Déli Hírlap, 1978. október (10. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-09 / 238. szám

Kosárról kosárra Imponáló MEAFC-sikerek A Fazekas utcai Általános Iskolában szombáton a késő esti órákig két MEAFC-mér- kőzést láthatott a tornate­rembe éppen belépő közön­ség. Előbb a nők, majd a férfiak játszottak a Salgótar­jáni SC csapataival a kosár, labda NB II-ben. Indiszponált centerek A nagyobb érdeklődés — a tv-ben játszott Angyal film ellenére — a fiúkat kísérte. A mérkőzés után (amelyet egyébként 30 ponttal nyertek)' eszembe jutott az egyik ed­zőm megállapítása: — Ko­sárlabdában csak azok ellen veszélyes játszani, akik nem érzik a ritmust, alacsony fo­kú a tempóérzékük. Ugyan­is ilyenkor az ütközés veszé­lye rendkívül nagy. Nos, a MEAFC-os fiúk ed­zettségének köszönhető, hogy „csak” egy komolyabb sérü­lés történt. A mezőny egyik legjobbika. Fodor karján, hátán pedig — amint azt az öltözőbe menet láttam — mély karcolások vöröslöttek. Sajnos, az STC rendkívül ke­mény, sokszor durván ütött, rúgott, vágott, harapott..., és még reklamált is. Persze mindez nem menti föl az egyetemistákat, a fen. geteg kihagyott ziccer, a be nem dobott közeli tempó, az eladott labdák miatti fele­lősség alól (különösen az el­ső félidő alapján). Hogy csak két játékost említsek, a két centert: Lestár 13 pontot do­bott ugyan, de: kihagyott 3 ziccert, 2 közeli tempót, el­adott 2 labdát, és 4 távoli dobása is célt tévesztett. Bu­sák a dobott 10 pontja mel­lett kihagyott 3 ziccert, 6 közelit. (Mentségükre legyen mondva, rendkívüli munkát végeztek a védekezésben, mert semlegesíteni kellett az ellenfél centerét, aki maga­sabb, testesebb volt mint ők, és rendkívül jól fordult be.) Ennyi negatívum után azért illik elmondanom, hogy a mérkőzés irama NB I-es szintű volt, a hazaiak véde­kezése pedig rendkívül meg­győző, fegyelmezett: még ar­ra is tudtak figyelni, hogy besegítsenek Lestárnak, Bu­sáknak, a tarjáni center őr­zésébe. Támadásban pedig a biztosan tempózó Fodor, a jól irányító Tóth, és az igen mozgékony Lőrinc — a me­zőny legjobbjának láttam — jeleskedett. Mindezek után jó mérkőzésen, a MEAFC győzelme egy percig sem volt vitás, végig vezetve biz­tosan fektették kétvállra el­lenfelüket. MEAFC—STC 91:61 (42:31). Valamennyi hazai játékos a pályán volt: Házi (4), Lestár (13), Petrucsik (2), Busák (10), Tóth (12), Fodor (21), Palicz, Lőrincz (23), Molnár (2), Ágoston (19). Győzelem l ásárhelyen is Az egyetemisták az előző fordulóban Hódmezővásár­helyen játszottak a helyiek­kel. A mérkőzésről Eperjessy Gyula edző a következőket mondta: — A csapat az NDK-ból érkezett haza, ahol nehéz tornán vettünk részt. Ez a fáradtság a mérkőzés során kiütközött. Az első félidőben jó védekezéssel és gyors in­dításokkal elhúztunk 20 pont­tal. A fordulás után megtör­Súlyemelő VB Antalovics bronzérmes Ritka nagy diadaltáncot járt a gettysburgi dobogón a szombathelyi Antalovics Feri; nem csoda, hiszen még őt is meglepte, hogy sike­rült kilöknie a 202,5 kilót — ez eddig még edzésen sem sikerült. (A legjobbja 5 kiló­val kevesebb volt!) A tán­coló, ugráló, boldogan inte­gető Antalovicsot a szur­kolók is ünnepelték, ugyan­is