Déli Hírlap, 1978. december (10. évfolyam, 283-306. szám)

1978-12-18 / 297. szám

t A pályaválasztási hónap után Közel a szakmákhoz Beszélgetés őri Istvánnéval Néhány nappal ezelőtt véget ért a november 8-án kezdő­dött pályaválasztási hónap, melynek jelentősebb eseményeit igyekeztünk figyelemmel kísérni. Tapasztalataink szerint a gazdag program rendkívül sok érdeklődőt vonzott, a pálya- választási hónap valódi hasznát azonban csak a későbbiek folyamán érzékelhetjük. A tanácsadó vezetője és munkatár­sai mindenesetre már most összegzik a legfontosabb tanul­ságokat. Keréklakatos puska elsütőszerkezete a XVII. századból Hajdani mesterségek Leonardo és a miskolci puska Ezekről beszélgettünk Őri Istvánné doktorral, a megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet igazgatójával. — Bevezetőül talán halljunk néhány adatot. A pályaválasz­tók milyen körét érintették a különböző bemutatók, tanács­kozások, fórumok, kiállítások, előadások és vetélkedők? — Általában tízezernyi ál­talános iskolás pályaválasztót tartunk számon Borsod-Aba- új-Zemplén megyében. Vagy így, vagy úgy, szinte minden­kit sikerült elérnünk a hónap folyamán. Előrebocsátom, hogy ez nem csupán intéze­tünk érdeme: a művelődési osztályok, pedagógusok, KISZ-bizottságok és az üze­mek is nagyon sokat segítet­tek. Ami az adatokat illeti, a háromfordulós vetélkedőn például 4484 gyerek vett részt; a döntőben, mely üzemi kör­nyezetben zajlott le, tíz csa­pat mérkőzött egymással. Úgynevezett nyílt napokat ti­zenöt középiskola rendezett, amelyeken nemcsak az ér­deklődő nyolcadik osztályo­sok, hanem a szülők közül is igen sokan részt vettek. Szá­mos helyen tartottunk egy- egy szakmát megismertető — rendszerint filmvetítéssel egybekötött — előadást. Egy- egy ilyen alkalommal száz, százötven érdeklődőt számlál­tunk meg. Több mint ötszáz gimnáziumi tanulót (negye­dik osztályosokat) vittünk el a Debreceni Agrártudományi Egyetemre, a Nyíregyházi Ta­nárképző Főiskolára, a Sá­rospataki Tanítóképzőbe, és nem utolsósorban a miskolci Nehézipari Műszaki Egye­temre. A szülők fórumán nem kevesebb, mint ezeröt­száz apával, illetve anyával tudtunk szót váltani a pá­lyaválasztási kérdésekről. — Az elmondottakból az is kiderül, hogy sikerült megta­lálni azokat a formákat, me­lyek keretében a leghatásosab­ban orientálhatok a pályavá­lasztók. — Igen, és ebben rendkí­vül nagy szerepe van a kü­lönböző iskoláknak, amelyek nyílt napokon látták vendé­gül a gyermekeket és a szü­lőket. Az oktatás) intézmé­nyek (említhetném a lenin- városi, az encsi, a mezőkö­vesdi iskolákat) jól felké­szültek a pályaválasztók fo­gadására. Igyekeztek nem­csak sokrétű információt, hanem élményt is nyújtani a gyerekeknek. A nyolcadiko­sok megismerhették egy-egy iskola életét teljes komp­lexitásában, a gyakorlati foglalkozásoktól, szakmai bemutatóktól kezdve a klub­foglalkozásokig, sportren­dezvényekig, diákszociális juttatásokig. Bizonyos va­gyok abban, hogy sok gye­rekben és szülőben éppen a látottak, tapasztaltak érlel­ték meg az elhatározást. Ugyancsak sikeresek voltak azok az összejövetelek, me­lyeken egy-egy szakmával ismertettük meg a pályavá­lasztókat. Talán mondanom sem kell, hogy főként a ko­hászatra, a vegyiparra, az építőiparra. a mezőgazda- sági szakmákra és a szolgál­tatóipari szakmákra hívtuk fel elsősorban a figyelmet. Számunkra is nagyon hasz­nos tanulsággal