Déli Hírlap, 1979. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-02 / 1. szám
Kosárról kosárra IV, 1 II nii NB ll-ben negyedik a MEBFC Miskolc két csoportot is „elbír” Dieter Herrmann szövetségi edző és Emanuel Raasch, világbajnoki ezüstérmes az erfurti nagy nemzetközi kerékpár- versenyen. Kerékpár San Cristobal varázslója Harc a cápával Az első víz alatti filmet 1913-ban forgatta egy amerikai: Ernest Williamson. A film témája egy ember valódi harca volt a tenger alatt egy cápával. Williamson, mielőtt ez az ötlete támadt volna, éveken át folytatott kísérleteket a víz alatti filmezéssel. A végén azonban elfogyott a pénze. Akkor fordult az egyik hollywoodi filmgyárhoz azzal az ajánlattal, hogy kutatásainak finanszírozása ellenében filmet forgat számukra. Az ajánlat nem volt mindennapi és a szerződést aláírták. Az újdonsült rendező víz alatti obszervatóriumot konstruált, hogy onnan filmezze a gyilkos küzdelmet és a dráma főszereplőiként két néger búvárt szerződtetett. A többi „szereplő” összegyűjtése céljából minden esetben egy leölt lovat helyezett el az akció színhelyén. Amikor már minden kész volt, munkához látott, de akkor kiderült, hogy a kérdés egyáltalán nem olyan egyszerű. Szűk helyén kuporogva a kamerával Williamson látta a kis ablakon keresztül a búvárokat késsel a foguk között és látta a hozzájuk közeledő cápát is. A döntő percben azonban mégis eltűntekSa szeme elöl. hogy csak egy pillanat múlva bukkanjanak fel ismét, kezük közölt a már elpusztított szörnyeteggel. A búvároknak egy esetben sem sikerült a kamera rendkívül szűk látómezejében lefolytatni a harcot. Néhány sikertelen kísérlet után a kétségbeesett Williamson átadta a filmfelvevő készüléket asszisztensének és maga ugrott a vízbe. Bár azelőtt még soha nem találkozott a tengerben cápával, sikerült megölnie a ragadozót, ráadásul éppen olyan helyen, hogy a küzdelmet végre filmre tudták venni. Változatok trombitára (Mező István rajza) Varázsfű helyett búvárruha A férfi és női mezőnyben is befejeződtek a kosárlabda Nemzeti Bajnokság küzdelmei. Az NB I-ben a DVTK leányai a 12. helyen, az NB II-ben a MEAFC-fiúk a 2. helyen, és a női NB II. Keleti csoportjában — az e4ző Szemes Antal szerint —, a MEAFC a negyedik helyen végzett. — Kik előzték meg a miskolciakat? — Szerintem a Szolnoki MTE, a Kecskeméti SC és a Nyíregyházi MGF. — Jobbak ők, mint az egyetemi csapat ? — A kérdés jogos. A nyíregyháziak elleni mérkőzést nem láttam, de ott óvhattunk volna, és az a megítélésem, hogy az óvás után a két pontot nekünk ítélik. A többiek jobbak. Tehát, ha a dobogó 3. helyét foglaljuk el, az reálisabb lett volna. — Maradjunk a helyezéseknél. A negyedik hely siker vagy kudarc? — Mindenképpen siker! Hadd tegyem hozzá, hogy mindössze egy éve vezetem a leányok edzéseit. (Igaz ugyan, hogy még úttörő korukból ismerem a többséget.) — Kikkel érte ezt el? — Talán Richlikkel kellene kezdenem. Mint pontszerző és mint irányító jeleskedett a két fordulóban. Csermely a mezőnyben jobb volt, mint a palánk alatt, ott viszont rengeteg labdát szerzett. Petrik Katalin magasságát kamatoztatni tudta, de korántsem hozta azt a játékot, amit egy ifjúsági válogatottól elvártunk volna. Persze, ebben a kiszolgálók is ludasak. — Apropó, Petrik. Ha már az ő nevét említette, hadd tegyek fel egy úgynevezett kényes kérdést. Mi a véleménye arról, hogy Miskolcon kellene egy jó NB I-es női csapat? Mi a véleménye arról, hogy 1978-ban az erők megoszlottak a DVTK és a MEAFC között? Átmehetné- nek-e a legjobb játékosok a DVTK-ba? — Ismerem a városi sport- politikai határozatot. Tudom, hogy a női kosárlabda bázisszakosztálya a DVTK. Ennek ellenére nem ér^em magam hibásnak azért, hogy nálunk is voltak, vannak (lesznek) jó játékosok. Megítélésem szerint egy eredményesen szereplő DVTK mellett nyugodtan megfér a második vonalban eredményes MEAFC. — Folytassuk a játékosokkal az 1978. év értékelését! — Tehát említettem Rich- liket, Csermelyt, Petriket. Cselényi Ildikó is az élre kívánkozik. Az ellenfél palánk- ja alatt igen sok labdát tudott megmenteni a csapatnak, s időnkénti „pontdobásai” aranyat értek. Ősztől az A moszkvai olimpiai falu létesítményei A lakások közelében 4000 személyes étterem, szolgáltatóház, két kávéház, bár és ABC-áruház épül. A közeli sporttelepen futballpálya, több futópálya, nyitott röplabda- és kosárlabdapálya, három fedett terem és egy hárommedencés uszoda várja a sportolókat. Az olimpiai falu kulturális központjában 1200 férőhelyes hangverseny- és moziterem, két, egyenként 250 személyes filmszínház, valamint számos klubterem szolgálja a pihenést irányító szerepkört vette át Halmos, és a mérkőzések többségében jól is oldja meg. A siker részese volt még Aczél, Laczkó, Misuta, Lan- tosné, Szénásiné, Dargai, Gi- novszki, Szeleczlii. — Mit vár 1979-től? — Nem vagyok nagy igényű. Tudom, hogy többen elmennek, abbahagyják, újak jönnek, azokat be kell tanítani. A 6—8. hely megszerzése azonban elérhető még heti három edzéssel is. — Szakmailag lesz-e valami új a csapatjátékban? — Nem hinném! A szoros zónavédekezés bevált. Ezzel a másodosztályban mérkőzéseket tudtunk nyerni. Ennek ellenére szeretném az emberfogást is olyan készséggé tenni a játékosoknál, hogy gondolkodás nélkül végre tudják hajtani. A támadásban megmaradunk a gyors indításokra való törekvés mellett. Ha ez nem sikerül, akkor pedig a felállt zóna ellen a centereket hozzuk majd játékba. Hogy kilazuljon az ellenfél védelme, ehhez távolról is jól dobó emberekre van szükségem. Ezt edzéseken gyakoroljuk. — Van-e a csapatnak utánpótlása? — A saját iskolám mindenképp. A Fazekas utcai. Az itt végzettek egy része a Földesbe megy. Onnan is visszajönnek a leányok. Ügy érzem, különösebb gond nincs. És mégegyszer hangsúlyozom: Miskolc elbír egy jó NB I-es női csapat mellett egy jó NB II-est. És ezek szeretnénk lenni. Semmi több... (Vége) D. TÓTH BÉLA A venezuelai San Cristobal nevét sokáig nem fogják elfelejteni a világ sportrajongói. Az ottani tavalyi kerékpáros világbajnokságon valamennyi számban kiemelkedő teljesítményt mutattak az ezüstszürke mezes NDK- versenyzők. Olyan teljesítmény ez, amit nemigen lehet túlszárnyalni. Az eredmény elérésében kétségtelenül oroszlánrész illeti a „varázslót”, Dieter Herrmann szövetségi edzőt. A Berlinből, Cottbusból, az Odera menti Frankfurtból, Karl- Marx-Stadtból, Gerából és Erfurtból jött és világhírnevet szerzett sok kiváló kerékpáros neve mind az ő szakértelmét dicséri. A most 43 éves Herrmann maga, mint sportoló, soha nem ért el kimagasló eredményeket. Berlini középiskolás korában közepes országúti versenyző volt. Amikor aztán a Humboldt Egyetem hallgatója lett, abba is hagyta a versenyzést. Tanári diplomája .megszerzése után meglepetésként érte, mikor felajánlották neki a berlini SC Einheit ifjúsági edzői tisztjét. Nem sokáig volt ifjúsági