Déli Hírlap, 1979. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-31 / 26. szám
(Keglovich János felvétele) Főnöknek lenni (3.) Vizsgázik a távvezeték (Bajkor József felvétele) Tizedik napja vizsgáztatják a magyar és a szovjet szakemberek, a prágai közös teherelosztó közreműködésével, az Albertirsa—Vinnyica közötti 750 kilovoltos villamos távvezetéket és a hozzá tartozó berendezéseket, automatikus védelmi > felszereléseket. kapcsolókat. Ennélfogva mesterségesen állítottak elő olyan zárlatokat, zavarokat. amelyek üzemszerű körülmények között érhetik majd a távvezetéket és a szocialista országoknak szinte fél földrésznyi területét átfogó energiarendszerét. A módszeres és szigorúi vizsgálatok már eddig is igazolták, hogy az építők és szerelők körültekintő munkát végeztek. Munkanapfényképezés után A mesterséges ellentétek egyik forrása a „főnökösdi”. A vezetők — talán túlságosan is tisztelt — árnyékában élők is megpróbálnak valamiféle vezetői modorossággal főnöknek tűnni. Ám ez csak az egyik oldal. A másik: az irodaházban járó munkás el se hinné, hogy egy gépírónő több súlyt mozgat meg egy munkanapon. mint ö de a kávéillatú folyosókon menthetetlenül eszébe jut, hogy odalent megszabott perc a reggeliidő. Ha emiatt ingerültebb, akkor kész a vélemény: nehéz vele bánni. INFORMÁCIÓ ODA-VISSZA Ismerjük-e egymást, avagy a vezetők és vezetettek viszonyában érződik a kölcsönös információhiány? Tény: a mai vezetők többsége munkás volt, vagy munkássorból indult. Ám egy részük nem most. hanem húszharminc évvel ezelőtt. A volt barátok nem azért koptak el mellőlük, mert ők „rossz emberek”, hanem mert a hajdani ultipartikat megszüntette az elvégzendő egyetem, a közös témákon ritkított a táguló látókör. Életformát az ember teremt, de az életforma'az emberen alakít. Nem lehet partnerként külföldi delegációval tárgyalni, ha a tárgyalás közben rányitnak a vezérigazgatóra és egy „öreg szaki” megkéri, hogy Bandi, vagy Pista fiam, igazíts már ezen a normán ... De ugyan- gy nehéz megmagyarázni az gazgatói szoba zárt ajtaját is. Az a bizonyos, újságok által agyondicsért vezető, aki naponta végigjárja a műhelyeket, és mindenkor tudja, togy kittek született gyereke, legfeljebb egy kisüzemben lehet jó vezető. Az. aki t beosztottjaitól megkövete- i ezt az emberismeretet: jó önök. de már ki van téve i félreinformáltság veszélyének. Gyárigazgató mondta: — Esküszöm, boldog lennék. ha bejönne hozzám va- aki és kerek perec nnegmon- laná. hogy a munkásaink •zért és ezért nyugtalanok, összehívnék egy munkásgyű- ést... EMBERTŐL EMBERIG Munkás mondta: — Nem haverkodni akarok in a dirivel, de ha mondok tam: nem mindegyik építő végzett ugyan kifogástalan munkát, ám a tanácstag erősed eltúlozta a panaszokat. Túróczi József művezető például egyáltalán nem emlékezett arra. hogy kérték volna tőle a jó állapotban levő parketta megtartását, kategorikusan visszautasította, hogy lakások maradtak hosz- szabb-rövidebb ideig nélkülözhetetlen berendezési tárgyak. így például W. C,- kagyló’ nélkül, hogy nem szerelték vissza a lépcsőkor- látcvkat stb.. stb. Tervszerűen., határidőre végezték el a felújítást. és csak azokat a szerelvényeket cserélték ki. melyeket az előírások érte'méhen nem lehetett megtartani — vallották egyhangúlag a felsorolt vezetők. A többórás, meddő eszmecsere után Nyíri István igazgatóval együtt felkerestük Vincze Sándort. Kalauzolásával körülnéztünk néhány lépcsőházban és saját lakásában. A szemle végeredménye: amit a tanácsülésen elmondott, az jóval kevesebb, mint amennyit elmondhatott volna. A parkettáján tátongó ujjnyi rések, a szinte kinwithatatlan bejárati ajtók, lötyögő korlátok, a pattogzó festék, az egyik 'én- csőház pincéjét elárasztó szennyvíz, mind-mind arról árulkodnak, hogy a lakók joggal elégedetlenkedtek. A észleigazdálkodás, bérezés A leszerelt, még kitűnő állapotban levő és hosszú évekig használható szerelvények — bontási anyagként — a MIK raktáraiba kerülnek. Üjra felhasználni csak úgy lehet ezeket, ha tetemes munkával, költséggel kijavítják a — nem éppen kíméletes — bontás és szállítás során keletkezett hibákat. Vajon miért kellett leszerelni, kicserélni például azt az elektromos vízmelegítőt, melvet alig három évvel ezelőtt illesztettek fel? Elhisszük, hogy a kereskedelem nem szállítja folyamatosan a tartozékokat, de azt Nyíri István igazgató is elismerte, hogy jobb készlet- gazdálkodással — ilyen irányú intézkedés született is az utóbbi időben — részben, vagy teljes egészében át lehetne hidalni ezeket a zökkenőket. Megfelelő bérezési rendszerrel elejét lehetne vejmii, hogy az elfogadhatónál jóval hosszabb ideig tartson egy-egy lakás festése, tapétázása és elérkezett az ideje annak is. hogy szigorúan felelősségre vonják azokat — nemcsak a munT kasokra, hanem közvetlen irányítóikra is gondolok —, akik esetenként kritikán aluli munkát végeznek, maid mellébeszéléssel próbálják menteni a mundér becsületét. (bekcs) Az első veszteségek feltárására és a gazdaságosság tokozása érdekében átfogó intézkedési tervet készítettek a Beton- és Vasoetonipari Művek alsózsolcai gyárában. Ennek alapján most a közvetlen termelő munkahelyekre átcsoportosítják azokat a dolgozókat, akik a korábban elvégzett munkanap-fényképezés szerint a kiszolgáló ágazatokban nélkülözhetők. Ezekben a napokban összesen harminchat dolgozót helyeznek át a gyártósorokra. Megállapították, hogy a beton hőérlelésére használatos gőzölőkamrák szigetelésének átalakításával mintegy harmincszázalékos hőenergia- megtakarítást érhetnek el. Saját készítésű automatikus hőszabályozókkal is ellátták a gőzölőkamrákat. A számítások szerint a hőszabályzók felszerelésével és a szigeteléssel évente mintegy félmillió forint értékű fűtő- energiát tudnak megtakarítani. * Ünnepi torta valamit a brigádvezetőnek, az már szelidebben mondja a művezetőnek, a művezető az egységvezetőnek, az az osztályvezetőnek . . . Addig szelídül a mondat, amíg rá sem ismerni. Gyárigazgató: —- Utasításba adtam: ezt és ezt kérem. Mire léért a műhelyekbe, az utasítás hemzsegett a „követelemtől”. az .efváromtól”. Mit tegyek? Tíz kézen tízszer változott a szöveg. Legszívesebben odamennék minden emberhez és elmondanám: ezt és ezt követeli tőlünk a tröszt. Ezt és ezt várja el az állam. Ezért és ezért nem kaptunk anyagot. ezért és ezért álltunk le valaminek a gyártásával, és kezdtünk máshoz, de ez lehetetlen. Még azt se feltétlenül hiszik el rólunk, hogy egyes döntésektől, amelyet meg kell hoznunk, az üzem sorsa függ. Azt sem, hogy ezekért a döntésekért személy szerint felelősnek kell éleznem magam. Kis dolog: vettünk egy sajtológépet. Megcsináltuk rá a tervet. Kiderült. hogy lett volna jobb. hogy a mi viszonyaink között nem jó. Lelkiismeret? Tíz szakember tanácsa alapján döntöttem, de én döntöttem ... Termelőszövetkezeti elnök: — Birkózom, hogy megtartsuk. itt a városközeiben, az embereket. Gépek kellenének, beruházások. Szárító kellene, de nincs pénzünk. Ahogy itt megválasztottak, döntöttem, hogy megpróbálkozunk a zöldborsóval. Sikerült. Ha nem sikerült volna, amiről nem féhetnék. akkor én lennék a rossz elnök. Így nem vagyok jó. de rossz sem . . . Hogy hány nyugtalan éjszakám volt közben? Nem kérdezik . . . MIRŐL VALL AZ ELŐJEGYZÉSI NAPTÁR? Az információ oda és visz- sza is hiányos. Ugyanerről az emberről panaszolják, hogy nem olyan barátságos, mint a másik volt. Ugyanez az elnök panaszolta az. emberekről. hogy nem olyan dolgosak. mint az ő hajdani falujában. és eszébe se jut. hogy talán csak a rossz vezetés lette ilyenné őket. Ezt egy vezetőnek megérteni viszont nagyon nehéz. Jó néhány igazgatói napiárt láttam. Két hétre előre bejegyzettek a napok, az órák. A vezető kockáztat, A városi tanács legutóbbi ülésén Vincze Sándor tanácstag szenvedélyes hangon marasztalta el a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat építőrészlegét, a Bajcsy-Zsilinszky út ti— 20. szám alatti épületekben végzett hanyag, pazarló felújítási munkák miatt. Részben saját tapasztalataira — az ő lakását is felújították —. részben a lakók véleményére alapozva fogalmazta meg felszólalását. Székely László általános elnökhelyettes válaszában ígéretet tett arra. hogy a közeljövőben megvizsgálják a felújítási, tatarozást munkákat, különös tekintettel a minőségre és a gazdaságosságra. Mielőtt a Bajcsy-Zsilinszky úti panaszokkal foglalkoznánk, néhány adattal bizonyítjuk, milyen jelentős tétel a város költségvetésében a felújítás, tatarozás. 1978- ban összesen 580 lakás felújítását. tatarozását végezte el a MIK, ezek közül 306-ot saját kivitelezésben, a többit pedig a Miskolci Építőipari Vállalat közreműködésével. Egy-egy lakás felújítása 100 —200 ezer forint között mozog. és a költségek összesen 180 millió forintra rúgtak. Hasonló célra az idén 223 millió forintot fordítanak. E néhány adat alapján az olvasó már következtetjni tud arra. hogy jó munkaszervezéssel, ésszerű takarékossággal súlyos milliókat lehetne megspórolni és e milliókból újabb lakások felújítására futná. Félreértés ne essék, ésszerű -takarékosság alatt nem az elkerülhetetlenül szükséges felújítások elodázását értjük! Nem erről beszélt Vincze Sándor sem, amikor a város, a népgazdaság pénzének felelőtlen herdálását emlegette. Miért kclleit kicserélni‘í Elmondta többek között, hogy szobájának gondosan kezelt parkettája kitűnő állapotban volt, ezért kérte a munkát irányító művezetőt, ne cseréljék ki újra. Szerette volna megtartani az alig több. mint három évvel ezelőtt — ötven százalékos költség-hozzájárulással —• kicserélt csaptelepekét és a konyhai elektromos vízmelegítőt is. ígéretet kapott, ám amikor egy napon visszatért körülnézni felújítás alatt álló otthonába, megdöbbenve tapasztalta, hogy pompás parkettáját feltépték, az említett szerelvényeket pedig leemelték a falról. Az indoklás így hangzott: a munkálatok irányítói nála jobban meg tudják ítélni a berendezési tárgyak. burkoló anyagok állapotát, és úgy találták, hogy egyik sem bírta volna ki a következő 15 évet. (Egy-egy MIK-kezelésben levő lakás felújítására 15—20 évenként tudnak sort keríteni.) AI Utólag nem voll csavar Szabad így pazarolni, ismerve népgazdaságunk helyzetét? — tette fel a kérdést Vincze Sándor, aztán folytatta a panaszlistát. Jóllehet az egész házsor felújítása befejeződött, a tervezett határidőre, ezen belül számos lakásban nem tudták tartani az ígért ütemet az építők, mert1 hol ez, hol az hiányzott az anyagpk, berendezési tárgyak közül. Leszerelték a W. C.- és mosdókagylókat, majd több »lakóval közölték, hogy egyelőre nem tudnak újat tenni a helyükre, mert kifogyott a raktárkészlet. (Nem részletezzük, mit jelent akár csak napokig is nélkülözni egy lakott lakásban a szóban forgó berendezési tárgyakat.) Sok és jogos kifogás merült fel a munka minőségével kapcsolatban is. Á régi ajtók jól záródtak, az újakat — az idősebb, gyengébb fizikumú lakók —csak szomszédi segédlettel tudják becsukni. Ugyanez vonatkozik az utcai nagy üvegezett ajtókra is. Nem szerelték vissza a lépcsőkorlátokat, azzal a — laikus számára is hihetetlennek tűnő indokkal —, hogy nincs csavar. Vincze Sándor és felesége legalább a lépcsőházukban megoldották ezt a „fogas” kérdést: saját kezűleg, saját maguk állal beszerzett csavarokkal. Mii mondanak az illetékesek ,y A tanácstagtól hallottak és saját tapasztalataim birtokában felkerestem a MIK Vállalatot és Nyíri István igazgató szíves segítségével megpróbáltam — őszinte! — szóra bírni a felújításokban illetékes vezetőket. Az igazgató többször, nyomatékosan kérte beosztottjaitól. hogy őszintén mondják el. milyen hibák fordultak elő a felújításnál, ennek ellenére beszélgetésünk végeredményét így summázhatdönt. felelősnek érzi magát. Nos. ez igaz, de nem véletlen az a közhiedelem sem, hogy bizonyos magasságból nagyot esni már nehéz. Volt olyan ismerősöm, aki egy nagyüzem vezetőjeként kezdte. onnan egy kis vállalathoz, később egy könyvtár élére, még később egy temetkezési vállalat igazgatói székébe került. A történet igaz. de régi A holnap azért van közel, mert éppen az utóbbi időben nőttek a vezetők iránti elvárások. Valamikor történelmi szükségszerűség volt, hogy kiemelt munkásigazgatók, előképzettség nélkül kezdtek egy sor emberséget, politikai helytállást követelő munkájukhoz. Történelmi feladatot oldottak meg. és természetes volt az is, hogy valamiféle védettséget élvezzenek. Ma a vezetők többnyire szakemberek is. Foglalkozásuk: szakma... Éppúgy szükség van rájuk, mint a jó szakmunkásra. Éppenúgy! (Vége) BARTHA GÁBOR ★ Vágják a fát... A OH várospolitikai fóruma Rések a parkettán - és a munkafegyelmen Milyen ssahmu eis?
