Déli Hírlap, 1979. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-31 / 26. szám
Negyven felé, hazafelé? Ősgyökérrel kapaszkodott ez a mondás — persze, állító tormában — apáink, anyáink tudatába, mert örökül kapták szüleiktől, nagyszüleiktől. És akként is éltek. A szentencia beidegződött, mert életük mindennapja igazolta: igazolta az a gazdasági, társadalmi közeg, amelyben éltek, igazolta az orvostudomány viszonylagos fejletlensége. Mindössze 50—60 évvel kell visszapergetni az időt, hogy a korabeli statisztikákat szemlélve megállapíthassuk, az átlagéletkor 15—20 évvel volt kevesebb a mainál. Az is igaz, hogy a női és férfi változó kor (a klimax) is rendszerint negyven év előtt kezdődött. Ma pedig? Aligha kell bizonyítani, bogy a megkezdett alkotói pályák negyven fölött teljesednek ki, az sem szorul különösebb magyarázatra, hogy az életpályák, életutak is ekkor. öltenek végleges formát. Ma már a „70 felé, hazafelé” igazsága is megkérdőjelezhető, hiszen lényegesen megváltoztak a létfeltételek, és ugrásszerűen fejlődött az orvos- tudomány is. Mindezt — a talán kissé hosszúra nyúlt bevezetőt — azért mondtam el, mert a Kosárlabda című szaklap 1979. januári számában a Magyar Kosárlabda Szövetség közzétette a különböző szintű nemzeti bajnokságok versenykiírását. Ott olvastam: „1979. január 1-től az NB I osztályban csak azok a 30 éven aluli (!) játékosok szerepelhetnek, akik az előírt atlétikai követelményeket teljesítették és az 1979. évre a sportköri tagsági könyvbe bevezetett játékengedéllyel rendelkeznek.” Majd később így folytatódik a szöveg: „A sportágban szerzett különleges érdemek (?) alapján az NB I osztályban szereplő 30 éven felüli játékosoknak az MKSZ Intéző Bizottsága az éves bajnokság tavaszi (!) idényére játék- engedélyt adhat. A nyári atlétikai felmérő versenyen azonban kötelesek részt venni. Az őszi idényben való szereplésükről továbbiakban az MKSZ Intéző Bizottsága dönt.” Salamon: 311, Oláh: 31... Ki hány és mennyit? A diósgyőri játékosok jó ideje kérdezgetik az újságíróktól: ki hányszor és mennyit.. ? Azaz: melyikük hányszor szerepelt az NB I-ben, és hány góllal szerepel a góllövők örökranglistáján. A Népsport sietett segítségünkre abban, hogy a kérdésre válaszolni lehessen, miután közreadta az NB I. jelenlegi mezőnye tagjainak ezen adatait. Kiderül, hogy Salamon a listavezető, s a bajnokságban eddig szerepelt 359 játékos közül — a lejátszott bajnoki találkozók számát tekintve — a 6. helyen áll. A góllövőlistán Oláh a legeredményesebb diósgyőri játékos, őt kortársai közül 30-an előzik meg a rangsorban. Ez különösebben nem is meglepő, hiszen a 18 csapatnak — relatíve — 54 csatára van, s ez azt jelenti, hogy Oláh Feri sokukat megelőzi. Az is igaz viszont, hogy az egy mérkőzésre jutó gólok átlagában — érthetően — lejjebb kerülne a diósgyőri középpályás, ő ugyanis 31 gólját 182 mérkőzésen szerezte. A „korelnökök” élén Zám- bó áll 397 mérkőzéssel (ezzel az „abszolút” örökranglistán is ötödik), utána a tatabányai Szabó (387), Szűcs Lajos (360), máj a két dó- zsás, Fazekas (357), és Dunai (330) következik — Salamon előtt. A diósgyőriek ranglistája a következő (név után zárójel- ' ben az összes szerzett gólok száma): 311: Salamon (3), 195: Veréb (—), 185: Váradi (14), 182: Oláh (31). 138: Görgei (19), 129: Fekete (19), 121: Tatár (20), 98: Kutasi (1), 69: Szántó (1), 57: Szabó (—), 56: Szalai (1), 45: Kerekes (3), 28: Magyar (5), 27: Teodoru (2), 21: Grolmusz (3), Tomesz (—), 16: Tokár (1), 2: Kole- szár (—), 1: Majoros (—). Veréb, Tatár, Kutasi és Kerekes tehát néhány mérkőzés után jubilál, legközelebb Kutasi, akinek már csak két mérkőzés hiányzik a 100-hoz! Hadd ne én cáfoljam ennek az életkormegkötésnek létjogát, hanem néhány élversenyző életkora: az egyik kanadai jégkorongválogatottban az 56 éves apa együtt játszott huszonéves fiával, az amerikai diszkoszvető Oerter negyvenéves elmúlt, amikor olimpiai bajnokságot nyert, Papp László harminc éven túl maradt veretlen súlycsoportjában, a profi ökölvívók kíméletlen (15 menetes) világában; és ekkor még nem említettem Zsivóczkyt, Kulcsárt, Gerevichet, Gremingert... és a többieket, akik szintén harmincon túl szereztek dicsőséget az országnak, egyesületüknek, és önmaguknak. De az életkormegkötés létjogát maga a kosárlabda játék is cáfolj^. Mert vegyük csak sorra az egyes korosztályokat! Egy tizenéves lehet ponterős, ha nem zavarják. A csapatok általában befejező (ziccert dobó) játékosnak állítják be. Igen ám, de abban a pillanatban, hogy kísérő emberfogással rááll az ellenfél, „meghalt a pályán”. Egy huszonéves akkor is ponterős, ha fogják. Megtanulta az ellépés, a leválás, a befordulás, a betörés... fortélyait, jó játékos lehet. Ám itt kezdődik a harmincasok plusza (amit persze befolyásol az, hogy milyen szinten és hányszor játszottak addig): látnak a pályán! Tudják mindazt, amit huszonéves korukban, de —, ahogy azt egy interjúban Greminger elmondta — azt is látják, ami a hátuk mögött van, látszólag holttérbe dobják a labdát, de csapattársuk éppen akkor ér oda, amikor a labda. Ismerik társaik gondolatát is, ők a szintetizálok. Mindezek mellett remekül fognak embert (csak annyit futnak, amennyi szükséges), és rendkívül eredményesek a palánkról, gyűrűről lepattanó labdák megszerzésében. Mindezek — úgy véljük — megkérdőjelezik az MKSZ határozatának hatékonyságát. ... D. TÓTH BÉLA Sallai sokkja A Reuter Zágrábból keltezett jelentése szerint még a versenyek kezdete előtt két sérülés történt a műkorcsolyázó és jégtánc EB helyszínén. Az osztrák bajnoknő, Claudia Kristofics-Binder szállodai szobájában „száraz edzés” közben kulcscsonttörést szenvedett és nem léphet jégre az öreg kontinens versenyén. A másik hír magyar vonatkozású: a jégtáncosok mezőnyében éremesélyes Regöczy—Sallai duó férfi tagja, Sallai András az egyik jeges edzésen összeütközött valakivel, s a hivatalos orvosi jelentés szerint enyhébb sokkot kapott. Vera Amsei versenyorvos elmondta, hogy a szerdai táncos nyitányig Sallai minden bizonnyal teljesen kiheveri a balszerencsés ütközés utóhatásait. Az első napi kötelező gyakorlatok után a férfiak mezőnyében Vajda László a 11. helyen áll. Sakkozóink sikere Varsóban Varsóban befejeződött a sakkvilágbajnoki zónaverseny döntője. Már az utolsó forduló előtt gyakorlatilag biztos volt a három magyar versenyző továbbjutása a zónaközi versenyre, hiszen a döntetlennel ezt elérhették. Az előzetes várakozást a mérkőzések igazolták, hisz’ mind a négy találkozó döntetlen lett; azaz a Smejkál (csehszlovák) — Ribli, a Gheorghiu (román) —Adorján, a Sznapik (lengyel) —Sax és a Prandstet- ter (csehszlovák) — Ghinda (román) összecsapás. A torna végeredménye: 1. Ribli 4,5 pont, 2. Sax 4 p„ 3— 4. Smejkál és Gheorghiu 4— 4 p., 5. Adorján 4 pont. Ök öten továbbjutottak. Kiesett Ghinta, Prandstetter és Sznapik. A magyar sakkozók Varsóban is bizonyították, hogy nem véletlenül nyerték meg tavaly Buenos Airesben a sakkolimpiát ^ Értesítjük T. bérlőinket, hogy 1979. januór 1-jével megalakult a Megyei Távhiszoigáitatő Vállalat A vállalatok között történt megállapodás alapján a fűtés és a melegvíz-szolgáltatás díjait vállalatunk díjbeszedői, illetve házfelügyelői szedik. Kérjük a díjak pontos rendezését továbbra is. Köszönjük vállalatunkkal történő együttműködésüket. A távhőszolgáltatással kapcsolatos panaszaikkal, észrevételeikkel az új vállalatot (Miskolc, József Attila u. 51. sz.) szíveskedjenek megkeresni. MISKOLCI INGATLANKEZELŐ VALLALAT Lövészverseny az im Ma délután négy órai kezdettel az ÉÁÉV szakszervezeti bizottsága, a lövészklubbal közösen, légfegyveres lövészversenyt rendez a Lo- rántffy Zsuzsanna utcai munkásszálló pincelőterében. Ezen a vállalat gazdasági, politikai, társadalmi vezetői mellett lapunk munkatársai is részt vesznek. Biatlon Galyatetőn a Bp. Honvéd mellett a Honvéd Papp J. SE volt a rendezője az országos biatlonversenynek. A versenyzőket rendkívül kedvezőtlen időjárás fogadta, esett, és köd is volt. Ez csak emeli a miskolci versenyzők eredményeinek értékét. A felnőttek 10 km-es versenyében 4. lett Kiss (H. P. J. SE) 40:48 perces idővel. A junioroknál pedig a dobogó harmadik fokára állhatott a Honvéd ver. senyzője, Pál, 44:26 p-es teljesítményével. apróhirdetés adas-ivétel Vennék újszerű, legfeljebb 1 éves 1200-as Ladát. „Sürgős 52154” jeligére, a kiadóba. ingatlan összeköliözők, szanáltak figyelem! Három családnak is alkalmas kertes családi ház, garázzsal eladó. Garzon vagy bérházi lakás szükséges, a harmadik emeletig. „Szent Annától a Tiszaiig” jeligére, a kiadóba. Beköltözhető nagyméretű, komfortos szoba, konyha, hallos házrész eladó. „Kedvező körülmények” jeligére, a kiadóba. Elaéfc 2 szoba összkomfortos lakás, közművesítve, mellékhelyiségekkel, 676 négyszögöl szőlővel, gyümölcsössel. Azonnali beköltözéssel. 14 órától megtekinthető : Miskolc III., Batthyány sor 63. Elveszett 1 éves, fekete német juhász. Becsületes megtalálóját kérem, értesítsen, Felső-Hámor, Losonczi a. 2. Lovas nemzet vagyunk ★ Az Amerikát is megjárt Imperiál Sokáig úgy tartottak bennünket számon, hogy lovas nemzet vagyunk. Ezt a hírnevet csak rövid néhány esztendő szakította meg, mivel ismét felismertük a lótenyésztés és fajtanemesítés hasznosságát. Hogyan is kezdődött? így ír a hazai lósport és lótenyésztés megálmodójáról és megteremtőjéről Halász György, a telivértenyésztés kiváló ismerője: „Az angol ló elterjesztője, s a hazai telivértenyésztés megalapítója Széchenyi István volt. Felmérte azt a hatalmas köz- gazdasági érdeket, melyet a ló- tenyésztés jelent. Tollal és tettel, intézmények kezdeményezésével és alapításával igyekezett lótenyésztésünk fejlesztését előmozdítani. Széchenyi 1815 őszén utazott Angliába., és ennek a kirándulásnak köszönheti Ausztria és Magyarország a telivér- tenyésztésnek cs lóversenyzésnek megindulását, ö maga is importált méneket és kancákat. Vadász- és ménesmestert, idomárt, valamint versenylovakat szerződtetett, hogy a magyaroknak is alkalmak legyen elsajátítani az angol lovak idomítását és a versenylovaglást.” Széchenyi igyekezete nem volt hiábavaló. 1827. június 6-án, az üllői út és Soroksári út közti gyepen — tehát százötvenkét éve — megrendezték az első futtatást. S ez idő óta a magyar telivértenyésztés arany- könyvébe olyan # nevek kerültek, mint az ötvennégy versenyt nyert Kincsem, „ekinek” tizennegyedik generációja ma is hódít szerte a világban. S a ranglista élén szerepelt nemzetközi mezőnyben hosszú éveken keresztül: Imperiál, Kisbér, Tokió, Botond, Miczi, Pardon, Imi, s mind a többiek, akik rangot és elismerést szereztek a magyar lótenyésztésnek. Ma a magyar lovastradíciók egyik leghívebb őrzője a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát, melynek törzsmén-istállója az 182S óta meglevő állományából folyamatosan tenyészt. Csupán O’Bajan, ez a kiváló arab mén, huszonöt évig fedezett a ménesben, s mintegy 301 csikó származott tőle. De sokat tesznek a hazai ló- tenyésztés érdekében a Szilvás- várádi Állami Gazdaságban is, melynek lipicai ménese világhírű, csakúgy mint a Hortobágyi Állami Gazdaság nóniusz ménese, mely 1971-ben ünnepelte megalapításának háromszázadik évfordulóját. S szintén nemzetközi tekintélynek örvend a mezőhegyesi ménes, mely már az 190c-os párizsi világkiállításon felhívta magára a figyelmet. Masztodon-tragédia A masztodonok két első, Európában' talált csontvázát jelenleg a weimari paleontológiái intézetben vizsgálják. A masztodonok elefánthoz hasonló ormányos állatok, amelyek kétmillió évvel ezelőtt kihaltak. Az NDK-ban a tudósok több éves munkával két tökéletes csontvázat ástak ki. A rekonstrukció megmutatta, hogy 3 méter magas és csaknem 5 méter hosszú állat csontvázáról van szó. Az agyarai 3—4 méteresek voltak. Az NDK-ban Kaltensundheimban, ahol ezt a csontvázat megtalálták, már akkoriban is voltak földbeomlások. Ezeket föld alatti kimosások okozták. Ilyenkor 100—200 átmérőjű, tölcsér alakú tavak keletkeztek. A tavak meredek partjaikkal természetes csapdát jelentettek. A nehéz maszto- dónok ivás közben becsúsz-; tak vagy beszakadtak, és elsüllyedtek az iszapban. Ezt a feltételezést támasztja alá az a tény is, hogy a csontvázakat háton fekve, felfele álló lábbal találták meg, és nehéz agyarakat hordozó fejük mélyen hátrahajlott. Könyvto!vaJók el;en: mágnescsapda A könyvtárakat új módszerrel próbálják megóvni a könyvlopásoktól: a mágnescsapdával. Egy aacheni diák igen jól felszereltnek bizonyult. Szobájának 3 falát borította a tekintélyes kézikönyvtár, ösz- szesen 30 000 márka értékű könyvek, amelyeket mind lopott. Amikor rajtakapták, kijelentette, hogy fárasztó volt neki állandóan a könyvtárakba rohangálni. Ez szokatlan eset, nem annyira a vétség, mint inkább a könyvek tömege miatt. A jelenség éppannyira ismerős az egyetemek, mint a nyilvános kézikönyvtárak számára. Az amerikai egyetemi könyvtárak évente a könyvállomány 2—10 százalékának eltűnésére számítanak, az NSZK-ban azonban még csak becslések sincsenek a könyvlopásokra. A jövőben elektromágneses rendszerrel próbálják megvédeni a könyvállományt az NSZK-ban. A könyveket 3 milliméter széles és 70 milliméter hosszú, különleges fémötvözetből készült csíkkal látják el. Ha valaki titokban a nadrágjába, vagy máshová rejti el ’ az ilyen könyvet, akkor az e'wmőrzc sáv átlépésekor a könyvtár kijáratánál felhangzik a sípoló hang.
