Déli Hírlap, 1978. július (10. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-07 / 158. szám

I A műszeres vizsgálatok a jó minőséget garantálják a MEDICOR-ban At*in állunk rosszul... Miskolci fúl az év felén Fiatalok Miskolcért — Miskolc a fiatalokért 4 belvárosi lakótelep és a műjégpálya (Folytatás az 1. oldalról) 0 MEDICOR OREL, Hra- .Jbár Sándor gyárigazgató: — A tervben meghatáro­zott feladatainkat időarányo­san, 5K százalékra teljesítet­tük, s szocialista és nyugati piacokra szállított terméke­inket ic eljuttattuk a meg­rendelőkhöz. Nyereségter­vünk teljesítéséről csak a . ónap végén kapunk biztos adatokat, de úgy tűnik: nem állunk rosszul. Javult a ter- metekenység is; ehhez hoz- ^ájjáiiplt....hogy. ék-jén átvett Vasipari lelátnál megszüntettük az öltozősZék- rehy'ek gyártását, s helyette szocialista exportra kerülő alkatrészeket készítünk. Űj üzemcsarnokunk építése a szeszélyes idő miatt 2—3 he- tés késésben van, de ez még behozható lemaradásnak tű­nik. Megjelentünk — terven felük. — a KTD—4 jelű tás- kadiagnosztikai készülékkel, legújabb termékünk „0”-szé- riája mintegy három hetet késik... 0 Cement- és Mészművek ' Hejőcsabai Gyára, Szabó ;István igazgató: ’ — Jóllehet az időjárás, el­sősorban az alapanyag-ter­melő egységeknél, sokszor okozott gondot, ennek ellené­re mésztermelésünk 2 ezer tonnával haladta meg a ter­vezettet, 62 614 tonnát jut­tattunk el megrendelőinknek. A folyamatos termelésnek köszönhetőén, 10 ezer tonná­val szárnyaltuk túl féléves cémentkészítési terveinket, összességében 670 279 tonnát gyártottunk. Élve az előszál­lítási lehetőséggel, s a MÁV- val való jó kapcsolat ered­ményeként, a tervezettnél 20 ezer tonnával több cementet szállíthattunk ki, így össze­sen 680 511 tonna jutott ki a gyárkapun. A tervezettnél lényegesen jobban alakulnak eredményességi mutatóink is. 4 Pamutfonóipari Válla­lat Miskolci Gyára, Liszá- nyi Zoltán főmérnök: — Mind az elmúlt év ha­sonló időszakában elért ered­ményeinket, mind az idei év­re készített tervek időarányos részét sikerült túlszárnyalnia kollektívánknak. Tonnater­vünket 55,5 tonnával, kilo- métertervunket 1,2 százalék­kal teljesítették túl dolgozó­ink a fonodában. Ennél is jobb eredmények születtek az orsózóban, ahol 110 ton­nával tetézték meg a terve­zett mennyiséget, s a gépi teljesítménymutató 1 száza-, zalékkal nőtt. Javult a minő­ség is, amit bizonyít: 1,5 százalékkal magasabb volt a tervezettnél az év első fél évében az I. osztályú rész­arány. Dicséretére legyen mondva kollektívánknak : mindezt félszázzal kevesebb emberrel sikerült elérniük. De dicséri őket az is, hogy a munka termelékenységi mutatója az elmúlt évinél két százalékkal jobb volt. <9 December 4. Drótmű­vek, Regenyei Dezső ter­melési főmérnök: , — Köztudott, hogy a drót­gyárban az év első felében jelentős beruházások folytak, , ezér is terveztünk mérsé­keltebben az első fél évre, mint az elkövetkezendő idő­szakra. Gépcseréket hajtot- funk végre a sodróműben, a huzalmű I. és II. egységben, valamint a hálóüzemben. En­nek ellenére a tervet telje­sítettük. Egyes termékeink­ből — például hegesztett dróthálóból — a tervezettnél többet, míg más termékekből valamivel kevesebbet sike­rült gyártanunk. Az év má­sodik felében nagyobb fel­adatok várnak a kollektívá­ra, de a gyárvezetés úgv gondolja, hogy a termelés­bővítő beruházás itt kama­tozik majd. Ez ideig egyéb­ként a szocialista piacokon 900 ezer rubel, míg a nyu­gatiakon 3.2 millió dollár ér­tékű terméket