szolgáltak a már említett vetélkedők. Ki­derült, hogy a gyerekek jól felkészültek; máris sok min­dent tudnak a különböző szakmákról, és ismereteiket az üzemi környezetben most tovább gyarapíthatják. Álta­lában fontos szerep jutott a pályaválasztási hónap folya­mán az üzemeknek, amelyek örömmel fogadták és kalau­zolták a gyerekeket. — Most már csak az lenne a fontos, hogy a. fiatalok később is ugyanolyan jól érezzék ma­gukat — a szakmát tanulva, s majdan szakmunkásként is —, mint most, a vendéglátás nap­jaiban. — A beilleszkedés tényleg _ rendkívül fontos, erről kü­lön is beszélgettünk, vitat­koztunk a szakszervezetek és a KISZ képviselőivel, akika legtöbbet tehetnek a jó munkahelyi légkör érdeké­ben. Szolgálhatok ezzel kap­csolatban egy adattal is. Megvizsgáltuk ugyanis, hogy a fiatal szakmunkások közül kik ragaszkodnak leginkább munkahelyükhöz. A vizsgált üzem 260 ifjúmunkásának 55 százaléka nem gondol mun­kahely-változtatásra, jól ér­zi magát a gyárban, sok szállal kötődik oda. Kiderült, hogy ezek a fiatalok vala­mennyien itt szerezték meg a szakmát, itt nőttek fel­nőtté. Nagyon fontos tehát, hogy az üzembe lépés első pillanatától fogva érezzék a gyerekek a velük való törő­dést. a figyelmet, a gondos­kodást. — A pályaválasztóknak al­kalmuk volt Írásban és rajz­ban is megszólalniuk: számot adni egy-egy szakma iránti fo­gékonyságukról. — Különösen a pályavá­lasztási rajzpályázatot tart­hatjuk sikeresnek. Nem ke­vesebb, mint 815 pályamű ér­kezett 59 iskolából. A zsűri 150 rajzot talált méltónak a kiállításra, s 19-et díjazott. Ami a dolgozatokat illeti, úgy látszik, a gyerekek kö­zül viszonylag kevesen néz­ték a televízió Melyiket az ' ötezerből? című sorozatát, il­letve az utóbbi időszakban bemutatott szakmák nem kel­tették fel az érdeklődésüket, vagy csak nem vállalkoztak dolgozatírásra. Ténj', hogy mindössze 28 pályázatot kap­tunk. Meg kell keresnünk az okokat, hogy miért ilyen ke­veset. De ezenkívül még na­gyon sok adat, információ meg tapasztalat vár részle­tesebb elemzésre. Mindazt, amit elmondtam, csak afféle gyorsmérlegnek tekintsék. A pályaválasztási hónap befe­jeztével különben is csak egy akció ért véget, szívós és kö­rültekintő aprómunkával te­vékenykedünk nap mint nap, hogy — figyelembe véve az adottságokat és a kívánalma­kat — ki-ki megtalálja a ne­ki legjobban megfelelő fog­lalkozást. A hónap befejezté­vel jelent meg az 1979. évi Pályaválasztási tájékoztató, melyet reméljük, minden ér­dekelt haszonnal forgathat. Händel Messiás — oratóri­uma hangzik el ma este fél 8-tól a Miskolci Nemzeti Színházban. A Miskolci Szim­fonikus Zenekart és a Mis­kolci Bartók-kórust Reményi Néhány évvel ezelőtt egy külföldi szakember a 16. szá­zad elején virágzó miskolci fegyvergyártás felöl érdeklő­dött. Ahhoz a hipotéziséhez gyűjtött igazoló adatokat, amely szerint Leonardo da Vincit, az egyetemes ember reneszánsz eszméjének meg­testesítőjét feltehetően Mis­kolcon készített fegyverek inspirálhatták tervezésre. Ezt a feltevést tények még nem támasztják alá, de az min­denképpen bizonyos, hogy a 16, .század elején a tűzfegy­vert forradalmasító technikai újítás miskolci közvetítéssel terjedt Németországból Itáliá­ba. A célra irányíthatta Általában ismeretes, hogy a puska készítése és, használa­ta hosszú múltra tekint visz- sza. Már 1364-ben Perugiá- ban és 1381-ben Nürnberg városában