Déli Hírlap, 1978. augusztus (10. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-11 / 188. szám

A körbemázoit szekrény esete Nem szabad! Nem szabad! Lehet-e gyerek a gyerek? . Strand. Ettől a nyártól már-már ajándéknak számít a nap: látszik, süt, sőt mi több. éget. A városban a flaszteren nyomot hagy a ci­pősarok. a por, a füst, és a benzingőz szinte megáll a le­vegőben. Még a kabinomra várok Tapolcán, de szemmel már stopolom azt a tenyér­nyi- helyet, ahová a fürdőkö­penyt leterítem ... Víz. Hideg tussugár a zu­hanyrózsából. Néhány ello­pott tempó a tömött meden­cében. Fű, napolajszagú fű. .. Mellettem egy hárompok- rócos család. Öt felnőtt, két gyerek. — Passz . ., — Passzabb . .. — Negyven fillér ... Három férfi és hat üveg sör ultizik. — Apa! Menjünk úszi. .. — Ne zavard apát, nem szabad 1 — Majd megyünk kisfiam! ölvén fillér... A nagymama köt. Közben meséli, hogy a válás miatt Elvira a hibás. Miatta iszik a Lajos, de ő megmondta előre ... A két gyerek figyelmesen hallgatja a nem nekik való ismeretterjesztő előadást, az­tán : — Elmehetünk fagyit ven­ni? — Megfájdul a torkotok, nem szabad! A mama a Nők Lapját ol­vasná. ha a nagymama hagy­ná. Félig olvas, félig figyel, időnként valami szokványos rosszat mond Elviráról. — Anya, elmehetünk hin­tázni? — Nem szabad 1 Sokan vannak, elveszítitek egymást.. — Akkor menjünk úszni.. — Majd együtt megyünk Az ultiparti már egy órája tart. apuka fut a pénze után anyukát végre érdekelni kez­di Elvira és Lajos, a nagy­mamának kemény 'a fű, de mindenkinél rosszkedvűbb a két gyerek. — Apa, menjünk már!... — Passz. mehet 1 — Anya, menjünk már! — Elvirának is lehetett volna annyi esze. . Süt a nap. hús a víz, nyár van, vakáció, a család szem­mel láthatóan nyaral, és bár­milyen kemény a fű, még a nagymama is jól érzi magát. A tízéves körüli kisfiú mász­ni próbál egy alacsony faágra, unottan csattan utána a ..nem szabad". A többi nem szaba­dot a strand vezetői írták ki gondosan a parkba. Labdáz­ni, sem szabad, ugrálni sem szabad, kiabálni sem szabad, szaladni sem szabad . .. ■ ■ Nézem a családot és eltű­nődöm. hogy szabad-e így agyáltalán gyereknek lenni? Gondolom, gyereknek lenni muszáj. Gyereket nevelni vi­szont így nem szabad. És azt sem bánnám, ha ezt óriási táblákra írnánk. B. G. Jól vizsgáznak a hazai és külföldi vendégek ellátásában érdekelt vállalatok az idegen- forgalom ez évi nagy erőpró­báján — állapította meg Be-, nies László, a Belkereskedel­mi Minisztérium idegenfor­galmi osztályának vezetője. Mint mondta, a Balaton mel­lett és más. nagy forgalmú üdülőhelyeken megfelelő az alapvető élelmiszerekből az ellátás, gondot okoz viszont a gyakori zsúfoltság. it Mi"denvnpos látvány az éríilő ''ombinilt acélműnél nz / /<t nen; ege," en rfr’ -alt az Eszakmaaynrorszá.gi Ál­lami Építőipari Vállalat dolgo-ói és pépei, egymás után ..nemek ki” a földből az újabb és újabb betonlapok. A hát­térben pedig mindig ott láthatjuk az örökké füstölgő kohó­kat. (Farkas Ida felvétele) Az idegenforgalom ez évi ugrásszerű növekedését a Belkereskedelmi Minisztéri­um a megyei tanácsokkal együttműködve felkészülten fogadta. Ennek nyomán a leg­látogatottabb megyéket —' elsősorban Győi'-Sopron. Za­la. Veszprém, Somogy és Pest megyét — kiemelten ke­zelik. hogy megfelelő meny- nyiségű kenyér, tej. tejter­mék. hús, üdítő ital és sör érkezzen folyamatosan az üzletekbe. A vend-:n>íradat növekedé­sével az üzlethálózat bővíté­se nem tudott lépést tartani lg'-- annak ellenére, hogv a Balaton partján és a többi idegenfo’-galmi körzetben a tavaly nyolcvan/,al több vendéglátóhely, élelmiszer­üzlet, elárusító pavilon fogad­ja az üdülőket, még’ mindig gyakori a zsúfoltság, a sor­ban állás. A kecskeméti Szikrai Ál­lami Gazdaság borbási ke­rületében tegnap felavatták az ország legnagyobb és leg­korszerűbb gyümölcsfa sza­porítóanyag-termelő üzemét. A gazdaság régi faiskolájá­ból több mint 4ö millió fo­rintos költséggel létrehozott új ..facsemete-gyárat" ma­gyar és szovjet szakembe­rek közösen tervezték, s egyidejűleg Bács-Kiskun me­gye szovjet testvérterületén, a krími Mir Szovhozbah is kialakítottak egy hasonlót. A kecskeméti Szikrai Ál­lami Gazdaság „leváltott” faiskolája évente körülbelül 600 ezer facsemetét hozott forgalomba, az új viszont ke­reken 1 millió minőségi al­más és csonthéjas termésű oltványt ad a termelőknek. Főként az Alföld és a Du­nántúl öt déli megyéjét lát­ja majd el, s jelentős tétele­ket exportál is. Megérkezett a csehszlovák csiszológép Betonozzák a műjégpályát if Martinkemencénél A világhírű magyar szár­mazású szobrászművész, a Rómában élő Amerigo Tot nagy értékű szoborgyűjte- ményt adományozott Pécs­nek. A tizenegy bronzszobor most érkezett meg a mecsek- aljai városba és a modern magyar képtárban kapott he­lyet. Az. értékes ajándékot külön gyűjteményként mutat­ják majd be. Ez lesz Ameri­go Tot első állandó jellegű kiállítása Pécsett. A Fehérvárcsurgón szüle­tett és a Budapesti Iparmű­vészeti Iskolán tanult mű­vész, aki jövőre lesz r.ycic- vanéves, 1937 óta él és alkot Olaszországban. Mint emlé­kezetes: 1969-ben több ma­gyar városban rendeztek ki­állítást Amerigo Tot szobrai­ból. így Pécsett is. A közelmúltban küldött le­vélben a Pécsi Modern Ma­gyar Képtár immár nemzet­közi hírű képzőművészeti gyűjteményének kiegészíté­sére ajánlotta fel szobrait. E művek közül a „Hofdné- ző” vagy a „Kavicsasszony" például Amerigo Tot fő mü­vei közé tartozik. (Sólymos László felvétele) A tervezettnél valamivel később, szerdán hozzáláttak a műjégpálya beto íozásához. Kilene centiméter vastag be­tonréteget terítenek a cső­rendszerre és efölé kerül majd a jég. Addig azonban még sok munka van hátra. A betonozással párhuzamo­san szerelik a kompresszor­ház berendezéseit, majd — előre láthatólag augusztus vé­gén — felvonulnak az ÉMASZ emberei és felállítják a ref­lektorok 12 méter magas osz­lopait. Kiszabták már a deszkapa­lánk alkatrészeit is. Augusz­tus végére elkészül a palánk, és felfestik rá azoknak a vál­lalatoknak a reklámszövege­it. melyek jó előre megvásá­rolták — meghatározott időre — a hirdetési felületet. A sportcsarnok mögött, ponyvával letakarva várja a szez.ont a Csehszlovákiából vásárolt gép, melynek segít-’ ségével szinte pillanatok alatt lehet majd tükörsimára vará­zsolni a jeget. Tudomásunk szerint hasonló jégfelújító gép csak egy van Magyaror­szágon. Budapesten. A vidé­ki pályákon általában egy­szerűbb eszközökkel, gyalu- lással simítják a jeget. Mint már a bevezetőben utaltunk rá. a pontosan ki­dolgozott tervhez viszonyítva némi lemaradás tapasztalha­tó a műjégpálya építésében. (A betonozáson kívül a komp­resszorház szerelése sem ha­ladt úgy eddig, ahogy szerettük volna.) A DIGÉP, az ÉAÉV és a többi vállalat társadal­mi munkában dolgozó bri­gádjai mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a raj­tuk kívül álló okok miatt — esős időjárás stb. — bekövet­kezett lemaradást pótolják, és november 7-re átadják a jég­pályát a város fiatalságának. B. D. Vendégáradat Először elmesélték a körbemázoit szekrény különös törté­netét, de nem akartam elhinni. Biztattak: győződjek meg ró­la a saját szememmel! Ezt tettem. A Szentpéteri kapui lakótelepen, a Katowice utca 15. szám alatti épület lépcsőházában szereztem bizonyosságot. A szek­rény már nincs ott. de világosan látszik hol állt. A lépcső­házat ugyanis szépen befestették, kivéve a szóban forgó bú­tor helyét. Hogy történt? A ház lakói hosszú ideig kérlelték az ingat­lankezelő vállalatot, hogy tetesse rendbe a, málló vakolatú, piszkos lépcsőházat. Egyszer aztán — micsoda öröm! —meg­jelentek a festők. Mindenki tudott róla. hogy egy, időközben elköltözött lakó ottfelejtette a lépcsőfeljáróban a kétajtós szekrényét, de ennek senki sem tulajdonított jelentőséget. A szekrény ugyanis teljesen üres volt, és egy gyermek is köny- nyedén arrébb mozdíthatta, ha akarta. Nyilván nem halad­ta volna meg ez a művelet a jól megtermett „szakik” erejét sem. Annál nagyobb volt az elképedése a lakóknak, amikor a munkából hazatérve, megpillantották az újramázolt lép­csőházat. Frissen, gyönyörűen virítottak a falak, kivéve csu­pán azt a részt, ahol a szekrény állt. Az iparosok — nem kis műgonddal — körbefestették. Egyetértettem a panaszossal, aki szerint nemcsak a falon maradt folt, hanem a festők szakmai becsületén is. Magya­rázatot biztosan találtak a maguk számára, mondván: nincs benne az órabérben a bútorszállítás. Valóban nincs. De mi lenne, ha mindig, mindenki így gondolkodna? Nem állítom persze, hogy egyedül állnak ezzel a felfogás­sal. A „nem az én asztalom”, másképpen fogalmazva: „csak nem dolgozom más helyett?!” — mentalitással elég gyakran találkozunk. Van, amikor csak ilyen kabaréba illő eseteket szül, de van, hogy istenigazából megkeseríti a napjainkat. Hivatalról-hivatalra vándorolunk —'mert küldözgetnek ben­nünket — és végül rádöbbenünk, hogy az első asztalnál is elintézhették volna ügyünket — némi jóakarattal. minap beszámoltam róla. hogy a belvárosi lakótelepen, egy csőtörés alkalmával derült ki: a vízvezetékre egyszerű­en ráfektettéK a gázvezetéket. Hogy fordulhat elő ilyesmi? Nyilván úgy, hogy az utóbbi közmű építői — képletesen szól­va — munkájuk során találkoztak egy szekrénnyel és nem tették arrább. E? esetben persze nagyobb erőfeszítésre lett volna szükség, viszont nem is csak a szakmai becsület pa­rancsolt: pontos előírások szabályozzák az ilyenkor alkalma­zandó technológiát. Én mégis inkább az előbbire, a szakmai becsületre hivat­kozom, hiszen e nélkül mit sem érnek a törvények, rendele- tek. műszaki előírások. Mindenki mellé nem lehet ellenőrt állítani. £s előfordulhat, hogy utólag sem derül ki a ha­nyagság, a „nincs, benne az órabérben” felfogás követ­kezménye. De az a bizonyos piszokfolt a lépcsőház falán akkor is létezne, ha még mindig takarná a szekrény. Sőt. a ház lakói számára sokáig létezni fog még azután is, miután egyszínűre mázolják a környező falakkal. (békés) Fél év alatt: 26,5 milliós megtakarítás az LKM-brn Az év első leiében 26,5 mil­lió forint megtakarítást értek el a Lenin Kohászati Művek dolgozói az anyaggal és ener­giával való helyesebb, ész­szerűbb gazdálkodással. A ta­karékosági mozgalomban a szocialista brigádok jártak az élen, amelyek azóta is min­dent megtesznek, hogy minél kevesebb energia vagy anyag felhasználásával állítsák elő gyártmányaikat, termékeiket. A takarékossági mozgalom jó hatással volt a vállalati eredményre is: az első fél­évben 196 millió forint nye­reséget ért el az LKM. Évi egymillió oltvány Faiskolából facsemete-gyár eV Amerigo lot ajándéka Pécsnek

Next

/
Thumbnails
Contents