Déli Hírlap, 1978. július (10. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-31 / 178. szám
T a kertszövetkezetekben Kör äl érhető ék a várost... A gazda:az Unió A!ész A kertszövetkezetek irányítója, érdekvédelmi szerve, „gazdája” itt Mi kolcon 's környékén az UNIÓ Áfész. Az áfészen belül a szövetkezetpolitikai osztáij'. Balogh Imre os ily ver ö és Kovács látván osztályvezető-helyettes mondták el: — Kertszövetkezet. Nálunk a hivatalos neve kerthasznosítási szakcsoport. A mozgalom, így számítjuk. 10 éves. Jelenleg 21 kerthasznosítási szakcsoport dolgozik, de most alakulóban van egy ... — Milyen gazdasági súlyuk van ezeknek a csoportoknak? — Tavaly az áfészen keresztül hatvan vagon zöldséget és gyümölcsöt értékesítettek a szakcsoportok. Ehhez tegyük hozzá, hogy ezek a kistermelők nem vásárolnak a piacon, sőt értékesítenek is a piacon keresztül. — Mit ad a szakcsoportig- ság a termelőnek? Milyen előnyt jelent? — Agronómusaink "járják a területet, szakmai tanácsokát adnak. 'Ellátjuk a szövetkezeteket, illetve szakcsoportokat propagandaanyaggal. Nagykereskedelmi áron adjuk a tápanyagot, segítünk, bár ez még nem megoldott. Egy adat: a rendszeres tanácsadás mellett 54 szakmai előadást szerveztünk. — Van-e ilyen igény? — Meg kell nézni a kerteket. Nem egy kiállítást érő van közöttük. Ismerek olyan kiskertest, aki több mint tíz mázsa almát adott el nekünk. De vettünk mázsaszám barackot. zöldséget. Más: idén 150 ezer forint értékű facsemetét, 165 ezer.: tápkockás palántát, 10 vagon vetőmagot, 50 ezer tasak aprómagot biztosítottunk a csoportoknak. Ezen túl mi vagyunk az érdekvédelmi szerveik is. A csoportok ugyanis építenek. Tizenöt kilométer vízvezeték, húsz kilométernyi zúzalékos út készült el. Vezetik a villanyt. Mindezt önköltségi, vagy majdnem önköltségi — Mit kér az átész? — A ket'thasznositási csoportok segítése nem üzlet. Mi a tagoktól annyit kérünk, hogy legyen egy szövetkezeti részjegyük . mintegy jogi alapját Képezve annak, hogy támogatást adhassunk. Más dolog: minden szövetkezetnek van választott vezetősége. alapszabálya, saját belső rendje. Nem véletlen, hogy manapság is alakul csoport, hogy sokan vannak, akik szívesen belépnének a régebbi csoportokba. — Akadály? — A különálló parcellákkal nem tudunk mit csinálni, máshol pedig új területek kellenének. — Van olyan orvosi vélemény, hogy a város egészsége szempontjából az lenne az ideális, ha a kertek valóban körülérnék a várost. Hisznek-e ebben? — Ha a mozgalom így fejlődik tovább, akkor igen. (bartha) Barackot termel a főorvos Fotiu Vangeli Görögországból emigrált hozzánk: ..A kertemben otthont is találtam...” (Kovács Attila felvétele) Idézet o Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének a kertbarátmozgalom helyzetéről hozott állásfoglalásból: „A szervezettebb és anyagi alaookkal rendelkező, termelési célokat is megfogalmazó közösségi forma az áfész-ek keretében működő szakcsoport, vagy jogi személyként megalakuló, önálló beszerző és értékesítő kertészeti szövetkezet. A szövetkezeteknek a jövőt illetően az is a rendeltetésük, hogy termelésükkel a központi árualapok mentesítésében és a helyi ellátásban játsszanak növekvő szerepet .. A Hazafias Népfront társadalmi és politikai módszerekkel segíti a kertbarát mozgalom minden formáját. Létrehívta a Kertbarátok Országos Társadalmi Szövetségét...” Az aranyérmes íeketegyémántosok A 64-es „földosztás'’ Rossz idő jár a kisgazdaságokra is. A ZÖLDÉRT statisztikája is ezt bizonyítja: az első fél évben a tavalyi mennyiségnek mindössze 34 százalékát vették át. Júliusban mindössze a 20 százalékát. Persze a ZOLDERT-nek csak közvetett kapcsolata van a kertszövetkezetek tagjaival. Csak azt a mennyiséget viszik a kis. termelők a ZÖLDÉRT üzleteibe, amit az áfész- boltok már nem tudnak fogadni. A példaszerűen működó kertszövetkezetek kiválóan segítettek be kora tavasszal a primőrellátásba. Munka után irány a hegy... A kertszövetkezeti, kerf- barát-mozgaloir. szervezetileg kibővült a kisállattenyésztő szakcsoportok munkájával. 