Déli Hírlap, 1978. november (10. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-13 / 267. szám
Szeretnek is, tudnak is dolgozni ALKOTÓ IFJÚSÁG Befejeződött a munkásszínjátszók találkozója Baranyi és versei Városunk vendége lesz ma délután Baranyi Ferenc költő. Az Ady Endre Művelődési Házban rendezett író— olvasó találkozón Merényi Judit előadóművésznő működik közre. Kiállítás a pályaválasztási hónap alkalmából Sokszor hallottam szülőket fohászkodni: csak foglalná el végre valamivel magat agyerek, és még többször láttam elmélyülten hímező nagylányokat. Csodáltam óvodásokat, akik a bonyolult világot olyan egyszerű, tiszta vonalakkal rajzolták a papírra, és értettem a gimnazistát, aki vállalta a soros randevú elmulasztásáért kijáró naragot, de ha tegnap szétszedte, ma működőképes- állapotba hozta a rádiót. Bámultam a gyerek fantáziáját és szakértelmét, most pedig meg vagyok ille- tödve. A pályaválasztási hónap alkalmából rendezett kiállítást legalábbis olyan figyelemmel jártam végig, ahogy megáll az ember az elmélyülten bütykölő gyerek fölött; nehogy megzavarjam. Tudom pedig, hogy úgysem lehet megzavarni; nem hagyja magát. Az Egészségügyi Szakközépiskolában látható Alkotó ifjúság című kiállítást talán éppen ennek, a gyerekek, fiatalok elmélyültségének bizonyítására rendezi _k. Vagy annak az igazolására, hogy mindent komolyan vesznek, és pontosan ismerik a József Attila-i igazságot; „Dolgozni csak pontosan, szépen ..Vagy az is lehet, hogy egyszerűen csak alkalom adódott rá, hogy az oktatási intézmények bebizonyítsák; nem töíti itt hiába az idejét a gyerek? Akár így, akár úgy, maradandó élményt szereznek bárkinek, aki legalább fél órát rászán, hogy apróra végignézze a tárgyakat, rajzokat. Szakmai vitával és értékeléssel fejeződött be tegnap Tatabányán a munkásszínjátszók IV. országos találkozója. Tizenkét együttes vett részt a seregszemlén, olyan csoportok, amelyek rendszeresen szerepelnek az üzemi dolgozók körében, jelentős részt vállalnak a munkásművelődésből. A találkozó résztvevői Tatabányán, Tatán és Oroszlányban szerepeltek. A tapasztalatokat összegző szakemberek megállapításai Búcsúfa # Egy remek kis gőzmasina. munkásképző csiszolt üvegeit, a miskolci Központi Le- nykollégiumból küldött hímzéseket, a gyakorlókért makettjét, ami putnoki általános iskolások tehetségéről vall, hogy ezek a tárgyak nem az egyes intézményeket és gyerekeket, hanem az őket tanító iskolát és általában a fiatalokat dicsérik A 119-es számú sárospataki szakmunkásképző intézet diákjainak cserepei nyilvánvalóan azt bizonyítják, hogy a híres pataki kerámiának a jövőben is lesznek mesterei. A grafikai tehetséget felmutató gimnazistából, a kazincbarcikai Nagy Gyulából azonban lehet, hogy mérnök vagy közgazdász lesz, és a putnoki kisiskolások sem biztos, hogy kertészeti egyetemre mennek. Lehet, hogy a gondosan megmunkált makett még nem jelent pálya- választást. De az biztos, hogy ezek a gyerekek szeretnek is, tudnak is dolgozni. Ennél többre pedig egy iskola sem taníthat meg. (makai) Á baranyai Nagynyárád község németajkú lakossága érdekes hagyományt elevenített fej vasárnap: a búcsúfa- állítást. A magyarországi németek körében sok helyütt ismerték ezt a sajátos népszokást; minden bizonnyal még hajdani hazájukból hozták magukkal. Baranyában ma már egyedül a nagynyá- rádi német nemzetiségű lakosság állít, búcsúfát, a termés betakarításának ünneplésére. A német népviseletbe öltözött fiatalok jókora fát vágtak ki az erdőben, s feldíszítették színes szalagokkal, és egy üveg bort kötöztek rá, olyanképpen, amint a májusiét szokták elkészíteni. Zenekar kísérte végig a falun a fát cipelő legényeket, akik azután a fát a művelődési ház előtt állították fel. A búcsúfát majd Katalin napján hasonló vidám ünnepélyességgel „kitáncolják” a nagynyárádi fiatalok. A béke forradalma 1. A dualista, monarchia A soknemzetiségű Habsburg-monarchia múlt századi korszerűsítése,- az osztrák— magyar kétközpontos megoldás már születése pillanatában izzó viták, sodró érvek és érzelmek kereszttüzébe került. Az 1867-es kiegyezés és a dualista államberendezkedés, segyben a polgári átalakulás adott lezárása ugyanis a századok folyamán felhalmozódott közép-kelet-európai problémák jó részét nem oldotta meg, csupán a mélybe fojtotta. Ezzel természetesen nemcsak elmérgesedésükhöz járult végzetes módon, hanem új és önpusztító ellentmondások kiindulópontjává is lett. A fenti pár mondatos jellemzés — különösen a végkifejlet, az I. világháború utáni felbomlás ismeretében — meglehetősen sötét képet fest Ausztria-Magyarországról. Amely kép természetesen így — eléggé egyoldalú is. Mindenesetre. ha sorjában, a ne tosították a többi nemzetiség feletti további uralmukat, az 1860-as években már megmegingó birodalom további fennállását. Másként fogalmazva ; az Osztrák—Magyar Monarchia egy feudális-dinasztikus integráció továbbélő maradványa volt olyan időszakban, amikor az effajta képződmények korszerűtlensége rohamléptekkel bizonyosodott be. Logikus volt tehát, hogy rengeteg feudális eredetű — főként társadalmi — maradványt konzervált kereteiben. Hogy csak néhányat említsünk: az udvar és az uralkodó szerepe; az arisztokrácia és általában a volt nemesi rétegek politikai-hatalmi túlsúlya, a földkérdés megoldatlansága, az egyházi befolyás és a középkori szimbolika továbbélése — vagyis általában a felülről kezdeményezett felemás korszerűsítések visszahúzó velejárói jellemezték a dualista rendszert. vábbra is szűk körű, s nem gazdaságcentrikus volt). Modern közlekedési és hírközlési hálózat épült ki (noha panamák és egyéb botrányok árán). Fejlődött a mezőgazdasági termelés (ám az alapvető nagybirtokstruktúra változatlan maradt) és kialakult a modern gyáripar (nem elhanyagolható szerkezeti torzulásokkal). A századfordulóra a monopóliumok kezdetlegesebb formái, a kartellek is megszülettek, és megjelent a finánctőke. Emelkedett az urbanizáció szintje, és gyökeresen megváltozott a társadalom képe is. Ám itt rögtön álljunk is meg. Már jeleztük, hogy társadalmi vonatkozásokban súlyos megoldatlanságok terhelték a kort. Melyek voltak ezek legfőbbjei? Észrevehettük, hogy a pozitívumok, amelyeket felsoroltunk, sem teljesen egyértelműek. A dualista kori Magyarországon nem a kétségBorsod és Heves megye általános és középiskolásai, kollégistái küldték el a gyakorlati foglalkozásokon, szakkörökben készített munkáikat, ezek közül zsűri díjazta, válogatta a legjobbakat és a bemutatásra érdemeseket. A kiállítás még az erős szelekció után is nagy, és olyan sok tárgyat vonultat fel, hogy az ember örömmel gondol rá: milyen sok lehet, amit nem látunk, mert ide nem jutott el. Mindenesetre abban a tudatban néztem végig az ózdi ipari szakközépiskola elsős vasúti járműszerelőinek csuklópántját, díszzárát, a mini úthengert, amelyet a kazincbarcikai központi iskolai szakkör tanulói készítettek, az egri 212-es számú szakmunkás- képző diákjainak a tanulást segítő, szemléltető modelljeit, a gyöngyösi 214-es szak4c Jlobotemberke, fémből és műanyagból. (Kiss József felvételei) j gatívumokat és pozitívumokat, az előnyöket és a hátrá- • nyokat mérlegre téve vizsgáljuk a monarchia teljesítményét, árnyaltabb összképet nyerünk. Nézzük először a . kétségtelen és meghatározó negatívumokat. Ezek legelsője pedig, hogy a Habsburgok jogara alá szerveződő, soknemzetiségű birodalom a XVIII. századi dinasztikus elveket testesítette meg: az uralkodóház érdekei kiemeltek és meghatározók maradtak. Megalakulásával tehát a korszerű nemzeti fejlődés szempontjait érte' sérelem. Két „történelmi” és „vezető” nemzetiség, az összlakosságnak együtt is csak kisebbségét kitevő osztrák és magyar megegyezésükkel és az úgynevezett közös ügyekkel (mindenekelőtt a hadsereggel és a tragikomikus ambíciókkal hajszolt, egyre korszerűtlenebb nagyhatalmi külpolitikával) bizÉs a pozitívumok? A történettudomány meglepetésünkre elég sokat produkált belőlük. (Bizonyos fokig érthetővé téve az „elmúlt békeidők” nem feltétlenül és mindig jogtalan nosztalgiáját.) Azonban rögtön jegyezzük meg: ezek az előnyök, ezek a pozitívumok a súlyos, organikus hátrányok alapvető- ségét alig, kérdőjelezik meg. Nézzük ' Magyarországot. Mindenekelőtt a kiegyezés nálunk konszolidálta a bimbózó kapitalizmust, és annak előrevivő kedvezésével félévszázados, intenzív tőkés fejlődést tett lehetővé. Egyben modern polgári államot és államháztartást alakított ki, ami különösen a tőlünk keletebbre fekvő államokkal való korabeli összehasonlításban állja meg a próbát. 1868-ban európai színvonalú általános tankötelezettséget vezettek be (bár a gimnáziumi és egyetemi képzés totelen (bár örökölt szerkezeti gyengeségek között végbemenő) gazdasági fejlődés tényei váltak meghatározóvá, hanem a társadalmi-politikai szerkezetváltozásokat zabolázó krónikus merevségei. A volt feudális uralkodó osztályok megőrizték pozícióikat, sőt, a korszak vége felé még növelték is befolyásukat. Az uralkodó teljesen kézben tartotta a hadsereget, és meghatározó szava volt a külpolitika irányításában. Az arisztokrácia „összmonarchia”, „merkantil” (iparral összefonódó) és „agrárius” (a nagybirtok érdekeit kormányzati politika rangjára emelő) csoportjái majdhogynem csorbítatlan hatalmat élveztek. A középbirtokosok megtartották vidéki (megyei) irányító szerepüket. (Folytatjuk) DERER miklős szerint a fesztivál jól bizonyította munkásszínjátszás létjogosultságát, szerepének jelentőségét a közművelődésben. A találkozó megrendezésével jó lehetőséget teremtettek a szakmai vitákra, tapasztalatcserékre is. Naponta fesztiválújságot adtak közre, amelyben közölték a kritikusok véleményét a látottakról. A munkásszínjátszók V. országos találkozóját ismét Tatabányán rendezik meg, 1980- ban. Nyugdíjasoknak Balatoniéi vi déki „csavargásaira” emlékszik, s ezekről az utakról tart előadást ma délután Bogsán Gyula a Hazafias Népfront Miskolc városi Bizottságának politikai munkatársa, a Diósgyőri Művelődési Központban működő Nyugdíjasok klubjában. HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró- nika. — 12.20: Ki nyer v — ,12.35: Válaszolunk halig nak. — 12.50: Zenei érdé- j- gek. — 14.04: Mai dalok. — 14.14: Bogdánt anyja házasítja. Népballada. — 14.34: Hej, jávorfa, jávorfa ... — 14.54: Édes anyanyelvűnk. — 15.00: Hírek. — 15.10: Holnap közvetítjük... — 15.28: Hívogató. — 16.00: Útközben. — 16.05: A Cseh Filharmonikus Zenekar játszik. — 16.30: Szocialista brigádok akadémiája. — 17.00: Hírek. Útközben. — 17.10: Orosz Júlia operettfelvételeiből. — 17.30: Nemzetiségek a nagyvilágban. — 17.55: Táncdalok Párizsból. — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti magazin. — 19.15: Népzenei Hangos Újság. — 19.55: ..Hízelgő gyönyör és játékos tréfa ...” — 20.00: örökzöld dallamok. — 21.00: Fehéren — feketén. Rádiófolyóirat. — 22.00: 'Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Széljárások, változások. Ónody György útijegyzete. — 22.30: Hallgassuk együtt! — 23.15: Zenekari muzsika. — 24.00: Hírek. — 0.10: Csuka Mónika táncdalaiból. KOSSUTH. ÉJSZAKAI VETÍTÉS Bizalmi állásban Szí. amerikai film Másfél helyár! Kezdés: 9 órakor HEVESY IVAN FILMKLUB Szemben önmagunkkal Szí. svéd—amerikai film Másfél helyár! Kezdés: i5, f7 órakor TÁNCSICS A szegények kapitánya Mb., szí. román film Kezdés: f4, f6 órakor TÁNCSICS FILMKLUB Szemben önmagunkkal Szí. svéd—amerikai film 16 éven felülieknek! Kezdés: ,f8 órakor SZIKRA A nagy balhé Szí. amerikai film Másfél helyár! Kezdés: 3, 5, 7 órakor PETŐFI Száguldás gyilkosságokkal Mb., szí. amerikai film Másfél helyár! v Kezdés: f5, f7 órakor Petőfi rádió: 12.00: Lakatos Sándor népi zenekara játszik, Vörös Sári nótákat énekel. — 12.30: Hírek. — 12.33: Kis magyar néprajz. — 12.38: Tánczenei koktél. — 13.25: Festőállvány és igazgatói iroda. — 14.00: Kettőtől ötig... — 17.00: A döntő láncszem. — 17.30: ötödik sebesség. — 18.30: Hírek. — 18.33: Zeneközeiben. — 19.25: Millöcker operettjeiből. — 20.00: Eszmék faggassa. — 20.30: Hírek. — 20.33: Ez is házasság, az is házasság... — 21.04: Újdonságainkból. Magyar táncdalok. — 21.44: Urbán Katalin és Szalay László nótákat énekel, Jáger Balázs János gordonkázik. — 22.20 : Kellemes pihenést! — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — Képek községeinkből. Bélapátfalva. (Az épülő bé-, lapátfalvi cementmű még több' munkalehetőséget biztosít a környék lakóinak, de hogyan sikerül ezzel párhuzamosan gondoskodni az ott dolgozók szociális és kereskedelmi ellátásáról, művelődéséről? Mit tesznek a bejáró dolgozók életkörülményeinek javításáért? Hogyan formálja az egyre erősödő ipari jelleg a Bükk szép fekvésű településének életét. mindennapjait?) Riporter: G. Tóth Ferenc. — Versek zenével, a Sebő-együttes műsorából. — Napjaink kérdései (Wirth Lajos jegyzete). — Sport. — Slágerkoktél. — 18.00—18.30: Észak-magyarországi krónika. — Sergio Mendes és a Brasil ’77 jászik. — Hírösszefoglaló, lap- és műsor- előzetes. FILMSZÍNHÁZAK BÉKF Kalózok Jamaicában Szí. angol film Másfél helyár! Kezdés: i4, hn6, 8 órakoKOSSUTH Szót kérek I—II. Szí. szovjet film 14 éven felülieknek! Másfél helyár! Kezdés: f3, f6 órakor fáklya Nyolcvan huszár I—II. Szí. magyar film Másfél helyár! Kezdés: 5 órakor FÄKLYA filmklub A homok asszonya Japán film 16 éven felülieknek! Kezdés: f8 órakor GÖRÖMBÖLY, KRÜDY ABBA Szí. svéd—ausztrál film Másfél helyár! Kezdés: 6 órakor TAPOLCA, ADY Mágnás Miska Magyar film Kezdés: 7 órakor ADY MŰVELŐDÉSI HÁZ, KLUBMOZI A zsoldoskatona Mb. olasz film Másfél helyár! Kezdés: 4„ 6 órakor MISKOLC. PERECES Szívvel, szerelemmel Mb. lengyel film Kezdés: 6 órakor MISKOLC, HÁMOR A nagy balhé Szí. amerikai film Másfél helyár! Kezdés: f6 órakor KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — Kb. 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.27: Eszmék faggatása. — 8.57: Nóták. — 9.44: Mese a vízilóról, aki félt az oltástól. — 10.00: Hírek. — 10.05: MR 10—14. — 10.35: XX. századi kamarazene magyar előadók tolmácsolásában. — 11.40: A boldog ember. Móricz Zsig- mond regénye. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Dalok a békéről. — 8.20: Széljárások, változások. Cnody György iráni útijegyzete. —8.30: Hírek. — 8.33: Társalgó. — 10.30: Hírek. — 10.33: Zenedélelőtt. Küldeményét távollétében is megkaphatja,
