Déli Hírlap, 1978. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-12 / 215. szám
Közel a százezerhez rejlői a tömegsport Az MSZMP KB 1973. január 30-i határozata a test- nevelési és sportmozgalom irányítását állami feladattá tette. Ezeket a feladatokat jelölte meg a SZOT elnökségének ugyanez év október 1-i, „A szakszervezetek helyes szerepe és feladata a testnevelésben és a sportban” című állásfoglalása. Az SZMT elnöksége előtt a közelmúlt- bán számolt be eddigi munkájáról. tapasztalatairól a sportbizottság. Krescsák Zoltánt. a bizottság Borsod megyei titkárát kerestük fel, tájékoztatást kérve munkájukról. — Lassan véget érnek a különböző szintű vállalati, üzemi, szakmaközi versenyek. Hogyan hatott az említett határozat a dolgozók sportolási igényének felkeltésére, mennyiben érte el a célját? * , — Számszerű és minőségi fejlődés tapasztalható megyénk és Miskolc tömegsportjában. Ebben az évben 16 szakmában rendeztünk megyei spartakiádot. Ezen megközelítően 800-an vettek részt. Ez a szám kevésnek tűnik, de a megyei versenyeket vállalati szintű selejtezők előzték meg es csak a győztesek kerültek az SZMT által rendezett döntőbe. A 800 fő többsége négy sportágban (labdarúgás, kézilabda, röplabda, atlétika) volt a megye legjobbja. (A felsoroltakon kívül öt egyéb sportágban is folyt verseny.) Közismert, hogy a sport olyan hasznos tulajdonságokat alakít ki, amelyek „transzferjelenségek”, tehát átvihetők a munkahelyre és a családi életre is. Hogy csak néhányat említsek: a közösségi szellem, a rendszeresség, a pontosság... Az SZMT Oktatási Központ tanfolyamain a szakszervezeti és politikai témák mellett — mindezeket a nevelési területeket látva — rendszeresen megtalálhatók a tömegsport jellegű oktatási anyagok is. — Valóban tömegsport? tömegsport-e — Jelenleg 75—80 ezer főre tesszük a tömegsportban részt vevők számát.' Még pontosabban: tavaly (év végi adat) 18 szakma 72 ezer sportolóját jegyezték a különböző jegyzőkönyvek. És még valamit. A tömegsport szerves része a munkahelyen folyó „munkaközi” torna. Amíg 1975-ben 23 munkahelyen 3336-an, addig 1977-ben 6093-an vettek részt rendszeres munkahelyi testnevelésben. Az ez évi tapasztalatok még nagyobb számra engednek következtetni. — Melyek azok a szakmák, amelyek kiemelkedtek eddigi sportmunkájukkal? — Elsősorban a vasasszakma, ahol több mint 28 ezren sportolnak. De kiemelhető a Vegyész, a KPVDSZ, a MEDOSZ és a HVDSZ is. — Mik a további legfontosabb feladatok? — Növelni kell a házi és az üzemi bajnokságokon részt vevők számát. Fontos feladat a munkásszállások, az üdülők és a nagyberuházásokon dolgozók tömegsportjának megszervezése, segítése. Végezetül egy megállapítás: a SZOT Országos Sportosztályának instruktora szerint Miskolc és Borsod megye tömegsportja országosan az elsők között van. (gajdos) Kézilabda Bodnárné tizenhárom gólt dobott Mint ismeretes, a női kézilabda NB I. őszi idénye rövidebb lesz a szokottnál: ll forduló helyett csak hatot játszanak a csapatok, hogy a november—decemberi női kézilabda-világbajnokságra a válogatottnak legyen elegendő ideje a felkészülésre. (Öt fordulót már tavasszal lejátszottak.) A Borsodi Bányász őszi bemutatkozó mérkőzése a Kőér utcában volt, a Budapesti Spartacus ellen: 13:8-as félidő után 26:18 arányban szenvedtek vereséget. A Borsodi Bányász így kezdett: Szlobodáné — Mlinár- csik, Bodnárné, Barna, Csipke, Szabó, Végh-Gabaji (csere: Zsu- ponyóné, Beresnyák, Kovács). Edző: Pecsenye András. A Bányász 18 góljából Bodnárné egymaga tizenhármat szerzett. + Gúla tussal nyert Dányi ellen. Képünkön: Dányi tusban. (Szabó István felvétele) Az új csarnokban — népes mezőm Szombathelyé a kupa A megyei birkózó szakszövetség és a DVTK birkózó szakosztálya rangos tornát rendezett vasárnap, ami egyúttal a DVTK-pálya birkózócsarnokának avatása is volt. A versenyt Filácz Gyuláról nevezték el, és az ország 18 egyesületének 78 ifjúsági I. és II. osztályú szabadfogású birkózója indult, 10 súlycsoportban. A csarnok valóban impozáns, tágas. Három versenyszőnyeg fér el benne, s még ekkor sincs zsúfoltság. A kiszolgáló helyiségek is megfelelőek. Csak éppen a nézőkre nem gondoltak (nem mintha a vasárnapi versenyen tíznél többen lettek volna!). Egyszóval a fiatal birkózók (köztük a DVTK. a Kazincbarcika, a Tiszalúc és a Borsodi Bányász indulói) felavatták. A névadó Filácz Gyulát aligha kell bemutatni a sportág szeretőinek. Már az 1920-as évek közepén feltűnt. Rendkívüli tehetségű, országos hírű birkózó lett belőle. Aktív versenyzői pályafutása után mint a DVTK, illetve a Miskolci Honvéd edzője, sok fiatalt nevelt és adott a magyar élsportnak. A felszabadulás után az újjáalakuló megyei birkózószövetség elnöke lett, és ebben a minőségében is az utánpótlás biztosítását ' tartotta szem előtt. Szervezésben és rendezésben az elsők... ÉPFU-spartakiád Tavaly halt meg, 75 éves korában. A megyei szakszövetség határozott úgy, hogy nevével — évente megrendezendő — emlékversenyt írnak ki, és a legtöbb pontot elért egyesületnek adják a Filácz Gyula-emlékserleget. A csarnokavató és az első Filácz-emlékverseny jól sikerült. A 78 versenyző többségét a várakozáson felül készítették fel edzőik. Több olyan versenyzőt is láthat- tünk, akik a szabadfogású birkózás szinte valamennyi fortélyát ismerik, alkalmazzák. „Tingli-tangli” mérkőzés alig akadt. ^Különösen jól szerepeltek a Szombathelyi Haladás birkózói (igaz, ők indultak a legnagyobb számban), és a pontversenyt megnyerték az FTC és a BHSE előtt. A DVTK-nak mindösz- sze egy aranyéremre futotta erejéből. Az ötórás küzdelem után a következők vehették át az érmeket: 48 kg (4): 1. Bíró (FTC), 52 kg (10): 1. Migláczi (DVTK), 2. Fetrovlcs (FTC), 3. Molnár (Szombathely). 56 kg (7): 1. Oláh (Pásztori SE), 2. Márkus (Dombóvár), 3. Scheder (FTC). 60 kg (15) : 1. Gúla (Kazincbarcika). 2. Kretek (Szigetvár), 3. Dányi (Borsodi B.>. 65 kg (8) : 1. Rasch (FTC), 2, Vásárhelyi (BHSE), 3. Kovács (BHSE). 70 kg (10): 1. Veréb (Szombathelv), 2. Péteri (Törekvés), 3. Mucsi (PMSC). 75 kg (10): 1. Andics (Szombathely). 2. Borsos (FTC), 3. Péteri (Törekvés). 81 kg (7): 1. Herczeg (Szombathely), 2. Ungi (Szeged). 3. Végh (PMSC). 87 kg (4) : 1. Szűcs (BHSE), 2. Gerencsér (Szombathely). 3. Horváth (Ti- szalúc). + 87 kg (4): 1. Udvardi (Orosháza). 2. Lévai (Szeged). 3. Somogyi (ITC). Az egyesületi pontversenyben 1. Szombathelyi Haladás (10), 2. FTC (18), 3. BHSE (8). D. TÖTH Ökölvívás V idékbaj nokság Szegeden Jól szerepeltek a Borsodi Bányász ökölvívói az 1978. évi felnőtt egyéni ökölvívó vidékbajnokságon. A négynapos versenyen, amelyet Szegeden rendeztek, 11 súlycsoportban 123 ökölvívó lépett szorítóba. A borsodiak eredményei: papírsúly: ... 2. Nagy; könnyűsúly: 1. Takács; kisváltósúly: 1. Bara; nagy váltósúly: ... 3. Engl. Pontversenyben a Tatabanyai Bányász (24), a Kun Béla SE <16) mögött a Borsodi Bányász 14 ponttal a harmadik lett. Cselgáncs Varsóban nyolc ország 170 versenyzőjének részvételével nagyszabású ifjúsági eselgáncsviadalt rendeztek. A junior korosztályban a 62 kg-osok között az MVSC-s Szobonya ezüstérmet szerzett. Pénteken délelőtt a városi sportcsarnokban kezdődött és vasárnap délben az ÉÁÉV munkásszállójában ünnepélyes eredményhirdetéssel ért véget az Építőipari Szállítási Vállalatok országos sparta- kiádja. Százhúsz versenyző és legalább kétszer ennyi szurkoló mérte össze erejét a pályákon (a szurkolók hangerőben vetélkedtek). A három nap alatt sok mindenre jutott idő. A rendezők gondoskodtak arról, hogy a vendégek, akik Budapestről, Pécsről és Győrből érkeztek, ne csak a sportpályákkal, hanem városunk környékével, idegenforgalmi nevezetességeivel is megismerkedjenek. A „házigazda”, dr. Lénárt József, az ÉPFU Miskolci Szállítási Üzemegységének igazgatója igen eredményesnek értékelte a sportvetélkedést. A miskolci egységnél igen nagymértékű a fiatalo. dás, hiszen a majdnem 2500 dolgozó fele fiatal, így a sportolásra szükség és igény is van. Színvonalában és tömegében is sokat fejlődött a tömegsport, mondotta —, bár egy ilyen létszámú vállalatnál a minősített sportnak is egy kicsit jobban kellene menni (ebben mi is egyetértünk). Elismerően szólt a vállalati szakszervezeti bizottságról, amely magára vállalta a szervezés, rendezés — nem könnyű — feladatát, és annak maradéktalanul eleget is tett. Nem akarok ünneprontó lenni, de Lénárt elvtárs beszélgetésünkkor egy kicsit hiányolta azt, hogy a KISZ-szervezet nem vett • részt jobban az előkészületi munkákban, a jövőben rájuk is fokozottabb mértékben számítanak. * Vasárnap délben dr. Lénárt József igazgató és Pécsi László szb-titkára adta át a díjakat, serlegeket, érmeket a győztes csapatoknak és versenyzőknek. Mivel Győr csapata harmadszor nyerte meg a spartakiádot, a kupa tulajdonosa lett. Eredmények: 60 m síkfutás, nők: 1. Kiss Lászlóné (Bp.). női magasugrás: 1. Székely Júlia (Győr). 100 m-es síkfutás: 1. Vakarcs Ferenc (Győr) ... 4. Fekete Tibor (Miskolc), magasugrás, férfi: 1. Vakarcs F. (Győr), 4x200 m-es váltófutás: 1. Győr, 2. Budapest, 3. Miskolc, férfi távolugrás: 1. Pásztor Ferenc (Győr). Asztalitenisz: 1. Bp., 2. Győr, 3. Miskolc, női: 1. Bp., 2. Miskolc. 3. Pécs. Sakk: 1. Bp.. 2. Győr 3. Pécs. Labdarúgás: 1. Pécs, 2. Miskolc, 3. Bp. összesített pontversenyben: 1. Győr 57. 2. Budapest 47. 3. Pécs 27. 4. Miskolc 23 ponttal. Ami pedig a sportszerűséget illeti, azt hiszem, jól példázza a vendégek — az eredményhirdetés befejeztével ,, beindult” — ,,Szép volt Miskolc!” kórusa, és szűnni nem akaró ütemes tapsa. (gajdos) fi várinál szorosai küzdelem MÉM T E—Hu tvn n 11:5 A vártnál szorosabb küzdelmet hozott a vasárnap délelőtt) MÉMTE—Hatvan NB n-es női asztalitenisz-mérkőzés. Bar a miskolci csapat jelenleg az első helyen áll (igaz. csak jobb mérkőzésaránnyal). még néhány nehéz mérkőzés hátra van.,Ezen a versenyen Molnár 4, Jerszi és Brilla 3—3. Bukovenszki 1 győzelemmel segítette a csapatot a győzelemhez. Ez az év — ahogy azt Dubéczy Zoltán vezető edző megfogalmazta — döntő fontosságú a város asztaliteniszsportjában, hiszen eldől, lesz-e két NB i-es csapat (tehát remélhetőleg a férfiak kikerülnek a veszélyes zónából), vagy pedig két NB il-es csapattal versenyeznek tovább (ha a női csapat nem nyerj meg az NB n-es versenyt J és nem kerül fel az NB 1-be). ■ Reméljük, a mérleg az első ősz- j tály^ felé billen, persze ehhez né- 1 hány akadályt még le kell küz- i deni. § te. i.) I Mindenféle t A ferde torony megmentése A szakértők végre megtették azt, amit vártak tőlük — megalálták a pisai ferde torony megdőlésének alapvető okát és ennek eredményeként a műemlék megmentésének módját is. A süllyedést a talajvizek okozták és az artézi kutak. A szakértőknek már 1973- ban az volt a véleményük, hogy, a torony megdőlésének fő oka az artézi kutak tömege a környéken. Ezek a kutak kitermelik a föld alól a vizet, ami üregeket és folyosókat hagy maga után. Ezek megsüllyednek és mozgásba hozzák a gyenge altalajt. E tény megállapítása után a bizottság két táborra oszlott. A szakértők egyik tábora azt állította, hogy a torony körül másfél kilométeres sugárban, a másik pedig azt, hogy 10 kilométeres sugárban kell megszüntetni az artézi kutakat. Biztosak azonban csak 1977-ben lettek abban, hogy a torony megmentésének kulsskérdését valóban a talajvizek jelentik. Ekkor azt is megállapították, hogy nemcsak a lakosság és az ipar vízfogyasztása okoz gondot, hanem az is, hogy a föld alatti folyók, források és vízerek a száraz időszakokban kiszáradnak, ami sietteti a megürült folyosók beomlását és az altalajrétegek megcsúszását. A megmentés módja ekkor már önmagától felvetődött: el kell érni azt, hogy a föld alatti folyosók szünet nélkül telve legyenek vízzel. Ezért azt javasolták, hogy a föld mélyében 40—60 méteres mélységben fúrjanak hat artézi kutat és az általuk kipréselt vízzel töltsék meg a folyosókat. A munkák következő fázisában összesítik az Olaszországba érkezett legjobb jat' vasiatokat. A tervek szerint a tornyot egv rácsos acél- szerkezetbe „öltöztetik”, ami megakadályozza a falak mozgását. Ez a „ruha” addig marad a tornyon, amíg be nem fejeződik a munka harmadik fázisa, vagyis az épület alapzatának biztosítása. Halált okozó méhszúrás Allergiás személyek számára a közönséges méh szúrása is halálos balesetnek bizonyulhat. A kérdéssel foglalkozó orvosok azonban nemrégiben felfedezték, hogy a legjobb megelőző módszer az, ha a mérget kisebb adagokban már előzőleg befecskendezik a vérbe. A kutatók most közzétett jelentésükben azt állítják, hogy a méhek mérgének fokozatosan növekvő adagokban történő befecskendezése csaknem teljes védelmet biztosít azoknak az allergiás betegeknek, akikre nézve a méhek, darazsak és lódarazsak szúrása súlyos, nemegyszer halálos veszélyt jeleni. Az Egyesült Államokban körülbelül minden századik személy tartozik ebbe a veszélyeztetett csoportba. Dr. Lawrence Lichtenstein, a kutatások vezetője reméli, hogy az amerikai élelmiszer- és gyógyszerellenőrzési hivatal még az ősz folyamán jóváhagyja a méh- méreg orvosi felhasználását. A kezelés során a pácienseknek hat héten át hetenként kell befecskendezni a mérget. A mennyiség kezdetben csekély, később azonban fokozatosan növekszik, s az utolsó oltással már kétszer annyi méreg jut a szervezetbe, mint egy valódi méh- szúrással. Az orvosok szerint eddig minden kísérleti személy jól tűrte az injekciókúrát. Az immunitás fenntartása érdekében a pácienseket több éven keresztül havonta kell újabb védőoltásban részesíteni. Allergiás személyek esetében a méhszúrás bőrkiütésekkel, légzési zavarokkal és sokkhatásokkal járhat. Létezik ugyan egy epi- nephrinnek nevezett gyógyszer, amely csillapítja a tüneteket, ez azonban nem mindig éri el a kívánt hatást. A méreggel kezelt páciensek 97—98 százaléka könnyen elviseli a méhszúrásokat — jelentette ki Lichtenstein. De még azoknál is enyhék a tünetek, akiknél a megelőző befecskendezések nem jártak teljes sikerrel. Az orvosok jelentése megemlíti, hogy próbaként 48 allergiás személyt oltottak be a méreggel, s közülük csupán egynél figyeltek meg méhszűrást követően az addig minden betegnél szokásos tüneteket. Bundapróba * A nutrián, a pézsmán és a nercen kívül még tizenkilenc állatfaj „szolgáltat” alapanyagot a simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat konfekcióüzemének. Az idén gyártott hatvanezer darab bundából és bőrkabátból négyezer darabot külföldre szállítanak. (A képen: bundapróba a varrodában.) Hátizsákként szállítható katamarán Összeszerelhető, könnyű, szilárd és állóképes katamaránt (kettős törzsű, gyors járatú hajó) szerkesztettek a Baskír Mezőgazdasági Egyetem hallgatói. A Szkif—200 jelzésű vízi jármű két felfújható úszótestből, duraluminium csővázból és furnér borításból áll. összehajtott állapotban a hajó 1 méter hosz- szú, és 30 centi átmérőjű tekercset alkot. A 16 kilogrammos katamarán teherbírása 250 kilogramm.