egy sor bravúrt hajtott végre a magyar fiú: a sza­kítás után lökésben és ösz- szetettben is világbajnoki bronzérmes lett, s eredmé­nyével — 367,5 kg — orszá­gos .csúcsot ért pk Antalovics ezzel élete első felnőtt rekordját érte el ép­pen a világbajnokságon. Úgy látszik, a szombathe­lyiek mentik meg a magyar súlyemelőcsapatot: Rehus­Uzor György élete legjobb­jának beállításával — 365 kg — ötödik lett. — Beleerősödtem a félne­hézsúlyba — mondta a nagy verseny után Antalovics. — Álig várom az újabb küz­delmeket, pedig először na­gyon megijedtem a 202.5 ki­lótól ... Azt hittem, megint csak ötödik leszek. (Egyéb­ként, amikor Orvos András szólt neki, hogy a 202,5 kiló­ra készüljön, ellenvélemé­nyen volt a versenyző, az­tán ...) Ám a 202,5 kiló vé­gül is könnyebb volt, mint gondoltam. Orvos András vezető edző többek között így nyilatko­zott az eddigi szereplésről: — Nem akarom szépítget- ni a bizonyítványt, mindjárt elöljáróban kijelentem, hogy jobb egyéni teljesítményeket és ennek megfelelően jobb helyezéseket vártam. Ki­váltképpen a könnyebb test­súlyunknál nem elégített ki az eredmény. Ha tüzeteseb­ben vizsgáljuk a történteket, nyomban kiderül, hogy egy- gyel több jó gyakorlattal valóra válhattak volna el­képzeléseink ... stb. A vezető edző szerint az „idegen környezetben kell keresni” a hibát. De hát ál­talában idegenben vannak a súlyemelő VB-k, olimpiai játékok, Európa-bajnoksá- gok. A legutóbbi EB is ide­genben volt, Száraz akkori eredményével — június! —■ most világbajnok. Ezzel szemben mindössze egyetlen érvényes gyakorlata volt, egy másodikkal már ezüst­érmes lett volna. Mindenesetre, súlyemelő­ink szinte ideális környezet­ben, hosszúságban készül­hetnek minden versenyre. Talán éppen a túlzottan ideális körülményeknek kö­szönhető, hogy sok minden kiborítja versenyzőinket, hogy képtelenek a várt eredményt hozni. Mindenesetre a szombathe­lyiek bravúrjaival a iriagyar válogatott feljött a 3. helyre, a Szovjetunió és Kuba mögé. A 110 kilóban még volt magyar induló (Szalai), az ólomsúlyban már nem. A minket üldöző (156 pontunk van) _ Lengyelországnak (135 pont) és Bulgáriának (127) is már csak egy-egy versenyző­je lép a dobogóra. Az utolsó két súlycsoport eredményeiről la­punk 8. oldalán közlünk tudó­sítást. Vasárnapra virradóra a 100 kilósak súlycsoportjában David Hígért győzött 390 kilóval, mind­össze testsúly különbség gél előz­te meg honfitársát, Arakelovot (mindkettő Szovjetunió), a bronzérmet Funke (NDK) sze­rezte meg 367.5 kilóval. A sza­kítást Arakelov nyerte 172,5 ki­lóval, a lökést Hígért 220 kiló­val. Ny. B. pant az együttes, és épp a r fáradtság miatt újítani nem tudott. A győzelemhez azon­ban nem fért kétség. Így is maradt 9 pont. Hódmezővásárhely—MEAFC 67:76 (21:43). A legjobb do­bók: Tóth (18), Fodor — Les­tár (12—12), Lőrincz (11), Busák (10). A leányok sem maradiak le A szombati nap női mér­kőzése úgy indult, hogy szo­ros végeredmény lesz. így kezdett a MEAFC: Petiik, Csermely, Halmost, Cselényi, Richlik. Csere: Lantos, Mi­suta. Aczél, Laczkó. Dargai. Edző: Szemes Antal. Egyszerűen nem mertek távolról dobni, az- akciók épí­tése pedig kiismerhető volt. Az egész