Déli Hírlap, 1978. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-12 / 215. szám

A gép csak akkor működik, ha Ön is közreműködik Ha issünk a liollía (Folytatás az 1. oldalról) A Magyar Posta a sok kedvező ajánlat közül a ja­pán Toshiba cégét fogadta el, s 160 millió forintért meg­vásárolta a sokat tudó, au­tomatikus levélfeldolgozó gépsort, melyet a Budapest 72. számú Postahivatalban tegnap helyeztek üzembe. Az okos gépsor alak szerint vá­logatja, rendezi, bélyegzi, az irányítószámoknak megfele­lően kódolja, s osztja szét a küldeményeket. Naponta az automatikával megközelítő­leg 600 ezer levelet kíván­nak cím szerint, nagy pon­tossággal szétosztani. Az automata gépsor mű­ködése meglehetősen bonyo­lult, s mégis egyszerű. Az alak szerinti válogatóban a beadagolt küldeményhalmaz­ból a gép kiválogatja az au­tomatizált levélfeldolgozásra alkalmas leveleket vastag­ság, méret, merevség és ke­ménység szerint, s ezeket to­vábbítja a levélrendező és bélyegzőgépbe. A rendező „címre állítja” a küldemé­nyeket, a levelezőlapra, borí­tékra nyomott, optikai jel — a három piros csík — alap­ján, lebélyegzi, majd tárolja a küldeményeket. A kódoló /vonalon az irányítószámnak megfelelő kódszám kerül a küldeményre, amelyet az op­tikai irányítószám-olvasó egység e kódszám alapján a szétosztási programnak meg­felelően — rendeltetési hely, kézbesítési körzet stb. — szétoszt. Nagy szükség van tehát valamennyiünk segítségére, közreműködésére. Az irányí­tószámok automatikus leol­vasása miatt ugyanis megvál­tozik a címzés, ugyanakkor kétféle borítékra van szük­ség: gépi címzésűre, illetve + Az automata válogató sora. A gép' csak a 135—240 mil­liméter hosszú, 85—125 milliméter magas és 5 milliméter széles leveleket dolgozza fel. kézi címzésűre. Minden bo­rítékon a jobb alsó sarokban 3 piros színű, függőleges csík — optikai jel — van előre nyomtatva. A kézi cím­zésű borítékokon se".édvona­lak jelölik a címzés helyét, s piros téglalapok az irányító­szám helyét. A piros színű keretek szerepe kettős: egy­részt szabályozzák a kézzel írt irányítószámok méretét, s azok egymástól való távolsá­gát, ugyanakkor vezérlik az automatikus irányítószám­olvasó működését is. Tudni kell, hogy a feladó címzésének azért volt szük-t ségszerű a bal felső sarokba kerülnie, mert ha ez a bal alsó sarokban marad, a gyors leolvasó rendszer esetleg ösz­(Miskolc, József Attila u. 70. sz., bejárat a Tüzér utca felöl) az Autóközlekedési Tanintézetnél autóbuszvezetőket képez ki A költségeket a vállalat téríti. Jelentkezési feltétel: ® betöltött 21 éves életkor, © legalább 8 általános iskolai végzettség, ® „C" kategóriára érvényes vezetői engedély, ® 2 éves hivatásos igazolt tehergépjármű­vezetői gyakorlat, ® büntetlen előélet Jelentkezés 1978. szeptember 18. és 22. között a személyforgalmi üzemnél (földszint 13. szoba) szetévesztheti a címzett és a feladó irányítószámát, s visz- szaküldi a levelet. Hasonló­an ezért 'szükséges, hogy a külföldre szóló küldemények - esetében az irány ítószám he­lyére, az első piros négyzet­be X jelet tegyünk, ezzel a gép „értésére adva”, hogy a továbbiakban nem kell vele foglalkoznia. Sokan, s sokat hangoztat­ják, hogy miután az első au­tomatát Budapesten állítot­ták munkába, ez bennünket, borsodiakat nem érint. Nos, a feltevés hibás, Ugyanis csak olyan esetben nem érin­ti a borsodi-miskolci levél­feladókat, ha küldeményei­ket megyén belülre adják fel. Minden más esetben a küldemény az esti postavo­nattal Budapestre, éppen az említett postahivatalba ke­rül, s tegnaptól ezeket is az automata dolgozza fel. Ezért is szükséges, hogy megértő támogatással te­gyünk eleget a posta kéré­sének — valamennyiünk ér­dekében. Mert: a gép csak akkor működik, ha minden­ki közreműködik! TÓTH ZOLTÁN Naponta 17 712 ember hiányzik Kevesebb a képzelt beteg Üjabban a táppénzeseket nemcsak a virággal, édességgel ellátott szakszervezeti megbízott keresi fel, hanem az úgy­nevezett betegellenőr is. Az ilyen, látszólag udvariatlannak tűnő látogatások nem egy esetben fedtek föl csalást. Ilyen­kor jogos a táppénzmegvonás. Persze, a táppénzes fegye­lem erősítésének nem ez az egyetlen, s korántsem a leg­fontosabb módja. Ez derül ki abból a jelentésből is, ame­lyet a megyei tanács és a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa együttesen állított ösz- sze. Táppénz ürügyén Szóltunk már arról, hogy a kormány két évvel ezelőtt hozott határozata nyomán — legalábbis a statisztikák sze­rint — kevésbé vagyunk be­tegek . . . De ki szeret beteg lentji? A szigorító rendelkezések messze nem dolgozói érde­ket sértenek, s messze nem akarják megnyirbálni az ál­lampolgári joggá lett, ingye­nes betegellátást. Munkafe­gyelemről, állampolgári fe­gyelemről van szó! Ne a táp­pénz ürügyén menjen kertet ásni, szőlőt szedni, a tegna­pi mámort kipihenni az üzem dolgozója. Az egészségügyi ellátás színvonala bizonyíthatóan ja­vult. A veszélyes munkahe­lyek száma is csökkent. Egy felmérés szerint, amely 171 vállalatra terjedt ki, a szo­ciális tervekben előirányzott .oszegnek kétharmadát for­dították a dolgozók .munka- és egészségvédelmére, a ne­héz fizikai munka mérséklé­sére. Az elmúlt évben pél­dául ötezernél több munka- védelmi feladatot oldottak meg a borsodi vállalatoknál, noha tennivaló még bőven akad, hiszen Űzd korántsem a legtisztább levegőjű ma­gyar város, s borsodi ko­hásznak, bányásznak lenni még mindig veszélyes, ke­mény vállalkozás. Nem a kismamák ,A már idézett jelentés megállapítja, hogy a táppén­zes fegyelem Borsodban is javult. Ez egyrészt jelenti a korábbi növekvő tendencia stagnálását, másrészt, jobban mondva más helyen, jelenti a csökkenést. A kimutatások szerint 1975-ben Borsodban egy nap alatt átlagosan csaknem húszezer ember volt táppén­zen. Az szinte meghatároz­hatatlan, hogy ezek közül hány volt valójában beteg. (A gyermekápolási táppénzen lévő kismamák aránya a hat százalékot sem éri el, de hát nem is ők rontják a statisz­tikát.) Az viszont már ad né­mi összehasonlítási alapot, hogy az elmúlt évben, átla­gosan egy nap csak 17 712 volt a táppénzesek száma. Egészségesebbek lettünk? Vagy fegyelmezettebbek? Vagy szigorodott a beteglis­tára kerülés mechanizmusa? Javultak a munkahelyi élet- és munkakörülmények? Szakmánként és szak­szervezeten kén t Mindegyik kérdésre igen a válasz. Az igaz viszont, hogy a borsodi statisztika rosz- szabb az országos átlagnál. A táppénzes arányszám ná­lunk most 6 százalék. Az or­szágos átlag 5,6 százalék. Markánsabban mutatkoznak az eltérések, ha sorra vesz- szük a szakmákat. A textil- és ruházati ipar arányszáma két ponttal rosz- szabb Borsodban az orszá­gos átlagnál. A művészek, közalkalmazottak, vasutasok, vegyipari dolgozók viszont itt „egészségesebbek”. A vasas­szakszervezethez tartozó dol­gozók táppénzes aránya pe­dig éppen annyi, mint ameny- nyit a helyiipari dolgozók szakszervezete mért. Akárhogy is forgatjuk, val­latjuk a számokat, megálla­pítható, hogy kevesebb a képzelt beteg; mert javult a táppénzes fegyelem, korsze­rűsödtek a munkafeltételek, s kevesebb az üzemi baleset, mint egy vagy két éve volt. B. I. íj műszerek a MEDICORból Huszonhárom különböző terméket gyártott eddig a MEDICOR miskolci gyára. 1978 januárja óta, 1978. de­cember 31-ig 12 új gyárt­mánnyal folytattak és foly­tatnak kísérleteket. Ezek kö­zött szerepelnek azok is, ame­lyek során új gyártási eljá­rásokat honosítanak meg a gyárban. A MEDICOR mis­kolci Orel gyárában ez év végéig várhatóan 35-féle kü­lönböző terméket gyártanak. Kétszázan, honfoglalók Kétszáz 3—6 éves kisember ünnepélyes honfoglalása zaj­lott le tegnap Kazincbarci­kán, ahol az új óvoda át­adása azt jelenti, hogy a vá­ros minden dolgozó házas­párának gyermeke óvodába juthat. Az új, minden kor­szerű igényt kielégítő óvoda 13 millió forintba került. Fiatalok vetélkedtek Négy miskolci üzem — a MÁV, a Járműjavító, a Pos­taigazgatóság és a 3. sz. Vo­lán KISZ-fiataljai egész na­pos honvédelmi versenyen mérték össze ügyességüket, tudósukat szombaton, a Má- lyi-tónál megrendezett sereg­szemlén, melyen nyolc női és tizenkét férficsapat vetélke­dett.' A 3 kilométeres' akadály­pólyán az ügyességi számok között szerepelt légpuskalö­vészet, gránátdobás, „sebe­sültszállítás”, az ellenőrző ál­lomásokon pedig politikai totót töltöttek ki a fiatalok. 'Valamennyi résztvevő okleve­let kapott, az első három helyezettet vándorserleggel jutalmazták. A nőknél a Gömöri pályaudvar KISZ-esei lettek az elsők, második a Postaigazgatóság 1., harma­dik a Járműjavító 1. csapata lett. A férfiaknál a Vontatási Főnökség 3. csapata szere­pelt a legsikeresebben, má­sodik helyezést értek el a Járműjavító 2. csapatának tagjai, de dobogóra került a 3, sz. Volán 3. csapata is. A szervezők és a résztve­vők úgy határoztak, hogy ezentúl évről évre megren­dezik a KPM-tárcához tarto­zó miskolci üzemek KISZ- fiataijainak vetélkedőjét, ki­bővítve a versenyágakat más ügyességi és szellemi „aka­dályokkal”. Hírünk az országban Tallózd* Ionokban, folyóiratokban A Népfront — a Hazafias Népfront mozgalmi folyóira­ta — idei legutóbbi számá­ban beszámolót közöl a vá­roslakók körében egyre nép­szerűbbé váló kertbarátmoz­galom borsodi eredményei­ről. KERTBARÁTOK „A kiskertekben előállítóit ter­mékek mennyisége egyre jelen­tősebb a megyében, kedvezően befolyásolja a lakosság ellátá­sát. Az elmúlt években a kis­termelőktől vásárolták fel a me­gye zöldségtermelésének 69 szá­zalékát.” Ez a viszonyszóm abszolút •értékben is igen számottevő; magyarán 20 millió forint ér­tékű kertészeti árut jelent. Indokolt, hogy a Hazafias Népfront teljes erkölcsi te­kintélyével támogatja a kert­barátmozgalmat. (A nagykö­zönség által kevésbé ismert folyóirat ugyanebben a szá­mában országos összegezést is közöl erről a témáról, s a továbblépésre utalva konk­rétan megemlíti, hogy „or­szágos akció van kibontako­zóban ...”, s például „Özd, Diósgyőr környékén ..., ahol sok a parlagterület. . . nagy az érdeklődés a tartós föld- használat iránt.”) Ugyanekkor a borsodi helyzetről szólva külön hang­súlyozza a beszámoló, hogy a „kertbarát mozgalom fejlesztése tovább Javíthat az elíráson, sok helyütt korábban elhanyagolt parlagföldeket hasznosíthat na k. A fejlesztések . . nem igényel­nek semmilyen állami beruhá­zást.” FOGLA' KOZÁSOK - ÉLETMÓDOK A Lobogó című képes he­tilap ez évi 36. számában „Foglalkozások és életmó­dok” címmel jelent meg ér­tékelő cikk a miskolci Her­man Ottó Múzeum közmű­velődési tevékenységének egyik országosan elismert formájáról, a néprajzi és a nyelvjárási gyűjtőmunkára való serkentésről. Az éven­ként meghirdetett pályázato­kon „ . . . egyaránt szerepel . . . idős, szinte a hivatásosok közé szá­mító gyűjtő s középiskolás di­ák ... Tevékenységüket a . . . múzeum gyűjtési útmutatók, kérdőívek segítségével is igyek­szik támogatni. Ezek az útmuta­tók elsősorban olyan témákban készülnek, melyekben központi­lag terjesztett útmutatók nem állnak rendelkezésre.” Külön méltatja a cikk az idei nyáron Miskolcon ren­dezett XII. országos honis­mereti diáktábor munkájá­hoz nyújtott példás támoga­tást — egyebek között a va­sasszakszervezet és a mun­káspártok miskolci történe­tének kutatásához, a bánya- művelés, bányász munkás- mozgalom, a bányászélet­mód és -kultúra hagyomá­nyainak összegyűjtéséhez ké­szített útmutatót. VASUTASOK HELYTÁLLÁSA A vasutasok szakszerveze­tének lapja, a Magyar Vas­utas idei 17. számának első oldalán közöl tudósítást a miskolci területi bizottság legutóbbi ülésén elhangzot­takról. „A jő munkát tanúsítja többek között az Is, hogy ez év első felében az Igazgatóság 600 ezer tonnával több árut szállított a tervezettnél ... Az eredmények­ben nagy része van az Igazga­tóság területén működő 7315 ta­got számláló 746 szocialista bri­gádnak.” Nem maradt el az elisme­rés sem, hiszen ,, . . . több millió forint jitla- 'omtnal Honorálták a kiválóan dolgozók munkáját. Ez év .július l-töl a ÖIÁV-nál Is bevezették ti műszakpótlékot, amely az igaz­gatóság területén 7100 dolgr—ót érint.” összeállította: BERECZ JÓZSEF 0

Next

/
Thumbnails
Contents