Déli Hírlap, 1979. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-02 / 1. szám

Változnak a szabályozok (3) Szigorúbb hitelíel tételek Előző cikkeinkben már több­szőr volt szó arról, hogy mai gazdasági neiiéz.iege»iik Két ion- tus összetevője: termékeink és ter me) ősünk — pontosabban ezen jeieinós iianyanának — eb-.vua- saga, köt szerűiK iisege, \alamini a linkül í ekezés, erőnkön ici dii fogyasztás és felhalmozás. E két folyamat sajátos módún egymást erősítve is jeieiUkczik: a hazai lel hasznúi ás jelentős részét ki­tevő ipari beruházások nem rit­kán ismét csak a korszerűden termékek előállítását fokozzák. Magyarán: sokszor legjobb len­ne, ha egy éppen elkészült gyá­rat azonnal ie is bontanánk... Ezeket a tendenciákat — első­sorban a beruházások állomá­nyának állandó, a nemzeti jö­vedelemnél gyorsabb növekedé­sét — már az idén is mcgpró- b á b u k it r •> á 1' í • an i, d e e re d - ménytelenül. A beruházási ráfor­dítások a tervezett csökkenés helyett 1978-ban is emelkedtek, cs 8 százalékkal magasabbak az éves t érvben meghatározod ná í. A nemzeti jövedelemnél gyor­sabban nőitek az idén a válla­latok készletei is. Miért nem tiltással? Ezek után sokan kérdezhe­tik és kérdezik is. iogy miért nem alkalmaz a gazdasági vezetés adminisztratív szank­ciókat a káros folyamatok megakadályozására? Azért, mert az adminisztratív tiltás például a beruházások ese­tében a gazdaságos és gaz­daságtalan termék előállítá­sára készülő gyár építkezését egyaránt leállítaná. Jól szol­gálja viszont a hatékonyság, piacképesség szerinti rangso­rolást az átgondolt hitelpoli­tika. amely kiskapukat nem hagyó, következetes végre­hajtás esetén a hitelek nagy­ságával szabályozhatja a for­galomba kerülő pénz meny- nyiségét, a kamatok nagysá­gával pedig a vállalatok ter­melési költségeinek alakulá­sát. Az 1979. évi hitelpolitikai irányelvek célját _ így, tgggJ,- mazta meg dr. Tímár Má­tyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke: ,.A hitelpolitika a ter­melési szerkezet javítását, a nem gazdaságos termelés visszaszorítását, ugyanakkor a versenyképes termelést folytató vállalatok fejleszté­sét szolgálja. A hitelezési gyakorlatban ennek megfele­lően fokozódik a szelektivi­tás, a hitelfeltételek szigorí­tása." l!a lassan foro« D az eszköz... A beruházások hitellel való finanszírozásában, a gazdasá­gi egyensúly javítása érdeké­ben a következő szigorítások lépnek életbe: ha a hitel­szerződésben foglalt kötele­zettségeken (tartozáson) felül további fejlesztési alap kép­ződik a vállalatoknál, akkor azt a szóban forgó beruházás pénzügyi fedezésére, illetve a hitel határidő, előtti vissza­fizetésire kell fordítani. En­nek- az intézkedésnek várha­tó hatása, hogy a fejlesztési eszközök nem aoró ódnak el, és csökken az új beruházá­sok s-'áma is. Az úgynevezett 45 milliár­dos. exportfejlesztő beruhá­zásokat s-oi-áló hi'T’nkeió versenyfeltételei is lényege­sen szigorúbbak lesznek 1979- ben. A vállalatok készletei főleg az exportnak a tervezettnél lassúbb növekedése mialt halmozódtak tovább 1978- ban. Ennek a folyamatnak a megfékezésére szolgál a hi­telpolitikai irányelvek azon feltétele, mely szerint a vál­lalatok csak akkor kaphat­nak forgóeszközhiteit, ha sa­ját forrásaik már kimerül­tek. Nagyon fontos mérce lesz 1979-ben a forgóeszkö­zök úgynevezett forgási .se­bessége: amelyik vállalatnál éz a mutató romlik, esetleg a hitelfelvétel is meghiúsul. Mi lesz a fizetésképtelenekkel? A gazdaságtalan termelés kiküszöbölésére hozott dön­tések, á gazdasági szabályo­zók változása előre jelzi, hogy az eddiginél több hazai vál­lalatnak lesznek pénzügyi problémái, esetleg hosszabb- rövidebb időre fizetésképte­lenné válnak. Az eddigi gya­korlattal ellentétben ilyen esetekben az irányító és fel­ügyeleti szerveknek nem a fizetésképtelenség akármilyen áron való megszüntetésére kell törekedni —, hiszen a tartós fizetésképtelenség ál­talában súlyos termelési, ve­zetési. szervezési fogyatékos­ságok tünete —. hanem a mé­lyebb okok feltárására, és a vállalat szanálása után a gaz­daság működőképességének helyreállításárá. Ezek után, amikor biztosítottnak látszik a vállalat — a piac által el­ismert — továbbfejlődése, altkor, de csak akkor, átme­netileg a bankrendszer is se­gít a nehézségek leküzdésé­ben. P. É. Városi tanácstagok fogadócrái 1979. I. 2. Bódy György, lakásszövetkezeti iroda, Katowice u. 7., 17 órától; Kerepesi Ferenc, ÉSZAK TERV, ig. titkárság Zsigmondy u. 2., 18 órától: Tasnádi László, BÁÉV, munkaügyi osztály, Magyar- Szovjet Barátság tér 2., 18 órától. 1979. I. 3. . Budai Barnáné, 111/12. pártalap- s/efvczei, Árpád u.-, 18 órától; Sóváry Sándor, II. kér Hivatal, titkárság, Csaba vezér u. 53., 8 órától. 1979. l. 7. Rózsavölgyi József, I. 5. párt- alapszervezet. Kassai u. 86., 18 órától. 1919. I. 8. Bum bora László, Költő u. 23., 16' órától; Búzái Pál 1.6. pártalao- szervezt, Tanácsház tér 2., 16.30 órától; Harhai József, Mosolygó A. u. 17.. 17 órától; Kiss Mtirton- né, napközi otthonos óvoda, Ka- est.h P. u. 8., 12 órától; Nagy Ká- roiyné, Rozgonyi P. u. 6., 18 órá­tól; Papp Gyula, ill. lo—ll. párl- alapszcrvezet, Győri kapu 57., 18 órától; Sós Miklósné, lakásszö­vetkezeti iroda, Gagarin u. 13., 18 órától; Schön Péter, tűzoltólak­tanya, Kerpely A. u. 12., 17 órá­tól; Szaniszló Bálint, Benedek u. 7., 17 órától; Szt relcsik Ferenc, Jegenyés u. 4., 17 órától. 1979. I. 9. Vincit Márta, Brigád u. 18., 17 órától. 1979. I. 10. Sebők Ferenc, Közdomb u. 46., 17 órától; Vágó Péter, Fazola H. utcai Általános Iskola, 17 órától. Tervpályázat Kazincbarcika városközpontjának beépítésére A városi tanács a Borsod megyei Tanáccsal és az Építés­ügyi és Városfejlesztési Minisz­tériummal közösen pályázatot írt ki a kazincbarcikai város- központ beépítésének megterve­zésére. Kisebb dombon. tehát hangsúlyozott . helyen jelölték ki a városközpont építési terü­letét, ahol a korábban átadott hat létesítmény mellett még több mint 20 különböző közin­tézményt. kereskedelmi. ven­déglátó. művelődési és szolgál­tató jellegű építményt kell majd elhelyezni. A pályázaton részt vevő terve­zők fontos feladata, hogy az új épületek és közterületek he­lyének célszerű megválasztásá­val a városközpont harmoniku­san kapcsolódjon a városrészek­hez. a zöld területekhez és ugyanakkor a beépítési terv az intézményhálózat célszerű és gazdaságos kivitelezésének üte­mezésére is tegyen , javaslato­kat. A pályázati kiírást és mel­lékleteit január 2-tól vehetik át az érdekeltek az Építésügyi és Vá rosf ej lesztési Mi n is z téri um műszaki tervezési főosztályán, s a kész terveket legkésőbb 1979. április 30-ig kell elküldeni a Ka­zincbarcikai városi Tanácsnak. A legjobb munkák díjazására és megvásárlására összesen 380 ezer forintot irányoztak elő. A bírá­ló bizottság legkésőbb május végéig hirdeti ki a pályázat eredményét. tv eleji hajrá Mottó: Ha az eleje jó, minden jó. MESE Itt az eleje, juss el veleje! B. Ú. É. K. Boldog új évet kí­vánok. Boldog, bol­dogtalannak. KILÁTÁSOK Nem a nadrágszíjat kell az új évben szo­rosabbra húzni, ha­nem inkább jól fel kell kötni a gatyát. A DETOXIKÁLÓBAN — Főorvos úr! Nem emlékszem semmire. Mondja: még idén van, vagy már jövőre? MÁSODÁLLÁSOK Hangjegyüzér; em­berhang utánzó; ön­magándetektív; ha­rn is! cá rtya nap tár- készítő; revii-olva- sztár; vízvezeték-sze- rész; jelszószátyár; fogvájár; eladóvevö; fénykép viselő, család- favágó. HlR A Pál utcai fiúk úttörőcsapata felvet­te a Timur és csapa­ta nevet. PISTIKE — Gyerekek! Ki tudná megmondani, hogy mi az a vedlés? — Amikor tavasz- szal a kígyó örömé­ben kiugrik a bőré­ből. FELIRAT „Pénztártól való tá­vozás után borravalót nem fogadunk el!” MAGYAROS GÉPELTÉRÍTÉS — Nézze, főnök úr! Az állam úgyse ven­né észre. Nem lehet­ne az építkezésről az én garázsomhoz át­hozni egy napra azt a betonkeverő gépet? HASZNÁLATI UTASÍTÁS 1. Helyezd el az il­letőt a rajznak meg­felelő módon. 2. Húzd meg az A jelű kart. 3. A guillotine mű­ködésbe jön. Figyel­meztetés: vigyázz, balesetveszélyes! \ GYŐZELEM — Tábornok úr! Az ellenség megadta ma­gát! — Késő. Már el­küldtem hozzájuk a futáraimat, hogy vi­gyék meg a hírt: megadjuk, magunkat nekik. ELSEJE Tegnap, elsején, kora reggel cseng a telefon. Felveszem. Azt mondja: — Halló! Téves? Igen? Akkor mással beszélek. Később hív­jon oda. Vissza. Ne szuszogjon olyan han­gosan a kagylóba! Ne haragudjon, foglalt vagyok. Tudja maga, hogy én kivel beszé­lek? Le ne tegye! És letette. Három hónapot siet a naptá­ra. Április elsején visszahívom. Kár, hogy nem tudom a számát. Mindegy, majd, próbálgatom. Addig is mindenki­nek: a viszonthal­lásra. ' Sz. G. * ak A kifutott gépkocsikhoz nincs alkatrész — mondja Sutyák István. — Magunk barkácsol­juk a pótolhatatlan berendezéseket. (Kerényi László felvételei) Sikerülnie keli!... és yfr A mozdonyvezető Sepsi Gyula: „Többet is tudnánk men­ni, ha a forgalom is segítene —” „Az 1979. évi népgazdasági terv eredményes megvalósítása nagy követelményeket támaszt az irányítás és a végrehajtás minden szintjén.” Az idézel az MSZMP KB december hatodi­kai ülésének közleményéből való, s hogy most ezzel kezd­tük cikkünket, annak egy oka van: az eimúit esztendő utolsó napjaiban brigádvezetőket kér­deztünk meg, az irányítás, a vezetés „legelső” embereit, akik legközelebbről érintkeznek a segédmunkásokkal, a betaní­tott munkásokkal, a szakmun- .. Írásokkal, hisz valamennyiük­nek közvetlen főnökei. A MÁV Miskolci Igazga­tósága Vontatási Főnökségén Sepsi Gyulát, az Április 4. utazó brigád vezetőjét ke­restük fel: —‘ Tizenhárom éve va­gyunk együtt, valamennyien mozdonyvezetők. Ritkán ta­lálkozunk — mondja —, hisz úton -töltjük majd’ minden időnket. Negyedévente bri- gádértekezletet tartunk, ak­kor beszéljük meg a problé­mákat. a. feladatokat, amely, úgy érezzük, már nem csak a mi gondunk. Tizennégy éve vezetek villamos masi­nát. az utóbbi esztendőkben „rászorítottak” bennünket is az energiatakarékosságra, próbáltam megértetni a bri­gádtagokkal is, hogy miért kell ez. Mi is jobban járunk, meg a népgazdaság is. („A gazdasági szabályozó­kat úgy kell módosítani, hogy azok fokozottabban késztessenek a . . . takarékos­ságra, . ..”) , — Mi elkövetünk mindent, de ha minden indok nélkül megállítanak bennünket, las­sításra kényszerítenek, akkor hiába igyekszünk. Tudjuk, hogy mit várnak tőlünk, de egyedül — nem boldogulunk, társakra van szükségünk . .. A tizennyolc ember ettől az évtől az aranykoszorút várja. Hétezer kilométert tesznek meg havonta, hol személyvonat, hol pedig te­hervonat van mozdonyuk mögé kapcsolva. — Megtehetnénk többet is — magyarázza a brigádveze­tő. — Ehhez viszont az kel­lene, hogy magasabb legyen a mozdonyok és a személy­zet kihasználtsága. Ma még a munkaidő felét sem tölt-- jük produktív munkával. Nem azt mondom, hogy a tizenkét óra alatt végig moz­donyt vezessünk, mert az képtelenség, de ésszerűbb szervezéssel meg lehetne ol­dani, hogv többet fussanak a mozdonyok. Ezen a forgalom tudna segíteni. .. (,.... kerüljön előtérbe a . . . jobb munkaszervezés . ..”) Mátyus Miklós, az Üveg­ipari Művek miskolci gyárá­nak szocialista brigádvezető­je: — 1978-ban 50 millió fo­rint értékű terméket állítot­tunk elő. Az 1979. évtől ha­sonlót várok, sőt jobbat. Ügy érzem, érezzük, van még mit tennünk, különösen, ha a se- lejtre gondolok... (,,Az ország érdeke megkö­veteli, hogy minden termelő- egységben gazdaságos mun­ka folyjék.") A XVI-os számú AFIT Autójavító Vállalat decem­ber 21-re teljesítette éves tervét. A Szamuely Tibor szocialista brigád vezetője, Sutyák István is ezzel kezd­te a beszélgetést, de később elkanyarodott a saját mun­kája, a saját munkájuk felé: — Mit mondjak? Rossz volt az anyagellátás. Az idén csak javul, de nem sok jóval kecsegtetnek. Autóvillamos­sági szerelők vagyunk, s Ikarus-buszokat javítunk. A kifutott buszokhoz nincs al­katrész. magunk barkácso­lunk, vagy sikerül, vagy pe­dig . . . Sikerülnie kell. Ez befolyásolja a munkások hangulatát... (..A kollektívák, szocialista brigádok vállalásai irányul­janak a gazdálkodás minő- séqi követelményeinek telje­sítésére.”) — Ilyen körülmények kö­zött azt kell mondani, nincs minőség. Megcsináljuk a buszt, elromlik, visszahoz­zák. Ha 'nem hagyták Volna abba az alkatrészgyártást, később hoznák vissza. Korausz József nagyon fia­tal brigádvezető. Mindössze 28 éves, s héttagú brigádjá­ban dolgoznak negyven éven felüliek is. DIGÉP-es. — Hogy sikerült az év? Fele-fele arányba fi. Az első hat hónap jól. a második hat hónapban voltak szervezési hibák. Csőkarimákat gyár­tunk az F-gyáregységben, va­lamennyien forgácsolók, esz­tergályosok vagyunk. Az kel­lene, hogy mindig legyen anyag, jó szerszám, ne áll­janak a drága gépek. Telje­sítményben dolgozunk, aztán ha valami nincs, akkor elő­ször rajtunk csattan az ostor. Mehetünk kilincselni a főnö-» kökhöz, hogy adjanak mun­kát. Így kell ezt? — Három évig az NDK- ban dolgoztam, 1971-ben jöt­tem haza. Nem bántam meg... Azt, amit kint ta­nultam, csak hasznosítani le­hetne itthon. De nem lehet! Nem járunk még ott. Hoz­zám sem jött .senki, hogy na, mondd már meg. hogy csi­náltátok ezt. meg ezt oda­kint ... Itt folyamatos volt a munkaellátás . . . Nálunk mi­kor lesz? — Mi állandóan lendület­ben vagyunk — mondja a Centrum Áruház divatosztá­lyáról Jenei Mihályné. Ez is a nevünk, Lendület. 1977-ben aranykoszorút nyert a bri­gád, most úgy néz ki. nem lesz meg ... Hogy mik kel­lenének idén? Határozot­tabb vevők, olcsóbb áruk. Nagyon sokan az import, nyugati holmikat keresik. Pedig a mi „cuccaink” is ugyanolyan jók ... (.. — a vállalatok, szövet­kezetek . . rugalmasan alkal­mazkodjanak ... az értékesí­tési lehetőségekhez...”) Ez a rugalmasság úgy- ahogy. itt-ott teljesül. Dem vásárlók is lehetünk ruga] masabbak. Ne csak fogyás? tói szemmel lássunk, haner termelőivel is. S ez a lényeg! I. S.

Next

/
Thumbnails
Contents