Déli Hírlap, 1979. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-08 / 6. szám

A szolgáHatók így akarják... Hol Terveznek és szerveznek jjc A csaknem ezeréves Tokaj új szimbóluma, a televíziós torony (Herényi felv.) Több, mint kalauz,.. Zempléni tájakon Inkább egyszer látni, mint százszor hallani róla A legkülönbözőbb szinte­ken értékelték, illetve még értékelik az 1978. évi ered­ményeket. határozzák meg az ez évi tenni valókat. Ezt tette a közelmúltban a Mis­kolci Szolgáltatóipari Párt­végrehajtóbizottság is. majd teszi január 10-én. a pártbi­zottság. Lehetett volna jobb A gazdálkodás 1978. évi ta­pasztalatainak elemzése során kiderült, hogy a pártbizott­ság hatáskörébe tartozó vál­lalatok éves terveiket összes­ségükben mintegy 2 száza­lékkal teljesítették túl. egye­dül a Miskolci Kertészeti Vállalat nem tudta termelé­si értéktervét „hozni" . . . An­nak ellenére, hogy a nagy értékű termelőbereridezesek kihasználásában számottevő .avulás nem következett be, a vállalatoknál 7.5 százalék­kal nőtt a termelékenyseg. A gépkihasználás különösen a Borsod megyei Éoítőanyag- ipari Vállalatnál és a Mis­kolci Építőipari Vállalatnál nőtt dinamikusan. Nem szü­lettek kiugró eredmények a munka- és üzemszervezes te­rületén sem. ám néhány vál­lalat (MIK. megyei vízmű, patyolat, nyomda, miskolci vízmű. Miskolci Közlekedési Vállalat) szervezési intézke­désekkel javította a haté­konyságot, Javult a munka­erő-gazdálkodás is. s na csak kis mértékben is — a munkafegyelem. A tervezett szinten valósult meg az eves bérfejlesztés, s a legtöbb he­lyen a munkások bérszínvo­nal-növekedése meghaladta a vállalati átlagot. Az anyag- és energiatakarékossági tei- vek megvalósulása révén a tervezett. 7,8 millióval szem­ben 8,5 millió forintot „men­tettek rr.eg” a vállalatok. El­gondolkoztató azonban, hogy ebből 3.6 millió forintot há­rom vállalat (MIK, építő- anyagipari vállalat, mélyépí­tő vállalat) produkált... A pártbizottság megítélése szerint az elért eredmények azonban továbbra sem ele­gendőek. a vállalatok még korántsem használták ki meglevő tartalékaikat. a szükségesnél kisebb mérték­ben járultak hozzá a népgaz­dasági egyensúly javításához. Hogyan tovább? litikai és gazdasági vezetők fokozottabban érvényesítsék gazdaságpolitikánk minden fontos elemét. Ennek érdekében a párt- bizottság hatáskörébe tartozó ipari vállalatoknál az eddi­ginél határozottabb intézke­déseket kell tenni a termelé­si szerkezet korszerűsítésére, fejlesztésére, a versenyképes termékek gyártási arányának növelésére, a gazdaságtalan gyártmányok megszüntetésé­re. A hatékonyság növelése érdekében az üzem- és mun­kaszervezés középpontjába az élőmunka és a termelőbe­rendezések jobb kihasználá­sát kell áliítani. Fontos — állapítja meg egyebek között a cselekvési program —, hogy konkrét, ellenőrizhető célo­kat' tűzzünk ki, s biztosítsuk ezek megvalósításának poli­tikai és gazdasági feltételeit is. A pártszervezetek fontos feladata lesz az idén. hogy a hatékony munkaerő-gazdál­kodást akadályozó káros szemléletek és gyakorlat le­törése a napi politikai mun­ka szerves részévé váljon. A munkaerőt ott kell foglalkoz­tatni. ahol ez a leghatéko­nyabban lehetséges. Tudato­sítani kell. hogy az élőmun­ka jobb kihasználása minden dolgozó közvetlen érdeke is. Minden erőt a végrehajtásra Az ez évi feladatok meg­valósításának elengedhetet­len feltétele — állapítja meg a szolgáltatóipari pártbizott­ság —. hogy a gazdasági munkában tovább növeked­jen a párt irányító, szervező, segítő és ellenőrző, felvilá­gosító, meggyőző és mozgósí­tó ereje. Ezért a pártszerve­zeteknek minden erejüket a tervek, célkitűzések végre­hajtására kell összpontosíta­niuk, vállalva akár a nép­szerűtlennek tűnő döntéseket is, s ha kell. bátran változ­tatva az eddigi gyakorlaton. (nyikes) üdültek az építők? Az utóbbi években tovább növekedett az üdülési beuta­lók iránti igény az épitőmun- kások körében is. A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat szakszervezeti bi­zottságának értékelése sze­rint 1978-ban 343 SZOT-be- utalót vehettek igénybe. Ezenkívül a vállalat nagy gondot fordított a saját üdü­lőkben történő pihentetésre is. Mindvégig telt ház volt a mezőkövesd-hőfürdői, a bán­kúti és a mályi üdülőben. Ezekre a helyekre 322 dolgo­zó kapott beutalót. Továbbra is fenntartották a csereüdül­tetést, Lengyelországban és Csehszlovákiában — az otta­ni testvérvállalatok közremű­ködésével — 58 család vett részt ebben az akcióban. A jóléti keretből 400 ezer fo­rintot fordítottak üdülési cé­lokra. A szakszervezeti bizottság az utóbbi időben fokozot­tabb figyelmet fordít a nehe­zebb munkát végző dolgozók üdültetésére. A csendesebb, a több pihenést nyújtó beuta- lási lehetőségeket elsősorban ők kapják. Javulás mutatkozik a be­utalók elosztásában is. Az egyes építkezések, üzemek jobban tudnak egymás kö­zött cserélni.. Csillagászati órák a planetáriumban A leningrádi úttörőházban berendezett planetáriumban újabban csillagászati órákat tartanak. Több mint ezer is­kolásgyermek tanulmányozza itt az égi koordinátákat, is­merkedik meg az asztrofizi­kai szempontból legérdeke­sebb objektumokkal. A csil­lagászati foglalkozásokon szerzett ismereteket az isko­lai távcső segítségével, a ter­mészetes égbolton végzett megfigyelések erősítik meg. Képzeletbeli kirándulásra invitáljuk az olvasót. Irány­tűnk, portyavezetőnk, a Zempléni-hegység nemrég megjelent turistakalauza le­gyen. A megyei idegenforgalmi hivatal reprezentatív kiad­ványát sokan írták, sokan véleményezték. Volt is dolga a népes szerzői kollektívának, A Zempléni-hegység hazánk egyik legváltozatosabb táj­egysége. Az előszóban is olvasható a fenti állítás igazolása. „Az erdei ösvényeket járó turista kialudt vulkánok termékei­ben, a földkéregmozgások emberfeletti erejében, a ter­mészet építő és pusztító mun­kájában, sajátos növény- és állatvilágában, letűnt emberi történelmet hirdető várrend­szerében, a békés jelent és jövőt építő ember alkotásai­ban gyönyörködhet. Ezért va­lóban elmondhatjuk, hogy a Zempléni-hegység valóságos turistaparadicsom. A táj ódon várai, várkastélyai, erődtemplomai, ősi szépsége­ket őrző népi műemlékei egy küzdelmes, forradalmi hagyo­mányokban bővelkedő múlt felidézői. A zempléni táj a szabadságharcok földje, ahol olyan történelmi személyisé­gek éltek, mint Rákócziak, Kazinczy és Kossuth. ... A magyar művelődés történe­tében is különleges helyet foglal el a Zempléni-hegység. Itt volt prédikátor a biblia­fordító Károli Gáspár, s e tá­jon alkotott Benczédi Székely István, Barcafalvi Szabó Dá­niel és a világjáró Szepsi Csombor Márton is. A híres sárospataki kollégiumban a tudós professzorok egész sora tanított, s vendégtanárként Comenius is a magyar mű­velődést szolgálta.” A hosszú idézet nemcsak jó tékeket. elemző munkához, hanem utal az egész könyvre jellemző himnikus emelke­dettségre, a szépség és a ha­gyomány iránti nemes alá­zatra. De lehet-e másként szólni a varázslatos, szép és szegény Hegyaljáról? A büsz­ke, kőcsipkés boldogkői vár­ról, a „Bodrog-parti Athén”, Sárospatak hangulatáról, Tel­kibánya fenyőiről, Szerencs pompás Huszárváráról. Szép­halom Kazinczy-emlékhelyé- ről, ahová Petőfi intelme sze­rint: „kötelessége volna min­den emelkedettebb lelkű ma­gyarnak életében legalább egyszer odazarándokolnia”? Szép, hasznos, okos munka ez a zempléni, több mint tu­ristakalauz — kiadvány. Uta­zásra csábít az ilyen bédek­ker. S nem is lehet más a célja. Szerkesztői alighanem ismerték a nagy arab világ­utazó, Ibn Battuta örök ér­vényű bölcsességét: inkább egyszer látni, mint százszor hallani róla. Párduckalitka Hogyan hát tovább 1979­ben? Erre a kérdésre ad vá­laszt a Szolgáltatóipari Párt­bizottság 1979. évi cselekvé­si programja. E program egyik legfonto­sabb megállapítása: a haté­konyság fokozása minden vállalat alapvető feladata, ami megköveteli, hogy a po­Tengerésznők A legrégibb lengyel ten­gerészeti főiskolát 1920-ban Gdvniában alapították. A második világháború kitöré­séig négyszázan végeztek a főiskolán. Közülük került ki a lengyel kereskedelmi flot­ta tisztikarának jelentős ré­sze. A háború miatt félbe­szakadt oktatás 1945-ben folytatódott újra a gdyniai tőiskolán, amely a korszerű igényeknek megfelelően egyre magasabb szintű kép­zést nyújt hallgatóinak. Bár a tengerészetet ősidők óta féríifoglalkozásnak te­kintik, a gdyniai főiskolán már női hallgatók is van­nak. Jelenleg 47 a nőhall- gatók száma. Ök tanulmá­nyaik befejeztével távközlési és elektronikus berendezése­ket irányító munkakörben kezdik meg majd a tenge­rei zéleteL A telefon erjy pult végén, a pult egy szo­ba majdnem közepén, ez a „majdnem kö­zép” egy presszócs kában van. A telefon for­galmat növelő eszköz: nyilvános. Jó dolog ez, mert egyetlen forintért bárki telefonál­hat, még jobb dolog, ha egy-egy magányos ember az egész presszónak kipanaszkodhat - ja, vagy kidicsekedheti magát, de a legjobb az egészben, hogy mindenki mindenkit ki­hallgathat. Következésképp: ha ennek a telefonnak humorérzéke lenne, akkor régen eladta vol­na az emlékeit a Ludas Matyinak, ha iro­dalmi ambíciói lennének, akkor vidám no- velláskötetet adott volna ki. Ám a telefon csak egy gép, neki teljesen mindegy, hogy mit beszélnek bele. A telefonnak az is mind­egy. hogy hányán hallgatják, az is, hogy ki ül annyira közel hozzá, mint a minap én. Miért tagadnám, hogy tetszett a párocska. Különösen az asszony. Még alig felnőtt, csu­pa ígéret, csupa gömbölyűség kicsi asszony. Kezén karikagyűrű: ez félreérthetetlen. Sze­mében fények. Ahogyan a társára nézett, azzal mindent elmondott a szerelemről. A fiú is tetszett. Nagydarab, egészséges legény volt, a kezén gyűrű. A helyzet félre­érthetetlen. — Ha otthon leszünk, én. — — Te... — lehelte a kicsi asszony, He úgy, hogy beperelhettük volna izgatásért. — Telefonálsz? — Igen, igen, te drága — trMázta az asz- szonyka. A fiú hangjából a gerlemadár, az asszony trilláiból a fülemüle jutott az eszem­be, amely úgy énekel, hogy ... „Bu-bu-bu.” Vigyázat! Ezeket a bu-bukat nem a fülemüle teszi, ez a hang a tehén. « bölömbika, vagy a telefon hangja, ha tár­csázzák a számot. Az asszonyka átli a tele- jormetL „Drágámr — üzente neki rajongó szem­mel a fiú. „A drágád vagyok drágám r — üzente vissza szemmel az asszony. Aztán mindőn- ket meglepve egy másik fülemüle hangján csicseregni kezdett: — Halló! Te vagy az, drágám? Hallottuk a választ is: — Én vagyok csillagvirágom. kis ind-find békám — búgta valahonnan egy másik vad- galamb hangú férfi. A férj. — A postáról hívlak ... Van női szolidaritás is: a presszósnő le­kapcsolta a wurlitzert — Te édes ... — Nem bírtam ki, hogy legalább a han­god ne halljam . .. — Kis fekete párducom ... — Hallgass te gonosz oroszlán. Most is csak azért hívlak, mert túlórázni kell, és... — Szegénykém! De siess, siess...! — Sietek... Vacsorát vegyél! Ugye sze­retsz? — Imádlak párducka ... — Mindenem ... — Szeretsz? A mi fiúnk védőitalként konyakot rendelt, amíg az asszonyka csacsogott. Az vígül le­tette a kagylót és visszabillegett a sráchoz. — Mehetünk hozzád — mondta tárgyila­gosan. És mentek. Egy másik parduckalickába. amelyről nem is álmodhat a másik gerle, a telefonon hivott férj, az a szegény madárka, az a — mondhatom így — bölömbika. kulcsot ad a tájismertető, ér­B. I. BARTHA GABOR # Kályhák (Mező István rajzaj

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents