Déli Hírlap, 1978. december (10. évfolyam, 283-306. szám)

1978-12-21 / 300. szám

J end égek és vendégvárók M* Miért szűk az idegenforgalmi folyosó? (Folytatás az 1. oldalról) Szezonban zsúfolt Eszak- Magyarország legszebb szál­lodája. a tapolcai Júnó. ven­dégeket fogad az Éden kem­ping. a legromantikusabb hajlandóságú utazók igé­nyeit is kielégíti a három várszálló (Szerencs. Sáros­patak. Boldogkőváralja), de Miskolcnak. a belvárosnak még mindig nincs önmagá­hoz méltó szállodája. Na­gyon szűk még az az ide­genforgalmi folyosó, amely Krakkótól. Kassától Miskol­con át Pestig és a Balatonig ér. Jő üzlet Ne tévesszenek meg. nem teveszthetnek meg bennün­ket a borsodi idegenforga­lom országos átlagot megha­ladó dinamizmusának adatai. Büszkék vagyunk, büszkék lehetünk eredményeinkre. Tokajban épül a csaknem százszemélyes motel, jelen­tős anyagi áldozattal bőví­tik a Tisza-parti kempinget. A tapolscai vendégfogadó helyek is büvülnek, kom­fortosabbá válnak. S belát­ható időn belül végre Mis­kolcon is avatnak szállodát. A „füst nélküli ipar", ahogy egy frappáns kifejezéssel az idegenforgalmat hívják, nem­zetgazdasági szempontból is jelentős, hiszen „termékei" nagy haszonnal értékesíthe­tők. Egy korábbi vizsgáló­dás adatai szerint egy kilo­gramm téliszalámit 2.46 dol­lárért adunk el külföldön, itthon viszont 6,4(1 dollárért tesszük a külföldi asztalára. A négyputtonyos tokaji aszú exportára 1.37 dollár. Ha itt issza ezt a kedves vendég, akkor öt dolláron alul nem ússza meg . . . Kinek az érdeke? Mértékadó becslések sze­rint az idegenforgalomban mintegy negyven százalék­kal lehet olcsóbban kiter­melni a dollárt, és huszonöt százalékkal a rubelt, mint az áruexporban. A szűkén vett közgazda- sági indokok is az idegen- forgalom apparátusának még gyorsabb fejlesztésére ösztö­kélnek. De szállodát, na­gyobb kapacitású szolgáltató intézményt, utat nemcsak a szájtáti idegennek építünk. Nem nekünk lesz kevesebb, ha az ő érdekükben fekte­tünk be pénzt. Az idegenforgalmi beru­házások közvetve vagy köz­vetlenül legalább olyan mér­tékben szolgálják a benn­szülöttek érdekeit, mint az Á bánja rangja és a bánjász huáégc lg\ aknából egymillió tonna szén Beszélgetés Mohos János vezérigazgatóval ^ Megyénk egyik történelmi sége, Tokaj. idegenét. Nincs érdekellen­tét a vendégek és a vendég­várók között. Éppen ezért lenne jó fel­tartani, idecsalogatni a lát­ványra éhes utazót. Jó hote­lekkel. jó propagandával, kellemes időtöltést ígérve. Hiszen Észak-Magyarország olyan páratlan kincsekkel dicsekedhet, mint a Bükk. Matyóföld, mésztufa- és cseppkőbarlang. . . Viszont azt is tudjuk, hogy a megyei határátkelőhelyek forgalma az idén eléri az 1.8 milliót. Ezek közül a kül­földiek közül hány , lakta meg szállodáinkat? Hányán vendégeskedtek a világuni­kumnak számító tapolcai barlangfürdőben? Jártak-e a rohanó ménes látványát kí­náló Csipkéskúton ? Tudjuk, sejtjük a választ. Egyedül nem megy „Az idegenforgalom nem­csak üzletág, nem pusztán belkereskedelmi profil.” Ez az immár klasszikus megál­lapítás minden szakmai ta­nácskozáson elhangzik. A belkereskedelmi minisz­terhelyettes mondotta az Észak-magyarországi Intéző Bizottság egyik korábbi ülé­sén : ..Tágabb értelemben az idegenforgalomba szinte minden beletartozik. A szál­lodák, a .vendéglátó üzemek. és idegenforgalmi nevezetes- (Solymos László felvétele) a közlekedés, a városkép, a tisztaság, az esztétika. Min­den. ami a lakosság és a lá­togatók körében vonzalmat kelthet; hogyan érzi magát lakóhelyén a lakosság, mi­lyen hírünket viszik szét a látogatók a világba. Itt min­denkinek le kell tennie a maga obulusát, mert a ven­déglátás sokrétű feladatát egyetlen szerv sohasem lesz képes megoldani." A korábbi helyzetelemzés ma is áll. (brackó) A borsodi bányászok, ha­gyományaikhoz híven, túl­teljesítették idei tervüket. A hétfő délelőtti műszakban a felszínre hozták az ötmillió- százharmincezredik tonna szenet is. Hogyan emlékez­nek majd a borsodi bányá­szok az 1978-as esztendőre? Erről beszélgettünk Monos Jánossal, a Borsodi Szénbá­nyák Vállalat vezérigazga­tójával. — Emlékezetes esztendő marad. Sokban különbözik az előzőektől, hiszen most 'érett be azoknak az elhatározá­soknak és elképzeléseknek a gyümölcse, amelyek lehetővé tették, hogy egyetlen akná­ból, a lyukóiból egymillió tonna szenet hozzunk a fel­színre. A magyar szénbá­nyászat történetében ez jegy­zett eredmény! Ugyanakkor a feketevölgyi bánya kapa­citásbővítő programja is be­fejeződött. Ez azt jelenti, hogy a borsodi bányáknál két, európai színvonalon is elismert üzemet alakítottunk ki, ahol a korszerű bányász­kodást jó munkaszervezéssel és technológiákkal párosí­tottuk. A miskolci bánya­üzem lyukói aknájában — a műszaki fejlesztés és az új technikák következménye­ként — a gépesítés 90 szá­zalékos. És most már nem a bányán belüli gépesítés, ha­nem az elszállítás moderni­zálása a célunk. E fejlődési Rendszerbe illik bele, hogy a feketevölgyiek is kepesek lesznek az évi egymillió ton­na szén előteremtésére. A harmadik bányánkban, a jiuthokiban hasonló előké­születek folynak. A borsodi bányák történetében párat­lan műszaki fejlesztéssel ér­tük el, hogy a biztosítás, a jövesztés és a szállítás gép­pel történik. Azt jelenti, hogy az élőmunkát a holt­munka váltotta fel. A bá- hyászatban is a gépesítésé a jövő, hiszen a munkások biztonságát csak ezzel fokoz­hatjuk, a fizikai munkát csak ezzel csökkenthetjük. A szakmai, szellemi munka ní­vóbeli növekedése mutatko­zik meg az üzemek és az egész vállalat gazdasági eredményében. — Az örömök közé üröm i» vegyült... — Az elemi csapásokat nem lehet kivédeni. A Sze­les-aknai — a vízbetörés miatt —, valamint a terv­tárói és az alberttelepi bá­nyabeli viszonyok rendkívül megromlottak, s természe­tes. hogy jelentős termelés- kiesést okoztak. De a többi bánya műszaki fejlesztésé­vel ellensúlyoztuk e bajo­kat. Ez tette lehetővé a terv határidő előtti teljesítését. Talán legelőbb kellett vol­na megemlítenem, hogy bá­nyászaink rendkívüli fe­gyelme, a bányászhűség és az áldozatvállalás az ered­mény titka. A brigádmunka, a csapatmunka nálunk nem új; a társak segítése sajá­tos bányásztulajdonsággá válik. Amikor egy átcsopor­tosítás alkalmával újakat fogadnak, így gondolkod­nak: ma te, holnap én... — A csákányt felváltot­ta a gép. Valamennyi drága import, bonyolult masina. Ezeket kezelni tudni kell... ÉrtOMljwfc Kedves latosainkat, hogy a MÁV ai ünnepi lor- töMenőmentes biitositása érdekében mentesítő vonatokat közlekedtet A vonatok indulásáról és érkezéséről a pályaudvarokon adnak felvilágosítást. A torlódások elkerülése érdekében felhívjuk Utasaink szives figyelmét, hogy menetjegyeiket és helyjegyeiket elővételben is itt egvá Uh a tjá k a menetjegyirodákban, valamint az állomásokon. Előre is köszönjük, hogy időben gondoskodnak menet­jegyeik és helyjegyeik megváltásáról. Jó utazást és kellemes ünnepeket kíván A MÁV MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA Termelés, gazdálkodás, íerülclpoliíika, gyermekintézmények Ülést tartott az SZMT Elnöksége Ajánlások az 1979. évi verseny vállalásokhoz Tegnap délelőtt ülést tar­tott a Szakszervezetek Bor­sod megyei Tanácsának El­nöksége. Zombori Ferenc osztályvezető előterjesztésé­ben megvitatták az SZMT és az elnökség 1979. évi munkaprogramját, az 1979. I. félévi üléstervet. Ezt kö­vetően dr. Balogh András, az SZMT titkára terjesztett elő jelentést a megye szak­szervezeti mozgalmának a termelést, a gazdálkodást se­gítő és területpolitikai mun­kájáról. Megyénkben az idén a ter­melés mennyiségben és ér­tékben az országos átlagnál lényegesen gyorsabban nőtt — állapította meg a jelen - lés. Emelkedett a munka termelékenysége. A további fejlődést biztosító, tervezett, kiemelt beruházások üzembe helyezése megtörtént. A tervszerűség jellemzi Bor­sodban az elhatározott élet- színyonal-politikai célok va­lóra váltását. A lakosság jö­vedelemnövekedése. vala­mint a lakásépítés, célkitű­zései megvalósultak. Megfe­lelő az áruellátás, ám — mutat rá a jelentés — a fo­gyasztói árszínvonal megha­ladja a tervezettét. Kámutatőtt a jelentés több hiányosságra is. Kedvezőt­len például, hogy a minösé- gi-hatékonvsági követelmé­nyek a tervezettnél szeré­nyebb mértékben teljesül­tek. Nem éri el a nem rubel elszámolású export a terve­zettet, a behozatal viszont annál nagyobb mértékben növekszik. A termékszerke­zet korszerűsítésében kezde­ti eredmények születtek-. Nem történt viszont kellő előrelépés az anyag- és ener­giatakarékosságban, a ter­melőkapacitások jobb ki­használásában. a munkaerő­vel való jobb gazdálkodás­ban. A szükségesnél gyor­sabban nőttek a készletek is. Dr. Balogh András érté­kelte az egyes ágazatok eredményeit, foglalkozott a dollárexport-tervtől való el­maradás okaiv.al, majd a megyében folyó beruházások helyzetével, s a Borsodban már mintegy 2 milliárdos értéket kitevő készletek ala­kulásával. A szakszervezeti szervek — állapította meg az elnök­ség — sajátos eszközeikkel cselekvőén vettek részt a párt gazdaságpolitikája he­lyi feladatainak megvalósí­tásában. Hatékonyan kap­csolódtak be a tervezésbe, a vállalati szakszervezeti bi­zottságok cselekvési progra­mokat .készítettek. Az SZMT és az érintett szakszerveze­ti szerveknek a gazdasági munkát segítő tevékenysége középpontjában a nagybe­ruházások (ÖKÜ. TVK, BVK. LKM) megvalósításá­nak segítése állt. A beruhá­zásokon kezdeményezett munkaverseny, az újitómoz- galom továbbfejlesztése, a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése, a dolgozók szociális ellátottsá­gának növelése, vagy pél­dául a szocialista munka- verseny-szabályzatok átdol­gozása — hogy csak néhány témát említsünk — mind­mind egy-égy fontos állo­mása volt a szakszervezeti mozgalmi munkának. Az elnökség megtárgyalta és elfogadta az SZMT és a megye szakszervezeti moz­galmának a termelést és gazdálkodást segítő és terü­letpolitikai munka 1979. évi feladatait összegező jelen­tést is. Ennek fontos feje­zete a szocialista munka­verseny továbbfejlesztését szorgalmazó ajánlási rész. . Ebben felhívják a szocialis­ta brigádok és kollektívák figyelmét arra, milyen főbb feladatok megvalósítására tegyenek 1979-ben verseny­vállalásokat. A dokumentum megjelöli az SZMT és az elnökség, a szakmák terüle­ti és megyei bizottságainak, valamint a vállalati szak- szervezeti bizottságok tenni­valóit is. A továbbiakban az elnök­ség tájékoztatót hallgatott meg a megye gyermekintéz­ményeinek jelenlegi helyze­téről, s a fejlesztési lehető­ségekről, majd bejelentések hangzottak el. (nyikM) — Eredményeink, ková­csolója a nagy tanulási kedv is. A dolgozók rendkívüli alapossággal sajátították ■ el az új berendezések forté­lyait. De igen sokat tettek a vájárok mellett a lakato­sok, a villanyszerelők és a hibaelhárítóknak is meg kellett ismerni az új . tech­nológiát, hogy a bányák za­vartalanul üzemeljenek. Nem volt könnyű esztende­jük a szakmai vezetőknek sem. Ám ebben a rendkívül változatos és bonyolult gaz­dasági évben sokat segítet­tek a munkahelyek párt- és társadalmi vezetői. — Minden borsodi bá­nyász tudja, hogy lehetősé­geink kiaknázása most kez­dődött el. Tisztában van az­zal, hogy a jövő a még jobb munkaszervezésé, a további gépesítésé. A minőségjavító osztályozó rendszer építésé­vel a bányászok közvetlen érdekét, de a fogyasztók ér­dekét is szolgáljuk. A bá- n'yászmunka soha nem lesz könnyű, de összehasonlítha­tatlanul könnyebb a tíz év­vel ezelőttinél, és könnyebb lesz a jelenleginél. Azt is tudják, hogy fizikai erejük a gépek segítségével hosz- szabb ideig megtartható, s általuk az életük is meg­hosszabbodik. Tudatában vannak annak. hogy az energiaigény nem fog csök­kenni. s így az 1979-es esz­tendő, amire már felkészül­tünk, nem lesz könnyebb. Politikai érettségüket bizo­nyítja. hogy valamennyi ta­nácskozáson megértés t«nú-- sítanak az ország és a vál­lalat problémái iránt. A hangulatuk jó. bizakodással néznek a jövő elé. hiszen a termelési sikerek hatása a boríték vastagságán is érez­hető lesz. O. E. Ü(on a fenyő a Parlamentbe Tegnap kivágták a parla­menti fenyőfát a soproni ta­nulmányi erdőgazdaság Sop­ron környéki erdészetében, Sopronhorpács határában. A százéves, 25 méter magas faóriásból a legszebb 15 mé­teres részt vágták le. A mun­kát nagy gondossággal haj­tották vére. Az óriás fát a kivágás után daru éresztette lassan a földre, hogy ágai ne törjenek össze. Ezután a tisz­títás következett, majd az óriás fát különleges gépko­csira rakták és Sopronba szállították. Onnan ma foly­tatja útját. Budapestre. Egyébként Sopronban készül­tek a parlamenti fenyőfa üvegdíszei is. Városi ianácslaook tooadöórái 1978. december ül. Dr. Farkas József, Vörösmarty Művelődési Ház, Lenke u. 14 a, IS órától; Hajdú Bálint, 40. sz. Általános Iskola, Herman O. u. з. . 18 órától. 1978. december '42. Szanyi Péter, 37. sz. Általános Iskola, Szilágyi D. u. 43., 17.30 órától. 1978. december 27. Kalló István és Budai József. 1/2. pártalapszervezet, Baross G и. 18., 17 órától; Szabó János könyvtár, Szentpéteri kapu 117. 18 órától: Varga Zoltán, 18. te »•illeti pártalapszervezet, Csaba kapu 8.. 17 órától; Rózsa völgy Károly, Nagy I. u. 2., 17 éré- tóL

Next

/
Thumbnails
Contents