Déli Hírlap, 1978. július (10. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-31 / 178. szám

SH 1200 négyzetméteren terül el a csemegeáruház Változások a belvárosi lakótelepen As aluljárótól as üsletehig Keresett szakma a kőfara­góké. Az a brigád is, mely most a belvárosi lakótelep aluljárójában dolgozik, egy­két nap után indul az ország más tájára. De nemcsak raj­tuk. pontosabban nemcsak a Köfaragóipari Vállalaton múlott, hogy az eredetileg tervezettnél később adhatják át a létesítményt. Ne firtas­suk most az okokat, eléged­jünk meg annyival, hogy végre eljutottak a befejező munkálatokig. A KÉV Met­ró — ez a vállalat is alvál­lalkozóként működik közre — dolgozói már helvére il­lesztették a korlátot és a lép­csők szép szürkés kőborítá­í tást kapnak. i jVő a forgalom r Többen kérdezték, hogy miért van itt szükség alul­járóra. hiszen a Vörösmarty utca forgalma nem is olvan nagy. Egyelőre valóban nem olvan zsúfolt csúcsidőszakok­ban sem. mint a város fő- közlekedési útjain, ám ha elkészül a Szemere utcai csatlakozó szakasz. egyik napról a másikra megválto­zik a helyzet. A mostaninál bizonyára sokkal többen vá­lasztják a Vörösmarty—Sze­mere—Papszer utca irányt, elkerülve ezzel a zsúfolt cent­rumot. A városi tanács épí­tési és közlekedési osztályán arról tájékoztattak bennün­ket. hogy a Szemere utcai csatlakozást — helyesebb, ha így fogalmazunk: csomó­pontot — még az idén meg­építik. Jelzőlámpák kerülnek ide is és a Papszer utca sar­kára is. A két jelzőrendszer összehangoltan működik. Még egy jelentős változás várható az év végén, (illetve a jövő év elején a városi közlekedésben: megnyitják a Beloiannisz utcát és ezzel tehermentesítik az észak—dé­li tengelyt. Az avasi lakóte­lep irányából a belváros felé közlekedő járművek a Bel­oiannisz utcán közlekedhet­nek, ellenkező irányban pe­dig a Kazinczy és Szemere utcán. Vonatkozik ez termé­szetesen a tömegközlekedési eszközökre is. —_ A séíaúthoz csatlakozik De maradjunk még egy ki­csit a belvárosi lakótelepen. A szóban forgó aluljáró ah­hoz a gyalogúihoz csat­lakozik majd. mely többé- kevésbé a hajdani Munkácsy utca nyomvonalát követi. Egyelőre még dimbes-dom- bos. rendezetlen terület ez. A parkosításhoz, útépítéshez csak azután foghatnak hozzá, miután elkészült a nagy cse­megeáruház. A város legna­gyobb és legkorszerűbb élel­miszerüzletét — ha minden jól megy — az év végére át­adják. Aki mostanában arra járt, meggyőződhetett róla. hogy jól haladnak a munká­val az építők. Nagyon várják már a la­kótelepen élők az átadást, hiszen az ideiglenes jellegű kis üzlet egyre nehezebben tudja lebonyolítani a növek­vő forgalmat. És nemcsak a csemegeáruház teszi majd kényelmesebbé a környék lakosságának életét. A BÁÉV felvonulási épületeinek a he­lyén s: olPáltató pavilonokat építenek. Három lakóépület alsó szintjén pedig nem ga­rázsokat. hanem kis üzlete­ket, műhelyeket rendeznek be. B. D. A MIK Hőszolgáltató Főosztálya értesíti az Avas-délen levő fogyasztóit, hogy a nyári karbantartási munkák végzése miatt 1978. augusztus 1-én 1 órától augusztus 12-én 18 óráig 3 melegvíz-szolgáltaiást szüneteltetni Kérjük fogyasztóink szives türelmét és megértését Kerítést Lelkit honiam az automatának Huszonhat méter hosszú osztrák kamion centizett a minap a Partizán utcában. A gépjárművezető bravúr­jának köszönhetően, sikerült hatalmas terhét a Kisvárdai Szeszipari Vállalat Miskolci Likőrgyáráig elszállítani, itt azonban csaknem „megállt a tudomány”, fi gépmonstrum­mal terhelt tréler ugyanis nem tudott befordulni a gyárba. Előkerültek a csá­kányok. lapátok. kerítést bontottak, s rövid késede­lemmel megérkezett rendel­tetési helyére az automata palackmosó berendezés, amely csaknem 40 tonnát nyom. Ez is része a miskolci likőrgyár fejlesztésének; 60 millió fo­rintos beruházással új üdí­tőital-palackozó üzemet épí­tenek. Itt kezdik meg. vár­hatóan még az idén a Sztár­család és a Coca-cola kétde- cis és literes palackjainak töltését. Városi lanácslaook fooadóórái 1978. augusztus 1. Csetneki Józsefné II114. sz. pártalapszervezet. Győri kapu 123., 17 árától; Kormos György, tsz-iroda. Major u. 4.. 18 órától: Kova! Pál, 18. sz. pártalapszer- vezet. Tanácsház tér 2., 18 órá­tól; Tasnádi László. BAÉV. fel­vételi iroda. Magyar—Szovjet Barátság tér 4.. 18 órától: ví-ult Márta, Brigád u. 18., 17 órától. 1978. augusztus 2. Budai Barnáne, m 12. sz. pártalapszervezet. Kuruc u., 18 órától: Vágó Péter, Fazola H. utcai AU. Iskola, 17 órától. 1978. augusztus 3. ' Gáspár Sándor, Erdei Termé­keket Feldolgozó' és Értékesítő Vállalat, szörpüzem. Szentpéteri kapu 5—7., 18 órától. Szemben találtam magam egy címmel, és azt gondoltam, hogy mindent tudok róla, amit tudni kell. amit leírni a té­máról lehet. Több mint másfél évtizede olvasom, de írom is az újságot, legalább százszor írtam magáról a munkaver- senyről is. Miért kell a munkaverseny? Automatikusan nyúl "ék a bekötött lapokért, hogy felidézzem, hol. hány millió forin­tot adott a népgazdaságnak a kongresszusi munkaverse­nyünk. hány napot, megmentett gabonaszemet jelenthet a kombájnosok versenye, de hát ezeket az adatokat mindenki tudja. Ha mást nem, akkor legalább a saját vállalatát ismeri, s alig van dolgozó ember ma nálunk, aki valamilyen formában ne versenyezne maga is. Mi is a munkaverseny? Nemrég utaztamban vidám szemű öregember bölcselkedett emígyen: ,.A verseny az olyan vala­mi, hogy közben visszaadjuk az államnak azt, amit elve­szünk tőle. És magyarázta is: dolgozni mindig teljes erővel kellene, de ha azt mondják, hogy verseny, iákkor azzal vala­mi pénzecske is járhat. Ezért a pénzért aztán úgy elkez­dünk dolgozni, ahogyan mindig kellene... ” Nem vagyok annyira pesszimista, mint a vonatos ismerő­söm. de úgy mozdulnak bennem a felsorolható milliók, s nem tudom, hogy abból mennyi az igazi nyereség és mennyi az, amit valóban csak visszaadunk? Egy fiatal műszerész brigádról írtam a HCM-ben. Ebben a világban születtek, nőttek. A munkaversenyről egész egy­szerűen azt mondták, hogy a világ legtermészetesebb dolga, hogy legyen, és megmagyarázták, hogy folyamatosan van, tehát a verseny nem kampány. Középüzem művezetője vallott így: nekem a verseny azért érték, mert össze lehet vele fogni az embereket, jobban megértenek munkafolyamatok közötti összefüggéseket, job­ban öszpontosítanak. Az igazgató ugyanott kiszámította, hogy az üzemnek a ver­seny százezreket hoz. Mozgósithatóvá válik az ember, és mert kénytelen feladatot fogalmazni, végig is gondolja azt. Egy többszörösen újító, ezüstjelvényes műszerész vallo­mása: Különös valami ez. Mi, amikor a brigádvállalast írjuk, akkor betervezzük az újítást is. Nem egy dolgom sike­rült már, amit nem csináltam volna meg, ha nem ezen áll, vagy bukik a brigádvállalás. Lehet, hogy azért mondom, mert sportoltam valaha, de minden verseny öröm. És külön­ben is: életforma lett... A félig kinyitott újságot bezárom. A minap egy épitövalla- lat munkaverseny-felelősének vendégeként arról írtam, hogy egy sürgető munka elvégzésére jelentkeztek még az irodák­ban dolgozók is, s azt határidő előtt be is fejezték. „Valósá­gos munkaverseny alakult ki hirtelen közöttünk...” — val­lotta a versenyek szakértője. És hozzátette: olyan igazi, jő verseny ... Miért kell a munkaverseny? Jólesett volna hallani, hogy azért, mert örömet, sikerélményt ad, mert furcsa lenne, ha nem lenne. Ha nem lenne? Két, egymás mellett dolgozó, jókedvű em­ber úgyis kitalálná, BARTHA GÁBOR Színe és