért ez a hosszadalmas lé- pelődés? Az késztetette gon­dolatsor papírra vetésére, hogy most kerül sor hazánk­ban huszonkettedik alkalom­mal mezőgazdasági könyvhó­napra. És bár az eseménysoro­zat a rendező szervek szerint az agrárértelmiség és a falusi lakosság mezőgazdasági szak­képzését kívánja szolgálni, nem árt arról beszélnünk, hogy bizonyos mezőgazdasági ismeretminimum nélkül nincs megbízható általános művelt­ség. ... És még valami: Ma már üzemi munkások és városi értelmiségiek száz­ezrei kertészkednek kis tel­kükön, és egész zöldség-gyü­mölcs ellátásunkat befolyásol­ja, hogy értőn és eredménnyel fáradoznak-e. E tevékenysé­güknek nemcsak gazdasági haszna van. Sokak számára gyógyír a szabadban végzett munka. Medicina és passzió, amelynek révén mind több ismeretre válik szomjassá az ember. Valaha a szülők és a szom­szédok jelentették a ..mezei szorgalommal” kapcsolatos is­meretek fő forrását. A minap eev korombeli parasztember­től azt kérdeztem: kinek az (Kovács Attila felvétele) útmutatása alapján telepítet­te. gondozza faluszerte híres gyümölcsösét. Halkra fogott szóval válaszolt: — Professzort fogadtam. Ilyet még nem hallottam. És ö már sorolta is, hogy mi mindenre okította őt a tanár: — Tőle tudom a talaj trá­gyázásának technikáját, a kert berendezésének általános el­veit, az oltványok kezeiásét, az ültetést, a metszést, az idő­sebb fák ápolását, az értékte­len fajtájú és terméketlen fák átoltását és mindent, min­dent. — És ki volt az a proíesz- szor? — néztem rá. Nevetett. — Ki lett volna? Mohácsy Mátyás ... Pontosabban a könyvei. Nem kérdeztem, hogy a ma­gyar kertészek huszadik szá­zadi atyamesterének harminc- három műve közül melyikre gondolt. Csak átsuhant most elmémen a kérdés: vajon van-e magyar falu, ahol ut­ca viseli a tudós nevét, aki műveivel ma is százezreket tanít arra, hogyan varázsol­juk édenkertté kertjeinket. BAJOR NAGY ERNŐ Egységes diákotthoni rendtartás A diákotthonok és a kol­légiumok helyzetéről, a fej­lesztésükkel kapcsolatos el­képzelésekről szerdán tájé­koztatták a sajtó képviselő­it az Oktatási Minisztérium­ban. \ Közölték, hogy a hazai okta­tás történetében első ízben dol­goznak ki — 1980 szeptemberé­ig — olyan nevelési tervet, amely külön-külön fogalmazza meg az általános iskolai, illetve a középfokú iskolai kollégiumok feladatait, az oktatási-nevelési tevékenységben betöltött szere­püket. A kollégiumi munkában — hasonlóan az iskolai tevékeny­séghez — a legfontosabb feladat a nevelés előtérbe kerülése, s az, hogy a kollégistákat meg­felelően felkészítsék a közössé­gi éleire, a pályaválasztásra, a pályakezdésre, a társadalomba való beilleszkedésre. Ez év szeptemberére elkészül, s életbe lép az egységes kö­zépiskolai diákotthoni rendtar­tás, amely már a szakmunkás- fiatalokat befogadó intézmé­nyekre is vonatkozik majd. Ed­dig ugyanis a szakmunkás-kol­légiumok működését külön rendtartás szabályozta. Szakmai körökben is olykor zavart okoz a még nem egysé­ges terminológia. A most ké­szülő dokumentumok ezt is igye­keznek világossá tenni; megkü­lönböztetik a diákotthon, a kol­légium és a kiváló kollégium kategóriákat. A most készülő oktatási do­kumentumok szerint a kollégi­umnak fontos feladata, hogy a fiatalokban kialakítsa az egy­más Iránti felelősséggel együtt­járó kollektív szellemet. Nem hiányozhat programjából a vi­lágnézeti nevelés, a szocialista tudat alakítása, a közéletiségre való felkészítés. Mindehhez kel­lően felkészült oktató-nevelő ta­nárokra van szükség. A tartal­mi munka javításához nélkü­lözhetetlen, hogy a Jövőben job­ban támaszkodjanak a diákön­kormányzatokra, fejlesszék a kollégiumi élet demokratizmu­sát. Sportos kosztüm Már a divatvilágban is ta­vaszi szelek fúj dogálnak. A hűvösebb napokra azonban praktikus viselet a középvas­tag szövetből készült kiskosz­tüm. Ennek egyik sportos vál­tozatát mutatjuk be. A felső része ejtett vállal, bő karöltővel és függőlegesen bevágott zsebekkel készült. A bő ujját körülbelül öt centi szeles pánt fogja össze. A ka­bátka alját kötött passzérész díszíti, amely a kosztüm alap­színével harmonizál. A szok­nya egyenes vonalú, enyhén húzott, oldalán e^y-egy rátett zsebbel. A kosztümkabát bősége jó lehetőséget ad a réteges öl­tözködésre, mert az ingblúz fölött mellénnyel, vagy vas­tagabb pulóverrel is viselhe­tő. A modellt Erhardt Magda (Magyar Divatintézet) ter­vezte. Elraboltak egy Brueghel-íestményt Tegnapra virradóra ellop­lak az idősebb Brueghel, a XVI. századbeli világhírű né­metalföldi festőművész egyik alkotását, az olaszországi Cas- telnuovo Magra helység templomából. A keresztre feszítést ábrázoló' festmény értékét négyszáznegyvenezer dollárra becsülik. A rendőr­ség feltételezése szerint a tol­vajok a rabolt műkincset kül­földön akarják értékesíteni. Értesítjük kedves vendégeinket, hogy átalakított Muskátli ételbárunkat 1979. február 5-én megnyitjuk A különleges grillételekhez jó étvágyat kíván a MISKOLCI VENDÉGLÁTÖIPARI VÁLLALAT A nemzetközi gyermekév jegyében tarosunk tanácsa tervezi (Folytatás az 1. oldalról) Figyelemre méltó az is a gazdag programból, hogy 1979-ben 2.8 millió forint jul a bölcsődék, óvodák, napközi otthonok felszereltségének ja­vítására. Ez konkrétan azt jelenti, hogy az idén óvodai egységenként 150 ezer forint­tal, bölcsődei férőhelyenként pedig 300 forinttal növelhet­jük a játék-, vagy például az edénybeszerzést. Minden eddiginél többet teszünk a nemzetközi gyer­mekévben az ifjúság sport - és kulturális igényeinek ki­elégítése érdekében is, Gyer- mekankétok, úttörőtalálko­zók, szakmai versenyek, já- tékhónap, sporthónap, gyer- mekrajzpályázat színesíti az esztendei programot. A Mis­kolci Nemzeti Színház elha­tározta. hogy két bemutatót, a Diósgyőri Vasas Művelődési Központ pedig 10 gyermekelő­adást rendez az ENSZ hatá­rozata szellemében. Fokozza a tanács a nyári gyermek- üdültetésbe bevont gyerme­kek számát is. Több létesítmény valósul meg varosunkban az idén a fejlesztési alap terhére. Ilyen az Avat—II. ütemben épülő 16 tantermes iskola, az Avas­keleten épülő 20 tantermes közgazdasági szakközépisko­la, az Avas—II. 3. szakaszá­ban épülő 200 férőhelyes óvo­da, 120 férőhelyes bölcsőde, vagy a 2. szakaszban épülő 20 tantermes iskola udvará­nak rendezése, hogy csak né­hány példát említsünk. A fej­lesztési alap felhasználósa te­szi lehetővé Ma.iláthon, az összekötő városrészben, vagy például az Avason össszesen 11 játszótér kialakítását is. Mindezek mellett társadal­mi összefogással is teszünk a nemzetközi gyermekévben legféltettebb kincsünk, a gyermekek helyzetének, sor­sának javításáért. KRESZ- parkok épülnek, játszótér a Martintelepen, felújítják a tapolcai és a csanyiki ródli- pályát, létrejön a haditechni­kai park. A felsorolásban, amely csak ízelítő a nemzetközi gyermek­év miskolci eseményeiből, természetesen nincsenek ben­ne a művelődési intézmények rendezvényei,, a vállalatok kollektíváinak — mint pél­dául a BÁÉV-é — vállalásai, rendezvényei, amelyek ugyan­csak mind-mind a nemzet­közi gyermekév méltó meg­ünneplését szolgálják. (nyikcs) Növendékhangverseny a Földesben Az 1978—79-es tanév első bérleti növendékhangverse­nyét ma délután 3 órai kez­dettel a Földes Ferenc Gim­názium nagytermében rende­zi meg áz Egressy Béni Zene­iskola. A növendékhangver­senyen az iskola 1—6. osztá­lyos növendékei működnek közre. Ha a gyerek pöszén beszél Sok a beszédhibás kisgye­rek, a felmérések szerint az alsótagozatosok közül min­den ötödik, hatodik nem be­szél tisztán. Az iskolába ke­rülő minden negyedik gye­reknél tapasztalható beszéd­hiba, A leggyakoribb a pö- szeség, s ezen belül is az úgynevezett szigmatizmus: az sz, z, c, illetve az s. zs, cs hangok hibás ejtése. Vi­szonylag , gyakori a hadarás és a dadogás is. A szakemberek a közel­múltban áttekintették a lo­gopédiai ellátás helyzetét. Jellemző, hogy a 40-es évek második felében az or­szágban mindössze négy be­szédhiba-javító szakember működött, számuk 10 évvel ez­előtt sem érte el a 25-öt. Ma 110 intézményben — nevelő­otthonban, gyógypedagógiai és általános iskolában — 261 logopédus tevékenykedik. Legjelentősebben a főváros fejlesztette a hálózatát. A ta­nácsok országszerte arra tö­rekszenek, hogy megszüntes­sék a beszédjavító-hálózat elaprózottságát, s a szakem­berek egy-egy nagyobb in­tézmény keretében működ­jenek. Jelenleg mintegy 12 ezer beszédhibás kisgyerekkel és nem kevés felnőttel foglal­koznak a logopédusok, s a gyógyultak helyére folyama­tosan vesznek fel újabbakat.

Next

/
Thumbnails
Contents