1977-es adatok szerint a kertszövetkezeti, kertbarát- és kiste- nyésztöi mozgalomban érintett családok 26 százaléka paraszt, 28(1) százaléka • munkás, 23 százaléka kettős jövedelmű, vagy szellemi dolgozó és 23 százaléka nyugdíjas. Megyénkben a kistermelői tevékenység 147 ezer családot érint. — Ez a terület legelő volt évtizedeken át. A második világháború után kipusztult a szarvasmarha-állomány. Vagy 25 évig állt megműveletlenül: szeder, csipke, kökény burjánzóit el rajta. Semmire se volt jó. Aztán jött egy gondolat, hogy ki kellene parcellázni, s kertszövetkezetet alakítani. Kezdetben nem nagyon kapkodtak a földért, senki nem akart belépni. Megvallom, én sem. De régi perecesi vagyok, mindenki ismer. Agitáltak. Ha én belépek, jönnek a többiek is utánam. No. adjatok egy parcellát, mondtam. Kaptam egy 334 négyszögöles telket. Aztán annyian lettek, hogy már csak 200 négyszögölesek jutottak. Most meg volna már annyi jelentkező, ha még egyszer env- nyi területünk lenne, azt is szét tudnánk osztani. Így vall Dozsnyák János bácsi, a Fekete Gyémántok Kertszövetkezet elnöke a kezdeti nehézségekről, s a jelenről. — A csiokebokros, semmire se jó területből így lett aztán virágzó kertgazdaság. Mert a legtöbb amatőr kertészkedő nagyon jó kisgazdának bizonyult. Olyan kis mintagazdaságok virágzanak itt, amelyek nemcsak önellátásra, hanem még a köz asztalára is tudnak teríteni. A tagoknak évente 219 forintot kell fizetni, de utat, vízhálózatot építettek. Egyedül senki sem tudta volna fel vitetni a telkére a vezetéket. Így minden telkükön van víz. Az áfész üzleteiben előnyösen vásárolhatnak; kedvezményes áron műtrágyát és növényápolási cikkeket. János bácsi például központi fűtésű kazánt vett 7000 forintért, amiből 200 forintot vissza is térítettek. Mondta: kamatostul visszakapta a 105 forintos részjegyet. Persze, vannak álmaik és kívánságaik a szövetkezetieknek, De nem is olyanok, amiket ne lehetne valóra váltani. Jó volna, ha az áfész bőkezűbb mecénás lenne. Mert lassan, öregesen megpermetezik ők a fákat, elkaoálgatnak. De az ásózás 60 éven felül — 200—300 négyszögölön — már sok. Megfizetné a szántást a tagság. S hogy mi a válasz? Van a társulatnak pénze, vegye meg! Igen ám. csak ahhoz kellene egy ember is, s egész évben nem tudnák gazdaságosan kihasználni a traktort sem. A Fekete Gyémántok Kertszövetkezet 700 tagot számlál. Körülbelül 20 százalékuk nyugdíjas. Az évek folyamán egyre nőtt a gazdagságuk. S az erkölcsi, az anyagi elismerésből is szépen kijutott. A társulat elnyerte a Bereczky Máté aranyplakettet és ezzel 2000 forint jutalmat. János bácsi szintén aranyérmes kistermelő lett. De az úttörő munkáért is szép summa járt. Az áfész- nak ugyanis nem volt jó, ha a szövetkezeti tagoktól 10 kg ilyen, 10 kg amolyan paradicsomot vett meg. Országosan elsőnek kezdeményezték, hogy termeljenek egységes palántákat, s akkor fajtára és minőségre is ugyanazt adhatják át. Ezért az ötletért kaptak 116 ezer forint támogatást, s ebből fóliatelepet és háromhelyiséges raktárát építettek. O. E. Előttem a bordó műbőrbe kötött történelem. A könyv második oldalán ez a szöveg áll: Beszámoló a Hazafias Népfront Miskolci Kertbizottságának munkájáról. A terjedelmes beszámolót 1972. február 10-én állította össze dr. Adorján Imre igazgatófőorvos, a kertbizottság vezetője. ... Így került sor 1964. április 1-én az előzetes felmérések, tájékozódás és hangulatkeresés után a megfelelő személyek kiválasztására, a „kiskert-akció- mozgalom” beindítására ... ... megalakult a városi kert- bizottság; Tagjai: Dr. Adorján Imre, Igaz Zoltán, Munkácsi Gyula. Szolnoki Jenő, Katócs Kálmán és Oravecz Antal... Az oldalakat továbblapozva tájékoztatók a kiskertmozgalom pillanaté yi helyzetéről, újságcikkek, levélmásolatok a tanácsokhoz, a földhivatalhoz, a minisztériumokhoz, beadványok, melyekkel a kertszövetkezetek elnökei jogi segítséget kérnek a bizottság vezetőitől, meghívók, munkatervek. A miskolci kiskertek megálmodója, megalapítója, dr. Adorján Imre: — Akkoriban nem volt szabad estém, de sokszor napközben sem volt megállásom. Emlékszem, az ötvenes években milyen volt a város környéke. A dombolda- alkon bozót, gaz, parlag. Szomorú volt nézni is. Sokat foglalkoztam akkoriban azzal a kérdéssel, hogy miként lehetne megoldani a dolgozók szabad idejének hasznos, egészséges eltöltését, és a vadon hagyott, kitűnő fekvésű városkörnyéki területek hasznosítását. így jött a gondolat a kiskertmozgalom megalakítására. A Hazafias Népfront igen hathatós támogatásával végül is 1964-ben megalakult az első kertszövetkezet. — Kik jelentkeztek elsőként, hogy földet igényelnek, és hogyan szervezték meg a 64-es „földosztást”? — Az indulás után rohamos fejlődésnek indult a mozgalom. A fő ok tulajdonképpen az érdekazonosság volt. Akkoriban igen sokan özönlöttek vidékről a biztos megélhetést nyújtó gyárak, nagyüzemek környékére, a városba lakni. Megszokták falun a kertet, természetes, hogy hiányzott mindenkinek ök voltak az elsők, akik jelentkeztek. A módja pedig általában az volt, hogy az üzemi szakszervezeti bizottA kertbarátmozgalom, az első kertszövetkezetek megalakulásakor már ott volt. ma a mozgalomban dolgozik Szolnoki Jenő agrármérnök: — Hogy mit mondanék el? A változó tájat. Én szakkört vezetek, előadásokat tartok. A szakember élménye: eltűntek az odvas fák, a haszontalan óriáslombú koronák. Értőbb ember, aki a kertben dolgozik ma. — ön ennek az értésnek egyik részese, alakítója ma is... — Ide az ország legjobb szakemberei jöttek előadásoságok kihirdették, lehet telket bérelni. Százával jöttek. — Dr. Adorján Imre nevét nemcsak mint orvosét, hanem a kiskertmozgalom fő patrónusáét ismerik csaknem minden miskolci üzemben... Az indulás éveiben, de később is, szinte minden egyes üzemet, gyárat, intézményt végigjártam, jelentkezőket toboroztam. No, ez nem jelenti azt, hogy vonakodtak volna az emberek, de nem mindenütt tudtak a kiskertek létezéséről. A jelentkezőkkel azután szemlét tartottunk a leendő területen, megválasztottuk az intéző bizottságokat, küvetkezett a parcellázás, útépítés, villanyvezetékek kiépítése, megszerveztük a jogi képviseletet. — Mit termel kertjében dr. Adorján Imre, amikor éppen erre is jut ideje? — A Bábonyi-bércen kertészkedem, és "büszke vagyok szőlőmre, szépen termő 150 négyszögölnyi őszibarackosomra. Míg gyermekeim kicsik voltak, szinte minden szabad idejüket kinn töltötték, és ették, ami érett volt. Magasabbak és erősebbek is jóval, mint én . .. Sólymos László kát tartani, innen az egész országot bejártuk. Ez nem elméleti képzés: bemutatók sora előzte meg azt. hogy ma mintakertek vannak Miskolcon. Különben, aki a Kiskertek között iár, az hallia szidni az áfészt, az esetleg hallja szidni a tanácsot, annak esetleg fáj a szíve a fajták s^egényesedése miatt, de aki. ott jár. az érzi ebben az egészben a jó türelmetlenséget ... Ha most kellene • az üzemeket járni, ha most kezdődne a szervezés? — Csinálnám ugyanúgy . .1 Külön világ, vagy csak egy nagyon szép része? A perecesi Perecesre, a lyukói Lyukóvölgyre, a pingyomi Pingyomra eszküszik. Aki szőlőt termel a szőlőt, aki almát, az az almát, aki a zöldséget, az a zöldséget dicséri. Túlzás? Nem hiszem. A kertszövetkezetek négyezer parcelláján majd négyezer, a kertjébe szerelmes ember él. Barangolván Miskolc közvetlen környékén nem a különbözőségeket, hanem mindenütt a hasonlót kerestem. — Minket itt összehozott a kert.. . ■ Panaszoljuk az új lakótelepek életét, azt, hogy az emberek ismerni sem akarják egymást. Itt foglalkozástól, életkortól függetlenül szövődnek barátságok, s legfeljebb mutatóban vannak akik kilógnak a közösségből... Persze, versenyez is a másikkal az ember. Kinek a kertje szebb. Nekem egy könyvtárra való könyvem gyűlt már ösz- sze a szakirodalomból... És így van ezzel szinte mindenki. — Műhelyben dolgozom. Zárt levegőn. Amíg nem volt ez a kert, azt se tudtam igazán, hogy mit ér a levegő. .. Ülőfoglalkozásúak mondják el, hogy azt se tudták, hogy mit ér a mozgás. Egészséges srácok kicsattanó arca mondja el, hogy mit ér a mozgási lehetőség. Az átírt, megváltozott, immáron hasznot adó táj bizonyítja, hogy mit ér az ember. _ _ B. G. Eli a iákat dicsérem
