Déli Hírlap, 1979. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-08 / 6. szám
Hívjon, megyünk — s rákérdezünk... Szerepet kér és kap a hallgató Változik a miskolci rádió műsorszerkezete Akik figyelmesen hallgatják a rádiót, észrevehettek, oyy a miskolci rádió műsor- szerkezete bizonyos fokig megváltozott — korszerűsödött. A helyi adó vezetői már tavaly is kísérleteztek különböző változtatásokkal, ám végképp csak az új évben teremtődtek meg a feltételek arra, hogy a miskolci rádiózás — miként az országos is — a jövő irányvonalát kövesse. — Ennek lényege az — mondta Paulovits Ágoston, a Magyar Rádió miskolci stúdiójának vezetője —, hogy a hallgató már nem elégszik meg a befogadó passzív szerepével. Mást, többet akar: beleszól a műsorkészítésbe, a szerkesztésbe. Elvárja, hogy a nevét, a hangját hallja, kérdezhessen, s hogy mindjárt választ is kapjon. Ezt a jogos igényt is figyelembe vettük akkor, amikor kialakítottuk a miskolci stúdió új műsorstruktúráját. Tudni kell, hogy a jelenlegi műsor- szerkezetünk több mint tíz éve változatlan. Időnként születtek ugyan új bíokkmű- sorok, de ezek sem voltak képesek a fiatalításra. — A lényeges változásra tulajdonképpen január 8-tól, tehát a mai naptól kerül sor. Mától minden hétfőn — kivéve a hónapok utolsó hétfőit, amikor a népszerű Fórum-adással jelentkezünk — új műsorral kezdjük a napi programot. A Hétről hétre, hétfőn este című műsorszerkesztésénél abból indulhatunk ki. hogy — tévészünnap lévén — sokoldalú programot vár a hallgató. Műsoraink nemcsak informálnak, hanem szórakoztatnak is. Az aktuális politikai; gazdasági, társadalmi és kulturális témák mellett a különböző helyi szolgáltatások éppen időszerű kérdései is bekerülnek az adásba. Újdonság, hogy ezeket az egyórás, sok-sok zenével gazdagított magazinműsorokat „élőben” vezeti a stúdióban ülő riporter. Csak a különböző helyszíneken rögzített riportok, beszélgetések mennek „konzervből”, azaz hangszalagról. — Hogyan kapcsolódhatnak be a hallgatók a műsor szerkesztésébe? — A hétfői magazinműsorok adásideje alatt stúdiónk mindvégig hívható a 16-427- es és a 35-510-es telefonszámokon. Ha bárkinek kérdése vagy észrevétele van az előzőleg elhangzottakkal kapcsolatban, ezen a két telefonszámon megteheti. Esetleg az adásba be is játsszuk ezeket. S még egy lényeges dolog: a Hétről hétre, hétfőn este című műsor alatt hívásra házhoz megy a rádió. Ha például a távfűtésről szólva a fűtőmű szakembere elmondta, hogy minden lakásban megfelelő a hőmérséklet, s ennek ellenére, akár egyetlen központi fűtéses lakásban is fáznak a lakók, hívjanak bennünket, mi közvetítőkocsival azonnal a helyszínre megyünk. Riporterünk, saját tapasztalata alapján, onnan kérdez vissza... Itt jegyzem meg, hogy a helyszíni közvetítéseink lehetőségei is bővültek; a Sajtóház tetejéről átszerelték az antennákat az avasi tévétoronyra, így a korábbi 6—8 kilométeres távolság, ahonnan a vétel még elfogadható minőségű volt, 30—35 kilométerre nőtt. — Még mindig a hétfői műsorról: szeretnénk a helyi sajtóval is jobban együttműködni. Ha az Észak-Magyar- ország vasárnapi, illetve a Déli Hírlap hétfői számában olyan közérdekű írás jelenik meg. amely — érzésünk szerint — nyitott kérdéssel fejeződik be, mi az adás keretében szeretnénk azt megválaszolni. — Egyéb változások, ami a hét többi napjain elhangzó műsorokat illeti? — A keddi programok első része már az év elejétől módosult. Január 2-án hangzott el először a nyugdíjasokhoz szóló Harmadvirágzás című összeállításunk, amely a jövőben minden hónap első ’-eddjén jelentkezik. A második keddeken a már évek óta népszerű Fiatalok zenés találkozóját hallhatják, míg a harmadik hetek második napján egy ugyancsak új program jelentkezik. Ez zenés ' kívánságműsor lesz, amelyben szeretnénk minél több, az adás közben telefonon érkezett kérést is teljesíteni. Alapvetően megváltozik a szombati programunk első része is. Az Észak-magyarországi Krónika előtt kapott helyet a kedvelt közlekedési műsorünk, az Emberek. utak járművek, a Képek községeinkből című ri- portmüsor, valamint a szokásos heti jegyzetünk, a Napjaink kérdései. A műsor szerves része marad továbbra is a mintegy háromnegyed órás tánczenei program. — Nem beszéltünk még a gazdaságpolitikai és a kulturális müsorújdonságokról... — Teljesen új alapokra helyezzük a Gyári belépő című gazdaságpolitikai blokk- műsorunkat. Az eddigi gyakorlattal szakítva, a jövőben az elhangzó riportokat stúdióbeszélgetések követik. Az érintett szakemberek ezzel lehetőséget kapnak arra, hogy a rádió nyilvánossága előtt mondhassák el véleményüket az előzőleg leforgatott riportban hallottakról. Ami a kulturális programokat Illeti: ezek köre is bővül. Üj műsorunkban, a pénteki napokon jelentkező Pódiumban, egy-egy öntevékeny borsodi művészeti csoportot mutatunk be. — És végezetül egy jó hír: valószínűleg rövidesen teljesül sok-sok hallgatónk régi óhaja. A Magyar Rádió politikai adások főszerkesztősége e napokban vizsgálja annak lehetőségét, miként lehetne a vasárnapi programunkat a jövőben a délelőtti órákban sugározni. Hallgatóinkkal együtt mi is örülnénk. ha néhány héten belül az új, délelőtti műsoridő elején sugározhatnánk az éterbe: Itt a Magyar Rádió miskolci stúdiója... KEGLOVICH JÁNOS Korszerűsítik a máivi körkemencét Átalakítják az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat má'.yi gyárában a hagyományos módon dolgozó körkemencét. A mintegy két hónapig tartó munka során a kemencét alkalmassá teszik a gépi kiszolgálásra. A február végéig tartó munka során az eddig kézzel végzett gyártási folyamatokat, a ki- és berakodást, valamint a kihordást Az izsákiak vízműve Vízmüvet kap az utolsó nagyközség is Bács-Kiskún megyében. Megalakult az Izsáki Vízműtársulat, amely jóváhagyta a létesítmény 40 millió forintos építési programját. A munkát rövidesen megkezdik, és 1982-ben fejezik be. ötszáz köbméteres acél- szerkezetű víztorony és két felszíni víztároló épül. mintegy 36 kilométer hosszú vízvezeték-hálózatot fektetnek le, amely a középületeken kívül csaknem kétezer háztartást lát el ivóvízzel. Menő” szín a sárga Kemence épül a hutában V~ t A felújítás során 150, három-négy mázsás kádkövet cserélnek ki, erre épül majd a boltozat és a kiföltőfal. Az új kemence mellett a csomagolást jelentősen megkönnyítő gépsor is elkészül. Hutának nevezik még ma is a régi üveggyártók a csarnokot, ahol az üveg készül. Igaz, a miskolci üveggyárban nem a szakma látványos mesterei dolgoznak — az üvegfúvók és a kristálymetszők — mégis igencsak hasznos terméket gyártanak. Az általánosban kell kezdeni A nemzetközi gyermekév — a nőgyógyász szemével gépesítik. Ehhez úgynevezett egységrakományokat alakítanak ki, amelyek mozgatására fogós szerkezettel, úgy- J nevezett artiglióval ellátott elektromos targoncákat állítanak üzembe. A nehéz fizikai munka megszüntetésével a mályi téglagyárban csökkenteni kívánják az évek óta egyre súlyosabbá váló létszámhiányt. A család- és nővédelem középpontjában a tizenéveseknek kell állniuk. Összehasonlíthatatlanul fontosabb az első szülés előtti nem kívánt terhesség megelőzése, mint bármelyik későbbié — mondotta dr. Lampé László egyetemi tanár, a Debreceni Orvostudományi Egyetem szülészeti és nőgyógyászati klinikájának igazgatója az 1979-es gyermekév kezdete alkalmából az MTI munkatársának adott nyilatkozatában. Ennek a felvilágosító munkának egyik központja hazánkban a Debreceni Orvos- tudományi Egyetem szülészeti és nőgyógyászati klinikája, ahol — immár több mint 20 éve — az országban először indították meg a gyermek- nőgyógyászati szakrendelést. — Nem az első terhességmegszakítás után kell rádöbbennie a serdülőnek és szüleinek, hogy mi történt — mondotta dr. Lampé László —, nem az első és második koraszülés után kell sajnálkozni, íz életreszóló, sajnos több életet érintő tanulságokat levonni. Tudományosan megalapozott, a valóságnak megfelelő szemléletű egységes nemi felvilágosító munkára van szükség. Ennek ki kell terjednie anatómiai, élettani, pszichológiai, etikai, társadalmi vonatkozásokra, és indokolt elkezdeni már az általános iskolában. — Klinikánk orvosai a leány szakrendelésen, a hozzánk tartozó négy megyében pedig évente 70—80 ismeret- terjesztő előadáson, közvetlenül végzik ezt a munkát. Másrészt tudományos vitaüléseken, orvosokkal, pedagógusokkal, szülőkkel beszéljük meg a anyaságra való felkészítést. Legutóbb Balmazújvárosban 500-an vettek részt ilyen rendezvényen. A következő tavasszal Egerben tartunk hasonlót. Igyekszünk tudatosítani a közvéleményben, mennyire fontos az első terhességnek a legkedvezőbb életkorra való tervezése. Teljesen biztonságos fogamzás- gátlásról ma sem beszélhetünk. Nem tekinthető megoldásnak az sem, ha a serdülőkorú lányok tablettával védekeznek, amelyek a még nem egészen érett belső elválasztásé mirigyekre hatva, számos későbbi rendellenesség okozói lehetnek. Ezért mind az anya, mind a magzat szempontjából — anyagi és társadalmi következményei miatt is — az anya 20. és 30. év közötti életszakasza a legelőnyösebb az első terhesség vállalására. Itt készülnek ugyanis a hengerelt és húzott építészeti üvegek. Most éppen áll az a kemence, melyben több mint ezerötszáz fokon égetik az üvegeket. Lakatosok és gépészek, a gyár „üvegesei” sürgölődnek a szétszedett kemencében. Kemencében még sohasem jártam, s most benne beszélgettem a gyár műszaki igazgatóhelyettesével, Bobkó Benjáminnal. Azt hiszem, neki sem mindennapos esemény egy kemence újjáépítése. Samolt és szilika — Látja, alig bírják megemelni ezeket a nehéz kádköveket. Több mint százötven ilyen három-négy mázsás követ kell kicserélnünk. Tizenöt éve még samottból készült a kád, de egy magyar mérnök találmánya alapján, ma már Mosonmagyaróvárról szállítják ide a köveket. Ahol most állunk, az már az olvadásra szolgáló kád-rész, de még három fal épül erre. a boltozat és a kitöltőfal. Samott kerül a fenékre, korvisit az oldalra és szilika a kitöltőfalba. Ezek az NDK-ból érkeztek a gyárba. — A színes-mintás üvegek annyira kapósak lettek, hogy nem mindig tudják zavartalanul kielégíteni az igényeket. Okoz-e termeléskiesést ennek a gépsornak a leállása? • — Negyven nap alatt újul meg teljesen a gépsor, de a folyamatosan üzemelő gépeken, majd a minden bizonynyal hibátlanul működő gyártósoron behozzuk a lemaradást. Az elmúlt évben egyébként már december 10-én teljesítettük az éves tervet, a mintegy 215 millió forintot, s az év hátralevő részében még napi háromezer négyzetméter üveg készült a gyárban. Így megfelelő meny- nyiség áll a vásárlók rendelkezésére. • • Ötvenöt éves gyár — Az üveggyár termékei népszerűek határainkon túl is... — Még mindig „menő” szín a sárga, pedig ha igény lenne rá, mi akár püspöklilát is tudnánk gyártani. Külföldre most főként sárga profilüvegeket szállítunk, Jugoszláviába, Irakba, Kanadába és Izraelbe. Tőkés exporttervünket egyébként jelentősen túl is teljesítettük, a tervezett 540 ezerrel szemben 750 ezer dollár értékben szállítottunk ezekbe az országokba. Ugyanakkor a szocialista országok igényeit is kielégítettük, mintegy 210 ezer rubel értékben. — Több mint egymillió négyzetméter üveg készült tehát az elmúlt évben a gyárban. Elég korszerű-e az üzem az állandóan növekvő mennyiséghez? — A gyár ebben az évben lesz 55 éves. Valamikor itt még hatalmas „kanalakból” öntötték az üveget. Szinte minden munkát kézi erővel végeztek. Néhány éve még megvolt ez a nagy kanál, amit csak különleges munkáknál használtunk. De ma mór ez is kiszorult a gyárból. Saját erőből újítjuk fel most ezt a kemencét és a hengerelt üveget gyártó gépsort. Az alkatrészek és az új berendezések is itt készülnek a gyárban. Még ebben az évben megvalósul régi tervünk, az üvegtáblákat nem kézi erővel rakják le a gépekről, hanem szívó berendezés segítségével, már a ládákba kerülnek a törékeny termékek. Az itt dolgozó háromszáz ember munkáját könnyítve szeretnénk ebben az évben még több üveget gyártani. VADAS ZSUZSA fövény védösser-gyártás Magyar—kubai közös kutatások Együttműködési megállapodást kötött a Veszprémi Nehézvegyipari Kutatóintézet és a Havannai Vegyipari Kutatóintézet. A veszprémi tudományos intézet — amely a magyar nö- vényvédőszer-gyártás tudományos bázisa — elsődlegesen a növényvédőszer-hatö- anyagokat tartalmazó anyagok kiválasztásában, elemzésében működnek majd együtt a kubai szakemberekkel. Első lépésként még ebben az esztendőben havannai kutatók elemzik Veszprémben a hazájukban található és a növényvédő- szer-gyártásban számítást»;: jöhető ásványokat. A kube ásványok felhasználásáv; készült növényvédő szereket veszprémi intézet kísérte telepein fogják kipróbálni < minősíteni. Ezek a kutató sok mindkét országnak hasz nos, tudományos informs ciókkal szolgálhatnak a ne vényvédőszer-gyártáshoz.
