Déli Hírlap, 1979. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1979-02-03 / 29. szám
Ti szalad ány i példa Mikor hasznosabb társadalmi munkások az orvosok, az egészségügyiek: ha ablakot tisztítanak., takarítanak, ha útiö- rövásutat építenek, vagy ha a gyógyító-megelőző munkában serénykednek? Természetesen volt már rá példa, hogy az előbbieket is csinálták, s minden bizonnyal nem is rosszul. De ezt a munkát rajtuk kíyül még sokan mások is el tudják végezni. Betegséget felfedezni, gyógyítani viszont csak ők képesek. Ha mindennapi munkájuk mellett tudásukat még társadalmi munkában is kamatoztatni akarják, újfent az egészségügyben tehetnek pótolhatatlan szolgálatot. A KISZ Központi Bizottsága egyik akciójában az egészség- ügyi alapellátás javítását tűzte ki a fiatalok elé. Meg is alakultak — igaz, szám szerint csak négy — az úgynevezett mo- cfellközpontok, amelyek arra hivatottak, hogy az ország eldugott falvaiban kutassák fel a betegeket, olyan iskolákban nyújtsanak egészségügyi felvilágosító munkát, ahol nincs iskolaorvos. Vállaljanak helyettesítéseket olyan körzetekben, ahol éppen nem dolgozik a körzeti orvos. „Senki sem hiányozhat, mert háromszáz ember vár bennünket.” Ezt olvastam a megyei kórház KISZ-bizottságának egyik felhívásán. S az elmúlt hét szombatján és vasárnapján mindenki felszállt a jelentkezők közül arra a mikrobuszra, amely Tiszaladányba vitte az I. és II. belgyógyászat orvosait, nővéreit, és a rendelőintézet laborasszisztenseit. Még a múlt év novemberében egy falugyűlésen agitálták a tiszaladányia- kat arra, hbgy önként vegyenek részt egy alapos szűrővizsgálaton. Tulajdonképpen okos kis műszereikkel és felszereléseikkel a kórházat vitték a falusiak helyébe. S a meggyőző munka sikere nem maradt el: 286. főleg termelőszövetkezetben dolgozó ment el kivizsgáltatni magát. Cukorbetegeket nem találtak, de többeknél fedeztek fel urológiai rendellenességet, ami kezelésre szorul. Ugyanígy szűrtek <i olyanokat, akik még nem tudtak betegségükről. Többen cözülük már jelentkeztek a kórházban, hogy még a kezdődő itádiumban gyógyíthassák magukat. Meglepően sqk volt a magas vérnyomásos, s közülük hármat nyomban a helyszínen injekcióval kellett kezelni. A kórház fiataljai évente szeretnék újra ismételni ezt a rzürővizsgálatot, hogy összehasonlíthassák munkájuk eredményeit. E társadalmi munka egyik fő szervezője, dr. Stefán lános mondta: ha ez a modellközpont beválik, az ország minden kórházának KISZ-fiataljai rendszeresen szü fővizsga- atot tartanának egy-egy kis faluban. Az itteniek lelkesedése már biztosíték arra. hogy beválik Dr. Váci István, a KISZ KB Értelmiségi Fiatalok Tanácsa írvos munkabizottságának tagja a további lehetőségekről be- zólt. Kérdőíveket küldtek ki a megye szakmunkásképző in- ézeteibe, hogy miben igényelnék az egészségügyi KISZ-esek egilségét. Lenne még kapacitásuk és erejük arra. hogy a fia- alok körében is hasonló szűrővizsgálatokat végezzenek, s 'gészségügyi felvilágosító előadásokat tartsanak. Érthetetlen nődön kevesebb visszajelzés érkezett, mint amennyire számítottak. A tiszaladányi példa szép. s az eredmények vitathatatlanok. •lem az egészségügyi fiatalokon múlik, hogy társadalmi mun- rásként is e szép hivatást gyakorolhassák. O. E. Villantó Horgászok közgyűlései Esztendők óta a horgászegyesületek ezekben a téli hetekben, januárban, februárban tartják meg évi rendes közgyűlésüket. A közgyűlés az egyesület legfőbb szerve és az egyesületi élet demokratizmusának biztosítéka. A választott vezető szervek és tisztségviselők ugyanis a közgyűlésnek számolnak be az előző évben végzett munkáról és a gazdálkodás eredményességéről. Itt terjesztik elő javaslataikat az 1879-es év tennivalóira, az egyesületi tagdíj és az egyéb díjak megállapítására, az egyesület kezelésében levő vízterület horgászrendjére, halasí- tási tervére és a területi engedély összegére, valamint — ha van — a horgásztanya esetleges fejlesztésére és igénybevételi díjának meghatározására. Mindezekben a kérdésekben a közgyűlés szótöbbségi szavazattal hozza meg határozatát. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon az egyesület felnőtt tagjainak legalább a fele jelen van. A horgászegyesületek alapszabályának értelmében a közgyűlésre az egyesület valamennyi tagját meg kell hívni, s azon mindenkinek joga van bírálatát, észrevételeik javaslatait elmondani, s a felnőtt tagokat a szavazni i jog is megilleli. Az alapszabály értelmében a részvétel nemcsak jog. hanem kötelesség is. mert csak így érhető el. hogy a hozott határozatait a tagság többségének álláspontját képviseljék. Az egyesületek vezető szervei tehát nemcsak a közgyűlés határozatképességének biztosítása, hanem a demokratizmus megvalósulása érdekében is joggal elvárják valamennyi tag megjelenését, aktív közreműködését. A Rádiótól kérdezték — a OH válaszol Kátyúk és épülő utak A Magyar Rádió nViskölci stúdiója „Bent vagyunk a télben” címmel Fórum-műsort rendezett. Az adásidő rövidsége miatt több kérdés megválaszolatlanul maradt. Ezek egy csoportját Varga Józsefhez, a KPM Miskolci Közúti Igazgatósága vezetőjéhez juttattuk el. t?t Miskolc főútvonalai» szá- mos helyen vannak már-már tankcsapdának is nevezhető kátyúk, bukkanok. Minden képzeletet felülmúl például amit a Hunyadi, a Tízes honvéd utcában, s a Győri kapuban tapasztalni. Kinek a kötelessége ezeknek az útszakaszoknak a kijavítása? — érdeklődött levelében Simcsik Károly gépkocsi- vezető. — Mindenekelőtt le kell szögezni: Miskolc belterületén 430 kilométernyi úthálózat van. ebből 80 kilométernyi a KPM-út, a többi a Lanács hatáskörébe tartozik. Azt is tisztázni kell. hogy az idei szeszélyes tél rendkívüli módon megviselte az utakat. A nagy 'hőmérsékletingadozás — mínusz 20 és plusz 10 fok között —, a fagy utáni esőzések. majd az ú.jabb fagyok, s -egyáltalán a sok csapadék vezetett ilyen mértékű útromláshoz. kátyúsodáshoz. Ezek javításába egyetlen megoldás kínálkozik .jelenleg, á kátyúzás. Bizonyára ön is találkozik nap mint nap az asz fa ltmelegí tő gépkocsikkal. amelyek ezen utak javítását végzik. Tizenkét ilyen berendezéssel rendelkezünk. s ahogy az időjárás engedi — mert a szigorú technológiai szabályok megsértésével csak ártanánk az útnak — kátyúzunk. Sajnos, nemritkán előfordul, hogy alig vonul el a kátyúzó brigád, újabb kátyú keletkezik méterekre a kijavítottól. De — ez ma még a tél velejárója... ® Mikorra készül el a 3. sz. főközlekedési út Miskolcon átvezető szakasza, s a Búza léri gyalogosaiul járó? Mennyire hangolták össze az építési munkálatokat? — érdeklődött több rádióhallgató. — Mint azt bizonyára a kérdezők is látják, nagy ütemben folyik a munka. Jelenleg a harsányi felüljáró környékén és a Búza téren látható ennek leginkább nyoma. de tudni kell. hogy a szanálások, a kábeláthelyezé- sek, közműkiváltások is mind ennek érdekében történnek. Fázistervet készítettünk a munkálatokra, ennek megfelelően folyik az egyes szakaszok építése. A Búza léri gyalogos-aluljárót várhatóan idén augusztusban már birtokukba vehetik a miskolciak, míg a ,3, sz. főközlekedés’ út miskolci átvezető szakasz, teljes hosszban 1930 végére készül el. X. Z. Hasábburgonya \ Svédországiba Szűnni! a Iliiben (Herényi László felvételei) Környezetünk J Folyóban éktelenkedő autóroncs. porba, füstbe burkolózó gyárak, olajtól szennyezett víztükör, törmelékdombok. szétszórt flakonok, dobozok, kannák. Az emberi nemtörődömség jólismert és mégis megdöbbentő jelképei sorjáznak fotókon, fénykép- sorozatokon a Hazafias Népfront országos környezetvédelmi fotópályázatának anyagából rendezett tárlaton. A Kulturális Kapcsolatok Intézetének Dorottya utcai kiállítótermében tegnap megnyílt kiállítás csaknem nyolcvan felvételét több mint 800 pályamunkából válogatták ki. Február 25-ig látható a tárlat; azt követően a népfront környezetvédelmi tanácskozásain. vándorkiállításként az ország számos városában bemutatják. A drótgyár: jó gyár Egy nyelven beszélni PárJníMi ya/dasáíípoiililtai kérdései« rííl Először járt a December 1. Dróunűvekben Víg György, az MSZMP KB munkatársa. Vendéglátói: dr. Imre Ferenc igazgató és Górgényi József párunkái kíséretében először megtekintette a gyárat, beszélgetett a dolgozókkal, ismerkedett a kicsi, de nagy Mrü miskolci üzem eredményeivel és gondjaival. A szabad pártnap a délutáni műszakváltás után kezdődött. A terein zsúfolásig megtelt. Időszerű gazdaságpolitikai tennivalóinkról volt szó. A