első félidő alatt mindössze 3 (!) indításból született kosár, így nem cso­da, hogy csak 34:29-cel for­dultak. Szünet után a salgó­tarjániak sorra kipontozód­tak. a MEAFC-nak pedig be­jöttek a távoli dobásai. A fordulópont — ami végleg eldöntötte a mérkőzést — az ellenfél 44. pontjánál volt. Itt megálltak, és mintegy 8 percig képtelenek voltak ko­sarat dobni. De számokkal mindez még érzékletesebb: 46:39 után .54:44 lett, majd innen 70:44. (!). Ekkor mond- ,ták be az egy percet. Vég­eredmény : MEAFC—STC 72:46 (34:29). Jó: Csermely (19), és — időnként — Pet- rik (14X. D. T. B. Cselgáncs A vendégek versenye Az előcsatározások során (Pécs) ellen. Vasárnap délelőtt 10 órai (!) kezdettel felnőtt I. osztá­lyú cselgáncsversenyt rende­zett az MVSC. Sok sportág­ban rendezek ilyet hétről hétre, de ez valamiben még­is eltért a többiektől. Az a tapasztalatunk ugyanis, hogy az év vége felé már csak el­vétve akadnak ilyen verse­nyeken távolról jött vendé­gek — azok, akik még nem szerezték meg a minősíté­sükhöz szükséges pontokat —, s rajtuk kívül jobbára csak a házi verseny jelző il­leti meg ezeket a rendezvé­nyeket. Az MVSC versenyén Megnyitjuk alkalmi konfekció és kötöttáru osztályunkat a 108. sz. bolt (Miskolc-! asgyár, Gázon L. u. 7.) EMELETI RÉSZÉN Olcsó áruk Bőséges áruválaszték W msmm Belliim r ............. 11 .......... ............................... ............................... Juhász L. (MVSC) győz Keller (Szabó felv.) 0 fordítva volt, hiszen a 69 in­duló majdnem 90 százaléka idegenből jött, Szegedről, vagy Kecskemétről, Győr­ből, vagy éppen Budapest­ről. Az MVSC — mint Braskó Péter vezető edző elmondot­ta — több okból sem indít­hatott nagyobb létszámú versenyzőgárdát. Egyébként is kevés felnőtt versenyző­jük van, s ezek egy része je­lenleg katona, az indítható juniorok viszont többségük­ben már a novemberi mis­kolci Euiópa-bajnokságra készülnek, s nincs értelme ez előtt esetleges sérülést koc­káztatni. Ezért fordulhat elő az, hogy a hét súlycsoport eredménylistáján csak el­vétve található hazai ver­senyző neve. A válogatott keret tagjai ugyan nem in­dultak, a verseny mégis az országos (szövetség vezérka­rának szinte teljes jelenléte mellett zajlott le, amit ma­gyaráz az is, hogy ma és holnap Miskolcon ülésezik a városunkban novemberben megrendezésre kerülő junior és ifjúsági Európa-bajnokság szervező bizottsága. Nekünk külön tetszett, hogy a részt vevő vezetők nemcsak pasz- szív szemlélői voltak az ese­ménynek, hanem a lebonyo­lításban is segédkeztek, a szövetség főtitkára, Sági Jóx zsef például egészen magas színvonalú bíráskodást mu­tatott be. A súlycsoportok többségé­ben az esélyesek szerezték meg a győzelmet, de akadt különösen érdekes küzde­lemsorozat is. Vonatkozik ez elsősorban a nehézsúlyra, ahol a 95 kg fölöttiek verse­nyét egy „mindössze” 80 kg-os cselgáncsozó nyerte meg — és éppen azért, mert ilyen könnyű. Az történt ugyanis, hogy a körmérkő­zéses verseny végén négyen egyenlően álltak, körbe ver­ték egymást, s mindegyikük­nek két-két győzelme volt, így a testsúlykülönbség, il­letve a könnyebb testsúly határozta meg a sorrendet, így lehetett első a 15 kg- mal könnyebb Móczár Imre, a nehézsúlyúak között. A három tatamin lebonyolí­tott verseny dobogósai. 60 kg (10 induló): 1. Kollár (Bp. Spartacus), 2. Kacsur (Ű. Dózsa), 3. Schulhof (MVSC) és Feigl (Bp. Spartacus). 65 kg (9) : 1. Radnaí (Békés­csaba), 2. Hanufer, 3. Buda és Csáki (mindhárom Debreceni Dózsa). 71 kg (16): 1. Kerekes (KSC), 2. Dely (KSC), 3. Angyal (MVSC) és Németh (Bp. Sp.). 78 kg (11): 1. Szabics L. (KSC), 2. Petrányi (Ü. D.), 3. Szabics I. (SZEOL) és Csorba (Bp. Sp.). 86 kg (10): 1. Szabó (SZEOL), 2. Molnár (Bp. Sp.), 3. E. Ko­vács J. (KSC) és Klemensics (Győri Dózsa). 95 kg (8): 1. Pomikálszki (Ü. D.). 2. E. Kovács K. (KSC), S. Csák (Bp. Sp.) és Hosszú (Eger). + 93 kg (5): 1. Móczár (Bp. Honvéd), 2. Péter (Bp. Sp.), 3. Géra (Pécsi Sp.). Vívás Vasárnap délelőtt 10 órai kez­dettel a Ságvári utcai iskola tor­natermében rendezték meg Borsod megye serdülő és ifjú­sági vívó csapatbajnokságait. A három borsodi vívó szakosztál­lyal rendelkező egyesület össze­sen 14 csapattal képviseltette magát, s az első helyekért csak két fegyvernemben volt hár­mas körmérkőzés, illetve egy fegyvernem két korcsoportjá­ban. Az ifjúsági / férfi tőrszámo­kat pedig az ózciiak ellenfél nél­kül nyerték. A vívással szerzett első helyek közül három ju­tott a DVTK-nak, kettő pedig a sárospatakiaknak. A megyei vívó csapatbajnok­ságok végeredménye. Serdülők. Női tör: 1. I>VTK, 2. ÓKSE, fiú tőr; 1. Sárospatak, 2. DYTK, kard: 1. Sárospatak, 2. ÓKSE, 3. DVTK. Ifjúságiak. Női tőr: 1. DVTK. 2. Sáros­patak. Férfi tőr: l. ÓKSE. Pár­bajtőr: 1. ÓKSE. Kard: 1. DVTK, 2. ÓKSE, 3. Sárospatak. iics szükség a közonséyre? Sportvezetők körében szinte mindennapos szóbeszéd tár­gya, hogy egyre csökken a különféle sportesemények láto­gatottsága. Nem arról van most szó, hogy a sport különféle rendű és rangú eseményei nem kapnak kellő propagandát, így a sportot szerető emberek információ nélkül maradnak, hanem arról, hogy a panaszkodók sem sokat törődnek az­zal, hogy legyen közönség. Példa erre az elmúlt hétvége. Szombaton délután szinte semmi, vasárnap délután pedig egy darab se... A finomabban fogalmazva azt jelenti, hogy az egyébként igen gazdag hétvége miskolci sporteseményei 90 százalékban vasárnap délelőtt kerültek megrendezésre. És nemcsak, hogy délelőtt, hanem éppen 10 órakor. Igaz. ez a legideálisabb kezdési időpont, de éppen ez az, ami ezúttal — és sajnos nem először — megoldhatatlan problémát okozott sok miskolci sportkedvelő számára. Panaszkodhatnánk arról is, hogy a helyi lapok sportrovatait is rendkívül zavarja az ilyen módon kialakított eseménydömping, de nem ez a lé­nyeg. A lényeg az, hogy még azt a kevés közönséget is, ami­re manapság — a panaszok szerint — számítani lehet, azt is „szétszórják”. Most mindenképpen ez volt oka annak, hogy a tudósítások döntő többsége 20—30 ember megjelenéséről adott számot — még NB I-es, illetve I. osztályú eseménye­ken is. Meghökkentő, hogy egyszerűen nincs olyan szerv, testület, vagy hatóság a városban, amelyik koordinálni tudná a hét­végi sportesemények rendezését. Ez esetben ugyanis jogos a kérdés: nincs szükség a közönségre?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents