Déli Hírlap, 1979. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-25 / 21. szám
[ Az írástudók felelőssége az Könyvtár almásládákban A iett Lévoy Józsefről elneve- tudomónyos gyűjteményről lesz szó, amely nemcsak városunknak és megyénknek, de hazánknak is egyik legrégibb és legértékesebb iskolai könyvtára volt, s lenne még ma is, ha hozzáférhető, és egyáltalán könyvtárszerű lenne. Először is. ismerkedjünk meg röviden a múltjával, amely összeforr a miskolci iskolák történetével. A hajdani református főgimnázium két könyvtárral rendelkezett. Egy a tanulók számára létesített, szépirodalmi és ismeretierjesztő művekből álló gyűjtemény volt, a másik pedig a tudományos könyvtár, kizárólag tanárok és kutatók számára. Igazgatói engedéllyel pályamunkák kidolgozásához diákok is használhatták. A tanári könyvtárat kezdettől gyűjtötték az iskola nagy hírű pedagógusai és mindig nagy becsben tartották. Becses ritkaságai között megtalálható — Csorba Zoltán pontos idézetében — „az Aldhelmus kódex töredéke a VIII. századból, a Summa Ganfredi ősnyomtatvány, Hugo kardinálisnak a zsoltárokhoz írott Posti Uái c. ős- nyomtatvány. a Miskolci Kódex a XIV. század elejéről, a Vizsolyi Biblia, Alvinczi Péter és Kecskeméti C. János könyvei, a legelső újságok és folyóiratok Rát Mátyás Magyar Hírmondójától és Kazinczy—Batsányi—Ba- róti Szabó Magyar Múzeumától kezdve.” Nagy vonalakban nézzük át, kik voltak a múltban e jeles gyűjtemény őrei, s to- vábbadói az utókor számára. Vályi Nagy Ferenc, aki elsőnek fordította magyarra az Iliászt, Lévay József, a költő (1852-től 1865-ig). aki az elnyomás éveiben ebből az intézményből indította el a nemzeti lét tudatosítását jelentő Kazinczy-ünnepségeket, dr. Kovács Gábor jeles jogtudós, az iskola történetírója, Budai József természettudós. ki 138-íéle gyümölcsfajtát nemesített, a matematikatudós Csorba György, a rádiólokátor feltalálója. 1937-ig dr. Kosztolányi Zoltán magyar—latin szakos tanár őrködött évtizedekig a könyvtár felett. Tőle vette át és rendezte modern értelemben Csorba Zoltán, a miskotci irodalom avatott ismerője. 1946-tól 1948-ig Gyárfás Imre, a Miskolci Rádió későbbi igazgatója volt a könyvtáros, majd Király Uzor, Balázs Győző, Bőd Andor és az 1960-as .évektől Hunyadi József. Hol volt a könyvtárhelyiség? A Rudas László utcai iskolában (a mai Zrínyi Gimnázium) szép galériás könyvtárhelyiséget építettek a földszinten — beépített stabil polcokkal —. olyat, amilyenre minden könyvtáros vágyik még napjainkban is. Hogy miért, az okát ne kutassuk. az egész gyűjteményt almásládákba rakták és elA MISKOLCI REP. LÉVAY .lCZSHP GIMNÁZIUM KÖNYVTÁRÁNAK SZAKKATALÓGUSA II. RÉSZ ossznAujiom, KOSZTOLÁNYI ZOLTÁN ár. LltOVK» tSTVjfcfí KON VV'ttYOMP.V MISKOLC Hír A Lévay-emlékkönyvtár anyagáról 1937-ben készült, ma is elérhető katalógus címlapja. szállították otthonából a Felszabadítók útján levő hajdani 11. sz. Általános Iskola épületébe. Mint tájékoztattak, az anyag itt feldolgozás alatt áll. A bátortalan miskolci kutató megelégedne azzal, ha minden újfajta feldolgozást mellőzve, a Kosztolányi tanár úr által kitűnően megszerkesztett katalógus sorrendjében összeállítva hozzáférhetne a kiadványokhoz. Ez a gyűjtemény ugyanis nem csupán egy pedagógiai állományt foglal magába; egy nemzeti gyűjteményt pótol. Csak egy pillantást vessünk a hírlapok, folyóiratok T betűjére: itt van Németh László Tanú című folyóirata 1936-ból. a Társadalomtudomány 1924—29-ből, a Társalkodó 1832-től 1837-ig. a Természettudományi Közlöny minden évfolyama, a Történelmi Tár, a Történelmi és Régészeti Közlemények, a Tudományos Gyűjtemény stb. minden megjelent évfolyama. Hogy 1937-től mit dolgottak fel és hogyan, talán nem is lényeges a tudományos kutatók szárfiára. Az 19S7-es állapotok pontos és hiánytalan helyreállítása, a dokumentumok olvasási lehetősége varázsütésszerűen megindítaná Miskolcon a sokoldalú társadalomtudományi ku- ku tatásokat. A felelősség mindannyiunké. Minden írástudóé, aki tudott vagy hallott e könyvtárról, akinek szeme láttára, füle hallatára került almásládába és kopogott a kalapácsütés a ládák tetején. Segítséget kérünk mindenkitől, kulturális örökségünk megóvása érdekében. GYÁRFÁS AGNES Ritkaságok boltja Charles Dickens Az' ódon ritkaságok boltja című elbeszélésének adaptációja a színes angol film, amelynek irodalmi matériájából következik. hogy bizonyára ismeretlen történetet lát a néző; Dickens teljes életművét kevesen _ ismerik. Michael Tuchner rendező és Anthony Newley zeneszerző viszont annál tájékozottabbak, mert az ódon jelzőt elhagyva. Ritkaságok • boltja címmel musicalt forgattak a nagy angol gondolatainak ritmusára. Vagy hogy pontosabbak legyünk: jó zenével, humorral, főként pedig igazi dickensi figurákkal adják el az 1840-es évek Angliájának hiteles korrajzát. Dickens nagy író, egy elbeszélésében is történik any- nvi. amiből egy film forgatókönyve kitelik még akkor is, ha a mese helyenként kicsit unalmas, nehezen indul. Van időnk megismerkedni a nagypapával, akiről kiderül, hogy míg arra törekszik, hogy vagyont szerezzen, tönkremegy. A csőd magával rántja a bájos unokát, azoknak az égi tisztaságú leánykáknak egyikét is, akik éppen úgy régi ismerőseink, mint a kor egyik jellemző alakja, az uzsorás. Ennek a félelmetes, undorító alaknak a kezébe kerül a bolt. és ezzel főhőseink sorsa. Míg az adósok börtöne és London szűk utcái helyett Anglia országútjait választják, jellemző epizódalakok sora veszi körül őket. Segítségükkel el tudjuk képzelni a korabeli viszonyokat, és a történet, a film befejezését is. Dickensnél nincs happy end. Az alkotóknak szabadságukban áll, hogy irodalmi anyaghoz is úgy nyúljanak, ahogy legjobb értelmét látják. Ha úgy gondolták., hogy a zene segítségével könynyebben emészthető egy klasszikus, lelkűk rajta; egy idő után megszokja az ember, hogy a szereplők dalra fakadnak. Megszokja a film egyenetlen ritmusát, és azt is, hogy míg az uzsorás fé- lelmetességét, gonoszságát irónia tompítja, addig nagyapa és unokája valódi romantikus alakok a stílus minden könnyes pátoszával. Ezzel szemben találkozunk a dickensi világ legreálisabb szereplőivel, a kitaszított, kiszolgáltatott árvával, a régen hitehagyott ügyvéddel, a tisztalelkű kamasszal és a megnyomorított lelkivilágú inassal, a múlt század eleji nagyváros sikátorainak jellegzetes miliőjével. A kitűnő felnőtt és gyerekszínészek játéka ellen pedig a legkisebb kifogásunk sem lehet. M — Vila A ménesoazdáról A filmkedvelő fiatalokat várják ma délután fél 3-ra a Molnár Béla Ifjúsági és Üttörőházba. Az érdeklődök előbb megtekinthetik A ménesgazda című színes magyar filmet, majd annak rendezőjével, Kovács András Kossuth-dijassal folytathatnak beszélgetést. A vitát Benedek Miklós újságíró, az Észak-Magyarország főmunkatársa vezeti. Ama* cs csecseniővcdelem A Borsod megyei Tanács V. B. Miskolc járási Hivatala holnap délelőtt a nagyközségi, községi Védőnők bevonásával értekezletet tart az egészségügyi osztály munkatársai számára. A jelenlevők értékelik az anya- és csecsemővédelemben kifejtett elmúlt évi munkájukat, majd az újszülött csecsemők értelmi-érzelmi és mozgásfejlődésével kapcsolatos tennivalóikról. ejtenek szót. A Budapest Fúvósötös koncertje A Művészeti és Propaganda Iroda komoly zenei klubja ma délután öt órakor tartja soron következő összejövetelét a Kossuth Művelődési Ház nagytermében. A találkozó vendége a Budapest Fúvósötös lesz. (10 — 18): Dobrik István kiállítása. — József Attila Könyvtár (12—20): Steuner Béla grafikusművész kiállítása. — Vasas Galéria (14—19): Csete Ildikó tt x- tiltervező és Kun Éva keramikus kiállítása. — Herman Ottó Muzeum (10—18) : Ember és munka. — A Kommunisták Magyarországi Partja 1918—1919. — Molnár Béla Ifjúsági és Üttörőház (8—20): Török László fotókiállítása. — Nehézipari Műszaki Egyetem (l0—16): Tar GVörgv koliázskiállitása. filmszínházak BEKE Méreggel Mb. szí. NSZK film 14 éven aluliaknak nem ajánlóit! Felemelt he’vár! Kezdés: Í4, hn6. 8 órakor 1 KOSSUTH Ritkaságok holtja Szí. angol film Kezdés: f3, hná orakor Az élet és a szerelem ideje Szí. szovjet film Kezdés: 7 órakor HÉV ES Y IVAN FILMKLUB Klein úr Szí. francia—olasz film 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: Í5, f7 órakor TÁNCSICS B. ú. é. k. ! Szí. magyar film 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: f5, f7 órakor SZIKH \ Apacsok Mb. szí. NDK film Kezdés: 5, 7 órakor FAKI.YA Nem élhetek muzsikaszó nélkül Szí. magyar film Kezdés: í5, f7 órakor PETŐFI Az egér és a macska Mb. színes francia film Felemelt helyár! Kezdés: fő, í7 órakor HÁMOR Leigázottak bolygója Mb. NDK film Kezdés: 8 órakor PERECES Száguldás gyilkosságokkal Mb. amerikai film 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Másfél hely ár! Kezdés: 6 órakor PÉNTEK Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — Kb. 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.27: Ha elmozdul a Föld mágneses sarka. Juhász Árpád geológussal beszélget Patay LászJó. — 8.37: Üj Bcethoven-lemezeinkböl. — 9.33: Hull a hó, szitál. Óvodások műsora. — 9.53: Lottósorsolás. — 10.00: Hirek. — 10.05: Képek és Jelképek. Művelődéstörténet gyerekeknek. — 10.35: Esőcseppek. — 10.40: Anton Dermota operaáriákat énekel. — n.oo: Gondolat. A rádió irodalmi lapja. — 11.43: A magyar munkásmozgalom dalaiból. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. __ 8.03: Rod Stewart saját szerzaményeiből énekel. _ 8.20: Négy vélemény Ázsiáról — hat nézőpontból. — 8.30: Hirck. — 8.33: Operettrészletek. — 0.20: Népda- !olí. — 9.53: Lottósorsoáás. — 10.00: Zencdélelőtt. — 11.45: Tánczenei koktél. CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Deli krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.55: Könyvszemle, usáth Géza: Egy emieoeteg no naplója. — lü.i 6: Zenemuzeum. -- 14.30: TersanszKy Jó2:si Jenő válogatott müvei. — lö.oo: Hírek. — 15.10. Eileen Farell opeiaáxiákat énekéi. — 15.23: Csiribiri. Ezercgy történet kicsiknek. — 1G.O0: Útközben. — 16.05: Az Állami Népi Együttes műsorából. — li.üu: Hűek. Útközben. — 17.07: A Stuttgarti Kamarazenekar két Pergolesi-conceríot játszik. — 17.31: Mező László gorcionkázik. — 18.15: Hol volt, hol nem volt .... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Verői: Rigoietio. Opera. — 21.30: Háttérbeszélgetés. Lipovecz Iván külpolitikai műsora. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Négy vélemény Ázsiáról — hat nézőpontból. — 22.30: Bécsi klasszikus muzsika. — 24.00: Hírek. — 0.10: Hajdú Sándor táncdalaiból. Petőfi rádió: 12.30: Hírek. — 12.53: Mezők. falvak éneke. — 12.55: Kapcsolás a miskolci stúdióba. — 13.25: Gyermekek könyvespolca. — 13.30: Régi táncmuzsika. — 14.00: Kettőtől lel ötig... — 16.30: Hírek. — 16.33: útközben. — 16.35: idősebbek hullámhosszán. — 17.30: Belépés nemcsak tornacipőben! — 18.30: Hírek. — 18.33: Hétvégi panoráma. Ajánlóműsor, sok muzsikával. — 19.55: Slágerlista. — 20.30: Hírek. — 20.33: Mit játsszunk? Országos klubest. — 22.00: Tánczene. — 22.30: Nóták. — 23.00: Hírek. — 23.15: Milju- tyin operettjeiből. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — Női dolgok, női gondok. Pedagógusnök falun. Riporter: Pongrácz Judit. — Rádió- és televízió-bejelentések nyomában ... — Spika Jones zenei karikatúrái. — 18.00—18.30: Észak-magyarországi krónika. (Ülésezett a Hazafias Népfront. — Miskolc megyei város Tanácsa tárgyalta ... — Heves megye városi tanácsainak vb-ülé- seiről.) — Zsolnai Hédi énekei. — Hírek, lapelőzetes. Televízió, l. műsor: 16.20: Hírek. — 16.25: .,Kör, kör, ki játszik?” Óvodások műsora. — 16.55: Tévébörze. — 17.05: Forradalmak nemzedéke. Találkozás Duczynska Ilonával. — 17.33: Telesport. — 18.20: Bepiutaíjuk a KGST-t. Gazdasági dokumentumfilm. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Tévétorna. — 19.30: Tv- híradó. — 20.00: Kisíilmek a nagyvilágból. At állatvilág kisár idei. — 21.20: ......... de. aki meggyógyult, anól n;m készül örömjelentés . . Dol< amentum- film. — 21.55: Házigazda: dr. Del Medico Imre. — 22.30: Tv-hir- ado. 3. Televízió, 2. műsor: 18.55: Francia nyelvtanfolyam. —19.10: Angol nyelvtanfolyam. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Beszélgetés Lord Káldor Miklóssal. — 20.55: Tv-hiradó, 2. — 21.15: Forgószín. Y/3. rész. — 21.55: A konflis. Lengyel film. Szlovák televízió: 14.40: iskolatévé. — 15.40: Dokumentumfilm. — 16.15: Portréfilm. — 16.30: Hírek. — 16.45: Bolgár dokumentumfilm. — 17.00: Pionírok magazinja. — 18.00: Magazin. — 18.40: Esti mese. — 19.00: Tv-híradó. — 19.30: Szórakoztató zenés műsor. — 20.10: Júlia az erkély alatt. Tévéjáték. — 21.30: Tv-híradó. — 22.00: Portréfilm. Miskolci Nemzeti Színház (7)i Máz. ^ Kiállítások: Miskolci Galéria (lő—18): Balla Demeter fotóművész kiállítása. — Miskolci Képtar (10—18): A XX. század magyar fesíészete. — Kondor Béla- emlékkiállítás. — A vizuális nevelés műhelyei. — Mini Galéria Otthon-e a napközi? Űjságíráskodásom előtt tizenkét esztendeig voltam napközis nevelő. Akkor az 1960—61. tanévben még csak 113 ezer gyerek — az általános iskolásoknak a 8,1 százaléka — töltötte délutánjait is az iskolában, ma viszont 380 ezer általános iskolai tanuló, az összlétszám 34.4 százaléka tartóz- j kodik az ország napközi otthonaiban. Még jobban visszala- t pozva a naptárba: Az 1932—33. tanévben például mindösz- f sze 19 ezer napközis gyermekről tudósít a statisztika, ök még csak 1,6 százalékát tették ki a tanulóknak. E számok tükrében bátran állíthatjuk, hogy közoktatásunkban a napközi otthon fejlődött az utóbbi évtizedekben a legdinamikusabban. Annyira dinamikusan, hogy a mennyiségi igényeket tanévenként 90—95 százalékban ki tudjuk elégíteni. Oldjuk föl a számokat. Csaknem négyszázezer kisiskolás kénytelen a tanításon túli másik félnapját is az iskolában, a napközi otthonban tölteni, ahelyett, hogy a szüleivel lehetne, vagy a testvéreivel játszhatna az igazi otthonában. De hát a napközi itt „otthon'’ — második otthon. Csakhogy, ha benézünk egy „napközi otthonba ’, bizony gyakran elszomorodunk. Azt látjuk, hogy a kisgyermek a második félnapját, is tanteremben kénytelen eltölteni, egyszerűen azért, mert a mennyiségi „fejlődéssel” anyagi erőink nem tudtak lépést tartani, ezért nincs kellő számú speciális napközis termünk. Még nagyobb baj. hogy a napközinek kinevezett tanteremben a kívánatos húsz—huszonöt helyett sok helyen harminc—negyven gyermek szorong, és ritka ajándéknak számít, ha az iskolának nagy udvara meg sportudvara is van, ahol a tanulók kifutkoshatják magukat a jó levegőn. A legnagyobb baj talán az, hogy noha — ismétlem — mintegy négyszázezer kisgyermek él napközi otthonainkban; mind a szülői, mind a pedagógusi köztudat még ma is amolyan másod- vagy sokadrangú intézménynek tartja a napközit. Ezért azután az ide beosztott nevelők jó része igyekszik rangosabbnak tartott oktatói munkát kapni, semmint hogy a lebecsült neveléssel foglalkozzon. A szülő pedig i'ily- tyet hány a napközis nevelő kéréseire, figyelmeztetéseire, mert hiszen a napközis nevelő nem osztályoz. Van-e kiút ebből az ördögi körből? Van. Egyre több iskolában jönnek rá. hogy — mint a rendtartás kimondja — „a napközi otthon az általános iskola szerves része”, nem pedig tehertétel, ami jobb volna, ha nem volna. Ezekben az iskolákban igyekeznek otthonosan berendezni a külön termeket, és a nevelőt is nehéz munkájához illően megbecsülik. Sőt: a szülök is tudják, hogy a napközi otthon nem amolyan hatodrangú „pedagógiai ruhatár”, ahová csak úgy „beteszem”, s ahonnét csak úgy kiveszem a gyermekemet; hanem fontos nevelési intézmény. Az ilyen iskolákban a szülők is segítenek, amiben csak tudnak. A gyermeknek nemcsak a tetszetős berendezés, mozgástér. játéklehetőség jelenti az otthonosságot, hanem az is — vagy talán elsösorbon az —. ha látja: az ő szülője is részt vett az ő második kis „otthonának” a szépítésében, munkájában, hogy neki. a gyermeknek jobb legyen ... A fentiekkel talán azt is sikerült bebizonyítanom, hogy a napközi otthon megbecsülése, gondos fejlesztése, otthonossá tétele nem pusztán pénzügyi probléma. És ne feledjük, hogy egy-másl’él évtizeden belül — az előrejelzések Szerint — több mint félmillió kisiskolás lesz napközi otthonainkban! GYŐRI GYÖRGY