sikerült érté­kesítenünk. E téren is jelen­tős feladataink vannak az év második felében. TÓTH ZOLTÁN A „Fiatalok Miskolcért — Miskolc a fiatalokért'’ moz­galom koordinációs tanácsa Tok Miklós, a városi tanács elnökhelyettesének elnökle­tével tegnap délután érte­kezletet tartott a belvárosi, 11. számú Általános Iskolá­ban. A téma ez alkalommal a belvárosi lakótelep jövője, szépítési lehetőségei, és az épülő műjégpálya építése volt. A résztvevőket dr. Horváth Béla, a városi tanács főépí­tésze tájékoztatta a fejlesz­tési elképzelésekről, az újon­nan épülő kereskedelmi és szolgáltatási létesítmények­ről, a közlekedési rend ter­veiről, s a majdani parkolási lehetőségekről. Vannak szép terveink, de nincs meg va­lamennyi megvalósításához a pénzünk, vagy az építőipari kapacitás hiánya miatt vá­ratnak még magukra. A Ha­zafias Népfront itt tervezett klubhelyiségéhez például meglenne az anyagi fedezet, csak kivitelezőt nem találni hozzá. Hogy az itt élő em­berek jobban egymásra ta- lálianak, bensőségesebb, ba­rátibb viszonyt alakítsanak ki, erre jó alkalom a kultu­rális rendezvények látogatá­sa, de a közös társadalmi munka is közösséget ková­csoló erő. Az előbbinek le­hetne a centruma az iskola. A főépítész egy kérdésre válaszolva ismertette a Nép­kert rekonstrukciós tervét, amelynek megvalósítását szintén pénzügyi gondok kés­leltetik. Az elképzelés az, V *0, FMMF It' HT MIS hogy a budapesti Városliget­hez hasonlóan, sportolásra, pihenésre alkalmas, gyer­mekjátszótérrel kombinált park legyen. És addig? Ma­radnak az áldatlan állapo­tok a MÉMTE-pálya környé­kén, a Sport vendéglő háza táján, és a Vigadó épülete körül? A kép siralmas. Ha vannak építőipari fiatalok, akik tenni akarnak Miskol­cért, ide kellene jönniük. Nekik még a szomszédba sem kell menni egy-két szer­számért. S a Népkert kapcsán ke­rült szóba a szabadtéri mo­zi. Igaz, nem szerepel a ter­vekben. De ha a meglevő le­hetőségeinkkel jobban sáfár­kodunk, talán a sportcsarnok szabadtéri lelátója — ami kihasználatlanul tengődik évek óta — erre a célra al­kalmas lett volna. A koordinációs tanács tag­jai megtekintették az épülő műjégpályát, ahol Nagy Sán­dor, az építés operatív bi­zottságának vezetője beszélt e nagyszerű társadalmi ösz- szefogás példás eredményé­STOP! KÖZLEKEDÜNK! mm, sebesséníorlBiozás, lassú menet A DH vezetéstechnikai tanfolyama (3.) 4Í- A Magyar Pamutipar újpesti fonodája tavaly, január ele­jén leégett. A helyette felépített új üzemcsarnokban 42 cseh­szlovák gyártmányú orsó nélküli fonógépei helyeztek üzembe. A sebesség fokozásával az ember fiziológiai teljesítőké­pessége is módosul — sajnos, kedvezőtlen irányban. £nnek legkézzelfoghatóbb bizonyítéka, hogy a látótér jelentősen be­szűkül. Ezáltal az egyén kép­telen olyan széles körben in­formációkat felfogni, mint ala­csonyabb sebességnél. Amíg egészséges embernél a látótér 180 fokos, addig ez 50 km/órás sebesség esetén 100 fokra, loo km ó sebességnél 43—30 fok­ra szűkül be. A figyelemnek a nyugvópontja (amettől a járműig már nem észleljük automatikusan a környezeti változásokat) 50 km ó sebes­ségnél a vezetett gépkocsi előtt 100 méterre, 100 km ó sebességnél már 300 méterre van. Mindez természetesen azt jelenti, hogy nem tudatos fi- gj’elem esetén a periférián és a közelben levő tárgyak kies­nek a látómezőből. Ezt ne­vezzük az ún. „alagút”-veze- tésnek. A mondottakhoz járul az ember hibás becslési képes­sége. Egy finn kutatás — amelyet később számos más vizsgálat is megerősített — mutatta