Déli Hírlap, 1978. augusztus (10. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-21 / 196. szám

Futnak a gyárak Grillsütők, bojlerek, villany­tűzhelyek Futnak a gyárak. Futnak a pénz után, az ember után, a nagyobb telephely után. Hajdan a gyártelepítés legalapve­tőbb kritériuma az alapanyag léte volt. Most a munkaerő. (Természetesen közrejátszhatnak más szempontok is. Így például a környezetvédelem. De az ezzel való érvelés visz- sza is üthet: a fővárosból kitelepített környezetszennyező üzem vidéken rontja a levegőt...) „Az ipar vidékre megy” című cikkben olvasható (Figye­lő, augusztus 16.), hogy a mostani ipartelepítési koncepció motorja: a munkaerő-tartalékok feltárása. De szakítottunk „az egy falu — egy gyár” elmélettel, mert rájöttünk arra, hogy a mezőgazdaság iparosodásával az urbanizáció, a vá­ros és a falu életkörülményeinek közelítése már nemcsak j a hagyományos ipari bázison jöhet létre. Kezdetben kétség- I kívül az arányosabb iparelosztásra törekvő szándékok irá- [ nyitották a gyárakat vidékre.. A fővárosi, vagy nagyvárosi j| cégeknek anyagi érdeke nemigen fűződött a kiköltözéshez, vagy leányvállalatok létesítéséhez. Bőven volt ember. Vi­szont ekkor úgy tűnt — valamiféle iparcentrikus giganto- , mánia miatt —, hogy a kis község nagyközséggé, a nagy­község várossá, a kisváros nagyvárossá csakis és kizárólag annak révén válhat, ha minél több gyárat tud felmutatni. Nem érdekes, hogy milyen áron! A miskolciak jól tudják, hogy például egy vegyiüzem idetelepítése jócskán javított az indusztrializációt jelző statisztikán, de leromlott a Szinva vize, s megromlott a város levegője. A mai helyzet is sok elgondolkodtató példát kínál. Köz­tudott, hogy a budapesti könnyűipari üzemek munkaerő- hiánnyal küzdenek, fonó- és szövőgépek állnak, egyszerűen azért, mert nincs, aki kezelje őket. Miskolcról évek óta jár­nak asszonyok a lőrinci fonóba, noha — ezt sem hitte senki három évvel ezelőtt — a miskolci gyár is utánpótlási gon­dokkal küzd. Nem véletlen, hogy könnyűipari cég nem is települ már Miskolcra, mert itt semmivel nem jobb a hely­zet, mint a fővárosban. Viszont, mert minden rosszban van valami jó, a szorító munkaerőgondok kényszerítettek arra, hogy a miskolci pamutfonó mellé megépítsék a régen várt munkásszállót. Tény, hogy az ipartelepítés bajjal jár, hiszen meg kell szerezni, be kell tanítani az embereket. Meg kell szervezni a közlekedést. A komfortos munkahelyre kerülő vidéki em­ber az adott helyen komfortos lakást, igényesebb kereske­delmet és szolgáltatóhálózatot, bölcsődét, óvodát kíván. Jól tudják ezt például a városi rangra áhítozó szerencsiek. A nagy hírű, nagy múltú település már most olyan súlyú ipar­ral rendelkezik, mint egyetlen hazai nagyközség sem. És még további műhelycsarnokok épülnek. A DIGÉP a szi­vattyúgyártás fellegvárává teszi „Hegyalja kapuját”. De az iparosodás, a várossá válás szorgalmazása parancsoló szük­ségességként veti fel új lakások, új iskolák, üzletek, könyv­tárak építését is. Bírják-e erővel és munkaerővel, győzik-e pénzzel ? Futnak a gyárak. Ám a mostani iramodást a korábbinál racionálisabb érvek, s koncepciózusabb tervek igazítják. Egy gyár teljes berendezése (az, amit a szakzsargon állóeszköz- nék hív), sokkal könnyebben mozgatható, költöztethető, mint az ember, aki nap mint nap a gép mellé áll. B. I. Az év végéig még több mint 3000 grillsütőt gyárt a kereskedelemnek a VBKM. így összesen, az idén körül­belül tízezret 'szállítanak bel­földre, bár az eredeti éves igény csak 6000 volt. A gyár ezt a mennyiséget a gyorsan növekvő igények kielégítésé­re nagyrészt már az év első felében legyártotta, ezek el is fogytak az üzletekben A grillsütők előállításában részt vevő kollektívák munkaver­senyben vállalták a többez­res terven felüli gyártást és szállítást. A VBKM ebben az évben tölpb mint egymilliárd forint értékben szállít a kereske­delemnek fogyasztási cikke­ket, elsősorban a fent em­lített grillsütőkből és a kü­lönböző típuáú villanytűzhe­lyekből. Ez utóbbiból tavaly 17 ezer készült a gyárban, az idén december végéig 23 ez­ret adnak át. A legtöbbet ezekből a villanytűzhelyek­ből — szám szerint hatezret — az új debreceni lakások­hoz gyártják. Az utóbbi időben gyakori hiánycikk volt egy másik tartós fogyasztási cikk is, a gáz vízmelegítő. Ezeket a cég gyártja. Tavaly 15 ezret ké­szítettek a 12 literes KV—6 típusú fürdőszobai és az öt­literes konyhai bojlerekből. Idén már az első fél évben többet szállítottak, mint ta­valy egész évbep. Az év vé­géig összesen 38 ezer bojler kerül ki a gyárból. to» •fa Garázssnr a Szinva-parton JNein rabolhatnak zöldiéi illetet Új utakon a garázsépítés Kistermelőit, állattartók listaiam! Sertés és baromfi etetésére kiválóan alkalmas lavalrostot (zsírolvasztás mellékterméke) árusítunk 1978. augusztus hó 21-től kis és nagy tételben, korlátlan mennyiségben, több napra tartósítva a régi vágóhídon (Miskolc, Vágóhíd utca 16.) a kapunál Ára: 1,30 Ft kilogrammonként hétfőtől—péntekig, reggel 7—12 óra között. A rost elszállításához kérjük, göngyöleget (hordó, műpnyag zsák) a vásároln, szándékozók hozzanak magukkal. Tárolása hűvös helyen Értesítjük a már rendszeresen vásárlókat, hogy a Fonoda utcai üzemünkben augusztus hó 21-től ilyen terméket nem adunk ki. BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÁLLATFORGALMI ÉS HÚSIPARI VÁLLALAT MISKOLC, KÖZPONT A prognózis szerint a gép­kocsi-ellátottság 1990—95. között eléri a telítettséget, vagyis ezer lakosonként 300. magántulajdonban levő jár­művel lehet számolni. Ez a mennyiség egyébként csalá­donként egy gépkocsinak fe­lel meg. Ha van is némi túl­zás ebben az előrejelzésben, annyi bizonyos, hogy a gép­kocsik száma továbbra is ro­hamosan növekszik, és sok más mellett egyre nagyobb gond lesz a tárolásuk is. Mis­kolcon máris az, jóllehet, 1977 végén valamivel több, mint 12 ezer jármű volt ma­gántulajdonban, azaz még messze vagyunk a telített­ségtől. Már 1972-ben arra kény­szerítette a kialakult — ál­dásosnak nem nevezhető — helyzet a városi tanács köz­lekedési szakembereit, hogy pontos felmérés után, hosz- szabb távr-. is megfelelő meg­oldást javasoljanak. Azt ugyanis már hat-hét évvel ezelőtt is világosan látták, hogy sorgarázsokat nem le­het korlátlanul építeni, sem a lakótelepeken, sem másutt. EZREKET ÉRINT A városi tanács végrehajtó bizottsága múlt heti ülésén ismét napirendre tűzte a ga­rázskérdést, ami sokak sze­rint közvetlenül a lakásügy után következik. Tény, hogy a városi tanács vezetőit — —-tenként más fórumokat is — szüntelenül ostromolják a ga-ázsigénylők, és a „jár­gányért” aggódva sokszor a módszerekben sem válogat­nak. Mégsem lehet együtt em­legetni a kettőt. A lakáshelyzet javítása ugyanis lényegesen nagyobb társadalompolitikai ^jelentőséggel bír. Annyit azonban minden túlzás nélkül mondhatunk, hogy a garázskérdés ezreket érint, s nem kis feszültséget szül. Miből adódik ez a feszült­ség? Egyrészt abból, hogy a gépkocsival nem rendelkező többséget idegesíti az utak zsúfoltsága, nem veszi jó né­ven, hogy a lakóteleDeken minden szabad területet par­kolásra használnak, még ke­vésbé azt, hogv sokszor a zöldterületek megcsonkítá­sával épülnek a garázsok. Minden tenyérnyi zöld na­gyon drága ebben a város­ban, hiszen a pihenésre, já­tékra, sétára alkalmas terek. parkok területe a város lé­lekszámúhoz viszonyítva igen kicsi. Az országos átlagtól is jócskán elmaradunk! Ez az érem egyik oldala. A másik az, hogy aki sok évi kupop- gatással. áldozatok árán meg­vásárolt egy gépkocsit, sze­retné minél tovább használ­ni és legalább a téli hóna­pokban fedett helyen tudni. A MÚLT HIBÁI Hosszú éveken keresztül — némi túlzással — különösebb elgondolás nélkül épültek ga­rázsok a város legkülönbö­zőbb területein. Már 1972- ben több, mint nyolc hek­tárt raboltak el így a város zöldterületéből. A rendcsinálás már 5—6 évvel ezelőtt elkezdődött, azt viszont nem mondhatjuk, hogy túl nagy sikerrel. En­gedéllyel vagy engedély nél­kül azóta is számos garázs épült a városban, más célra szánt területeken. A hatósá­gok nem mindig tanúsítottak kellő erélyt, sőt egyszer-egy- szer a protekcicnizmus is teret kapott. Volt, akinek en­gedélyezték a garázsépítést, volt, akinek mm; jóllehet mindketten olyan területen akartak építkezni, ahol nem lett volna szabad. Mindmáig kísértenek ezek a hibák. Sokan úgy válik, hogy ha összeköttetésekre hivatkoznak, követelőznek, akkor előbb-utóbb el is érik céljukat. Mit lehet tenhi? A sorga­rázsépítés nem megoldás, a fentebb elmondottak miatt. Többszintes, nagy garázsok építésére viszont a közeli években aligha kerülhet sor. KI TUDNÁ MEGFIZETNI? Az építőipar kapacitása így is a végsőkig ki van hasz­nálva, ráadásul igen kevés gépkocsi-tuljadonos tudná me0 izetni a parkolóhelyet egy ilyen garázsban. Pontos ada ot senki sem tud, de va­lószínű, hogy többe kerülne egy hely megváltás a több­szintes garázsban, mint az új gépkocsi. Távolabbra tekintve, még­sem lehet elvetni a többszin­tes garázsok építésének ter­vét. Addig is. amíg megte­remtődnek a feltételek, he­lvet kell hagyni számukra az új lakótelepeken. Rövidesen mégegyszer fel­mérik. hogy vannök-e még olyan helyek a városban, ahol — ha korlátozott számban is —, lehet még garázsokat épí­teni. Természetesen csak a városfejlesztési tervekkel összhangban telepíthetnek fe­dett tárolókat bárhová! Akinek jut, az továbbra is vásárolhat a,lakóházak alatt kialakított garázsokból. A többiek számára pedig egye­lőre marad a csillággaráz» és a ponyvázás. (békés) Megmentett órák Tavaly a Lenin Kohászati Művekben a tervezett 400 ezer normaóra-megtakarítás­nál 31 ezer órával többet ta karítottak meg. Ez a válla latnak 11 milliós megtakar! tást jelentett. A munkaügy1 főosztály tavalytól rendsze­resén végez munkanap-fény- képezr eket; s így jelentős adatokhoz jutott a munka­idő-kihasználás mértékéről. Maguk a fényképezett rész­legek is szívesen veszik eze­ket a méréseket, hiszen hasz­nosítani tudják a főosztály iavaslatait. A normaóra-meg takarítás részben ezeknek a 'elméréseknek köszönhető. Tíz év alatt különben 0,7 ■■zúzalékkal csökkent az LKM munkásainak száma, s köz­ben nőtt a termelés, 1160 fős többletigényt is kielégítettek a gyárban. Szarvashőgés Megkezdődött a szarvas- >őgés a szigetközi Duna-ár- éren. Az idő hirtelen hű­vösre fordulása okozta >dén i szokásosnál korábban kez­dődött szarvasnászt, amely egyúttal az őszi vadászati szezon kezdetét is jelenti. G őr-Sopron-megyébe” 'öbb mint ezer szarvas, közte csaknem ötszáz bika kilövé­sét tervezik.

Next

/
Thumbnails
Contents