edző. 19'59-ben a római olimpiára készülő tandemversenyzők előkészítésével bízták meg. Az eredmény: a Jürgens Simon—Lothar Stae- ber kettős ezüstérmet nyert. Dieter Herrmann 1964 óta Szövetségi tréner. Az első világbajnoki aranyérmet 1969- ben Brünnben a Werner Otto—Jürgen Geschke páros szerezte. Ezt követően egyre szaporodtak az NDK-ver- senyzők arany- és ezüstér- mei. Teljesítményükre a koronát San Cristobal tette fel. Azóta több mint egy esztendő telt el. A világbajnoki siker kötelez! Herrmann azonban neiVi fél a jövőtől: „Mindent elkövetünk, hogy hasonló sikereket érjünk el — mondja. —T Persze, azt is tudom, hogy ez nem lesz könnyű, hiszen az ellenfelek sem alszanak”. Az emberek mindig vágyódtak arra, hogy ugyanúgy mozoghassanak a vízben, mint annak állandó lakói. A régi görög legenda szerint ez egyszer sikerült is egy Glaukosz nevű szegény halásznak, aki miután megette a tengerparton növő varázserejű füvet, érezte, hogy ugyanúgy tud lélegezni a víz alatt, mini a halak. A többi halandónak azonban nem adták meg, az istenek ezt a képességet, és ezért saját találékonyságukra voltak utalva. Egészen a XVIII. századig „ültek” a búvárharangban, aminek eredeti modelljét még Arisztotelész írta le, és amelyet a gyakorlatban állítólag Nagy Sándor^ próbált ki először i. e. 332-ben. A nagy tudósnak az a másik elmélete, meiy sierint a lemet aló bú várok hosszú csövek segítségével még nagy mélységeden is szívhatnak levegőt — nem vált- be. Az a törekvés, hogy kiszabaduljanak a uúvarharangbol, a XVIII. században a szkafander megszerkesztéséhez vezeteti. Feltalálójának az angol John Lei bori dge-t tartják. Az áltaia konstruált „víz aiatti munkaruha” egy törzs körüli vízhatlan hordóból állt és egy lémből készült, ablakos fejvédő gömbből. A búvárruhába fújtatok segítségével jut- taíiták a levegőt. Lethbrigde az általa szerkesztett öltözékben 21 méteres mélységbe jutott és több órán át maradt a víz alatt. A jelenlegi szkafander prototípusának tekinthető sokkal fejlettebb búvárruha ugyancsak Angliában jelent meg: egy szegény emigráns, Augustus Siebe műve volt, aki ötlete révén Nagy-Britannia legnagyobb, búvárfelszereléseket gyártó cégének tulajdonosaként halt meg. A szkafander végső formáját 20 évvel később adta meg egy francia, Joseph Martin Cabriol, aki a gumiöltözéket kaucsukból készült öltözékkel helyettesítette, és elhelyezett benne egy szelepet, amely közvetlenül a sisakban ürítette ki a levegőt. Azonban sem ez a szkafander, sem a későbbi mély- búváröltözékek nem biztosították a búvároknak a teljes mozgásszabadságot — attól a levegőtől függtek, amelyet a bázis« hajóról kaptak. 4 MV\J • Az itlKV je gyés b 1975 érletpéns K január slárai 1-től az a! V ábbiak $ zerint i tart lanak n y itva: Tiszai pu. 5.00—22.00-ig naponta Ady-híd 5.00—18.30-ig ff Búza tér 5.00—20.00-ig N Szemere u. 5.00—20.00-ig H Marx tér 5.00—20.00-ig n Vasgyár 5.00— 20.00-ig 8.00— 15.30-ig munkanapokon ünnepnapokon Kilián 6.30—17.30-ig 8.00—15.30-ig munkanapokon ünnepnapokon Diósgyőr It. 5.00—20.00-ig naponta Majális-parit 8.00—15.30-ig *9 Repülőtér vá. 7.00—14.30-ig H Miskolci Közlekedési Vállalat ÉRTESÍTJÜK MISKOLC VÁROS LAKOSSÁGAI, hogy 1979. január 2-től isi akciót szervezünk Kérjük, hogy a lakásokból kikerülő fenyőfákat a hulladékgyűjtő edény mellé helyezzék ei. A szemétgyűjtő edényekbe fenyőfát ne rakjanak, mert az akadályozza a szemét kiürítését. köztisztasági vállalat
