Déli Hírlap, 1978. november (10. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-13 / 267. szám
Az utóbbi tíz évben: minőségi változás Hogyan fejlődik Miskolc? A városi pártbizottság kibővített ülése *. Folytonosan fejlődik a város... (Farkas Ida felvétele) Miskolc Budapest után a legnagyobb magyar város. Borsod megye igazgatási és kulturális központja, megye- székhelye. A városban működő vállalatok, intézmények és szervek jelentős gazdasági. társadalmi és politikai irányítási funkciókat látnak el. Miskolcon él a megye lakosságának 26,1 százaléka. A város üzemei a megye ipari termelésének 34 százalékát adják. A hagyományos nehézipari nagyüzemeken kívül egyre jelentősebbek az építő- és építőanyag-ipari, az élelmiszeripari vállalatok. A kereskedelem, a szállítás és hírközlés, a víz- és energia- gazdálkodás, a lakossági szolgáltatás Borsod megye egészére, sőt több szomszédos megyére is kiterjed. Miskolcon él és dolgozik a megye nagyipari munkásainak 35 százaléka. A város foglalkoztatottjainak 38 százaléka ipari munkás. A megye középiskolás diákjainak 51,3 százaléka, a főiskolai és egyetemi hallgatók 78 százaléka Miskolcon tanul. A pedagógusok 30, az orvosok 57, a tudományos kutatók 93 százaléka, a különböző művészeti ágak képviselőinek 94 százaléka itt tevékenykedik. Az értelmiségen belül — létszámában — ma is meghatároz, a város műszaki értelmisége. A munkaképes korú nők foglalkoztatottsága 72 százalékos — gyakorlatilag megoldott a városban. Meghaladja az országos átlagot A felszabadulást követő első tíz évben a város terület- és népességnövekedési üteme volt dinamikus, a gazdaságot az extenzív fejlődés jellemezte. Az utóbbi tíz évben az élet minden területére kiterjedő, sokirányú minőségi fejlődésnek, a munka- és életkörülmények gyors ütemű változásának, az életszínvonal jelentős növekedésének lehettünk részesei. A párt- és a kormányzati szervek megkülönböztetett figyelmet fordítottak a borsodi térségre. Ez a figyelem — kiegészülve az itt élő emberek, vezető testületek törekvéseivel és szakmai hozzáértésével — az országos átlagütemet meghaladó fejlődést eredményezett. Miskolc fejlesztésében ez különösen nyomon követhető. A Politikai Bizottság 1973. júliusi határozatát — amely a városok helyzetével, feladataival foglalkozott —, majd a XI. pártkongresszust követően fokozódott a megyei és városi párt-, állami és gazdasági szervek, vállalatok elmélyültebb, konkrétabb foglalkozása a város és környéke helyzetének elemzésével, a feladatok tudományos igényű kimunkálásával. Megnőtt a végrehajtás szervezettsége. Az új tanácstörvény a gyakorlatban helyes irányú szemléletet formál, amennyiben Miskolcot még inkább a megye integráns részévé teszi, növelve ezzel a városi vezetés felelősségét, bizonyos területeken a megye egészéért, és fordítva. A városfejlesztéssel való alaposabb foglalkozás ma világosabbá teszi számunkra elmaradásainkat is az elért eredmények mellett, tévedéseinket, azok okait is, és módot nyújt a jövő feladatainak reálisabb kijelölésére. A városfejlesztés tartalmát a mai tervezési gyakorlatunkban nem egyetlen terv, hanem többirányú — társadalompolitikai, ágazatpolitikai, központi és helyi törekvések, hosszabb és rövidebb távú célok —, gyakran előre teljesen ki sem számolható hatások együttvéve adják. Mindezzel együtt terveink egyre magasabb színvonalon, a szocialista tervgazdálkodás kedvező jegyeit viselik; középpontjában az emberről való mind teljesebb gondoskodás áll. A szocialista tulajdont erősítik, segítik kibontakoztatni a szocialista életformát, vagyis a központi akarat és a helyi érdekek harmonikus összhangját igyekeznek megtalálni. Terveink közös fő iránya és egyben célja, hogy MisT kolcot az országos településhálózat-fejlesztési programnak megfelelően, valóban kiemelt, felsőfokú központtá tegyük, és ezzel a főváros után a négy nagy magyar várossal együtt, képessé váljék meghatározott regionális feladatok ellátására. Miskolc fejlesztését ez idő szerint a legátfogóbban — de nem teljes körűen — a kormány által 1970-beri jóváhagyott Általános Rendezési Terv foglalja össze. Ezt az időközben megjelent párt- és kormányhatározatokban megfogalmazott feladatok, a középtávú tervkoncepciók és tervcélok teljesebbé tették, rugalmasan módosították. Az elmúlt időszakban történt fejlesztés főleg erre alapozódott. Az eltelt mintegy tíz évről megállapítható, hogy az ÁRT — bizonyos változtatásokkal és kiegészítésekkel — összességében alkalmas volt a városfejlesztési és területgazdálkodási feladatok végrehajtására. Reálisan jelölte meg a lakosság számának növekedését, a lakásépítés és az iparterületek szükségleteit. A főbb ágazati célok egy részénél a program szerint halad a fejlőSés, más részénél viszont a szakemberek alábecsülték a várható fejlődést. Korrekciók és kiegészítések A tanácsi vezetésnek komoly gondot okozott, hogy az ÁRT nem foglalkozott komplex módon néhány fontosabb ágazat összefüggő fejlesztési feladataival, mint például a városi közlekedés, az energia- és vízellátás. Ezek pótlására több elemző tanulmányt készített és készíttetett a tanács, gyorsította a rendezési tervek elkészítését, hogy viszonylag akadálymentes legyen a kivitelező munka. A jövőre nézve mindenképpen sürgető a város általános rendezési tervének alapos felülvizsgálata, s a szükséges korrekciók és kiegészítések gondos elvégzése. A felülvizsgálatra vonatkozó előkészítő munkák már 1976-ban elkezdődtek. Miskolc különböző funkciójával és igényével messze túlterjed jelenlegi közigazgatási határán, vonzáskörzetet alakít ki maga körül. A távlati fejlesztések kijelölésénél természetesen e térségeket és igényeket is figyelembe kell venni. Ezt a célt szolgálja az agglomerációs terv. Erre a tervfajtára mindeddig a hazai tervezés nem fordított kellő gondot, a tervezők gyakorlatlanok e téren. A megyei és városi tanács közös megrendelésében a Várostervező Intézet tervezi a város agglomerációs tervét. Az elkészült tervekről eddig szerzett tapasztalatok felhívják a figyelmet itt is azok egyoldalúságé, a, komplexitásának hiányára, főleg a társadalmi összefüggések figyelmen kívül hagyásának veszélyére. A Miskolcon és környékén élő lakosság életére jelentős hatással van a termelőágazatok fejlesztésének terve. Ezt — a mai tervezési gyakorlat szerint — még kevésbé lehet előre áttekinteni, akár egy középtávú tervidőszakra is. Következésképpen nehezen hangolható össze a lakosság ellátását szolgáló ágazatok fejlesztésével, vagyis a tanácsi fejlesztésekkel. Áz 1976-ban — már a tervciklus' beindítását követően — elkészített megyei területi terv első kísérletnek tekinthető, amely azonban még nem volt teljesen képes átfogni a tervezést, koordinálni a különböző ágazatok fejlesztését. Gondot okoz, hogy még mindig elég gyakran érvényesülnek a szűk szakmái szempontok. Rosszul értelmezett takarékosságból elhagynak jelentős kisegítő, kiegészítő berendezéseket, amelyek hiányában az új termelőeszközök az elvárhatónál alacsonyabb hatékonysággal dolgoznak. Nem csökken kellően az egészségre ártalmas, nehéz fizikai munka, s nem fordítanak kellő figyelmet a dolgozók kulturális ellátására, szákmai és általános műveltségének növelésére. Ugyanez a helyzet a környezetvédelemmel. A HCM kőbányája porral szennyezi a levegőt, a húskombinát a vizet szennyezi, az LKM-nél megoldást kíván a salakhányó környezeti ártalma. Előfordultak kedvezőtlenül ható, kényszerű területkijelölési kompromisz- szumok is. Véleményt a lakóktól! A különböző helyi politikai törekvésekben, határozatokban megfogalmazódott a város lakosságának társadalmi érintkezésére, közéletisé- gének fokozására, az egészséges lokálpatriotizmus növelésére, a szocialista demokrácia szélesítésére vonatkozó program. Ezek, a gazdasági tervekhez hasonlóan, elválaszthatatlanok a város- fejlesztés követelményeitől. A programok helyes célokat tartalmaznak, végrehajtásuk azonban a szükségesnél és lehetségesnél lassabban halad. Nagy adósságaink vannak még mindig a rétegpolitikai munkában, a lakóterületi társadalmi élet kellő színvonalon való tartásában. Ez utóbbit nem segíti megfelelően a város- és lakótelep-építés jelenlegi gyakorlata sem. Nem épülnek kellő számban közösségi létesítmények, szűkösek és merevek a költözködés lehetőségei, nagyarányú a szanálás, ami átmenetileg hatásában közösségromboló. A város lakossága még mindig nem ismeri kellően a környezetükre, a munkahelyre, a lakóterületre vonatkozó fejlesztési terveket. Sajnos, arra is ritkán volt példa, hogy a tervek kialakításához véleményüket kérjék. A város fejlesztésére és a városban élők közérzetére nagy hatással van a működési mechanizmus, a köz- igazgatás, a vállalati irányítás, az intézmények vezetésének színvonala. Ez döntően a szervezet korszerűsítésétől, a káderek felkészültségétől és alkalmasságától függ. Ennek érdekében is történték lépések. Az eredmény is számottevő. Az államigazgatás több vonatkozásban helyileg is fejlettebb, egyszerűbb lett, a vállalati belső irányítási mechanizmusok korszerűsödtek. A városban érvényesül -a szocialista törvényesség. Az eredmények ellenére nem lehetünk elégedettek a fejlődés ütemével. Társadalmi fejlődésünk és városfejlesztésünk jelenlegi szakaszában magasabb vezetési, irányítási színvonalra, több és bátrabb kezdeményezőkészségre, az új iránti nagyobb fogékonyságra, nagyobb tervezési biztonságra, határozottabb, fegyelmezettebb végrehajtásra van szükség. Ezekben van ma a legtöbb és leggyorsabban felhasználható tartalékunk. A tervezőmunka kétségtelen gyengéi és a tervekhez képest mutatkozó bizonyos elmaradásunk mellett is városunk és környéke soha nem fejlődött olyan dinamikusan, mint az eltelt tíz esztendőben. A nagy fejlődést nem is annyira a megkapó mennyiségi mutatók, mint inkább a számokkal ki sem fejezhető minőségi változások jelzik. Létrejött egy egészséges — Miskolc és környezete adottságaira épülő — iparszerkezet. Az egyre arányosabb termelő és szolgáltató ágazat megfelelő foglalkoztatást, a lakosság élet- színvonalának állandó növelését biztosítja. A gyárak, üzemek termelőeszközei lényegesen korszerűsödtek, sok területen * termelékenyebb, könnyebb lett a munka. Űj elektroacélmű, nemesacélhengermű, gépgyári hőkezelő üzem, házgyár, betongyárak, a cementgyár, a lyukó- bányai új akna, tejüzem, kenyérgyár, húskombinát, a pamutfonó, a csokoládégyár, a MEZŐGÉP, a hűtőház rekonstrukciója, a műszeripar létrehozása és még sok egyéb, mintegy 16 milliárd forint értékű befejeződött fejlesztés adja az elmúlt tíz év iparfejlesztésének a mérlegét. Űj, magasabb rendű termelési kultúra honosodott meg városunkban. Ismertek a Miskolc vonzáskörzetébe tartozó iparvárosok, ipartelepek fejlődési eredményei is. Négyszer több A lakossági ellátást szolgáló ágazatokban — amelynek fejlesztését döntően a városi tanács finanszírozza, irányítja és tervezi — a IV. és V. ötéves tervidőszakban az előző két ciklusnál négyszerié több ráfordítást valósítottunk meg, illetve irányoztunk elő. Itt is egyre jobban érzékelhetők a minőségi váltás jegyei. Nem csupán új szabad területen épülnek a lakónegyedek (mint például az ötvenes években a Selyemréten, a Győri kapu egy részén, a Kilián-északon, hanem jelentős városrekonstrukció is történik például a Győri kapuban, Diósgyőrben, a Vologda városrészben és a belvárosban. A két utóbbi ötéves terv során 5552 darab, túlnyomórészt elavult, szociális célokra alkalmatlan lakást szanáltunk Miskolcon. Nagyrészt ezek helyén épült, illetve épül 21 090 korszerű, összkomfortos lakás. Intézkedések történtek a szolgáltató és kereskedelmi hálózatépítés elmaradásának felszámolására. Javult, bár még teljesen nem megoldott a város vízellátása, de egyéb energiaszükséglete biztosított. Kialakulóban van egy korszerű úthálózat. Épültek impozáns középületek' is, bár ma is ezen a területen van a város • legnagyobb elmaradása. Mindez idáig nem alakulhatott ki Miskolcon a városhoz méltó bevásárló- és városközpont. Hosszú ideje vajúdik a vasúti személypályaudvar korsze'rűsítése. A köz- művelődési feltételek csak szerényen javultak, s a közoktatás és felsőoktatás városi intézményei a fejlesztések ellenére is zsúfoltak. A tudományos, a művészeti, az irodalmi élet — úgy tűnik — ez idáig nem kapott, de nem is igényelt kellő szerepet a város életében. Az idegenforgalom intézményeinek fejlesztése is nagyobb ütemet kívánna. Nagyot léptünk előre a városhigiéniában, a szociális és egészségügyi ellátásban, a környezetvédelemben is. Miskolc és környéke lakosságának élete, életszínvonala jelentősen változott. Mindez — a központi szervek figyelmén túl — a helvi irányítás, az itt élő dolgozók munkájának, az eddigi városi tervek megvalósulásának az eredménye. Hatására lényegesen változott a lakosság életmódja, gondolkodása, fejlődött tudati szintje, a városhoz, a munkahelyhez való viszonya. Városunk politikai arculatára továbbra is a munkásság magatartása, erkölcsi normája a jellemző. A városi pártbizottság a beterjesztett jelentést a megvitatás után elfogadta, és feladatokat jelölt meg a további tervszerű fejlesztés érdekében. Megállapította, hogy a városfejlesztés fő irányán nem kell változtatni. A további tervezőmunka szempontjából irányadók az érvényes párt- és állami határozatok, elsősorban az MSZMP XI. kongresszusán elfogadott határozat, a Politikai Bizottság 1973. július 3-i határozata, és az arra épülő városi pártbizottsági intézkedési terv, valamint az egyes szakterületekre vonatkozó megyei és városi pártbizött- sági és végrehajtó bizottsági határozatok. Sokoldalúan összehangolt, ellenőrzött, komplex tervezőmunkát kell igényelni, és ehhez a városi tanács, valamint az üzemek részéről minden feltételt meg kell teremteni. A pártbizottság véleménye szerint az ipar ágazati szervezetében jelentősebb változásra, bővülésre nincs szükség. A párt- bizottságnak az a véleménye, hogy a lakosság ellátását szolgáló ágazatokban a városi tanács töltsön be határozottabb koordinatív és kezoeményező szerepet. A városépítés súlyponti feladata továbbra is a lakásépítés. A városi pártbizottság kibővített ülésén a témához kapcsolódóan többen is felszólaltak, véleményt mondtak és javaslatokat tettek. Miként azt szombati lapszámunkban hírül adtuk, a múlt hét péntekjén kibővített ülést tartott az MSZMP Miskolc városi Bizottsága. A pártbizottság tárgyalt a város fejlesztésének irányáról, a városfejlesztési programokról, a tervek előkészítéséről, végrehajtásuk eddigi eredményéről, és a további feladatokról. A jelentést Drótos László, a városi párt- bizottság első titkára terjesztette be.