ki elsőként ezt. Meg­állapították, hogy az átlag­vezető. az átlagember (!) — legalábbis ezek többsége — a saját és mások sebességét alábecsüli. Hasonlóképp hi­bás az emberek távolság­becslési képessége is. fgy pl. a ténylegesen 130 km/óra se­bességnél átlagosan 89 km/ órát, 40 km/óránál 30 km/ órát becsültek. A távolság­érzékelés 50 méterig még normális volt. Százméteres távolságot azonban már 114 méternek, 200 métereset pe­dig átlagosan 288 méternek becsültek. Az utóbbi időkben megnőtt azoknak a száma, akik — különösen külföldön — a kü­lönféle általános sebesség- korlátozások elrendelésében látták a balesetek gyors csökkentésének fő lehetősé- . gét. Itt külön kell beszélnünk az ún. generális (az egész or­szágra kiterjedő) és a helyi jellegű intézkedésekről. Az általános sebességkor­látozások — amelyeknek az igazi oka az országok több­ségében nem a közlekedés biztonsága iránti aggodalom, hanem az energiaválság volt — tapasztalatai ugyancsak nem egyértelműen pozitívak. Kétségteelen, hogy olyan or­szágokban, mint például az USA, ahol a járművek „ké­pességei” a 200 km/óra körül mozognak, a 75 mérföldes korlátozás igen látványos eredményekkel szolgálhat. A benzinhiányt megelőző­en azonban a Német Szö­vetségi Köztársaságban már egy ízben életbe léptettek — kísérletképpen — általános sebességkorlátozást. A sebes­ségnek 100 km/órában való maximálása nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, s ma már csak mint rossz álmot emlegetik a szakembe­rek és autósok egyaránt. En­nek oka az, hogy az NSZK- ban erre a sebességre csak­nem minden, a közúton köz­lekedő jármű képes. Az utak átbocsátóképességének jelen­tős csökkenésén túlmenően, a legkárosabb jelenség az úgy­nevezett úthipnózis, amúgyis veszélyes jelenségének a fo­kozódása volt Az országúti, ill. az autópálya-ellenőrzé­sek gyakorlatilag megszűntek, s az autósnak olykor 3— 400 kilométeren keresztül — jó 50—80 méteres követési közzel — ugyanazt a jármű­vet kellett maga előtt néznie — vezetőjének minden jó és rossz vezetési szobásával együtt.... Amikor a sebességről be­szélünk, nem feledkezhetünk meg az indokolatlanul las­san haladásról sem. A jár­művezetők egy — mind ez ideig sajnos, a rendőrség ál­tal meglehetősen „mostohán” kezelt — része nem kevésbé veszélyes a közlekedésre, mint az abszolút sebességi határok átlépői. Ök látszólag az óvatos vezetők. Valójában azonban a többségük rossz vezető. Külföldi kutatások bizonyítják, hogy a balesete- zők jelentős része nemcsak a felső, de az elvárható alsó sebességhatárokat sem tartja be. Félelmük, szorongásos ál­lapotuk miatt — különösen éjszaka, valamint az átlagos­nál kisebb sugarú útkanya- rokban — az engedélyezett maximális sebessége* több­ször nem érik el, mint bal­esetmentesen közlekedő tár­saik. Érdekes, hogy ugyan­ezek a gyenge vezetők a vá­rosok nagy forgalmú, szűk útjain viszont mindent meg­tesznek azért, hogy a terület­re engedélyezett maximális sebességgel haladhassanak. Az ilyen vezetőtípus mind la­kott területen belül, mind azon kívül ingerlő és zavaró tényező a nagy többség, az átlagvezetők számára. Nem a kezdőkről van szó, akik kezdeti bizonytalanságukat előbb-utóbb levetkőzik, ha­nem azokról, akik ilyen ve­zetési stílussal hosszú időn keresztül teremtenek maguk körül veszélyhelyzeteket. röl. A tervek szerint novem- uer V-re, egy nagyoztiuue« ígérkező nemzeiKuzi gálával at is aujaK a korcsolyasport iránt rajongóit tóoo ezres tá- ooranaK. felismerés mind- azoitnak a iiataloknak, akik dolgozlak érte, akik anyagi áldozomt hoziak, hogy egy ilyen sportlétesítménnyel gazdagodhatunk. És itt ismét visszakanya- roanaiunk a társadalmi mun- kaakcioknoz. A Hazaúas Nepiront helyi bizottságai, a lakobizoctságoK mar euuig is bizonyítottak, hogy készek szervezni a parképítésben és a csinosításoan segédkezok seregét. Kállai Gábor, a vá­rosi tanács társadalmi mun­kabizottságának vezetője el­mondta, hogy vannak kis csoportok, amelyek szerszá­mokat kértek, amiket ma­guknál tarthatnak, hogy rendszeresen ápolhassák a parkokat, s karbantartsák majd a játszóeszközöket, a park padjait. Hallottuk, hogy egységes erkély-virágládát készítettek, ami biztosan oldja majd a házgyári épü­letek monotóniáját. Ugyan­erre lesz hivatott az éven­ként megrendezendő gyer- mekrajz-verseny. A bizottság a magáévá tette az elképze­lést, hogy az utcák névadói­nak rövid életrajzát elhe­lyezzék majd az utca elején, illetve végén. Épül, szépül ez a lakóte­lep. De megóvni azt, amink már van, felöltöztetni és ki­csinosítani — a mi érdekünk és a mi dolgunk. Ebben se­gít a mozgalom, amelynek e tanácskozás után biztosat} lesznek szemet gyönyörköd­tető eredményei. O. E. Bélyeggyűjtés Az előrejelzés szerint júliusban nem jelenik meg uj magyar bé­lyeg. Augusztus végére tervezik a verne-blokk kiadását, amely­nek névértéke 20 Ft. £ blokk a Fantasztikum az űrkutatásban című, március 10-én kiadott so­rozathoz tartozik. Augusztus leg­végén vagy szeptember elején adjak ki a magyar koronázási jelvényeket bemutató bélyeg­blokkot, amelyet Légrádj' Sán­dor tervezett. A blokk névérté­ke 20 Ft. Felirata utal arra, hogy ezek az ereklyék 1978. január 6- án érkeztek vissza, hosszú há­nyattatás után, hazánk főváro­sába. Ugyancsak augusztus vé­gén vagy szeptember elején ad­ják ki a hipertóniái világév em­lékbélyegét. A bélyeg névértéke 1 Ft, tervezője Widerkoram Er­vin. A Béke és Szocializmus cí­mű elméleti folyóirat alapításá­nak jubileumát köszönti szep­tember l-én egy bélyeg. Névér- téke 1 Ft, tervezője Kass Já­nos. Szeptember 7-én vagy 8-án 3 Ft névértékű szelvényes bé­lyeggel — amely hármas kisívben jelenik meg — köszöntik a Prá­ga ’78 kiállítást. A bélyegképen és a szelvényen látható a kiállí­tás emblémája, prágai városrész­let, s a Szojuz—28 csehszlovák pilótájának, Vladimir Remeknek az arcképe is. Szeptember 16-án adja ki a posta az idei bélyeg­napi sorozatot és blokkot, ame­lyet Zombory Éva tervezett, a sorozat bélyegei és a blokk is római kori mozaikot mutat be. A sorozat négy bélyegből áll. egy- egy bélyeg névértéke 2 Ft, a blokk névértéke 10 Ft. X A XXVIII. vasutasnap alkal­mával Miskolcon, július 9-én a Csanyikban, az ünnepség színhe­lyén alkalmi postai bélyegzés és emléklapárusítás lesz. Egyéb al­kalmi bélyegzések: VII. 9. 2120 Dunakeszi: 28. vasutasnap; VII. 9. 2626 Nagymaros: 9. nyári tár­lat; VII. 9. 8238 Balatoníüred: A Magyar Rádió Edzett ifjúsá­gért akciója; VII. 9. 5200 Török- szentmiktós: A Magyar Rádió Edzett ifjúságért akciója; VII. 9. Kilián-telep: A Magyar Rádió Edzett ifjúságért akciója; VII. 9. 7100 Szekszárd: A Magyar Rá­dió Edzett ifjúságért akciója; VII. 9. 5000 Szolnok: A Magyar Rá­dió Edzett ifjúságért akciója; VII. 9. 8237 Tihany; A Magyar Rádió Edzett ifjúságért akciója; VII. 9. 8600 Siófok: A Magyar Rádió Edzett if jósáért akciója; VII. 10. 4220 Hajdúböszörmény: 12 éves a Hajdúsági Nemzetközi Müvésztelep; VII. 10—15. 4001 Debrecen 1.: Bartók Béla Vili. nemzetközi kórusverseny. V. GT.

Next

/
Thumbnails
Contents