Déli Hírlap, 1978. december (10. évfolyam, 283-306. szám)

1978-12-05 / 286. szám

\ A Rádiótól kérdezték — a DH válaszai Tűrni a tűrhetetlent? A Magyar Rádió miskolci stúdiója az elmúlt hétfőn Fórum-műsort rendezett a munkahelyi légkörről. az üzemi demokráciáról. A kér­dések egy része megvála- szolat'i’nul maradt. ezek egyak csoportjára dr. Tímár 1 'z !o. a Makóiéi M v -ej Bíróság elnökhelyettese vála­szol. Q A Munkaügyi Bírósáp ha- tálytalanítotia törvénytelen elbo­csátásomat. Amióta visszakerül­tem munkahelyemre, munkatár­saim léinek tőlem. Nem mernek barátkozni velem, mert félnek az ieazgatoi bosszúállástól, amely­nek személy szerint nem egy megnyilvánulását érzem a bér­emelésnél. jutalmazásnál. Alit te­gyek? Tűrjek, avagy szóljak? Ha viszont az utóbbit válasz­tom, rámfogják, hogy izgága va­gyok — panaszolta levelében egy miskolci középüzem dolgozója. — Tűrni a tűrhetetlent nem igen érdemes. Az üzemi de­mokrácia fórumain nyíltan és őszintén tájékoztassa a kollektívát igazgatója szub­jektív magatartásáról. A kol­lektíva nyilvánvalóan önnel együttérző, elítélő ereje meg­változtathatja majd az igaz­gató magatartását is. Ameny- nyiben pedig ez a vezetőhöz nem méltó magatartás mun­kajogi alanyi jogot is sérte­ne — tehát önt — úgy a Munkaügyi Döntőbizottság­hoz, ezt követően pedig a Munkaügyi Bírósághoz is fordulhat jogos panaszával. Hangsúlyozni kívánom azon­ban, hogy a mérlegelési jog­körben történő igazgatói dön­tés nem eredményezhet mun­kaügyi vitát. igg. Munkaügyi fegyelmi eljárá­sokban a dolgozó mindig hátrá­nyosabb helyzetben van, mert az alkalmaztató üzemet vagy vál­lalatot szakképzett jogász képvi­seli, míg az elmarasztalt beosz­tott, munkás tájékozatlan a jog­szabályokban. így az.uián legtöbb esetben kára «a. illetve hátrányára hoznak he árwzatot. Egyenlőtlen felek állnak így egymással szem­ben. s ez semmiképpen nem igaz­ságos! — írta Molnár Géza Mis­kolcról. — Ha így lenne, valóban nem lenne igazságos. Ez az álláspont azonban téves. Al­kotmányunk szerint a tör­vény “lőtt az államoolgárok és a jog: személvek' egyen- lőek A bíróság előtti eliá- rásokra is ez a törvény előt­ti egyenlőség, egyenrangúság vonatkozik. A fegyelmi hatá­rozattal szemben a dolgozó a Munkaügyi Döntőbizottság­hoz. innen pedig a Munka- ügvi Bírósághoz fordulhat. A szakszerű jogi képviselettől pedig senki sincs elzárva. A dolgozó bármely ügyvédi munkaközösségnek felhatal­mazást adhat az eljárásra, ugyanakkor rendelkezésére áll a • szakszervezeti jogse­gélyszolgálat is. Ez utóbbi jogi képviselet a dolgozó ré­szére ingyenes szolgáltatás. Ezért is téves az az állás­pont, hogy nincs egyensúly­ban a munkaadó és a mun­kavállaló eljárásjogi helyzete egy jogvitában. Teljesen azo­nos jogorvoslati lehetőségek­kel élhetnek a jogvitában szemben álló, perben álló partnerek. T. Z. Az egészséges életmód A miskolci kertbarátok ré­szére az Ady Endre Művelő­dési Házban december 7-én, csütörtökön este 6 órai kez­dettel képes bemutatóval és filmvetítéssel egybekötött elő­adást tart Az egészséges élet­mód címmel dr. Vaskun László belgyógyász orvos * Ez az a gép... November 1-től számítógéppel végzik a lottószelvények tárgynyereményeinek sorsolását, az OTP szá­mit óközpontjában. ,E. Várkonyi Péter felvétele) Védekezés a hó ellen A tél már napokkal ezelőtt megmutatta fogát, ma is tart­ja magát a hideg, s túl va­gyunk már az első havazá­son is. Korán jött a hó, bár nem okozott fennakadást. A Miskolci Köztisztasági Vál­lalat és a városi tanács épí­tési és közlekedési osztálya is csak tegnap ismertette Mis­kolc téli úttisztításának in­tézkedési tervét. A terv rész- lelesen vázolja az utak, jár­dák, terek, autóbusz- és vil­lamosmegállók síkosságmen­tesítését. hótól való megtisz­títását és az összegyűjtött hó elszállításának útvonalát, le­rakásának helyét. Hóügyelet november 15-től működik a köztisztasági vállalatnál, s tulajdonképpen akkor sem lenne fennakadás a város közlekedésében, ha hirtelen nagy mennyiségű, 3« centi­méternél is vastagabb hó borítaná az utakat. A mozdony levegője és a (urbólellöllő Talán vasutasok lesznek A villamos-, dízel-, s gőz­mozdonyok ugyanúgy sora­koztak a vágányokon, a munkások, hétfő lévén, fris­sen mosott, s vasalt munka­ruhában szorgoskodtak a több ezer lóerős masinák között. Ami mégis szokatlan volt, ami mégis feltűnt a MÁV Miskolci Igazgatósága Vontatási Főnökségén, az a sok gyerek, a sok tizenéves fiú. Tegnap a Pályaválasztási Tanácsadó Intézet és a Von­tatási Főnökség vetélkedőt rendezett nyolcadik osztá­lyos tanulók számára a moz­donyokról. a vontatásról, s általában a vasútról. A cél? Erről beszél Majo- rossy Rezső főmérnök: — Először rendezünk ilyen vetélkedőt, szeretnénk népszerűsíteni szakmánkat, a járműszerelést, a dízel- és villamos vontatást. Nem tit­kolt célunk, hogy ezekből a fiúkból kerüljön ki a jövő vasutasa. Megmutattuk ne­kik az üzemünket... Fehér ing és piros nyak­kendő — úttörők a V 43-as villamos mozdonv vezető fülkéiében, az M 62-es dízel- mozdony belsejében. A mun­kásoknak pillanatnyi szünet, a gyerekeknek hatalmas él­mény. A KISZ-es vasutasok az „idegenvezetők”, szavaik­ra — talán ez érthető is — nem nagyon figyelnek, le­nyűgözi őket a monstrum. De akadnak olyanok is, akik szorgalmasan jegyzetelnek. —. ..., s most írásbeli fel­adatokat kapnak, munkavé­delmi és pályaválasztási to-' tót töltenek ki. villámkérdé- sekre válaszolnak. Kérdések, amik még a munkásokat is komoly pró­batétel elé állítanák: hon­nan veszi a mozdony a leve­gőt. amit a vonat fékezésé­hez felhasznál?, mi a turbó­feltöltő szerepe az M 62-es mozdonynál? A játékvezető Kása Zoltán mérnök: — Azért írtunk nehezebb kérdéseket is, hogy egy ki­csit szétrázódjon a mezőny. Rengeteget tudnak ezek a srácok, nehéz lesz eldönteni a helyezéseket... A teremben, ahol Mező- zombor, Tiszakeszi. Albert- telep. Szerencs, Mád és Tálv- lya egy-egy, Miskolc és Sá­toraljaújhely két-két csapata versenyez három-három fő­vel. zene szól, kólák az asz­talon. a nyolcadikosok a pa­pírok fölé haiolva szorgal­masan jegyzetelnek, s hal­kan vitatkoznak egymással a csapattársak: — Az éberség! berendezés a V 43-asnál útarányosan jelez! — Nem. időarányosan, azt karikázd be! — Minden gyerek általá­ban mozdonyvezető akar len­ni — folytatja Majorossy Re­zső. — Akik itt vannak, többnyire vasutas vidékek­ről jöttek, vasutas szülők fiai . .. A kettes asztalnál a 42-es számú iskola három tanuló­ja: Kovács Zoltán, Dobsi Jó­zsef és Böhm Attila. — Az a baj — meséli Ko­vács Zoltán —, hogy most rendezik ezt a vetélkedőt, s nem egy évvel korábban. Már majdnem mindannyian eldöntöttük, hogy hová is megyünk tanulni. Én autó­szerelő leszek, bár még nem adtam be a továbbtanulási papiriomat. Lehet, hogy mégis megmásítom...? Két osztálytársa is erősen gondolkodik, bár elég hatá­rozottan kijelentik: géplaka­tosnak készülnek. — De a vasútgépész szakma is közel van hozzá — mondják. A helvezettek táskarádiót, fényképezőgépet, focit, cso­koládét. könyveket nyertek. De. úgv hisszük, nem ez volt a fontos. Mert itt mindenki nyert... (illésy) Az üzletek ünnepi nyitvatartósa A B.-A.-Z. megyei Tanács V. B. és Miskolc megyei város Ta­nácsa V. B. kereskedelmi osztá­lyai — a KPVDSZ megyei bi­zottsága véleményének meghall­gatása után — a megye és megyeszékhely területén ievő üz­letek ezüst-, aranyvasárnapi és karácsony előtti nyitvatartási rendjét az alábbiak szerint sza­bályozzák. December T€. (ezüstvasárnap) A városok üzletközpontjaiban és a főútvonalak mentén lévő áruházak, ruházati, ajándék-, já­ték-, kultúrcikk-^ és könyves­boltok nyitva tartanak 9-től 14 óráig. Az édesség-, dohány- és virágboltok, valamint a vendég­látó üzletek vasárnapi nyitva­tartási rendjük szerint árusíta­nak. December 17. (aranyvasárnap) A megye egész területén a ke­reskedelmi központokban, főút­vonalak mentén az áruházak, ruházati, ajándék-, játék-, kultúrcikk- és könyvesboltok 9- től 16 óráig árusítanak. Az édes­ség-, dohány- és virágboltok, va­lamint a vendéglátó üzletek va­sárnapi rendjük szerint tartanak nyitva. December 11. és 23-a között A lakosság vásárlási körülmé­nyeinek javítása érdekében az áruházak 19 óráig tartanak nyit­va; az üzletközpontokban és a főútvonalakon levő iparcikk-, ruházati- és könyvüzletek nyit­vatartási ideje 18 óráig meghosz- szabodik. Az ötödik iksz és környéke Az ember, úgy az ötödik iksz táján, mind gyakrabban töpreng el a végesen és a végtelenen. Az idő és a tér, a világ végtelensége, az ember és a lét, az étet végessége mind feloldhatatlanabb talány számunkra, és tudatunk is mind lemondóbban veszi tudqmásul a véges és végtelen e ben­nünk rejlő anakronizmusát. Az idő, amely a gyermekkorunk táján nem jelentett mást, mint két pont közti távolságot, mint fogalmat, amely összeköti a tegnapot a mával és biz­tosan elvisz a holnaphoz, most valamiképpen más meghatá­rozást kíván. Annak idején — tíz-e, vagy húsz éve? —, ha arról olvas­tunk korosztályombéliek, hogy valaki száz, vagy százhúsz évig élt, számunkra nem jelentett többet, mint egy érdekes hírt. Most odakacsintunk saját születésünk évszámára és a matuzsálemi kort idéző számra, aztán összeadunk, kivonunk: mennyi a még, mennvi a lehet? Az életrajzokban, származ­zanak azok nevesektől, vagy csak névvel bíróktól, ha olva­sunk, tallózunk, minduntalan kiszámoljuk: néki mennyi mé­retett ki az időből? Az ötödik iksz és környéke — nem kell a Neander-völgy- be-visszalátogatnunk — még születésem táján, tehát az én életemben, a mi életünkben is, ha nem éppen matuzsálemi kort, de legalábbis tisztes kort jelentett. Valamiképpen az átlagéletkort. Ennyire számíthatott általában az embi^r. amikor megszületett. Most azt olvasom, hogy az Egészség- ügyi Világszervezet szerint ma az ember 60—75 éves korá­ig tekinthető öregedőnek. Nem öregnek! Csak öregedőnek. Természetesen: általában. De konkrét igazság az. hogy hazámban is, az elmúlt három és lassan fél évtized hatásá­ra az átlagéletkor meghaladta a 70 évet Aki most születik, az csak a jelenlegi társadalmi, egészségügyi, kulturális, ci­vilizációs körülményeket is figyelembe véve, bízvást számít­hat arra, hogy megéri a kort, amely a m a i véleményeit sze­rint még csak az öregedés kora. És nem az öregségé. Így az ember — bízom benne — kétharmad élete alatt egy nem- zedéknyi időt nyert az életnek! Fél évszázad alatt majd ne­gyedszázadot! Tudom jól, hogy sok összetevője van az emberi élet meg­hosszabbodásának. Nem hiszem, hogy az. emberiség állag- életkora — pedig ebben benne van az indiai pária és a svéd polgár élete is — azért kapaszkodik csak mind feljebb .és feljebb az idő végtelen fáján, mert ebbe az átlagba beleszá­mítandó a szocializmus társadalmi rendje óvta és gondozta „tábor” minden állampolgára is. Bár ezt nem kiemelni, ok­talanság lenne. Nem hiszem, hogy ma csak azért élheti meg dédunokáját is mind több, egykoron még nagyapának sem megélt embere korunknak, mert az egészségügyi kultúra, a gyógyítás tudománya és a tudomány gyógyító alkalmazása lenne a domináns ebben. Még akkor sem hiszek e két és több más kisebb — bár kétségkívül hatással bíró — tényező kizárólagosságában e téren, ha tudván tudom, hogy mit je­lent a higiénie, hogy egyetlen fertőzött ásott kút tízeket, szá­zakat betegíthet meg, vagy éppen ölhet is meg, s ha azt is tudom, hogy az emberiség élete során nem a tudás vizét, de a halál mikrobáit itató effajta ásott kutakkal vette magát kö­rül szó szerint is, meg képletesen is. Amit hiszek és amit tudok, amit nem abszolutizálok ugyan, de aminek vitathatatlannak tartóin'az elsőbbségét e kérdésben: az a béke. Ennek az évszázadnak két világhábo­rúja, amelyből elsősorban a második már nem kírryélt cse­csemőt és aggastyánt sem —, majdnem a Neander-völgvi ősember átlagéletkorára szorította vissza az emberiség át­lagéletkorát. Nem merült fel semmiféle világszervezet sta­tisztikájában még a gondolata sem annak, hogy vajon meny­nyi az emberiség várható életkora, mikor kezdődik az öre­gedés. Az ember, ha megélte a másnapot, akkor tartósan élet­ben maradottnak volt tekinthető — valamiféle iiyes meg­állapítást lehetett volna tenni a háború és a háborúk ide­jén egy akkor, a mai formájában még nem létező, képzelet­beli egészségügyi világszervezet részéről. Az a kegyetlen tré­fa, hogy a koncentrációs táborban arra kérdésre válaszoló fogolynak, miszerint hány éves, és hogy ő negyven lesz, ho­gyan vágta oda gúnyosan az őr, á, még hogy lesz... egyál­talán nem volt tréfa. Csak kegyetlen igazság: Olyan igaz­ság, amelynek létét a nácizmus garantálta. De ne kanyarod­junk el, maradjunk az egészségügyi szervezet megállapítá­sánál. Eszerint még jócskán van időnk, ha erőnk, egészsé­günk adja, hogy elérjük az öregedés kezdeteit, mi: huszon- nyo'.casok. És környékiek! Ha erőnk, egészségünk és — békénk adja. Gyűlölöm a neutronbombát. Igaz, semmilyen bombát nem szeretek, de ezt a neutront most különösen ném. Mert min- dig elképzelem, és magam előtt látom is, hogyan lesz belő­lem egyetlen pillanat alatt semmi. Hogy miért jutott eszem­be éppen és most a neutronbomba? Mert az ember, úgy az ötödik iksz. táján, mind gyakrabban tűnődik el a végesen és a végtelenen. Mert a múlandóság is lehet emberi. És em­bertelen is. GYURKÖ GÉZA Tervezők hobbijai Egy csinos kis meghívóval invitállak a szomszédba, a Borsod megyei Tervezővál­lalathoz arra a kiállításra, amelyet a IV. KlSZ-alap- szervezet és a szakszervezeti bizottság rendezett, s Mis­kolc , felszabadulásának év­fordulója alkalmából nyitot­tak meg tegnap délután. Minden elfogultság nélkül adhatom közre, hogy a hím­zett térítők, blúzok, rátéte- sek egy népművészeti kiállí­táson is megállnák a helyü­ket. De mi minden látható még ezen a kiállításon? Lip- csey Lajosné nagymama-láb­zsákot és eszményi szakáll- kákat varrt az unokájának. Bodnár Barnabásné estélyi ruhát a kislányának. Bódi Judit már viselte is a saját készítésű zalai fehér hímzé­sű blúzát, ugyancsak dr. La­dányi Józsefné a fekete se­lyemre hímzett matyó szép­séget. Kriskó Péter falusi hangulatú fotóihoz kiválóan illik Petrasovszky Olga KISZ-titkár festett falusi tájképe, s a virágcsendélet. A rendezők impozánsan kom­ponálták mindehhez Szalay Agnes száraz növényekből készült fali kompozícióit. Kovács Emilné makramé művészetéről híres, Lenkey Endréné miniatűr gobelinjei­ről. Árvái Károly saját há­zának méretarányos makett­jét készítette el. Horti István kollégáinak portréjait örökí­tette meg. Az amatőr fotó­sok egész sora jelentkezett munkáival, amelynek köz­pontjában természetesen a család szemefénye. a gyer­mek áll. Dehogyis áll! A leg­különbözőbb pózokban elle­sett pillanatokban tündököl. Amíg a kiállítás egyik há? ziasszonyával, Szűcs Rudolf- néval sorra vettük ezeket a látnivalókat, arról beszélget­tünk, hogy el se képzelték, miiyen jó ismerkedési alka­lomnak nyitnak teret ezzel a kiállítással. A műteremben elég elszeparált életet élnek, s nem is tudnak arról, hogy ki milyen ötletes és szép , hobbinak hódol. Az ember­nek pedig szíve vágya, hogy kisebb vagy nagyobb közös ség előtt megmutassa, m: tud. Szabad hát az ötletvásár, - a kiállítás megtekinthet ebédidőben, valamint 4-től : óráig. O. E.

Next

/
Thumbnails
Contents