készítettek kézi lövőfegyvereket. Ezeket a fegyvereket izzó kanóccal hozták működésbe. Igen hát­rányos volt azonban, hogy kezelőjének a cél helyett ■ a fegyver g'vújtószerkezetét kel­lett figyelemmel kísérni. A 16. század elején éppen az volt a korszakalkotó lépés, hogy a harcos figyelmét a puska töltésének begyújtása helyett a célra irányíthatta. A puskára ugyanis egy forgó i acélkerék került, amely pi- ritdarabból csiholt szikra se­gítségével gyújtotta be a lő­port. Az első ilyen fegyvert, amelyet keréklakatos puská­nak hívtak, Hyppolit érsek, Mátyás király sógornőjének fia hozta Németországból Ma­gyarországra. Ihppolit küldönce Hyppolit Egerben és az itá­liai Ferrarában felváltva tar­tott udvart. A modenai Hyp­polit Codexekben, vagyis a ferrarai és az egri püspök­ség gazdasági számadásköny­János vezényli. Közreműköd­nek: Pászthy Júlia, Németh Zsuzsa, Horváth József és Kováts Kolos, az Operaház OMaL- bCM cnicnCovU veiben található adatok egy­értelműen utalnak arra, hogy az első, hazánkba hozott ke­réklakatos puskát a miskolci puskaművesek is megtekin­tették és gyártani kezdték. 1501-ben ugyanis Hyppolit már küldöncöt menesztett Miskolcra, hogy puskát vá­sároljon. Költségeire 12 dé­nárt fizetett. Az adatok ki­emelik azt is, hogy a puská­hoz való golyóöntőforma ké­szítésére 20 dénárt fizettek. Feltehetően ilyen, Miskolcról származó keréklakatos puska került el Egerből Ferrarába, amely Leonardo da Vinci fi­gyelmét is felkeltette, s en­nek hatására készítette el tervét, a nehezen használható kanócos gyújtószerkezetű fegyver átalakítására. A miskolci puskaművesség történetében a 16. század ele­jét tartjuk a harcászatot for­radalmasító újítás elterjesz­tése miatt fontos időszaknak. Ekkor nagy számú lőfegyvert exportáltak Miskolcról Fer­rarába. Ez azért is meglepő, mert az itáliai fegyverkészí­tés is messze földön híres volt. Országos híre volt Feltehetően a miskolci és Miskolc környéki vashárho- rok termékei azok a leletek is, amelyeket Budapesttől Az Állami Bábszínház mű­vészei holnap délelőtt 9 órá­tól a Molnár Béla Ifjúsági és délre, az ún. Kopasz-zátony­nál 1873-ban a Dunából ki­emeltek. E leletek alapján a nemzetközi szakirodalom Ma­gyarországot legkorábbi ke­réklakatos szerkezetek lelő­helyeként tartja számon. A miskolci fegyvergyártás a 16. századot követően is ki­emelkedő jelentőségű volt, a miskolci fegyver országszerte nagy keresletnek örvendett. A fegyvergyártók a 19. század elején a kardcsiszárokkal és a fegyverkovácsokkal együtt a lakatoscéh kereteiben mű­ködtek. Külföldi kapcsolataik még ekkor is számottevőek voltak. Nem egy miskolci puskaműves küldte fiát kül­földre a mesterség fogásait tökéletesíteni. A miskolci puskaművesség 16. századi termékeit ma már csak mint régészeti leleteket ismerjük, viszont a 19. szá­zadi fellendülés idejéből szép számmal maradtak ránk ..Miskolcz” feliratú darabok, amelyekből néhányat a Her­man Ottó Múzeum őriz. DOBROSSY ISTVÁN— VERES LÁSZLÓ Űttörőházban szerepelnek. A Foltos és Fülenagy című me­sejátékot adják elő. műsor HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Válaszolunk hallgatóink­nak. — 12.50: Zenei érdekessé­gek az elmúlt hét műsorából. — 14.39: A feleségem egy angyal. Novella. — 14.54: Édes anyanyel­vűnk. — 15.00: Hírek. — 15.10: Szerb népdalok. — 15.28: Vissza­pillantó. — 16.00: Útközben. — 16.05: Kórusok. — 16.12: Haydn: D-dúr vonósnégyes. — 16.30: Szo­cialista brigádok akadémiája. — 17.00: Hírek. — 17.10: Csárdáski­rálynő. Részletek. — 17.20: Könyvpremier. — 18.00: Kosár­labda-bajnokság. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Spirituálék.— 19.35: A szó megmarad... — 20.48: Népdalest. — 21.35: Áriák. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthí­rek. — 22.30: Boccaccio: Deka- meron. — 23.23: Szimfonikus ze­ne. — 24.00: Hírek. — 0.10: Tánc­dalok. Petőfi rádió: 12.00: Népdalok. — 12.30: Hírek. — 12.33: Kis ma­gyar néprajz. — 12.38: Tánczene. — 13.25: Riport. — 14.00: Kettő­től ötig. — 17.00: Atkozott félté­kenység. — 17.30: ötödik sebes­ség. — 18.30: Hírek. - 18.33: Ze­neközeiben. — 19.35: Az Apostol és a P. Mobil együttes hangver­senye. — 20.30: Hírek. — 20.33: Kosárlabda-bajnokság közvetíté­se. — 20.50: Társalgó. — 22.47: Könnyűzene. — 23.15: Nóták. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás — Emberek, utak, jár­müvek . . (Hogyan közleked­jünk a havas, jeges úton? Gép­kocsik téli pihenőben, a Közúti Igazgatóság hójelző szolgálatánál. Riporter: Imreh József.) — Nap­jaink kérdései. Wirth Lajos jegy­zete. — Sport. — Slágerkoktéi. — 13.00—18.30: Észak-magyaror­szági Krónika. (Brigádvezetők tanácskozása az ÉPFU-nál.) — Könnyűzenei hangszerszólók. (Raymond Boisserie harmoniká- zik.) — Hírösszefoglaló, lapszemle. Miskolci Nemzeti Színház (f8): A Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenye. FILMSZÍNHÁZAK: BÉKE Pokoli torony I—II. Szí. amerikai film 14 éven felülieknek! Dupla és másfél helyárí Kezdés: 14, 7 órakor KOSSUTH Olyan, mint otthon Szí. magyar film 14 éven felülieknek! Kezdés: i3 órakor Bobby Deerfield Szí. amerikai film 16 éven felülieknek! Kezdés: hn5, 7 órakor KOSSUTH, ÉJSZAKAI VETÍTÉS Hajtóvadászat Szí. francia—olasz film 18 éven felülieknek! Kezdés: 9 órakor HEVESY IVAN FILMKLUB • Szindbád Szí. magyar film 18 éven felülieknek! Kezdés: í5, f7 órakor TÁNCSICS Ahová lépek, ott fű nem terem Mb., szí. francia film 14 éven felülieknek! Másfél helyár! Kezdés: f4. f6 órakor TÁNCSICS FILMKLUB Szindbád Szí. magyar film 18 éven felülieknek! Kezdés: f8 órakor SZIKRA A csavargólány Szí. argentin film Kezdés: 3, 5, 7 órakor FÁKLYA A bűn története I—II. Mb., szí. lengyel film 16 éven felülieknek! Dupla és felemelt helyár! Kezdés: f5 órakor FÁKLYA FILMKLUB Szemben önmagunkkal Szí. svéd—amerikai film 16 éven felülieknek! Kezdés: f8 órakor PETŐFI ABBA Szí. svéd—ausztrál film Másfél helyár! Kezdés: f5. f7 órakor TAPOLCA, ADY Dóra jelenti Szí. magyar film Kezdés: 7 órakor ADY MŰVELŐDÉSI HÁZ, KLUBMOZI Ki látott engem? Szí. magyar film Kezdés: 4. 6 órakor Gö ROMBOL Y, KRÚDY Ház a sziklák alatt Magyar film Kezdés: 6 órakor PERECES Merénylet Szarajevóban Jugoszláv—csehszlovák film Kezdés: 6 órakor HÁMOR Szentimentális regény Mb. szovjet film 14 éven felülieknek! Kezdés: 6 órakor KEDD Kossuth rádió: 3.00: Hírek. — 8.27: Atkozott féltékenység. — 8.57: Tánczene. — 9.44: Zenés ké­peskönyv. — 10.00: Hírek. — 10.05: MR 10—14. —. 10.35: Nép­dalok. - ti.22: Áriák. - 11.42: A boldog ember. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.03: Ifjúsági dalok. — 8.30: Hí­rek. - 8.33: Társalgó. — ío.üi: Zenedélelött, (gyarmati) + Miskolci pisztoly a XVHl. század elejéről Az Állami Bábszínház vendégjátéka Händel: Messiás — oratórium Hangverseny a színházban

Next

/
Thumbnails
Contents