drótgyár: jó gyár. Alkalmi tapasztalatai birtokában ezt nem is hallgatta el az előadó. De nemcsak közvetlen benyomásaira támaszkodhatott. A Kohó- és Gépipari Minisztérium kimutat- tásai szerint a Besenyői úti üzem termelési eredményei, kiviteli mutatói, egységnyi eszközre eső termelési indexei nemcsak a kohászati átlagot haladják meg. hanem legjobbak az iparágon belül. Mégis Víg György azzal kezdte, azzal kellett kezdenie, hogy egy jó eredményeket produkáló jó kollektívának is ismernie kell az iparág és a népgazdaság nehézségeit. A kölcsönös megértéshez egy nyelven kell beszélni. A Központi Bizottság egyensúly növelésre ösztönző, kötelező határozatait egységesen kell értelmezni. Példákat mondott: ugyanazt a terméket, amelyiket egyik kohászati vállalatunk jó pénzért értékesít külföldön. egy társvállalat még jobb pénzért veszi meg külföldről. Az előző cég érdekelt a kivitelben, s kimutatásai jelentős dollárbevételről tanúskodnak, a másik vállalat viszont negatív kereskedelmi mérleggel zárta az évet. A népgazdasági mércével mért végösszeg — így — mindenképpen azt jelzi, hogy deficit van. Az előadó rámutatott arra, hogy a mindenáron export gyakran erőszakolt ráfizetéses. Vagy azért, mert itthon teremt olyan hiányt, amely a külkereskedelmet költséges behozatalra' ösztönzi, vagy egyszerűen azért, mert a portéka túlságosan drága ... Arra kell törekedni, hogy a (döntésnél, a kiviteli és behozatali termék-struktúra megállapításánál a társadalom érdeke érvényesüljön, s ■ szoruljanak háttérbe a szűkén vett vállalati érdekek. Magyarán fogalmazva: adott esetben, adott vállalat akkor fesz jót a népgazdaságnak, ha nem exportál. Legalábbis addig nem, amíg a cégnél a mennyiségi szemlélet teng túl. s túl nagy ára van a termelésnek és a határainkon túli értékesítésnek. Miskolcon különös akusztikája van annak a megjegyzésnek. amelyet a Központi Bizottság munkatársa a vállalati nyereségekkel kapcsolatban tett. Sommásan fogalmazva: a nyereség — s ebben nem kis része van a számbavételt megnyugtatóan nem jelző ár- és szabályozórendszernek — általában nem fejezi ki a hatékonyságot. Nem utal arra. hogy az eredmény milyen áldozatok árán produkálódon. A számítások szerint ugyanis a kohászati vállalatok nyereségének negyven százalékát az állami támogatás teszi ki. Arra kell törekedni — mondotta az előadó —, hogy a „mankók" eltűnjenek, s a vállalatok, kollektívák feleljenek meg a differenciált fejlődés követelményeinek. T udósklub Tudósklub ’79 címmel vita- műsor-sorozat kezdődik a televízióban február 14-én. A sorozat — tudósok és politikusok részvételével — a politika, az ideológia és a tudomány egymáshoz való viszonyát, a világgazdasági korszakváltás, a magyar népgazdaság. a struktúraváltozás, a gazdaságirányítás, a gazdasági hatékonyság, a munkaerő-gazdálkodás, a szocialista életmód, a társadalmi egyenlőség és a tudományos kutatás aktuális kérdéseit boncolgatja. A havonta egyszer, késő este jelent kező a dás kerek- asztal-beszélgetés, amelybe — a műsoridőben működő telefonok révén — a nézők is bekapcsolódhatnak. A Magyar Hűtőipar miskolci gyárában télen is bőven v i munka. Az új. ezer- vagonos hűtőíároló végében kialakított új gyártósorokon most \éppen szilvát válogatnak. csomagolnak az asz- szonykezek. Apropó, szilva. A minap japán szakemberek látogattak a hűtőházba, s megelégedéssel vették tudomásul, hogy Rheon típusú gépeik kitünően üzemelnek. Itt jártukkor kis módosítást is végrehajtottak a mindentudó gépeken. így már nemcsak szilvalekváros. hanem szilvas- gombócot is készíthetnek az automata segítségével. A hasábburgonya még mindig sláger. A közkedvelt köretből bőségesen jut külföldre is. Az idei első mélyhűtött hasábburgonya-szállítmány szerdán hagyta el a gyár kapuit — Svédországból jött a megrendelés. Az új, tetszetős, többszínnyomású polietilén tasakokból a megrendelő kívánsága szerint 2.5 vagy 4,5 kilogrammos csomagokat készítenek, hazai fogyasztásra természetesen továbbra is készül a 250 grammos adag is. A Miskolci Hű- toházból az év első negyedévében a tervek szerint mintegy ezer tonna hasábburgonya kerül a határainkon túli piacokra — a belföldi igények ellátásán túl. ♦ Irány: Svédország. + Szilvát válogatnak..)