Lenyeljük a békát? A békák rendje (Salientia) igen gazdag. Az ős-békafé- léktől (Leiopelmatidae) a pi­pabékákon (Pipidae) bt a ko­rongnyelvű békákig (Discog- lossidae) számos és egyen­ként is népes családot alkot­nak. Legalább ilyen gazdag, változatos azoknak a békák­nak a rendje, melyeket az ember vagy lenyel, vagy nem, de mindenképpen meggyűlik a baja velük. Lássunk egy példát a lenyelésre: a vasár­nap délelőtt sok bosszúságot okozott vízvezeték-törés he­lyére hétfőn már kora reg­gel kivonult a javítóbrigád. Nem könnyű munka ez, és tökéletesen megértettem an­nak az idős szakinak a ha­ragját. aki erélyesen rászólt két fűben heverésző ifjú munkatársára. A gyerekem­berek fel sem vették a rend­reutasítást, még kevésbé a szerszámot. Így válaszoltak: — Nem látja, hogy reggeli­zünk? Valóban tele volt a szájuk, de egy ilyen sürgős munka esetén mégis túlzás hanyattfekve früstökölni. Az öreg még dörmögött va­lamit, de a következő felszó­lítást már lenyelte. Miért nyelte le? Nem azért, mert imádja az ilyen „fala­tot”, hanem mert az élet már megtanította nyelni. Ha to­vább forszírozza a dolgot, még meg is sértődhetnek az ifjak, és hirtelen haragjuk­ban a vállalatot is otthagy­hatják. Akkor pedig m,ég ke­vesebben lesznek a brigád­ban, es még többet kell dol­gozniuk. Mert a szakembe­rek pótlása manapság nem megy egyik napról a másik­ra. Azok a lakók, akik reggel, munkába menet lelassították a léptüket a mély gödörben dolgozó munkások mellett — magukban szurkolva, hogy sikerüljön minél előbb hely­rehozni a hibát —, szintén láttak a fűben heverészőket. Ök sem szóltak. Bizonyára úgy gondolkodtak, mint a dörmögő öreg. Hiszen bárhol dolgoznak is, néhány ember miatt nyelnek éppen eleget. Elég nekik gyomornyúvasz- tónak a házi békájuk. Kereskedelmünk is bőven szolgáltat számunkra nyelni- valót. F. Lajos olvasónk pa­naszolta. hogy az áfész Búza tér melletti szerelvénybolt­jában igyekeztek a szájába nyomni egy jókora példányt a szóban forgó kétéltűek kö­zül. Háromnegyedes horgony­zott csövet akart vásárolni. Ez a cikk többnyire a hi­ánylistán szerepel, de ez al­kalommal biztosra ment, mert telefon-érdeklődésre azt a választ kapta, hogy éppen most érkezett egy nagyobb szállítmány. Rohant a bolt­ba, ahol kellemetlen megle­petés várta. Volt ugyan cső, de a kupac alján. Föléraktak egy újabb szállítmányt más méretű csövekből, és az el­adók nem voltak hajlandók kibányászni alulról a három­negyedest. Azzal bocsátották útjára, hogy várja meg, amíg elfogy a többi. Nos. ez volt az a béka, amit F. Lajosnak simán le kellett volna nyelnie, hiszen ő is tudja, hogy azok a bol­tosok, akik kurrens cikkeket árusítanak, feljogosítva érzik magukat az „etetésre”. Ol­vasónk azonban nem méltá­nyolta kiváltságos helyzetü­ket, és — panasz formájában — visszalökte a pultra a va­rangyot. Gyenge vigasz, hi­szen csöve máig nincs. Ér­deklődésemre az üzlet he­lyettes vezetőjétől én is azt kaptam válaszul, mint ő. Meg kell mondanom, hogy a nem éppen kívánatos harap- nivalót itekem sem csoma­golták udvarias szavakba. Persze szalvétában sem gusztusosabb az ilyen falat. Különösen olyan szalvétában nem. amilyet mostanában le­het kapni néhány üzletben. Igen, azokra gondolok, me­lyeken két bambusz és egy békafej látható. Egyik isme­rősöm megkérdezte tőlem, mi a véleményem a szalvéta­tervező ízléséről. Mi mást válaszolhattam neki. mint azt, hogy korunk gyermeke ő, és lépést tart a divattal. (A szalvéta sarkában egyébként — amennyire meg tudom ítélni — egy kecskebéka feje látható, és a kecskebéka va­lóban ehető.) (békés) Ha azt mondom: verseny... Helyére illesztik az aluljáró fémkorlátját _______________________ (Herényi László felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents