Déli Hírlap, 1978. november (10. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-14 / 268. szám

Mélyponton a zöld-fehérek Mi lesz MVSC? A szurkolók általában a szépre emlékeznek, a rossz játé­kot, a gyenge teljesítményt igyekeznek mielőbb elfelejteni, így volt ez tavasszal az MVSC esetében is, hiszen a csapat olyan sorozatot produkált az NB III-ban, amire ritkán van példa. Egymás után hozták el idegenből a pontot, pontokat, még olyan helyekről is, mint a bajnokcsélyes Szarvas. Jól­lehet az elmúlt bajnokságnak különösebb tétje nem volt, hiszen az átszervezés miatt mind a bajnok, mind a 10. helyezett az új rendszerű NB II-be került, mégis jóleső érzéssel vették tudomásul a zöld-fehér hivek a csapat jó szereplését. Ezért is hatott hidegzuhanyként az MVSC ed­digi NB Il-es szereplése. Tus előtti pillanat (Szabó István felvétele) Birkózás Megyei úttörö-olimpia T enyésztik a süketfajdot A csapat csak hellyel-köz- zel mutatja azt a játékot, amit tavasszal láttunk tőle. A miértre sokféle választ ta­lálhatunk. A legnyilvánva­lóbb mindenekelőtt az: a csapatban az „öregek” húz­zák a szekeret, míg a fia­talabbak csak időnként tud­nak felnőni hozzájuk. Nincs a csapatnak középpályás so­ra, hiszen Leisztnek is job­bára védekezni kell, s amió­ta sérült, még inkább érző­dik hiánya. Czerván meglát­szik, hogy egyetemi tanul­mányai miatt az edzéseknek csak egy részét végzi el. Ma­darász pedig egyszerűen ki­lóg a sorból. Ö az, aki ebben a csapatban még az NB li­es szintet sem üti meg. Per­sze a védelemben is vannak — méghozzá bőségesen — gondok Borsos csak helyen­ként nyújtja azt, amit képes­ségei alapján várnak tőle, Kovács nem igazi középhát­véd, s Krémer teljesítménye is rapszodikus. Ebből a sor­ból egyértelműen csak a ru­tinos Locher játéka, lelkese­dése dicsérhető. No és per­sze Kuné, akinek a csapat sok-sok pontot köszönhet... Amikor a fentieket elmon­dottuk Krompaszky Gyula edzőnek, a homloka, ha le­het, még gondterheltebb lett, de igazat adott nekünk. Be­szélgetésünket így folytatta: — Aki ismeri a csapat ösz- szetételét, az tudhatja: eb­ben az NB II-ben — s fő­ként ebben a csoportban —• ilyen játékosállománnyal még örülhetünk, hogy nem az utolsó helyen vagyunk. Ha ugyanis a négy „öreget” — Kunt, Lochert, Egrit és Kisst — kivesszük a csapat­ból, egy megyei I. osztályú együttest nyerünk. Márpedig, ha így áll a helyzet, ha az „öregeknek” kell húzni, s a többiek képtelenek felnőni melléjük, ez egy idő után természetszerűleg megmutat­kozik az eredményekben is. Idegileg is elfáradnak az idősebb játékosok, s ez kihat teljesítményükre Azután itt vannak a sérülések is. A ta­valy gólrekorder Egrit egy sérülés hosszú időre vissza­vetette. Kiss is sérült lábbal képes arra, ami sokszor a csapat legjobbjává avatja, s a többieket sem igen ke­rüli el a sérülés. így van ez most is, amikor a hátvédek vannak a maródiak listáján, ezért például a Leninváros ellen a jobbszélső Liptákot leszek kénytelen a jobbhát­véd helyén szerepeltetni. Az edző lehetőségei behatárol­tak hiszen csak abból az ál- lománvból válogathat, amely rendelkezésére áll. Az állo- mánv pedig egyelőre nem üti meg a kívánatos mértéket, már azért sem. mert az ad­Jégtánc Prágában A „Prágai korcsolyák” el­nevezésű nemzetközi műkor­csolyázó- es jégtánc-viadalon a hazaiak szerepeltek a leg­eredményesebben, két első­séget szereztek a négyből. A magyarok közül a jégtáncos Remport—Nagy duó, mely nemrégiben alakult, a 9. he­lyen fejezte be a versenyt. A férfiak küzdelmében egy­értelmű meglepetés az alig ismert fiatal francia Simon győzelme a kanadai Taylor előtt. A francia korcsolyázó tripla lutzot ugrott — kifo­gástalanul. dig jól funkcionáló védelem­ből sérülése miatt hosszú időre kivált István, ugyan­akkor Szabó Z. egyesztendos kivárását tölti. Az új embe­rek beépítése nem ment zök­kenők nélkül... A csapat, érdekes módon, hazai pályán van leginkább mélyponton. Bizonyítja ezt a DVSC és legutóbb a Borso­di Bányász elleni mérkőzés. Ügy tűnik, hogy a zöld-fe­héreknek Kubik-komplexu- suk van. Néhányan pedig egyszerűen megsértődnek ak­kor. ha az idősebb játékosok noszogatják őket, netán a kö­zönség is kikezdi a gyenge játékkal erre rászolgálókat. Krompaszky Gyula nincs könnyű helyzetben, hiszen „menetközben” nemigen tud változtatni a kereten, új iga­zolásra pedig egyáltalán nem gondolhat. A sérült Leiszt felépülése némi erősítést je­lenthet a középpályán, de a legnagyobb erőt az . adhatná a csapatnak — amely egyre nehezebb helyzetbe kerül —, ha a fiatalok példát venné­nek Kunról, Egriről, Locher- ről és Kissről, s nemcsak a mezt vinnék a pályára, ha­nem a szívüket is. A zöld-fehér szívnek va­lamikor legendás híre volt Miskolcon. Voltak közepes • játékosok, de lélektelenül so­ha nem rúgták a labdát. Csak ezzel a mentalitással lábalhat ki a hosszú hul­lámvölgyből a nagy múltú egyesület labdarúgócsapata. Ügy látszik, meglesz a 400 —500 fős törzsközönsége a DVTK NB I-es női kosár­labdacsapatának. Ugyanis an­nak ellenére, hogy vasárnap kikaptak a Pécsi VSK-tól, és annak ellenére, hogy hétköz­nap volt, tegnap mégis szép számú közönség biztatta a diósgyőrieket, akik ezúttal a MAFC-cal mérkőztek. A mérkőzés megkezdése előtt a MAFC két ponttal és egy he­lyezéssel állt a DVTK előtt, 25 lejátszott találkozó után. Ezért a szurkolók (és a szak­vezetők) nagy harcra és ha­zai győzelemre számítottak. A számítások azonban nem vál­tak be. Nézzük, miért! Kér­dezünk, és megpróbálunk vá­laszolni rá. — Sok vagy kevés a dobott 70 pont? — A vasárnapi fordulóban az NB I. 16 csapata közül mindösz- sze öt dobott ennél többet. Egyébként is a mostani női me­zőnyben — azonos képességű csapatokat nézve — ennyivel bő­ven lehet mérkőzést nyerni. Te­hát sok a 70 pont. És mégis ki­kapott a DVTK, mert 77-et ka­pott. Ez is sok. — Mi az oka, hogy ennyit kap­tak? — Ezen a mérkőzésen a MAFC- nak öt biztosan dobó játékosa akadt, öten szereztek (majdnem azonos eredménnyel) 77-ből 74- et. Ezzel szemben a hazaiak két játékosához eredményességben senki sem tudott felzárkózni. Te­gyük még ehhez hozzá, hogy a saját palánk alatt a labda meg­szerzése igen ritkán sikerült, és a vendégek másodszorra már nem hibáztak. Nem is tudtak hi­bázni, mert a zóna előtti terület­védekezés csak ritkán kötődött össze szoros emberfogással, vagy ha összekötődött, a védekező em­ber rendre lekésett, ennek kö­A diósgyőri új birkózócsarnok adott otthont vasárnap délelőtt a XIV. téli úttörő-olimpia megyei birkózó döntőjének, a Felsőzsol- cáról, Kazincbarcikáról, Sárospa­takról, Sátoraljaújhelyről, Sa.ió- szentpéterről, valamint Tiszalúc- ról érkezett versenyzőgárdának. Természetesen Miskolc város út­törői is részt vettek a versenyen. Meglepetésre a meglehetősen j© erőkkel rendelkező Ózd csapata ezen a versenyen nem indult. Ettől függetlenül minden várako­zást felülmúló érdeklődés kísérte a 74 kis birkózó nemes vetélke­dését. A svédpadok megteltek szur­koló szülőkkel, barátokkal, de az érdeklődő szakemberek is eljöt­tek megnézni „miből lesz a cse­rebogár?”. Gutman József, a DVTK birkózó szakosztályának vezető edzője is árgus sze­mekkel figyelte a szőnyeg szélé­ről a jövő birkózóit, akik már ma is igen sokat mutattak meg felkészültségükből, technikai tu­dásukból. Tény, hogy igen sok fiatal, tehetséges birkózópalánta mutatkozott be ezen a versenyen. A tét nagy volt: at győztesek vesznek részt a december 3-án, Folytatódott a városi úszó­bajnokság az Augusztus 20. strandfürdő 50 méteres me­dencéjében. Az eredmények ezúttal sem „világraszólóak”. Férfiak, ion m gyors» l. Dávid (MVSC) 1:02.4, 2. Fazold (Mis­vetkeztében a MAFC senkitől sem zavart helyzetekből dobha­tott kosárra. — Eszerint a vereség oka a rossz védekezés? — Is. A támadásszövés 32 per­cig katasztroialisnak látszott. A szó szoros érteimében nem tud­tak mit kezdeni a labdával. Mondták ugyan egymásnak, hogy „Kezdd meg!”, meg hogy „műül!”, de semmi nem tör- lent. Éppúgy álltak egy-egy adott helyen, vagy jobbik ‘eset­ben egyéni betörésekre vállal­kozva, es ezzel ritkán értek el pontot. Ennyire tehetetlenül tá­madni meg nem láttam a DVTK-t! Aboól, hogy séma nem mozgott, következeit, hogy ha a betörés nem sikerült, nem volt kinek továbbítani a labdát, el­adtak. Nem csoda, ha a II. fel­idő 12. percében több mint húsz ponttal vezettek a műegyetemis­ták. — És a hátralevő nyolc perc alatt mi történt? — Erre szívesen fogok vissza­emlékezni. A hazaiak azt ját­szották, amit tudnak, és aminek többször is tapsoltunk már: gyors indítások, félpályás letá­madás, sokmozgásos támadás­szövés, és rendkívül harcias vé­dekezés. Ügy hogy sikerült 51:71- ről 70:75-re feljönni. Ekkor egy perc volt hátra. A MAFC rend­kívül taktikusan tartotta a lab­dát, sőt az utolsó két másod­percben büntetőt is kiharcoltak. Így alakult ki a végeredmény: a 70:77. És íme a mérkőzés jegyző­könyve : DVTK—MAFC 70:77 (33:46). Sportcsarnok, 450 néző. Vezette: Simó, Szécsi. DVTK: Winter 15, Tornyiné 6, Spisák 4, Aronné 32 (!), Horváth 2. Csere: Papp 6, Bihari —, Mol­nár 5. Edző: Letek László. MAFC: Huszlicska 14, Herbert 21, Trinn 13, Lisziewicz —, Ré- der 3. Csere: Kiss 12, Bertus —, Ferenczy 14. Edző: Buttás Pál. D. TÖTH BÉLA Kazincbarcikán megrendezésre kerülő területi bajnokságon, ahol Nógrád és Heves megye képvi­selőivel mérik össze erejüket. Innen a következő lépcső: az or­szágos döntő. Eredmények: 35 kg: l. Sándor (Kazincbarci­ka). 2. Szakolczay (40. sz. Alt. Isk.). 3. Tóth László (Tiszalúc). 38 kg: 1. Kiss Béla (40. sz. Alt. Isk.). 2. Budai (35. sz. Isk.). 3. Fábián (14. sz. Isk.). 41 kg: 1. * Bakos. 2. Varga (mindkettő Ka­zincbarcika). 3. Szabó László (Ti­szalúc). 45. kg: 1. Mohácsi (40. sz. Isk.) 2. Szemes (6. sz. Isk.). 3. Schroth (Sárospatak). 49 kg: 1. Németh (Sajószentpéter). 2. Ta­kács (Tiszalúc). 3. Lipóczki (Ka­zincbarcika). 53 kg: 1. Kiss Lász­ló (6. sz. Isk.). 2. Papp (Sajó­szentpéter). 3. Bíró (Kazincbar­cika). 58 kg: 1. Gál (Kazincbar­cika). 2. Hajdú (Felsőzsolca). 3. Ivánczi (Tiszalúc). 63 kg: 1. He­gedűs (6. sz. Isk.). 2. Cselei (Ka­zincbarcika). 3. Báthori (39. sz. Isk.). +68 kg: 1. Erdélyi (Sátor­aljaújhely). 2. Kiszeli (24. sz. Isk). 3. Sáfrán (Kazincbarcika). GAJDOS IMRE kolci Postás) 1:03.1, 3. Szentkuti (MVSC) 1:06,2: 100 m mell: 1. Fabriczius (MVSC) 1:22,7, 2. Gon. da (M. Postás) 1:25,4, 3. Szentkúti (MVSC) 1:25,9; 100 m pillangó: L Fazold 1:08,3, 2. Dávid 1:16,6, 3. Medvecz (MVSC) 1:23,0; 100 m hát: 1. Majoros (MVSC) 1:11,1, 2. Jurák (Postás) 1:13,0, 3. Szent­kuti 1:15,2; 4x100 m vegyes: 1. Miskolci Postás 4:55,5, 2. MVSC 4:59,0, 3. MVSC B 5:43,4. Kiegészítő számok: 100 m út­törő fiú gyors: 1. Csik (MVSC) 1:12,3, 2. Bozó (Postás) 1:15,3, 3. Balla (MVSC) 1:17,1: 100 m del­fin fiú mell: i. Tóth (MVSC) 1:47.8, 2. Zsámbok (Postás) 1:52,9, 3. Váradi (DVTK) 2:03,2. Nők, íoo m gyors; 1. Csik (MVSC) 1:12.1, 2. Peiinli (MVSC) 1:13,1, 3. Szabó (MVSC) 1:13,2; 100 m mell: l. Szabó 1:32,9, 2. Csik • 1:36,2, 3. Lorenz (Postás) 1:39,7: 100 m pillangó: 1. Csik 1:20,9, 2. Szabó 1:26,5, 3. Peimli 1:32,2; 100 m hát: 1. Csik 1:21,0, 2. Szabó 1:22,0, 3. Csízek (MVSC) 1:31,0; 4x100 ni vegyes váltó: i. MVSC 6:11,5, 3. Postás A 6:33,0, 3. Postás B 8:13,6. Kiegészítő számok: 100 m út­törő leány gyors: 1. Peimli 1:15,3, 2. Csizek 1 ;19,2, 3. Magéra (MVSC) 1:30,6; 100 m delfin le­ány mell: 1. Jakab (MVSC) 1:51,7, 2. Varga (Postás) 1:51,8, 3. Zupko (Postás) 1:52,2. Asztalitenisz, kínaiakkal Párizs után a Norwich Union Grand Prix sorozat­hoz tartozó nemzetközi baj­nokságok újabb állomása csütörtöktől Jugoszláviában következik. Borovóban 17 or­szág legjobbjai indulnak, köztük a kínaiak is. A ma­gyar csapat az eddigi legna­gyobb létszámú küldöttség­gel szerepel a négynapos versenyen, ugyanis hat-hat férfi és női játékos rajtol a különböző számokban. A vá­logatott keret tagjai közül csak Jónyer hiányzik, a töb­bi Európa-bajnok viszont mind ott lesz a viadalon. A süketfajd ősidők óta er­dei madár, amelyet mind ritkábban látni az északi er­dőkben. Lehet-e ezen erdő­lakókat madárházakban te­nyészteni? E kérdés megvá­laszolására speciális gazda­ságot szerveztek a Szovjet­unióban, a Ribinszki víztá­roló partjánál. A Darwin nevét viselő gazdaságban kezdett kísér­Sok kiránduló kerülgette a Bodrij nevű hegyi patak partján fekvő kőtömböt, anélkül, hogy különösebb fi­gyelmet fordított volna rá. Egy buldózerkezelő azonban kimozdította helyéből a kö­vet és alatta természetes A dél-franciaországi Gra- mat városkában kutyaiskolát nyitottak. Azonban nem min­denkit vesznek oda fel. Kü­lönleges tagozatos iskoláról van ugyanis szó: fulladok mentését tanítják. A tanulók new-foundlandi kutyák. A kutyák vastag és dús szőr­zete lehetővé teszi, hogy só­letek sikerrel jártak. A ma­darak a tágas, spárgából font hálóval elkerített ketrecek­ben jól érzik magukat. A csirkék keltetőgépekben jön­nek a világra, majd a ket­recekbe kerülnek. A felnőtt és megerősödött madarakat az erdőkbe telepítik. Csupán a vologdai erdőkben 40 ezer­re becsülik a süketfajdállo- mányt aranyrögöt talált. A lelet sú­lya 4357 gramm! Az Ohotsz- ki-'tenger partján első ízben 50 éve munkához látott koli- mai geológus expedíció tisz­teletére az aranyrögöt „geo­lógus” névre keresztelték. káig hideg vízben tartózkod­hassanak és akár 25 kilomé­tert is ússzanak. A kutyusok hátára műanyag kapaszkodót erősítenek, hogy az a fulla- dót a felszínen tartsa. Ha az ember elvesztette eszméletét vagy megsebesült, a kutyák egyszerűen „hónuk alá” csapják és így szállítják a partra Kolumbusz útja - kicsit másképp Azt a tényt, hogy Kolumbusz három karavellán indult el az Amerika felfede­zésével végződő út­jára, mind ez idáig nem vonták kétség­be. Még az olasz bankjegyeken is úgy ábrázolják Genova híres szülöttét, hogy portréja mellett há­rom hajó birkózik a háborgó tengerrel. Nemrég azonban olyan hír jelent meg, amely fontos válto­zást jelenthet a nagy földrajzi felfedezés történetében. Egy olasz történész, Ma- rinella Bonvina-Maz- zanti, XV. századi do­kumentumok, még­pedig a modenai vá­rosi levéltár anyagai­nak alapján arra a következtetésre ju­tott, hogy Kolum­busz első expedíciója alkalmával nem há­rom, hanem négy karavellával indult útnak. A történész az archívumban Ná­poly barcelonai kö­vetének, Annibal de Genaronak fivéréhez írt levelére bukkant, aki akkor a nápolyi királyság milánói követe volt. A levél­ben a következő áll: „Néhány nappal ez­előtt tért vissza Ko­lumbusz, aki a múlt év augusztusában négy hajón a Nagy Óceánra elindult. „A követ levele kétséges­sé teszi Kolumbusz expedíciójáról való visszatérésének idő­pontját is. Azt a ná­polyi követ Barcelo­nából március 9-én küldte el. Ahhoz, hogy e korban lehet­séges sebességgel a hír elérje Barcelonát, minimálisan négy-öt napra volt szükség. Eszerint azonban Kolumbusz nem 1493. március 15-én tért vissza, mint ahogyan azt eddig hitték, ha­nem március 5-néi nem később. Otthon érzik magukat jfc Húsz évvel ezelőtt itt alapították meg Jereván közelé­ben a gyilizsáni védett területet. Nagysága majdnem 32 ezer hektár. Az itt levő erdőkben otthon érzik magukat a barna, medvék és farkasok, rókák, vaddisznók, őzek, nyíllak, mó­kusok, hegyi tyúkok. A terület természeti körülményeit gon­dosan őrzik. A ritka állatok védelme érdekében, a vad- orzás megakadályozására rendszeresen tartanak állatfaj­számlálásokat, meghatározzák az állatok táplálkozási he­lyeit, takarmányt készítenek részükre, óvják őket a termé­szet viszontagságaitól. Mint képünk is tanúsítja: az állatok megszokják, hogy az ember gondoskodik róluk. TÓT« ZOLTÁN Kosárlabda MB l Tehetetlen támadójáték Városi úszóbajnokság Aranyrög a hegyi patakban Mentőkutyák lesznek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents