Déli Hírlap, 1978. október (10. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-09 / 238. szám

♦ SI miskolciaké a szó Mennyit ér egy szerkesztőségi levél? Sokat hallottam arról, milyen új módszereket alkalmaz­nak a közigazgatásban a gyorsabb ügyintézésért. Rendkívül szimpatikus ezek között, hogy az állampolgárok szabad ide­jéhez alkalmazkodva megszervezték a délutáni ügyeletet. Ha tehát a tanácsnál van valamilyen elintéznivalóm, nem kell otthagynom a munkahelyemet a műszak kellős közepén, hi­szen a munkaidőm után is megoldhatom. Teljesen más azonban a helyzet a szolgáltatási ágazatban. A szolgáltatóknak és az állampolgároknak korántsem/ideális az „együttműködése”. Még a panasz is másként jelentkezik, mint a közigazgatásban. Erre példát is tudok: Idén áprilisban a gáz-vízmelegítő készülékem felmondta a szolgálatot. A TIGÁZ szakembere megvizsgálta, vélemé­nye az volt, hogy a készüléket ki kell cserélni. Irány a MIK, amely megrendelte a bojlert. Határidő: július 15. Monda­nom sem kell, ez a határidő rég letelt, s érdeklődésemre csak azt a választ kaptam, hegy a bojler hiánycikk. Azóta is tűzhelyen melegítjük a fürdővizet. És mit tehetek? Legfel­jebb a sajtóhoz fordulhatok. Erre is egy példát: amikor lakásomba bevezették a gáz­fűtést, a füstelvezető cső szétesett. Nem volt rögzítve. A gázkészülék használata emiatt életveszélyessé vált. Sokáig kilincseltem, mégsem tudtam elintézni, hogy a szakemberek kijöjjenek és rögzítsék a füstcsövet. írtam hát a sajtónak. S amit én hosszú időn át képtelen voltam elérni — csodák csodája — a sajtó azonnal elérte: kijöttek a szakemberek, bilincsbe rakták a füstcsövet, s lehetett használni a ké­szüléket. Csakhogy máig sem tudom megemészteni, miért van az, hogy a sajtó, a nyilvánosság „közbeiktatásával” szinte azon­nal megoldhatóvá válik sok olyan probléma, amelyek évek óta húzódik. A kilincselő, panaszkodó ember szava nem ér annyit, mint egy szerkesztőségi levél? Az .igazságra érzékeny embereket semmivel sem lehet úgy felbosszantani, mint igazuk félrelökésével. S ha ezek egyedi példák lennének, szót sem érdemelnének. De sajnos — ha nem is általános — eléggé elterjedt magatartása ez a szol- gáltatóipari ágazatoknak. Nem gondolják végig, milyen mér­hetetlen kárt okoznak ezzel a magatartással. Az ígérgeté­sek megrendítik az ember bizalmát. Magyar Ferenc Miskolc, Augusztus 20. u. 18. sz. Nyomozok Kérem, segítsenek. Ugyanis az eltűnt sze­métlapátok ügyében nyo­mozok. Keresem azt a személyt, aki Miskolcon az összes boltból —■ Cent­rum Aruház, vasboltok, konyhai elszerelések bolt­ja stb. — felvásárolta a szemétlapátokat. Ugyanis hosszú ideje nem kapha­tó sehol ez a háztartá­sokban nélkülözhetetlen eszköz. Biztos forrásból tudom, hogy a „pult alatt” sincs. Ugyanis az eladók is keresik. Ké­rem: ha egy szemétla­pátot találnak valahol, értesítsenek. Legalább egy fotót készítek róla, hogy lássam, milyen is. Lipták Sándorné Miskolc, Oprendek S. u. 11. sz. (Igaza van olvasónk­nak. A szaküzletek veze­tői is hónapok óta kere­sik ezt a „rendkívüli” árucikket. Vagy inkább — hiánycikket!) Ki köteles honvédelmi hozzájárulást fizetni? Az 1976, évi I. törvény sze­rint az a hadköteles, aki sor­katonai szolgálatot nem tel­jesít, vagy nem a jogszabály által meghatározott időtar­tamban teljesít, honvédelmi hozzájárulás fizetésére köte­lezhető. Ez azt jelenti, hogy az a hadköteles kötelezhető a fizetésre, aki sorkatonai szol­gálatot bármilyen oknál fog­va nem teljesít, vagy akit a sorkatonai szolgálatból 11 hónap letöltése után lesze­reltek. A hozzájárulást 24 hó­nap tartamára köteles fizetni az a hadköteles, aki sorkato­nai szolgálatot nem teljesí­tett vagy két hónapnál rövi- debb ideig teljesített. A hozzájárulás-fizetési kö­telezettséget és annak idő­tartamát a hadköteles lakó­helye szerint illetékes helyi tanács pénzügyi szakigazga­tási szerve (adóhatósági ha­tározattal állapítja meg, amit megküld a hadkötelesnek és a munkáltatónak is. A hozzájárulás fizetése alóli felmentés és szünetelés iránti kérelmet is az adóha­tósághoz lehet benyújtani, a szükséges bizonyítékokkal együtt. Dr. Sass Tibor A MISKOLCIAK t A SZÓ Rovat-e/eto ttadványi Lva leveleim: Déli >-ap szerkesztősége i. Miskolc. Ba.tcsy-Zsílinszkv út IS. I ° 18-221 Köszönet a becsületes megtalálóknak Könnyezve kereste meg rovatunkat pénteken délután Tamás János és Ungvárszki Pálné — Miskolc, Egyetem- város, Nagycsermőke utca 109. sz. alatti lakos — s mondta el: hiánytalanul visszakapták a 33-as autó­buszon felejtett táskájukat, benne a 4 ezer forintot s fontos okmányaikat. Vincze Gézáné — Győri kapu 75. sz. alatti lakos — és szomszédasszonya, D. Kál­mánná kereste fel őket a hírrel: az autóbuszon ők akadtak rá a gazdátlan tás­kára s rögvest át is adták a busz vezetőjének további intézkedés végett. Az elvesz­tett holmit tehát a 33-as autóbusz végállomásánál ke­ressék Tamás Jánosék. A két kétségbeesett káro­sult szinte megköszönni is alig tudta az idős asszonyok fáradozását. Örömük akkor vált teljessé, amikor az Avas-déli autóbusz-végállo­máson valóban előkerítette a forgalomirányító a busz­vezetőt, aki átadta az oly nagy izgalmat okozó táskát. Tamás János és Ungvársz­ki Pá^né ezúton is hálás kö­szönetét mond Vincze Gézá- nénak és D. Kálmánnénak azért, hogy oly megértő em­berséggel vállalták a fára­dozást. A „kezdőket” füttyszó üdvözölné Sok-sok új rendelkezés, közle­kedési szabály született mar vá­rosunk járműforgalmának meg­old usára. Am ezek „áldását” — a kialakított rendet — a gyalo­gosok figyelembe sem veszik. Nemcsak a megszűntéiéit zeb­rák helyén átkelők sokaságáról van szó (mint például a Weidlich- üzietház elöli), hanem azokról is, akik a belváros egyik leg ve- t szélycsebb csomópontjában hánynak fittyet a zebrának is. A Tanácsház térről szeretnék szólni. öt-hat forgalmi Irány, kettős sínpár, villamos- és autóbusz- megállóhelyek, jobbra-balra enyhén ívelő kanyarok és el- szűkített úttest, nehezítik itt a za­vartalan közúti forgalmat. És jönnek a gyalogosok — felnőt­tek és diákok — s átlósan, to- ronyiránt vágnak a túloldalnak. S nem gondolnak rá, hogy 20— 30 méterért kár az életüket és mások életét kockáztatni. Nem egy súlyos baleset volt már itt, ám ez sem volt elég figyelmez­tetés a síneken keresztül-kasul boíorkálóknak. Bosszankodva és sokszor fel­háborodva láthatjuk a meg­torpanó, villamos, autóbusz előtt andalgókat, vagy éppen kihívó lassúsággal ballagókat . . . Vol­na egy javaslatom: helyszíni KUESZ-oktatást kellene beve­zetni ezeken a „nem hivatalos ” átkelőhelyeken. A „kezdőket” itt füttyszó üdvözölné, a „haladó­kat” pedig aprócska fizetési blanketta. A bírság összegét kö­zölnék rajta. Ügy vélem, ideje lenne érvényt szerezni a minri- annyiunk érdekében született szabályoknak. Fodor Éva, Miskolc, Tízes honvéd u» Focicsapat a grundon & Nem lehet elég korán elkezdeni a csapat szervezését... A Szabó Lajos utcai gyere­kek már megalakították ifjúsági együttesüket, noha pálya még nincs. De hát a taktikai és technikai felkészülést ugyebár a grundon is el lehet kezdeni. Ami pedig a legfontosabb: ez az ifjúsági csapat fegyelmezettségből a „nagy fiúknak” a példaként szolgálhat. (P. F. felvétele) 1 Bármelyik beváltóhelyen felvehető a nyeremény! Részeg kandeláber jfc Hogy mitől tántorodott meg a képen látható kan­deláber — azt nem tudjuk. Egy bizonyos: csak a jó sze­rencse óvta eddig is a jár­dára zuhanástól. De vajon meddig óvja Fortuna? S ve­le együtt azokat is, akik a Győri kapui Prizma presszó­ba járnak? Ez a kandeláber ugyanis ott található. Kovács Attila Miskolc Mi van akkor, ha mond­juk Budapesten vagy Nyír­egyházán vesz valaki lottó- szelvényt, ott tölti ki, s dobja be a gyűjtőládába, aztán nyer vele? Miért nem lehet a nyeremény összegét akár­melyik beváltóhelyen azon­nal megkapni? — tette fel a kérdést B. G. rovatunkban. Jávorkúti Andor, az OTP Borsod megyei Igazgatóságá­nak helyettes igazgatója vá­laszolt, s pontosított: Bár­hol, bármelyik kifizetőhelyen felvehető a nyereményösszeg, csak legfeljebb nem azonnal. Ez azért van így, mert ugyancsak jókora összegbe kerülne, ha az ország 600 beváltóhelyét el kellene lát­ni hetenként a 240 oldalnyi nyereményjegyzékkel. Köny- nyű lenne kiszámítani, hány mázsa papír felhasználását tenné szükst-<essé — tulaj­donképpen fölöslegesen! — ez a módszer. Fölöslegesen, A napokban két ízben is a Napsugár cukrászdában regge­liztem. Eisä alkalommal fél liter tejet kértem két kiflivel. A kasz- sza blokkolt: 7 forint 80 fillért. Fizettem, elfogyasztottam, aztán odakint — ocsúdva a meglepe­téstől — elkezdtem morfondíroz­ni, hogy vajon mi is került eny- nyibe? Mert ugyebár a kereslte­mért az ország öt vidéki fel­dolgozó helyén és Budapes­ten külön-külön elkészül a 40 oldalnyi nyeremény jegy­zék. A nyertesek túlnyomó többségben a körzeten belül dobják be szelvényüket, s ott is kívánják beváltani. De az elenyésző kisebbségre is gondoltak természetesen, ezért minden megyeszékhely kap egy-egy országosan ösz- szesített jegyzéket, amelynek alapján az . ország bármely táján bedobott szelvényre kifizetik a nyereményt. Aki­nek viszont nem áll mód­jában a megyeszékhelyen levő központi kifizetőhelyet felkeresni, az bármelyik be­váltóhelyen kérheti nyere­ményét. Pár napot ugyan várnia kell rá — hiszen a központnak vissza kell iga­zolnia —, ám legfeljebb egy héten belül „pénzénél” lesz. delemben 5 forint egy liter tej és 40 fillér egy kifli. Akárhogy számolok, bolti áron háromhar­mincért kaphattam volna meg a reggelimet. Ha netán tartósított tejből adják — az ugyebár 9 fo­rint literenként —, 5.30-at kér. nek érte. Miért ennyivel drá­gább hát a reggeli a Napsugár­ban? Múlt pénteken már a kíván­csiság vitt vissza: vajon nem a pénztáros tévedett-e a számolás­nál. Kiderült, hogy nem. Most már csak a fél liter tejet kér­tem. A pénztáros blokkolt, s ke. zembe nyomta a 7 forint ellené­ben a 8351-es számú blokkot. A kíváncsiság az üzletvezetőhöz hajtott, aki elmondta: nincs té­vedés, itt valóban ennyibe kerül a te*, mert tartósított tejből biz­tosítják art a csekély monnvi- séget, amelyet vásárlóik igényel­nek. Náluk inkább a kakaó fogv — naponta 50 liter körül —. míg tejből jó ha hetenként elfogy 10 liter. liven kis tételt pedig nem szállít a? olcsóbb tejből a tej­ipari vállalat. S bár igaz. hogy bolti áron a tartósított tej lite­re í) forint, ők — mivel in. osz- tálvú vendéglátó hely a Naosit- gár — ..ráteszik” a 71 százalé­kos hasznot. s fe»7 *ön ki a 7 forint a fél liter tejért. Most már csak egy valamit nem értek* ténten-nyomon bíz­tatnak a »*eklámok horv tervünk minél több tejet. Vajon az Uven árral le akarnak beszélni róla? Szűrések Jó, ha a bajt orvosoljuk, még jobb, ha megelőzzük. Töb­bek között ezért is kapunk időnként „meghívókat” tüdő-, rák- és egyéb szűrésekre. Figyelembe véve azt, hogy nagyon sokan váltott műszakban dolgoznak, ezért viszonylag tág ha­tárok között mozog a megjelenésükre adott idő. Talán en­nek is tudható be, hogy ma már egyre többen vannak, akik nem munkaidőben, hanem azután mennek el, és szüretik magukat. Szüretik és méretik a vérnyomásukat is, mert újabban azt is mérik a szűréssel együtt. Egyik kollégám is megjelent — és rajta kívül még há­romszor annyian, ahányan befértek a váróba. Vártak, majd rögtön utána ismét vártak. Fogyott a hely, a levegő és a türelmük is. Volt közöttük olyan is, aki nem jól állt be a szűrőbe és ezért komoly szóbeli „dorgálásban” részesült. Nem csodál­ható, hisz a szűrésre várók csak bizonyos ideig, viszont a Miért 7 forint egy fél liter tej a Napsugárban? szűrést végzők egész nap ott tartózkodnak (és dolgoznak!) a szűk helyiségekben. A helyiségeken változtatni nehéz. Adottság. Pontosítani lehetne viszont a behívások idejét. Például X. Y. szeWián 18.30-tól 17-ig jelenjen meg. Mivel a szűrés X. V. érde­kében történik és ingyenes, gondolom, megjelenik pontosan. Vagy nem! 17 óra után viszont már nem foglalkoznának vele, hanem küldenének egy újabb behívót. — Utánvéttel, például 20 forintért. Tehát nem 3000 forint büntetést he­lyeznének „kilátásba” — hanem 20 forintra „tüntetik”. Eny- nyiért ma már szabálytalanul át sem lehet menni a túlol­dalra. Az egészségünk pedig valamivel többet „ér”, és sok­kal többe „kerül” az államnak. Amíg viszont valami, előb- bihez hasonló módosítást nem vezetnek be, legalább a véé nyomást ne mérjék. Csak az idő megy vele, és úgysem lesz pontos. Bérezés József Fekete Peter Miskolc A cukrászda helyettes vezetője szerint a pénztáros is tévedett, hiszen a tartósított tej litere ná_ luk 13.50. a fél literért tehát 6.80-n.t kellett volna számolni. Kerekítve persze. A tévedés ab­ból származhat. hoev deciliterre is ki van kalkulálva a te* ára: felfalé kerekítve 1.40-ért adták. Ezért srondolta tehát a r»*nrtá- ros. hojrv 14 forint litere. Ftn'e- bekbrn ő is arra hhra*lrn/o*t * ke­vés tel fotrv a cukrászdában* ezért nine« az olcsóbb tejből. A ma.sn'aráznf nem meeevőző. Már csak azért sem a kisebb igém7 nem indokolható a »7á­’aszték szőkítésé* Küjónósen Uvpn áron. No é« azért sem, rrjprt nem ie-on kellőn*» tartani attdl. iipsv rábik romlik az ol„ '■«ftbh mi his’mn a oukrászdá­1)07 ('nlirtgTmfihptv I« tartozik, ahol na r>on ta feldolgozhatták a martt^ko*. volna, ha er­re is gondolnának. \

Next

/
Thumbnails
Contents