Déli Hírlap, 1979. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-25 / 21. szám

Csúcsfogyasztás az esti órákban Ki győzi ezt? 2. takarékoskodjunk a villamos energiával! Csúszilc a rönkfa, készül az állványzat... Három plusz^ egy Télen a föld alatt Készül az aluljáró Tegnapi számunkban közöltük annak a beszélgetésnek az első részét, melyet az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat három vezetőjével: Burgony László műszaki igaz­gatóhelyettessel, Vályi Béla üzemviteli főosztályvezetővel és lteichardt Sándor miskolci tUcmigazgatóval folytattunk, a vil- lamosenergia-cllátás gondjairól. Ma arról lesz szó, hogyan takarékoskodhatnak az ipari üzemek, a települések és a ma­gánfogyasztók ezzel a rendkívül drága és korántsem kime­ríthetetlen forrásokból buzgó energiával. Egy kilowattóra elektromos energiái az erőművek általá­ban 3000 kalória felhaszná­lásával állítanak elő. Miből nyerik az energiát? Szénből, olajból, gázból. Mindhárom energiahordozóból jelentős importra szorulunk, és ennek az importnak az óra évről évre növekszik. A villamos energia tehát — ahogy a szakemberek mondják — másodlagos energia, előállítá­sának költsége szorosan ösz- szefügg az előállításához szükséges energiahordozók árának alakulásával. Aki te­hát a villamossággal takaré­koskodik. az egyre drágább és nehezebben beszerezhető olajjal gázzal, szénnel is spórol. Meredek a grafikon Az ÉMÁSZ említett veze­tői egy gyorsan felskicceit grafikon segítségével értették meg velem, hogy nem ele­gendő a fogyasztás kilowatt­órákkal mért mennyiségének a csökkentése — ésszerű ta­karékossággal. Még fontosabb az esti csúcsidőszakokban a hálózatra nehezedő terhelés mérséklése. Minél több ipari üzem dolgozna folyamatosan három műszakban. annál egyenletesebben oszlana meg az energiaigény, s nem kel­lene a csúcsokra méretezni az erőművek, s az egész há­lózat teljesítményét. Hozzá­vetőleges számítások szerint, az esti csúcs és az éjszaki fogyasztás közötti különbség megfelel a Gagarin erőmű teljesítményének! És a lakosság? Sokan úgy vélik, hogy a lakosság fogyasztása szinte elhanyagolható az ipari üze­meké, intézményeké mellett. Ez azonban nagy tévedés. Igaz. hogy a lakosság 8—10%- kai részesül a villamosenergia­felhasználásból, ám ez az arány évről évre növekszik. A teljes fogyasztás évi 7—3 százalékos emelkedésével szemben a lakosságé 12—14 százalékra nő. ..Na jó. jó. megértem én, ogy az esti órákban kellene leginkább takarékoskodnom, de mit tegyek, ily énkor kell villanyt gyújtani, ilyenkor kapcsoljuk be a rádiót, tele­víziót és a dolgozó háziasz- szony is ilyenkor kényszerül működtetni a mosógépet, a villamos vasalót, a porszívót és más, elektromos meghajtá­sú háztartási eszközt, hiszen napközben munkahelyén van, éjszaka pedig pihennie kell.’’ Az első hallásra támadhatat­lannak tűnik ez az érvelés. Valójában azonban ésszerűb­bé lehet tenni a háztartások­ban is az energiafelhaszná­lást. Néhány példa: ha szom­bat este mos a háziasszony, akkor a porszívózást és a va­salást másik napra, esetleg vasárnap délelőttre halaszt­hatja Az sem szükségszerű, hogy akkor süljön valami az elektromos sütőben amikor Mi újság a kerítés mögött? — Készen lesz? — Kész... ! Aki most néz szét először a terepen, hitetlenkedve in­gatja fejét. — Ez...? Aki kezdettől fogva fi­gyeli a munkát, az azt mondja: — Ez . .. ! Mit látunk a lyukon? A palánk felett? És egyáltalán, hol tartanak ma, a Búza téri aluljáró építői? Ónos eső szitál, a hó még tartja magát, fehér lepel alatt nyugszanak az ősszel, tél előtt feltört útmaradvá- nyok. A Búza tér hatalmas forgatagának zajába élesen hasít bele a légkompresszor hangja, mellette csak gyety meki sikításnak hat a mo­toros fűrész, amint belevájja fogait a rönkfába. A kivitelező, a KÉV-Metró építésvezetője. Csorba Bar­nabás: — A tél alaposan próbára tett bennünket is — mondja. — Igaz, már a munkánkat úgy igyekeztünk szervezni, hogy a hideg hónapokra minden a föld alá kerüljön. Na, persze a dolog a föld fe­lett sem állhat meg. A be­tonmunkákat hátráltatja az idő. de a régi útburkolattól már teljes egészében még­szabadítottuk a felszínt. A vasszerkezeti szerelések sem álltak le, az aluljáró tetejé­nek a betonozásához előké­szítettük a vashálót. . . Könyörtelenül síkos a fa­gyott talaj a kerítésen belül. 4c A Magyar Édesipar Győ­ri Keksz- és Ostyagyára idén több száz millió forint ér­tékű terméket állít elő. A vállalatnál készül hazánkban a legtöbb, úgynevezett lisz­tes áru. amelyből az idén tizenkétezer-hétszáz tonnát adnak a kereskedelemnek. Képünkön: korszerű gépso­ron csomagolják az árut (Matusz Károly felvétele) Csúszik. A hideg tulajdon­képpen már nem is hideg, de a kokszkályha szorgalma­san osztogatja a meleget.-A forró tea is elviselhe.őbtíé teszi a^szabadban a munkát. Az aluljáró négy lejárata közül három már a befeje­zéshez közeledik. Két lép­csősor vezet le a mélybe a Boris borozó előtt, egy a MÉH Vállalat boltja előtt. Az utolsó lépcsőfokok el­vesznek a sötétben, az áll­ványok alatt. Nemcsak gyerekeknek Ki lehet Makk Marci barátja? Gyerekek! Akaitok Makk Marci barátai lenni? Ugye nem kell öt bemutatni? Tud­juk, hogy mindenki olyan akar lenni: egészséges, mint a makk. Ilyenné lenni nem is olyan nehéz: rendszeres­ség, akaraterő és jókedv kell hozzá. Akinek mindehhez kedve van. Makk Marci cimborája lehet. Az 0rszágos Egészség- nevelési Intézet, a Magyar Úttörők Szövetségének támo­gatásával. pályázatot hirde­tett, amelyben minden kisdo­bos- és úttörőőrs részt ve­het. Még nem késieket el. hi­szen január 31-ig kell levél­ben értesíteni Makk Marcit, hogy a barátai akartok lenni az Országos Egészségnevelési Intézet címén: 1062 Budapest, Népköztársaság útja 62. Hogy miről szóljon a le­vél? Hát arról, hogy miért is akartok a barátai lenni. S tudjátok, hogy kit érdeme­sít a barátságra? Azokat a gyerekeket. akik mindig tiszták és jól ápoltak. Akik ismerik a körömkelét. Tisz­tán tartják a cipőjüket, s rendben a ruhájukat, ápolt a frizurájuk, nemcsak elcipelik az iskolába a tisztasági cso­magot. hanem használják is. Szeretik a gyümölcsöt, a fő­zeléket, a tejet, s nem édes­séggel tömik tele a hasukat. Akik nem lazsálnak a test- nevelési órán. sőt ha módjuk van rá. szívesen rúgják a fo­cit. szánkóznak, síznek, kor­csolyáznak. — A negyedik lejárat, amely a Rozmaring virágbolt előtt lesz — folytatja az épí­tést zető —. csak később ké­szül el. Ugyanis ahhoz, hogy ott is elkezdhessük a í öld - munkákat, szükséges a for­galom elterelése. Azt pedig most megoldani nem lehet, csak akkor, amikor a gépao- csik már az aluljáró felett járnak majd. — Mikor? — ígértük, augusztus lő­re. Akkorra elkészülünk ... I. S. A levélben írjátok meg, hogy mi az a három közös! tett, amelyet, azért vállaltok, hogy elnyerjétek Marci ba­rátságát! Ezután Marci levél­ben válaszol az Örsnek, el­fogadja-e az ajánlatokat, s kitűzi az elvégzendő felada­tokat, amelyeket április 30- ig kell teljesíteni,'' s majd er­ről újabb dokumentumokkal kiegészített levélben beszá­molni. Makk Marci e beszámoló alapján dönt arról, hogy el- logadja-e az őrs barátságát. Ha igen. ennek .ifiéül aján­dékot küld: könyvet, diafii-' met, játékot, és Makk Marci figuráját, azaz saját képmá­sát. Ha a pályázattal kap­csolatban kérdésetek van, ke­ressétek fel a Baicsy-Zs. út 13. alatt a megyei egészség- nevelési csoportot. Ne gondoljátok, hogy csak nektek, gyerekeknek' hirdet­tek ilyen pályázatot. Taná­raitok részt vehettek egy ha­sonlóban. amelynek az volt a témája, miként használják oktató-nevelő munkájuk so­rán e bájos kis figurát, az egészség jelképét. A legjobb pályaművek ké­szítőinek tegnap adták át a díjakat az Országos Egész­ségnevelési Intézetben. S örömmel adunk hírt arról, hogy a tizenkét dolgozat kö­zül három borsodi pálya­munkát jutalmaztak. Az első díjat dr. Kozaróczy Gyuláné és Kiss La 'osné. a Tiszakeszi Általános Iskola szerzőpáro­sa nyerte el. akik arról ad­tak számot, hogy a tanórákon és azon kívül milyen hatá­sosan vetik be Makk Marci figuráját a gyermekek egész­ségügyi szokásainak, készsé­geinek kialakításában. A má­sodik díjat Ondrejovics Fe- rencné, a miskolci 40. számú Általános Iskola pedagógusa nyerte el. s könyvjutalomban részesítették Lendeczky Ka­talint, a mislcolci 35. számú Általános Iskola pedagógu­sát. O. E. dolgozik az egyébként is so­Örömmel tájékoztattak ben­nünket a Sárospataki városi Tanácson arról, hogy a jö­vőben mind jobban és job­ban eleget tud majd tenni ez a történelmi és művelő­déstörténeti hagyományok­ban. műemlékekben gazdag város a turizmus, vendéglá­tás kívánalmainak. Megszűnik az a kellemet­len állapot, hogy bár a mú­zeumok. az állandó és idő­szakos kiállítások, továbbá a Zempléni-hegység gyönyörű kirándulóhelyei, a hosszabb- rövidebb túrák több napos program lebonyolítására is lehetőséget kínálnak az ide érkezőknek, azonban a ven­déglátóipar ma még nem tudja öklét megfelelő szállás­hellyel as étteremmel fogad­ni. Pedig Sárospatak az orszá­gos és a megyei településhá­lózat-fejlesztési tervben a •zempléni táj idegenforgalmi és üdülőközponti szerepét kapta, ami érthető, hiszen egyike az ország 13 piűemlé- ki városának, amely emel­lett nagyszerű termálfürdő­vel is rendelkezik. Ez a ma­gyarázata. hogy az ország különböző részeiből: a Du­nántúlról, az Alföldről csak­úgy. mint a közeli Szabolcs. Hajdú. Heves. Nógrád me­gyéből és Borsod városaiból, kát fogyasztó automata mo­sógép. Hányszor égetjük a villanyt abban a szobában is, ahol éppen nem tartózko­dunk?! És ha már az 'elektromos háztartási eszközökről szót ejtettünk ... Igaz, hogy meg­könnyítik életünket, hozzá­tartoznak mindennapjaink­hoz. Az is jó. hogy egvre tö­kéletesebbek. egyre többet segítenek a do’gozó háziasz- szonvoknak. De egy-egy új ■ típus előállításakor azzal is számolnia kellene az iparnak, hogy arányban van-e a tel­jesítmény növekedése az energiafelhasználás emelke­désével. És a kereskedelmi reklámok is tisztességesebbek lennének, ha az új háztartá­si gép előnyeinek ecsetelése mellett, arról is szólnának, mibe kerül az eszköz üze­meltetése a gazdájának és közvetett módon az állam­nak. f ényárban úszó kirakatok Befejezésül a közvilágítás­ról. Szeretjük, ha fényárban úsznak az utcák, csillognak- villógnak a kirakatok és ref­lektorok fényében úsznak egyes közintézmények. Ám, ha tudjuk, hogy például Mis­kolc közvilágítására, évente 20 millió forintot költ a ta­nács. a berendezések kar­bantartása további tetemes milliókat, az új erőművek felépítése pedig milliárdokat emészt, akkor fontolóra kell vennünk, hogy például a ké­ső éjszakai órákban égnie kell-e minden városrészben minden lámpának és hány óráig érdemes fényárban úsztatni a kirakatokat. A „sok kicsi sokra megy” szólás-mondás érvényes le­het a villamos energiával való takarékosságban, és hogy ér­vényesüljön is, az mindany- nyiunk jóU felfogott érdeke. (békés) községeiből évente több mint háromszázezren látogatnak el vonaton, autóbuszon, gépko­csin Sárospatakra, hogy meg­tekintsék a kőcsipkés Rá- kóczi-vár és az alapításának 450. évfordulójához közeledő, széles homlokzatú ..öregkollé­gium” nevezetességeit. Minden bizonnyal nagyban hozzájárul a korszerű ven­dégfogadás gondjainak eny­hítéséhez annak a szép terv­nek a megvalósulása, amely­ről a városi tanácson érte­sültünk. Sárospatak ugyanis a napokban elnyerte az Or­szágos Idegenforgalmi Ta­nács pályázatát, ami azt je­lenti: anyagilag lehetővé vá­lik egy 120 személyes motel építése étteremmei és 300 adagos konyhával, továbbá a termálfürdő közelében egy 300 férőhelyes, közművesített kemping építése. A helybeli áfész pedig már meg is kezd­te egyik éttermének korsze­rűsítését és az eddigi 300 he­lyett egy 600 adagos kony­hával való bővítését. Ugyancsak az idegenfor­galmi célokat szolgálja majd a várnegyed alatti kazamata­rendszernek az Országos Mű­emléki Felügyelőség irányí­tásával történő helyreállítá­sa. s a benne kialakítandó hangulatos borkóstoló és bisztró. H. J. Jöhet a vendég Évente három százezrein látogatnak Sárospatakra

Next

/
Thumbnails
Contents