Déli Hírlap, 1978. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-18 / 220. szám
Örvendetes — áilapítia meg a jelentés —, hogy egyre többen használjak anyanyelvűket, egye jobb feltételeket tudunk teremteni "a nemzetiségi kultúrájú s értékeinek megmentéséhez Ahogyan az életünk, sorsunk közös. kultúránk is az, amelyet a sajátos vonások gazdagítanak. Ez általánosabban is igaz: erősödött a magyarok és a nem magyarok együvé tartozásának, egymásrautaltságának. a közös haza szolgálatának érzése. Megyénkben a nemzetiségek közérzetéről vall az is, hogy a községekben lakók ragaszkodnak a környezetükhöz. a falujukhoz, s vagy bejáró munkásként járnak haza, vagy otthon keresnek és találnak, tanult szakmájuké nak megfelelő munkaalkalmakat. » Az anyanyelvi kultúra fennmaradásának tesz jó szolgálatot, hogy a megyében három nemzetiségi óvoda is működik. Ehhez tartozik még, hogy valamennyi községben a könyvtárakban biztosított az anyanyelvű könyvek kölcsönzése. A HNF megyei elnöksége a jelentést megvitatta és elfogadta, majd két jelentést vitatott meg a cigánylakosság beilleszkedésének edelé- nyi, illetve megyei eredményeiről, gondjairól. B. G. Tájvédelemről, javaslatként A Hazafias Népfront Miskolc városi Bizottsága mellett működő Természetvédelmi és Tájvédelmi Bizottság a\HNF természetvédelmi feladatairól. munkájáról készített jelentést és javaslatot. A korábban már testület elé került vitaanyag most Gábor Béla, a bizottság elnökének tolmácsolásában a korábbi viták anyagával kiegészítetten kerül a „szakbizottság" elé. Ezután javaslatként a két héten belül sorra kerülő népfrontbizottsági ülés vitaindító anyagául szolgál. Kalákában (‘Folytatás az 1. oldalról) Az avasi lakótelep betonkolosszusainak árnyékában, ott, ahol az autóbusz felkanyarodik a Il-es ütem felé, téglából emelt épületek magasodnak. Társasházak. Kettő még csak épül. egynek az ablakán viszont már függönyök lengenek. A napokban vették birtokba otthonukat az ÉMÁSZ családos fiataljai. Mit tettek érte, hogyan jutottak lakáshoz ők húszán? HETVENEZER A BEUGRÓ — A történet tulajdonképpen akkor kezdődött, mikor a vállalathoz jöttem dolgozni, 1973-ban. Az ÉMÁSZ azzal kecsegtetett, hogy három éven belül lakást kapok — meséli Kiss György villamosmérnök, a számítástechnikai osztály dolgozója. — Akkoriban lehetett jelentkezni a társasházépítési akcióba, jelentkeztem. A ház szép, mondhatnánk gyönyörű. Ä terveket az ÉSZAKTERV készítette, Miskolcon. sőt az országban sem épült még hasonló stílusú. Ké' szinten húsz lakás, kettő-, három-, négyszobásak. Kiss György házas. Mióta is? — Két hete, három hete? Igaz? Félesége mosolyog, s bólint. ( — Egy hete jöttünk viszsza a nászúiról... I A mézeshetek után új la- i kás. A kezdet manapság mesébe illő. De miképp alakult ilyen jól a dolog? — Öt évvel ezelőtt még én is a szüleimmel laktam. Töb, ben, sokkal többen jelent- I keztünk a lakásépítési akció- | ba, mint amennyi lakást terveztek. A vállalati lakásköl- csön-elosztó bizottság aztán húszunknak ítélte meg a 140 ezer forint kamatmentes hitelt, ki-ki megfizette a maga „beugróját”, mi 70 ezer forintot, a többit az OTP adta. Nekünk 240 ezret... AZ ELSŐ TÉGLA — Kik juthattak így lakáshoz? — Fiatal családosok. Tizenkönnyebb (1.) A kéményseprők is megrendezik a munkavédelmi nedvedével Hamvihetnék a munkát ♦ A megoldás újszerű .. . Két emeleten kétoldalt tíz-tíz lakás található, amelyet közös folyosó köt össze. (Kerényi László felvételei) Politikánk lényege: a nemzetiségi lakos teljes értékű, jogú állampolgár. A felmérés szerint átlagos életszínvonaluk semmiben sem tér el a nem nemzetiségi lakosok életszínvonalától. Mindenütt biztosított a számarányuknak megfelelő tanácsi, népfrontképviselet. Megyénkben 11 községben élnek szlovákok, három községben német származásúak. A szlovák anyanyelvű községekben megoldott az anyanyelvi oktatás: 35 tancsoportban, 63 osztályban 621 gyerek jár szlovák nyelvű iskolába. Német nyelven tanító iskolánk Rút Kán van. Ide 16 tanuló jár. ir Sétára indul a család... három fizikai és hét műszaki dolgozó családja. „Fejes” nem... — s itt elmosolyodik. — Ha a kérdést erre értette. Talán Kiss György futkosott a legtöbbet az új otthonért, a többiek ‘ otthonáért. Ezért is jelölték őt húszuk közül a megalakult ÉMÁSZ Lakásépítő Szövetkezet vezetőjének. Az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalatnak, mint a nevében is benne van, nem a lakásépítés a profilja, s ezért a lakásépítő szövetkezet — mivel a pénz már megvolt — kivitelező után nézett. Jártak több építőipari vállalatnál. Mindhiába. Ki épít mostanság társasházat, mikor az épületkarbantartás jobban fizet? — egy-két helyen ezt a választ kapták kérésükre. Még meg sem alakúit. % máris csődbe jut a szövetkezet? A kérdés többekben felvetődött. — Utolsó próbálkozásként az ÉMÁSZ igazgatójának segítségét kértük — mondja az alig 30 éves „elnök”. — És mennyivel többet tud tenni egy igazgató, mint mi igazolólap a népessegosszeírasPirosló csipkebokrok A példa követendő: a vállalat vesz egy telket a tanácstól, kamatmentes hitelt ad — a fiatal szakembereket meg kell tartani, érvelnek. S igazuk van. És most beszéljenek az újdonsült lakástulajdonosok! (Folytatjuk) (illésy) ról-; a személyi igazolvány tutaido- nosának adataiban bekövetkezett változások igazolására okirat, bizonyítvány, igazolás. A lejárt, érvénytelen személyi igazolvány kicserélése, érvényesítése állampolgári kötelesség, amelynek elmulasztása törvényben meghatározott következményekkel járhat. a Miskolci városi és járási Rendőrkapitányság vezetője A „nemes” gyümölcsökhöz hasonlóan, a vadon termők érése is megkésett ez idén a tavasztól egész mostanáig tartó hűvös, csapadékos időjárás miatt. Erre a „sorsra” jutott a zempléni tájon nagy mennyiségben honos csipkebogyó is. ■ A teljesen érett termésből finom lekvárt készítenek, megszárítva pedig télen kitűnő gyógyteának használható gazdag C-vitamin tartalma miatt. Ugyanilyen célra a külföldiek is kedvelik a magyar csipkebogyót, ezért az Erdei Termék Vállalat minden begyűjtö{t mennyiséget felvásárol belőle. Zemplénben az erdők szélén, töltések mentén, különösen pedig a hegyekbe vivő utak mellett, helyenként egész kis ligeteket alkotnak a pirosló csipVebokrok. A HJSt megyei elnöksége előtt Megyénk nemzetiségei 1975-ben elkészült az első vödör malter, helyére került az első tégla ... VÉGY EGY TELKET! A lakásépítés úgy indult volna, mint minden hasonló szövetkezeti építkezés. Aztán egész másfelé kanyarodott el — a vállalat igazgatójának jóvoltából. Az ÉMÁSZ-nak természetesen nincs építőipari részlege, de van Sárospatakon egy üzemigazgatósága, s az ott dolgozók foglalkoznak az al- állomások építésével is. Csikó József betonozó is Sárospatakról jött. Ö mondja: — Csodálatosak ezek az otthonok, én is szívesén laknék ilyenben ... Három év alatt hoztuk tető alá, természetesen ez nekünk is új volt. Az ÉMÁSZ-nál még soha nem készült ilyen épület, mi eddig alállomásokat húztunk fel. Azért készült ilyen sokáig, mert vállalati munkák is akadtak szép számmal. Ehhez csak annyit: az áramszolgáltató vállalat társasháza előtt a MÁV is épít hasonlót. Még csak az első emeletnél tartanak, pedig nem sokkal később kezdték el ők A bedolgozók helyzete, még a helyiipari vállalatoknál és a szövetkezeteknél is manapság annyira rendezetlen, hogy ilyesfajta munkát úgyszólván csak a csökkent munkaképességűek, a nyugdíjasok, a terhes vagy a kisgyermekes anyák vállalnak, illetve azok. akiket anyagi körülményeik kényszerítenek erre. Ez a külföldön már régen polgárjogot nyert — és eredményesen alkalmazott — foglalkoztatási forma nálunk egyfajta — és meglehetősen rosszul alkalmazott — szociálpolitikai eszközzé degradálódott. Óvatos becslések szerint jó 300 ezerre tehető azok száma, akiket csak részfoglalkoztatás, vagy az otthon végzett bedolgozó munka formájában lehet a társadalmi termelésbe bekapcsolni. Ezzel szemben elenyészően csekély azok száma, akiket — szinte kizárólag a szövetkezetek és a helyiipari vállalatok — bedolgozóként foglalkoztatnak, jóllehet az ismert munkaerőhelyzet megkövetelné, hogy a kis- és nagyvállalatok felfedezzék ezt a rejtett és gazdaságilag jól hasznosítható munkaerőforrást. A beruházási eszközökkel rendelkező állami ipart azonban nem is érdekelte és nem is érdekli különösebben ez a téma. A szerényebb anyagi eszközökkel dolgozó szövetkezetek, helyiipari vállalatok pedig ha akarnák se tudnák növelni bedolgozóik számát, mivel — számtalan hátrányos megkülönböztetés miatt — nem pagy a tolongás az otthon végezhető munkáért. A bedolgozó például gyakorlatilag csak jogviszonyban áll a vállalattal, annak ellenére, hogy az érvényes rendelkezések értelmében státusza munkaviszonynak minősítendő és kezelendő. Következésképpen azok a szociális kedvezmények és juttatások (fizetett szabadság, ebédidő, esetleges útiköltség, kedvezményes üdülés stb.). amelyek a vállalati dolgozók természetes jogai, a bedolgozót csak elvileg illetik meg, ám ezt az elvet soha. sehol és senki sem érvényesíti a gyakorlatban. Még ennél is nagyobb gond a bedolgozók bérezése: az alacsony darabbér, a nagyüzemi szervezettséget feltételező bérpolitika és bérezési gyakorlat, valamint a maximált kereset nem használ a bedolgozói rendszer kiszélesítésének. Az amúgy- sem magas kereseteket csökkenti még a rezsiköltség, amely a legtöbb esetben a bedolgozót terheli. Ritka az a vállalat, ahol amortizációs térítést adnak a bedolgozóknak. Mindez együttvéve bőségesen elegendő ok arra, hogy kevesen szánják el magukat a bedolgozói munkára, s hogy a bedolgozók táborában is nagymérvű legyen a fluktuáció. A bedolgozók nagy része időskorú, jóval túl a nyugdíjkorhatáron, akik eleve időszakonkénti pénzkeresetnek tekintik ezt a tevékenységet. Aki pedig állandó jellegű munkát és keresetet remél a bedolgozástól, azt is vándorlásra kényszeríti a „hol van munka, hol nincs...” állapot. A helyiipari vállalatok és szövetkezetek rendelésállománya sokkal piae- érzékenyebb, mint a minisztériumi vállalatoké. A munkaellátottságnál pedig a bedolgozók jönnek utoljára számításba. Mindezek ellenére a bedolgozók kézi munkával, minimális anyagi ráfordítással, mostoha körülmények között, évről évre több százmilliós termelési értéket állítanak elő. Miből is az következik, hogy a bedolgozói munka gazdasági racionalitása nálunk sem kérdőjelezhető meg. Különösen nem ebben a munkaerőigényes világban, s akkor, amikor több mint 300 ezren kapják a gyermekgondozási segélyt, ám a gyermekgondozás melletti időtöltésük egyre súlyosabb társadalmi gond. Ha olyan államok, mint Japán, Svájc, Ausztria régóta és nagy haszonnal alkalmazzák a bedolgozók százezreit, akkor talán a magyar ipar is profitálhatna valamit e módszerből. Csak az apró, egyedi és önmagukban jelentéktelen kísérletek, próbálkozások helyett tömegméretekben kellene hozzálátni a bedolgozói munka szervezéséhez. VÉRTES CSABA Amint arról már korábban hírt adtunk, az SZMT elnöksége és munkavédelmi osztálya üzemegészségügyi és munkavédelmi negyedévvé nyilvánította az esztendő végéig hátralevő hónapokat. A felhíváshoz, amelynek legfőbb célja az üzemi balesetek számának csökkentése, a munkavégzés biztonságosabbá tétele, úgyszólván minden megyei vállalat, üzem, intézmény csatlakozott. Most újgbb ilyen hírt kaptunk: a Borsod megyei Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Szolgáltató Vállálat szakszervezeti bizottsága és gazdasági vezetése is döntött: csatlakoznak a felhíváshoz, s a KÉ- TÜSZ-nél is megrendezik az üzemegészségügyi és munka- védelmi negyedévet. Ezzel kapcsolatban a szakszervezeti bizottság felhívást juttatott el a művezetőkhöz, a körzetek és szocialista brigádok vezetőihez. Személyi iiazolványok cseréje A Miskolc városi és járási Rendőrkapitányság felhívja Miskolc város és járás lakosságát, hogy az 1978. december 31- ig érvényes, vagy a korábbi években lejárt, és kicserélni elmulasztott — érvénytelen — személyi igazolványok cseréjéről, érvényesítéséről gondoskodjanak. A személyi igazolványok cseréjét és érvényesítését a kapitányság épületében (Miskolc I., Rudas László u. 14.) folyamatosan intézik. A lejárt személyi igazolványok cseréjéhez, érvényesítéséhez a következők szükségesek: 2 db 4x4 cm nagyságú személyi igazolvány arckép (íehérsar- kas); 1 db W Ft-os illetékbélyeg; „Adatlap személyi igazolványhoz” szabályosan kitöltve; katonakötelesek katonai igazolványaMézeshetek után új lakás
