Déli Hírlap, 1978. november (10. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-02 / 259. szám
A Rádiótól kérdezték a DH válaszol " Buszvezetők, jegyautomaták A Magyar Rádió miskolci stúdiója hétfőn Fórum-műsort rendezett a téli felkészülésről. A stúdió vendégei a sok kérdésnek csak egy részét tudták megválaszolni. A válasz nélkül hagyott kérdések újabb csoportjával ma ismét dr. Juhász Györgyöt. a Volán 3. sz Vállalatának igazgatóját kerestük fel. £| Gyakran utazom távolsági autóbuszokon, s sajnos többször észleltem már, hogy a gépkocsivezetők között j efen tő s különbség van. Egyesek úgy indulnak el, s úgy állnak meg, hogy az utasok egymásra esnek. Csoda, hogy nem történik súlyosabb baleset. Hogyan válogatják ki, s ellenőrzik a gépjárművezetőket a Volánnál? — kérdezte N. J. levelében. — A Volán autóbuszvezetői vállalatunknál rendszeres szakmai oktatáson vesznek részt Ezeken az oktatásokon a szakmai ismereteken túl az utasokkal szembeni udvarias magatartásról is sok szó esik. Tudomásunk szerint -^dolgozóink többsége ennek eleget is tesz. Közúti ellenőrzési osztályunk és egyéb megbízott dolgozóink rendszeresen ellenőrzik a gépjárművezetők tevékenységét, s ha hibát észlelnek, vagy az utazó- közönségtől érkezett bejelentés, panasz kivizsgálása be ejeződik, a szükséges intézkedést, felelősségre vonást vállalatunk megteszi. <8J> Az idős, nyugdíjas emberek miért nem kapnak kedvezményt a Volán-autóbuszokon, mint például a diákok? — érdeklődött özv. Simon Jó- zsefné miskolci nyugdíjas. — A Volán az általa közlekedtetett helyi járatokon a nyugdíjasok részére egységes, 30 forintos helyi bérletet biztosít. Helyközi és távolsági járatokon a nyugdíjasok — sajnos — kedvezmény nem kaphatnak. 0 Hosszú időt vesz igénybe, míg egyes megállókban az autóbusz vezetője kiadja a menetjegyeket a felszálló utasoknak. Különösen télen kellemetlen ez. Ügy hallottam, hogy a Volán már több helyen munkába állított jegyautomatákat a buszokon. Mikor várható, hogy minden járaton bevezetik ezt? — kérdezte leveléhen Szűcs Lajos Mádról. — A kérdés megválaszolásakor különbséget kell tenni helyi járatok és távolsági jár: tok között. A helyi és helyközi járatokon fokozatosan felszereljük a jegykiadó automatákat. Özdon már sok üzemel belőlük, Kazincbarcikán november 1-től vezettük be ezeket. Még az idén tervezzük a leninvárosi és mezőkövesdi helyi járatok ilyen automatákkal történő felszerelését is. Miskolc—Kazincbarcika elővárosi forgalmában 35 darab félautomata jegykiadó készüléket helyeztünk üzembe. Tervezzük, hogy — amennyiben az'importgépek beszerzésére további lehetőség nyílik — a gazdaságosság figyelembevételével mindazon egyszemélyi kiszolgálású járaton, ahol ezt a készpénzforgalom indokolja, felszereljük a jegykiadó félautomatákat. Ugyanakkor fokozni kívánjuk a jegyelővételi lehetőséget is. T. Z. Prágában is aranyérmet nyert # Ketten a kemencében Valamikor választani lehetett a jó és a még jobb munkás között Téglát téglára rakva... a borsodi mestercukrász Korábban megírtuk, hogy Kopcsik Lajos, a Borsodi Vendéglátó Vállalat mestercukrásza tagja annak a magyar csapatnak, amely hazánkat képviseli a prágai nemzetközi szakács- és cukrászversenyen, a GASTRO- FRAG ’78-on. A kiváló fiatal szakember azóta már Bécset is megjárta, a Magyar Szakácsok és Cukrászok Szövetsége egy csoportjával. — Hogyan sikerült a prágai verseny, hogyan fogadták a miskolci cukrászati kiállításon is megcsodált kalocsai díszdobozt? — Hadd kezdjem azzal, hogy a kiállítási anyagot „egyben”, sérülés nélkül sikerült kivinni Prágába. A Julius Fucik Park kongresz- szusi palotájában megrendezett versenyen a hazaiakon és rajtunk kívül ott voltak a römányök, lengyelek, keletnémetek. nyugatnémetek, bolgárok, svájciak. Nagyon örülök, hogy sikerült megint az aranyérem/ hiszen rangos mezőny gyűlt össze. Érdekesség volt, hogy ezúttal egyéni versenyt is rendeztek. Tortalapból, kész krémből kellett maximum 13 perc alatt megtölteni, s 16 részre felszeletelni egy tortát. A legrövidebb idő 5 perc, 45 másodperc alatt .nekem sikerült. Eredményes volt a magyar nemzeti nap is, valamint nemzetközi zsűri előtt 12 személyre készített bemutató. Élmény volt az is, hogy turistaként megtekintették munkánkat Prágában miskolci-borsodi cukrászok is..., — Ez már a harmadik aranyérem olyan nemzeközi versenyeken, ahová vidéki Cukrász tulajdonképpen el sem igen jut... — Igen. Négy éve Bécsben, tavaly Bázelben, s most Prágában sikerült az aranyérem. Sok-sok munkámba, fáradságomba került, óm megérte. Rendkívül jó érzés az országot, a megyét sikerrel képviselni egy-egy ilyen nagy nemzetközi versenyen, amelyekre valóban kijutni is megtiszteltetés. A legbüszkébb azonban a Magyar Szakácsok és Cukrászok Szövetsége által adományozott nagy aranyéremre vagyok, amelyet általában csak a szakmai öregjei kapnak meg. (nyikes) # A híres-nevezetes kalocsai díszdobozzal Népfrontbizottsági ülés A Hazafias Népfront .Miskolc városi elnöksége mellett működő béke- és barátsági munkabizottság ma délután 3 órakor ülést tart. A testület megemlékezik h KMP megalakulásának 60. évfordulójáról, majd tájékoztatót hallgatnak meg az őszj antiim- perialista és szolidaritási akció rendezvényeiről, a következő évi feladatokról. A téglagyártásban a teljesítményt nem forintban, nem is különféle termékek darabszámával, hanem a termékek kisméretű téglaegységre átszámított mennyiségével mérik. Magyarország legnagyobb teljesítményű gyára a mályi téglagyár. Hogy ez mekkora? A gyár idei terve 75 millió kisméretű téglának megfelelő termék. Falazó, úgynevezett válaszfaltégla, amely többféle méretben készül. Nos, egy átlagos családi házhoz mintegy 25 ezer darab tégla kelL A mályi téglagyár termék- mennyiségéből évente 25 ezer lakás épülhetne feL AZ ELSŐ NAGY GYÁR Kókai József gyárvezető: — A valóságban sok-sok ezer ház falába épülnek a tégláink. Félországnyi terület az, ahova szállítunk. Sajnos, egyre kevesebbet. 1977- ben még 86 millió 359 ezer darabot, egy évvel később már négymillióval kevesebbet, tavaly csak 77 milliót. No persze ezt meg kell magyarázni, hiszen az üzemekre a növekvő termelés a jellemző. — Csökkent a kereslet? — Nem. A tégla reneszánszát éli. Ám tegyünk egy kitérőt. Magyarországon valamikor 350—380 kis téglagyár 0 Téglahegy. Néhány targonca könnyít a rakodáson (Kerényi László felvételei) volt. Ezeknek egy része a háborúban elpusztult, más része annyira korszerűtlenné vált, hogy a gyártás megszűnt. Ma, úgy tudom, 180 gyár dolgozik Nos, a háború után nagyon kellett a tégla. Itt Mályiban építették meg az első nagy gyárat. Huszonhat éve ez a gyár nagyon modern volt. Máig is a legnagyobb, de a termelés feltételei változtak. Ami egykor nagyon modern volt, az korszerűtlenné lett, a gépeink, berendezési tárgyaink értéke nullára köpött. Valamikor választani lehetett a jó és a még jobb munkás között, ma krónikus munkaerőgondjaink vannak, hiszen itt sok a nehéz fizikai munka, és ez nem csábító manapság. A termelés mennyisége csökken, és még évekig csökkenni fog. Ez a gyár az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat egy gyára, tehát amit mondok, az csak erre az üzemre érvényes, hiszen modern, új gyárakat is építünk. ÚJ KEMENCÉK, ÚJ EMBEREK KELLENEK — Akkor itt gyakorlatilag elhanyagoltunk egy gyárat? — Nem erről van szó. Arról, hogy mindenféle rekonstrukcióhoz le kellett volna állnunk legalább az egyik keZavaros a Pece vize Kereken tíz napja tettük szóvá a Pece patak rejtélyét. Azt, hogy igen gyanúsan megemelkedett az Ady-híd alatti holtág vize. Mint laikusok, valamiféle csőtörésre gyanakodtunk, de erről állítólag szó sincs. Mi történt azóta? Kevés. Tovább zöldült, s maradt az áporodott víz. Mi, miskolciak tudjuk, hogy az építés általában bontással, az \ pedig felfordulással jár. Olykor-olykor megannyi kellemetlenséget kell elviselni, de ha az fertőzésveszélyt is jelent, már nem hagy- \ hatjuk szó nélkül. A Pece már csak egy nyúlfarknyi szakaszon tátong szabadon, s mivel holtág, semmiféle víznek nem lenne szabad e mederben folyni. Szanálásra ítélték az Ady-híd melletti, volt zsidófürdőt. A bontást végző termelőszövetkezet valószínűleg nem járt el elég körültekintéssel, s így egy-két köbméternyi törmelék behullott a meder- be. A történtekért tehát a legtöbben a szakszerűtlen bontást okoljak, de az illetékesek illegális házi szennyvízbekötésekre is gyanakszanak. Jelenleg a Miskolci Beruházási Vállalat területelőkészítő munkát végeztet, s utasította a bontással megbízott termelőszöveílvezetet! a törmeléket mielőbb távolítsa el a mederből, hogy a víz szabadon ! lefolyhasson a Szinvába. A közvélemény tehát egyértelműen ráhúzhatja a vizes lepedőt azokra, akik úgymond szakszerűtlenül bontottak. Az illetékesek is ezt teszik, aminek anyagi konzekvenciái is lesznek, mert ez a többletköltség nem írható az ott készülő beruházás számlájára. Mi történt, történik a napokban? Természetesen rendbeteszik a medert, bár a szennyvíz ezután is folyni fog, csak valamivel gyorsabban és kevésbé „látványosan”. A 3-as út átvezető szakaszának itteni építését még az év végén szeretnék megkezdeni az útépítők, de legkésőbb januárban. A céljuk az, hogy a Búza téri aluljáróval egyidőben adhassák át ezt a szakaszt is a forgalomnak. Az ehhez szükséges — közműkiváltási és átkötési — tervek nagy része már elkészült. Jószerivel csak a víz- ügyis tervezőknek kell módosítgatniuk. Fényt kell deríteni a „feketén bekötött” szennyvízvezetékekre is. Természetesen valamennyit felszámolják. Ami az ügyben némi megnyugvást adhat: az idő hűvösre fordult, s a kellemetlen illatfelhő nem veszélyeztet továbbterjedéssel. Az ! építkezések befejezése pedig végleg pontot tehet a Pece patak körüli zavaros ügyre és a meder évtizedek óta áldatlan állapotára. O. E. mencével. És legalább egy évre. Ez 40 millió tégla. Rekonstrukciós munkákat is végeztek itt: 1961—63-bán, aztán 1971-ben. Hogy mást ne mondjak: közben álltunk át gáztüzelésű kemencékre. Elkészültek egy teljes rekonstrukció tervei is, de ez a negyedik és az ötödik ötéves tervidőszakban elmaradt. Gyár épült viszont Put- nokon, Mátraderecskén... — Mit hoz a jövő? Elsorvad a gyár? —• Nem A tervek szerint a hatodik ötéves terv közepére, a teljes rekonstrukció keretében új gyár épül. Már évek óta folynak a nyersanyagkutatások. Miskolc közelsége, a gyárnak a térképen levő helye indokolja, hogy az új gyár is itt legyen, ahonnét aránylag egyszerű a szállítás. Más oldalról az is számít, hogy itt a gyárban vannak szakembereik. Mondottam, ho-fy munkaerőgondjaink vannak. Igaz, de a 300 itt dolgozó ember közül legalább százan segédmunkásként is szakemberek. Erre a gárdára gyárat lehetne alapítani. Vagy százan vannak olyanok, akikből lehet egyszer kiváló munkás, törzsgárdatag, és százan olyanok, akik jönnek és mennek. akikkel sok gondunk van, akiknek a gyenge munkája belejátszik a termelési eredményeinkbe is. A LESZÁLLÓ ÁGBAN — A csökkenő termelési eredmények egyféle hangulatot is eredményezhetnek, el- kedvetlenedést szülhetnek... — Nem mondtam korábban, de fontos: éppen az állóeszközeink elértéktelenedése miatt a gyár terhei kicsik. A nyereségszintünk jó. Ez az egyik. Nem arról van tehát szó, hogy működtetünk egy olyan üzemet, amire ráfizetünk, hanem arról, hogy életben tartunk egy szükséges gyárat addig, amíg kész nem lesz a jobb. Most például, s ezt januárban elkezdjük, végrehajtunk egy részleges rekonstrukciót. Ügynevezett levágott végű kemencévé alakítjuk át az e"Túk kemencénket. Hatmillió forintba kerül, két hónapig tart, de munkaerőt kímél, s nekünk ebben a leszálló ágban való birkózásban most ez a legfontosabb. — Érintik-e a miskolci építkezőket a gyár gondjai? — Nem. Az ellátás alapvetően jó, pusztán a tömör kistégla hiánycikk néha. Ezt viszont mi nem is gyártjuk. B. 6. Betétkönyv az első újszülöttnek A világtakarékossági nap hagyományainak megfelelően, az OTP betétkönyvvel ajándékozta meg a fővárosban és minden megyében az október 31-re virradó éjszaka első újszülöttjét. Borsodban ezen a napon 0 óra 10 perckor a * mezőkövesdi szülőotthonban született az első csecsemő, a 3 kiló 65 deka súlyú Bágyi Judit. Az ő nevében vette át édesanyja, a bükkábrányi illetőségű Bágyi Sándorné az OTP Borsod megyei Igazgatóságának képviselőitől a 2000 forint értékű takarékbetétkönyvet.
