Déli Hírlap, 1978. november (10. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-02 / 259. szám

★ Erre mondhatnánk: így könnyű! A szőnyeg mellett a miskolci Honvéd-birkózók — akiket túláradó lelkesedésük láttán gyorsan helyreküldött a szőnyeg vezető bírója. A nagy tét azonban kitűnően érzékelhető a felvételen, amely a szabadfogású II. osztályú birkózó csapatbajnokság miskolci selejtezőjének rangadóján, a Honvéd Papp J. SS—Csepel Autó mérkőzésen készült. (Szabó István felvétele) Egy Népsport-cikk margójára „Futni vagy nem futni: ez itt a kérdés” Ezúttal tisztelettel elnézést kérek Shakespeare-től, hogy klasszikussá vált mondását másítottam. De ha nem is a lét alapvető kérdéseiről lesz szó (ám ha csak Miskolcot né­zem is, több tízezer az érin­tettek száma), egy, elvében még nem tisztázódott atlétikai kérdésben szeretnénk a vok- sot letenni, méghozzá — el­lentétben például a Népsport­tal — egyfajta megoldási ja­vaslattal. Rögtön hozzátesz- szük, nemcsak és nem kizá­rólag saját véleményünkről van szó, hanem jó néhány, a témában érintett, megnyilat­kozó vagy hallgató (de egyéb területen kitárulkozó) vála­szait összegezzük. De térjünk a tárgyra! Ok­tóber 6-án jelent meg a Népsportban „A futás nem csokoládé” című írás (szer­zőt sem most, sem a későb­biekben nem közlünk, mert megítélésünk szerint a vita alapja nem lehet a szerző személye). A cikk helyesen állapítja meg, hogy az 1974- es atlétikai állásfoglalás a futást valamennyi középfokú tanintézetnél kötelezővé tet­te, futó-csapatbajnokság for­májában. Végső kicsengése az, hogy jó dolog a futó CSB. A hogyanra azonban még csak célzást sem tesz. illetve személyes véleménnyé redu­kálja. Ugyancsak a Népsport volt a folytatója az általa felvetett (és meg nem ol­dott), vitára késztető kérdés­nek, amikor egy testnevelő tanár levelét közölte, és mel­lé egyfajta — „nesze semmi, fogd meg jól” — állásfogla­lását odabiggyesztette. Be­vallom őszintén, bevalljuk őszintén, itt többről van szó, mint az egyrészt.., másrészt — az élet oly sok területén használt — kettősség kétes értékű (és főleg az olvasók­ra bízott) változatairól. Tény ugyanis, hogy a Borsod megyei Diáksporttanács ki­zárta a versenyekből a DSK- ban szereplő atlétákat. Dön­téséhez elégséges alap az Ok­tatási Minisztérium irányel­ve. Mielőtt továbbmennénk, leszögezzük: ezzel egyetér­tünk. Nem veheti fel' a ver­senyt . ugyanis a futással épp most ismerkedő, a saját fi­zikai erejét felmérni semmi­képp nem tudó tanuló egy több versenyen átesett, és fi­zikai felkészültségben lénye­gesen előbbre álló diáktársá­val szemben. Tudniillik, együttes versenyükön előfor­dulhat. hogy az igazolt ver­senyző — 3000 méternél — akár egy kört is „ráver” nem igazolt társára. Ennek pszi­chikai következményeire Bügha kell kitérni. Nem szabad egyetértenünk azzal a felfogással, hogy egy tizennégy évnél idősebb fiú vagy lány megerőltetés nél­kül ne tudjon végigfutni akár 3000 métert is. Először is, épp a megerőltetés foka döntené el a versenyt, má­sodszor, egyetlen testnevelő sem kívánja alátámasztani a sorozó bizottságok orvosainak szomorú statisztikáját, hogy ennyi és ennyi százalék nem éri el a korának megfelelő fejlettségi szintet. Egyet kell értenünk az Ok­tatási Minisztérium irányel­veivel, nevezetesen azzal, hogy minél többen szeressék meg az atlétikát, a futást. Egyet kell érteni ezzel az irányelvvel szakmai szem­pontból is, hiszen ha egy ti­zenéves sportágat választ, akkor első követelmény (el­engedhetetlen követelmény), hogy futni tudjon. Sajnos, a Népsport idézett ; — utóbbi — száma állásfog­lalásából mindezek nem de­rülnek ki. Ne hagyjunk vagy­lagosságot! Én sem szeret­nék, ezért az alábbi javasla­tom lenne (mindezt nem a vita folytatása céljából mon­dom el!). 1. A futó-csapatbajnoksá­got kétszer rendezzék meg az illetékesek (avaey rendez- { tessék meg). Itt érdemes a borsodi példára hivatkozni: ősszel és tavasszal a házi­versenyek mellett a' kerüle­tit is. (Ennek pontszám-ki- dolgozása egyszerű számolási feladat.) 2. Egy tanuló csak egy ver- ; senyszámban vehessen részt ; (még akkor is, ha az egyik ! váltószám), ezáltal ugyanis * mind a lányoknál, mind a 1 fiúknál kettővel bővülne a • résztvevők száma. 3. Ezekből a versenyekből mindenfajta szakosztályban szereplő tanulót ki kell zár­ni, tehát az atléták mellett a . tájfutókat, a labdajátékoso­kat, az úszókat, a tornászo­kat. .. stb. Tudniillik ők is, alapképzésként, atlétikában „részesednek” ... Csak e hármas kritérium betartásával lehetne elérni, hogy a középiskolás futó CSB valóban tömegeket mozgasson meg, és valóban az utánpótlást biztositsa az atlétikai és az egyéb sport­ágak számára. És azt is, hogy az atlétikát megszeressék, ne pedig elriadjanak tőle ta­nulóink ... D. TÓTH BÉLA Kosárlabda NB II Egyetemisták a pályán Előrehozták a november 7-i fordulót a kosárlabda NB Il-ben, mivel két egyetemi csapat ta­lálkozott, és a játékosok ki akar­ják használni a kétnapos ün­nepet a hazautazásra. A MEAFC —DASE mérkőzést a sportcsar­nokban játszották, mintegy 100 néző előtt, Tímár—Belley bírás­kodásával. A MEAFC így kez­dett: Házi, Lestár, Busák, Tóth, Lőrincz. Csere: Izrael, Petrucsik, Suba, Palicz, Molnár. (Fodor ez­úttal is hiányzott.) Edző: Eper- jessy Gyula. Kosárszegény első hét perc: mindössze hét pontot sikerült szerezni mindkét csapatnak, ami­kor a MEAFC időt kért. Ez hasz­nált, mert egyre jobban játékba lendülve, majdnem harmincpon­tos előnnyel fordulhattak (43:17). Ebben a tizenhárom percben a miskolci egyetemisták szokott erényeit dicsérhetjük: a rendkí­vül fegyelmezett védelmet és a magassági fölény pontokra vál­tását. A túlságosan gyors iram is neják kedvezett. A fordulás után azonban kap- kodóvá, elképzelés nélkülivé vált a játék, a DEAC-osok egyenran­gú ellenfelekké váltak, felváltva estek a kosarak. A végeredmény, a 88:57, híven kifejezi a két csa­pat tudásbeli különbségét. En­nek ellenére csak két játékost lehet maradéktalanul dicsérni a ) látottak alapján: Lőrinczet, aki azon kívül, hogy 22 pontot do- ; bott. jeleskedett az irányításban is. Mellette Busák volt jó a pa­lánk alatt, és 20 pontot dobott, t D. T. B. r Meglepően jó talajú ^a.ij, fogadta szerda délután Ka­zincbarcikán az NB-s Kupa tegnapi fordulójának résztve­vőit. A csoport rangadójának, a KVSE—DVTK találkozónál, közönsége is volt. sőt az 5— 600 között diósgyőri is akadt. (Azt, hogy a hazaiak voltak többen, sajnos, le lehetett szűrni abból is, hogy sokan „zrikálták” — időnként mi­nősíthetetlen módon is — Ta­tárt. A válogatott középpá­lyás nehezen türtőztette ma-' gát, egyszer még ki is szólt, de azután a helyesebb meg­oldást választotta: góllal vá­laszolt a kötekedőknek.) DVTK: Szabó — Teodoru, Ke­rekes, Várad» (Tomesz), Kutasi — Oláh, Tatár, Görgei — Szalai Grolmusz (Tokár), Fekete. * KVSE: Fülöp — Szanyó, Ta­más, Petercsák, Fekete, Helgen. Mikula (Varga), Kálmán, Kisv Kendi, Simkó. A korábbi NB-s kupamérkőzé sekhez képest elég jó találkozó, láthatott a barcikai közönség (Igaz, ha valaki először látott ilyen kupamérkőzést azért jog­gal megkérdezhette: akkor mi íyen lehetett a többi?) Az első félidő képe nagyja b< megfelelt az eredménynek, a ha­zaiak ekkor még állták a sarat. Az első 45 percben két egyfor­ma gólt láttunk, mindkettőidéi a jobbszélső volt az előkészítő, s a középcsatár a végrehajtó. Még az időbeni megoszlás is arányos Kerékpár Arany Kakaó Kupa A Magyar Édesipar vállalt védnökséget az I. Arany Ka­kaó Kupa kerékpárosverseny felett. Rendezője a Magyar Ke­rékpáros-szövetség és a Ferenc­városi Torna Club. A tízfor­dulós versenysorozat 9. forduló ját Miskolcon rendezik a Mis­kolci Testnevelési és Sportfel- ügyelőség szervezésében, no­vember 5-én, a Vörösmarty lakótelepen. És most az általános iskolai tanulók figyeljenek! A verse­nyen részt vehetnek az ország területén működő sportkörök gyermek-, úttörő-, serdülő korosztályú versenyzői, akik sportköri igazolással rendel­keznek, illetve Miskolc város iskoláinak tanulói, akik nem tagjai a kerékpáros szakosz- , tályoknak és életkoruk 10— 14 év. Az I. csoportot az utóbbiak alkotják. A rajt' és a cél a Vörösmarty út 9. szám alatt. Útvonal: Vörösmarty út— Korvin Ottó út—Dankó Pista út—Vándor Sándor út. Az 1967-ben születettek 3 kört tesznek meg (ez 5 km), eb­ben egy részhajrá lesz. A 66- osok 5 kört kerekeznek (9 km), egy részhajrával. A töb­biek számadatai: 1965; 8 kör (14 km), 2 részhajrá; 1964; 10 kör (18 km) 2 részhajrá, 1965; 12 kör (22 km) 3 rész- • hajrá. A sportköri igazolással ren­delkezők három kategóriában versenyeznek. Gyermekek (10 —12 év): 8 kör; úttörők (13— 14 év): 12 kör és serdülők (15 —16 év): 20 kör, 36 km, 4 részhajrá. Nevezni a verseny előtt egy órával is lehet a rajt­helynél. Sakk-osztályozó Makón Mint azt az egyik múlt heti számunkban megírtuk, a Borsod megyei sakk-csapat­bajnokságot a Miskolci Köz­lekedés nyerte. Így lehetősé­gük van. hogy részt vegyenek az osztályozón, Makón, no­vember 5. és 7. között. Idő­közben elkészült a sorsolás is. Ezek szerint ellenfeleik a váci DCM, a Makói Sparta­cus és a Honvéd Kilián SE. „.et a uvxii a l>. perc- oen szerzett vezetést, s az egyen­lítő gól a 30. percben érkezett. A 15. percben Szalai beadását Grolmusz közelről fejelte a ka­pu bal oldalába. A 30. percben Mikula beadását Kiss csak egy kicsit távolabbról, s felugorva ejelte a diósgyőri kapu bal alsó sarkába. Ezenkívül Kiss 22 méteres, va­lamint Oláh 17 méteres, alig mellé szálló lövése, valamint Kendi emberről kapufárá —, s onnan kifelé — pattanó labdája érdemel említést. A második 45 percben a DVTK valamivel aktívabb volt, s ezút­tal helyzeteit is jobban használ­ta ki. A II. félidő 16. percében ismét szélről indult t a gól, Szalai be­adását Tatár pergette a jobb sarokba. 2:1. Üjabb „másolás”: a 21. perc­ben Görgei balról beívelt labdá- já a nagy lendülettel érkező Fe­kete fejelte a hálóba. 3:1. A 28. percben a csereként be­állt Varga hagyott ki nagy lehe­tőséget, belőtt labdája a védők­ről pattant szögletre. A 30. percben a DVTK rúgott szögletet a bal oldalról. A lab­dába három védő is beleért, míg az a középen, a 16-os vonala előtt tartózkodó Görgei elé pat- tant. Görgei egyből lőtt, s az ívelt labda a földön megpattan­va kötött ki a bal alsó sarokban. Fülöp vetődött, de a „pattanós- sal” nem tudott mit kezdeni. 4:1. A 41. percben Tokár küldőt1 bombafejest a bal felső saro* mellé, majd a hazaiak hagyta' kihasználatlanul egy 16-oson br lüli közvetett szabadrúgást, s c zel véget is ért a találkozó. h. k. I Az NB-s Kupáért DVTK—Kazincbarcika 4:1 Í1:1) Tulajdonképpen ’ égy plati- navegyületről van szó, amit az utóbbi időben eredmé­nyesen alkalmaztak, a rák bi­zonyos fajtáinak; a csont ráknak. a hólyagráknak vagy a prosztataráknak gyó­gyításában. Ezek a betegsé­gek eddig más gyógymód^'' nak ellenálltak. Az úí gyógyszert azonb;. nehéz általánosan alkalmaz­ni, mivel pusztító hatással van a vesére. Ezért egyes or­szágokban az 'orvosok meg­próbálták más olyan gyógy­szerekkel együtt alkalmazni, amelyek védik a vesét. Töb­bek között olyan szereket használtak, mint az adria- rrricin, a bleomicin és a cik- lofoszfamid. Ezekkel a sze­gekkel, valamint hormon­gyógyszerekkel és más te­rápiái módszerekkel — pl. sugárzással — együtt az is­mertetett platinavegyület al­kalmazása eredményesnek .tűnik. Az eddigi kísérletek sokat ígérőek. Ennek ellené, re még sok időnek kell el­telnie addig, amíg az egyps rákfajtáknak ezt a gyógyí­tási módszerét általánosan ki lehet terjeszteni. Elektroaltatás segíti a szülést Még nem találták meg az ideá­lis érzéstelenítő szert, amely a szülő nőket minden veszély nél­kül megszabadíthatná a fájdal­maktól. Az anyának adott ér- zéstelenítők ugyanis károsítják a magzat érzékeny szervezetét. Félő az is, hogy a fájdalom megszüntetésével a szülő nő el­alszik, márpedig szüléskor kü­lönösen fontos az aktív tevé­kenység, amelyhez ébrenlét szükséges. Ezzel a problémával foglalkoz­nak többek között a Szovjet­unió központi szülészeti és nő- gyógyászati intézetében. A ku­tatások elsősorban az elektroal- tatás irányában folynak. Az agyra ható elektromos áramim­pulzusok következtében a bete­get először a súlytalanság kel­lemes érzése fogja el. Ezt az első szakaszt a kutatók elektro- hipnózisnak nevezik. Ezután kö­vetkezik a második szakasz: a beteg könnyű nyugtalanságot érez, amely azonban rövidesen elmúlik. A harmadik szakasz­nak, az elektroalvásnak a kez­detét ellenállhatatlan ásítási vágy jelzi. A végső szakaszban érik el a fájdalmatlanságot, a mesterséges altatással járó tel­jes tudatkikapcsolódást és ér­zéketlenséget. A szülészet szempontjából a fájdalom mértékének a csök­kentése a fontos, hiszen az or­vosoknak nem - az altatás a .cél­juk. Az elektromos érzéstelení­tés minden vegyszer nélkül tör­ténik, s mértéke tetszés szerint szabályozható. Beállítható a szü­lőfájdalmak növekedésének és csökkenésének megfelelően, s bármikor be- vagy kikapcsol­ható. A vizsgálatok szerint még hosszabb ideig tartó alkalmazá­sa is ártalmatlan az anyára és a gyermekre. / Álmodozás, óh... Elbűvölő látvány a pénz- kötegeket számoló banktiszt­viselő, de nem is olyan ve­szélytelen, mint első pilla­natban hinnénk. A Santan- deri Bank székházában Mi­guel Carrasco és Jósé Hur­tado hosszan bámulta, amin: a pénztáros szédületes sebes­séggel pergetté ujjai között a zöld bankjegyeket és szép egyforma kupacokba rakta őket. A két férfi csak nézte, nézte... A pénztáros egyre idegesebb lett és két óra múlva a bank tisztviselői ri­asztották a rendőrséget, akik letartóztatták a bámészko­dókat, mint „gyanús eleme­ket”. Később ideiglenesen sza­badlábra helyezték őket, mert végül is: nézni csak szabad ... Kik is a gagauzok? ★ Pjotr Vlah, gagauz grafikusművész fából készült egyedi munkái, szárított dísztökből készült edényei, grafikái rend­szeresen szerepelnek a köztársasági kiállításokon és nem­zetközi bemutatókon. A Szovjetunió délnyugati ré szén, Moldáviában él a gagauzok kicsiny nemzetisége, mintegy 125 ezer ember. Néhány szá^ évvel ezelőtt az oszmán—törör elnyomás elől a Balkánról me ékül ve jutottak el ide. ahe ^ogtelepedtek. Gabonát vetetteT rőlőt telepítettek. De egészen ■ ovjethatalom kikiáltásáig M- áviában sorsuk a nyomor, ogf osztottság volt. A szovje' hatalom megszilé -dudásával a gagauzok saját írásbeliséghez niotlak, megteremtették anya­nyelvi könyvkiadásukat. Teljé­ién felszámolták az analfabetiz­must. Felnőtt a gagauz értelmi­leg, soraikban ma már orvo­sok, tanárok, tudósok. írók és művészek találhatók. A gagau- ’ok aktívan részt vesznek mind x társadalmi, mind a r»V 5* pj ‘leiben. A szovjet népek test­véri családjában a szabad fejlő­dés lehetővé tette számukra* hogy megőrizzék ősi szokásai­kat és kultúrájukat.

Next

/
Thumbnails
Contents