Déli Hírlap, 1978. november (10. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-02 / 259. szám
miskolciaké a szó Óh! Ezek a mai fiatalok. 1 Hálával tartozunk... (Az országgyűlés őszi ülésszaka foglalkozott közoktatásunk helyzetével, ezen belül pedagógusaink munkájával. A parlament jegyzőkönyvben mondott köszönetét az oktatás és nevelés szolgálatában állóknak. Olvasóink közül sokan reagáltak erre. A többi között saját tapasztalataik alapján kívánnak köszönetét mondani, személyre szólóan, példaadó pedagógiai munkáért. Az alábbiakban ezek közül közlünk egyet. A szerk.) Azok a gyermekek, akiknek mindkét szülője dolgozik, s nincs nyugdíjas nagyszülő a családban, az iskolai évben gyakorlatilag a négy fal közé zárva tanulnak, töltik el szabad idejüket is; részint az oktatás ideje alatt, részint a napköziben. Ezeknek a gyermekeknek különösen nagy élményt ad — fokozva testi-lelki kondicionáltságukat —, ha megtalálják a módját annak, hogy a természettel is rendeznek számukra — a megszokottól gyakoribb — „találkozót”. Ennek a jelentőségét évekkel ezelőtt felismerte miskolci 35. sz. Általános Iskola tanítónője, Lendeczky Katalin, aki a legkisebbeket — az első és második osztályosokat — a számok és a betűk birodalmán túl bevezeti a természet csodáiba, megszeretteti velük a természetjárást, a turizmust. Esztendőről esztendőre újabb és újabb híveket hódít a kicsik körében, ünnepnapjait is feláldozva önként vállalt munkájáért. A hétvégi túrák után — amikor gyermekeink beszámolnak a „nap kalandjairól” — mennyit gazdagodtak a természettel való kapcsolatuk révén. Megszeretik a természetet, felfedezik azokat a szépségeket, amelyeket szűkebb hazánk hegyei és völgyei kínálnak. S útjaik során — „Együtt — egymásért!” — őszinte közösséggé formálódnak. Az szinte már „természetes”, hogy a tanítónő — aki az egész tanévben, kötelességén túl szervezi a hétvégi túrákat — nyári szabadságának egy részét is erre áldozza; kéthetes vándortáborozásra toborozza a természetkedvelő diákokat. Idén a Pilis hegyeit járták, a Dunakanyar történelmi nevezetességeivel, természeti kincseivel ismerkedtek a „Vöröskő vándortáborban”. Az a munka, amelyet Lendeczky Katalin áldoz a hétvégi túrák, s a vándortáborok megszervezésére, lebonyolitására, általunk — szülők által — anyagilag nem dotálható. Ám mélységes hálával tartozunk ezért a hivatástudattól vezérelt pluszért, amellyel gyermekeink érzés- és gondolatvilágát gyarapítja. Ezúton szeretnénk tehát köszönetünket kifejezni, s példaként állítani mindazok elé, akik gyermekeink első lépéseit egyengetik. Külön köszönjük a 35. sz. Általános Iskola vezetőinek, tantestületének is, hogy ezt a munkát támogatják. (Tizennégy szülő aláírása) Miért nincs árlap? zódnunk! —, s az eladók is; vitás esetben egyszerűen csak a táblára mutathatnának. S nem érezné becsapva magát senki! Sz. Gézáné Miskolc, Dobi István u. 12. sz. A legjobb reklám Munkába menet — reggelenként — süteményt szoktam vásárolni a selyemréti tejivóban, őszintén szólva: igencsak bosszantó tapasztalataim vannak az ottani „számlázásról”. Nem egy alkalommal észrevettem ugyanis, hogy a különböző süteményeket hol ennyiért, hol annyiért adják, mintha szabott áruk nem is volna. Volt Nem a Volán a hibás Városunk lakosai közül esetleg többen panaszt emelhetnek a szén- szállítás késedelme miatt. Azok ugyanis, akik — még augusztusban! — lyukóbányai szenet rendeltek. Tájékoztatásul közlöm: ennek_ nem a szállítóeszköz hiánya, hanem a bányánál a szénkiadás lassú üteme az oka. A tüzelőszállításhoz rendelkezésre álló gépkocsijaink a jelenleg kiszállított mennyiségnél naponta 50—60 százalékkal többet volnának képesek a megrendelőkhöz eljuttatni A szénkiadás körüli zavarok miatt azonban járműveink gyakran vesztegelnek a bányánál. Ha a szénkiadás üteme nem változik Lyukó- bányán, akkor az augusztus 16. után megrendelt és kifizetett lyukói szenet csak novemberben kezdjük házhoz szállítani, s ki tudja, mikor kerül sor a szeptember—októberi megrendelőkre — hangzik a szerkesztőségünkhöz érkezett levél, amelyet a Volán 3. sz. Vállalatának igazgatója írt alá. * Válasz ez mindazoknak, akik rovatunkhoz személyesen, telefonon vagy levélben a szén- szállítás késedelme miatt panasszal fordultak ' Az időjárás hidegre fordult. fűteni kell. Szeretnénk ezt a lyukóbányai szénkiadók szíves figyelmébe ajánlani! rá példa, hogy azért a mákosért, amiért én 1,50 forintot fizettem, egy — utánam kiszolgált — diáktól 2 forintot kértek és kaptak. Előfordult, hogy én is vitára kényszerültem, amikor az eladó tőlem is 2 forintot kért az ominózus mákosért. Amikor „rákérdeztem”, hogy vajon nem 1,50-e, szemrebbenés nélkül állította, hogy nem. S csak akkor „helyesbített”. amikor közöltem: az utóbbi napokban márpedig én annyiért kaptam .. Nem azért az 50 fillérért teszem szóvá az egészet — bár sok kicsi sokra megy! —, hanem azért mert úgy vélem az il vet fajta ..árvitának’ nagvon egyszerűen elejét ehetne venni. Mégpedig úgy. hogy a rendelkezéseknek megfelelően árcédulát tesznek az áru mellé, netán egy árlapot függesztenek ki. amelyen az állandóan kínált péksütemények, s egyéb portéka árát feltüntetik. Jól járnánk vele mi vásárlók is — könnyebb volna tájékoA MISKOLCIAKÉ A SZÓ Rovatvezető: Radványi Éva Levélcím: Déli Hírlap szerkesztősége 3527 Miskolc. Bajcsy-Zsilinszky út 15. Telefonszám: 18-221 — H Űjgyőrben, a Rózsa Ferenc utca sarkán áll ez a Zöldért pavilon. A kirakott áru mellett ritkán látható felirat: „Tessék válogatni”. Ez azért ragadta meg a figyelmünket, mert más, hasonló jellegű boltban esetleg neheztelnek a kedves vevőre, ha válogatni merészel. A munkásellátásban kiemelt boltként kezelt pavilon (a vásárlók tanúsága szerint) állandóan friss, elegendő mennyiségű zöldség- és gyümölcsfélével várja a fogyasztókat. (Az ilyenfajta reklámnak máskor is készségesen biztosítunk helyet.) Beküldte: M. Gy., újgyőri olvasónk. Példázat arra, hogyan születik a példa! Október 26-án a 121-es gyorsjáratú buszon utaztam. Délután fél 3 lehetett. A BÁÉV előtt leszállni készülődött egy fiatalasszony a másfél év körüli gyermekével. Ám amikor megállt a busz, hiábá állt az ajtó mellett, nem tudott kijutni. Egy idős, nála jóval nagyobb súlycsoportba tartozó asszony nyomult fel elszántan, előre- szegzett fejjel, s 6 éves forma unokáját vonszolta maga után. A fiatalasszony udvariasan kérte: eng'edje előbb leszáll- •ni őt a kicsivel. Az erélyes .^nagymama” erre minősíthetetlenül durva hangon kezdte szidni a fiatal anyát és a „mai fiatalokat”. S miközben kíméletlenül, s fújtatva tolakodott a legelső ülőhelyig, nem takarékoskodott a gyalázkodó jelzőkkel. Végre a szabad ülőhelyhez ért, aztán... leültette az egyébként már „állóképes” unokát. Egyetlen állomásnyit utaztak. Pár száz métert... Sokért nem adnám, ha tudnám: vajon mit is tanult ezen a példán a kis unoka? Székely Miklós nyugdíjas Miskolc, Kandó K. u. 28. Az elveszett autóbusz # Több mint egy hete áll a Tízes honvéd utcai grundon. Talán senkinek sincs rá szüksége ...? (Beküldte: Kiss József, Miskolc) A takarékosság jegyében....? Hétvégeken rendszeresen utazom a Miskolc—Nyíregyháza közötti vasútvonalon. S nem értek valamit. Azt ugyanis, hogy miért nem tudja a MÁV ésszerűen fűteni a kocsikat? Még plusz 18 C-fok fölött volt a kinti hőmérséklet, amikor elrendelték a fűtést. De milyet? Alig bírtunk megmaradni a helyünkön, úgy zúdult ránk a meleg. Az ablakot lehúzni •' ickázatos, a túlfűtött kocsikban nem használ a huzat. S a jegy vizsgálókat hiába kéri a verejtékező utas, hogy szíveskedjenek a fűtést csökkenteni. (Így volt ez az október 30-án 6 óra 45 perckor Miskolcra érkező szerelvényen is.) Véleményem szerint minden bizonnyal tetemes fűtési energiát takaríthatna meg a vasút, ha dolgozói megtanulnák a célszerű fűtést. Az enyhébb 'időjárásban ugyanis elegendő volna, ha az indító állomáson felfűtik a kocsikat, majd — a vonal hosszától függően — enyhébb és szakaszos fűtést alkalmaznának. Közhasznú szóval élve: „vegyék takarékra” fűtőalkalmatosságaikat. Persze ne akkor, amikor a téli zimankó mínusz 25 C-fokot hoz. Örömmel vettük a hírt, amely arról tájékoztatta Miskolc lakosságát, hogy a városi tanács helyi rendeletben intézkedett: 100 forintos bírságra büntettessenek mindazok, akik élelmiszerboltjaink környékén, közterületen italoznak. A rendelkezés hatására megszűntek — vagy legalábbis ritkultak — az „aszfaltkocsmák” városunkban. Ámde a kortyosok megtalálták a „kiskaput”: parkokba és más, kiesőbb helyekre „költözködtek”. Így például a Szinva-partra, az Augusztus 20. strandfürdő mögé, a nemrégiben kialakított sétányra. Reggelenként csapatostól gyülekeznek, az arra közlekedők bosszúságára. S rá...a KPM Közúti Igazgatósága intézkedett: a repülőtér felé vezető úton, a vasúti felüljárónál kihelyezett magassági korlátozást jelző táblára a 26. sz. főúton előjelző táblával hívják fel a jövőben a figyelmet. A KPM Közúti Igazgatóságának vezetője köszönetét mond dr. Ács Sándor miskolci olvasónknak a rovatunkban ezzel kapcsolatban közölt közhasznú észrevételéért. ... a városi tanács III. kerületi hivatalának műszaki osztálya a jövő évre előjegyzésbe vette a majláthi lakóadásul oda, a helyükbe viszik az innivalót Egy idősebb, elhanyagolt külsejű nő látja el őket, szabályszerűen „megrendelésre”. Az üres üvegeket visszaváltja, hogy másnap ismét csaposkodhas- son. Ezt a „szívességi” köntösbe bújtatott kereskedelmet bárki tapasztalhatja, ha a. reggeli órákban — fél 7 és 8 óra között — végigmegy a sétányon. Jó volna, ha az ellenőrzések kiterjednének ezekre a kevésbé szem előtt levő, égig érő kocsmákra is. Bernát László Miskolc telepen a fedett autóbusz-várócsarnok létesítését. Idén erre nem volt lehetőség, bár a végleges autübuszmegáUó-helyek elkészültek, ennek megfelelően öblösítették az úttestet. Jelenleg a lakótelepen a parképítések zajlanak. A fedett buszmegállóval kapcsolatban a műszaki osztály szíves türelmet kér. (A válasz Tasnádi Béla olvasónk levelére érkezett.) ... hibát követett el a Tiszai pályaudvarnál működő 48. sz. Utasellátó pavilon eladója, amikor nem váltotta vissza — ámde a betétdíj megtérítése nélkül mégis eltette! — a hat sörösüveget, amelyről rovatunk október 16. számában közöltük Péczeli István 1-veiét. Az Utasellátó Vállalat területi igazgatóságának helyettes vezetője — Kolozsi István — ezért elnézést kér. Ugyanakkor közli: ismételten kioktatták a pavilonban dolgozó eladókat arról, hogy ej új üvegvisszaváltási rendelet arra ösztönzi a kereskedelmi és vendéglátóipari egységeket: vegyék vissza az üvegeket akkor is, ha nem ott vásárolták a teli palackot. (Kár. hogy a válasz nem tér ki rá: vajon felelősségre vonták-e az eladót, aki a közöl1 esetben jogtalan haszón- ra tett szert akár maga, akár vállalata számára! A szerk.) Horváth Árpád ÉÁÉV, Miskolc, Zsigmondi u. 2. sz. Égig érő kocsma a Szinva partján
