Déli Hírlap, 1978. június (10. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-15 / 139. szám

Táguló látókör Mikor mit kíván az élet — a közművelődésnek ehhez kell igazodnia, mert csak akkor töltheti be a társadalomban el­foglalt helyét, szerepét. A technika mind erőteljesebb tér­hódítása magával hozta a szakműveltség növelésének szük­ségességét. A művelődési házak programjában is előtérbe került a különböző szaktanfolyamok szervezése. Technikai klubok, szakkörök alakultak, s az ismeretterjesztés is egyre inkább a szakműveltség gazdagításához nyújt segítséget. En­nek hatására megváltozott a közművelődés szerkezete: a nagytermi rendezvények helyett a kisebb művelődési közös­ségek tevékenysége lépett előtérbe. A közművelődés sok hajszálgyökérrel kapcsolódik minden­napi életünkhöz. Ezek felderítése nélkül korszerű közműve­lődésről aligha beszélhetünk. Megtalálni azt, aminek köze van a mai életmódhoz, napi foglalatosságainkhoz: ez a fel­adat s nem is kevés. Bizonyos fajta technikai-technológiai szakműveltségre ma már annak is szüksége van, akinek a mindennapi munkája ezt a fajta tudást nem igényli. Az orvost a gépkocsija alap­vető műszaki ismeretek megszerzésére serkenti. A hobbi­kerttel rendelkező esztergályos a mezőgazdaság tudományá­val ismerkedik. A hivatalnok odahaza barkácsol, fúr-farag, hogy egyéni ízléséhez alakítsa otthonát. Az űrkutatás fejlő­dése a legkülönbözőbb foglalkozású emberek figyelmét kelti fel a csillagászat, a világmindenség megismerése iránt. A bel- és külföldi turizmus fellendülése földrajzi, művészet- történeti ismeretek gyarapítására ösztönöz, idegen nyelvek tanulására serkent. A két évtizedes múltra visszatekintő szocialista brigádmoz­galom hármas jelszavának követelménye hívta életre a bri­gádklubokat, a nagyobb műveltség, a több tudás megszer­zéséért. Gyorsan változó életünk kívánta meg a kismamaklu­bok létrehozását, amelyeknek legfőbb célja, hogy a fiatal- asszonyok a gyermekgondozás három esztendeje alatt se sza­kadjanak el a közösségtől, s hogy gyarapíthassák tudásukat. Egyre többen töltik a hét végét a „birtokon”, s az eredmény: kertbarátkörök alakulnak sorra a művelődési házr.kban. A műveltség ma már nemcsak azt jelenti, ki hány könyvet olvas, milyen gyakran jár moziba, színházba, kiállításokra. A műveltség fogalmába beletartozik a korszerű otthon, a család nevelése, a véleményalkotás a világ dolgairól. A művelődés tartalmasabb életet jelent. Ez pedig feltételezi a nagyobb szakmai tudás igényét, az általános műveltség állandó gyarapítását, a politikai ismeretek szüntelen gazda­gítását. Az így szerzett több tudás táguló látókört ad, amely minden iránt érdeklődővé teszi az embereket. P. P. ^ A Fővárosi Művelődési Házban június 7-én nyitották meg a hagyományos nyári népművészeti kiállításokat. A több hónapon át megtekinthető kiállításokon Heves megye nép­művészetével, ifj. Fazekas Lajos nádudvari fekete kerámiái­val és különböző népi bútorokkal ismerlcedhetnek meg a látogatók. {A képen: festett népi bútorok az emeleti kiál- lüóteremben.) (Fényes Tamás felvétele) Szilái, Sulisul A Diósgyőri Gépgyár is­meretterjesztő rendezvényei­nek sorában ma délután a szakmunkástanulóknak tar­tanak kiselőadást. A tanmű­helyben arról lesz szó, hogy a szakmánkat mikor tekint­jük hivatásunknak, s nem egyszerűen a mindennapi megélhetés forrásának. [pl A félelem megeszi a lelket Keletien poétikus címet visel a színes NSZK-film. Különö­sen akkor érezzük ezt, ha a mű eredeti címét ízlelgetjük, ami így hangzik: ,,A félelem a lelket megenni”. A minden bizonnyal régi arab bölcsesség .ebben a grammatikailag torz formában születik meg, a ven- dékmunkás Ali frissen szerzett németségével. Rainer Weiner Fassbinder nemcsak sok (számunkra jó­részt ismeretlen) információt közöl az NSZK-ban dolgozó vendégmunkásokról, beillesz­kedési nehézségeikről, ha­nem képes a magány féléi- . mét egyetemes érvénnyel vizsgálni. Éppen ezért oko­zott számunkra csalódást, hogy nem teljesedett ki ez a történet igazi filmdrámá­vá. Pedig Emmi és Ali fur­csa kapcsolata — ebben a sajátos légkörű német világ­ban — mindannyiunk szá­mára valódi drámát sugallt. Arról van szó, hogy. az NSZK nagyvárosában élő, de helyét a különböző előítéle­tek miatt alig találó arab vendégmunkás találkozik a nála húsz esztendővel idő­sebb (már nagymamakorban levő) Emmivel, aki tulajdon­képpen ugyanúgy egyedül van (társak, valódi kapcso­latok nélkül), mint az arab fiatalember. Ennélfogva mindkét szereplő közérzete rendkívül rossz. Bár szorgal­masan dolgoznak, életüknek nincs valódi célja, tartalma. Alinak alig van rá lehető­sége, hogy ebben az idegen világban valaha is gyökeret eresszen, Emmi pedig már szárnyára bocsátotta gyer­mekeit (akiknek külön életük van), s igazából a múltba sem tud menekülni magá­nya elől. Ilyen körülmények között találkozik a két ember, akik az élet perifériájára sodród­tak, s szükségképpen próbál­nak egymásban megkapasz­kodni. Természetesen mind­kettőjüknek sok félelmet, előítéletet kell legyűrniük. Nemcsak a nagyon nagy kor­különbségről van szó, ami már eleeve furcsa párrá te­szi őket, hanem arról is, hogy az NSZK-ban koránt­sem tekintik a vendégmun­kásokat — különösen ha azok színesbőrűek —, egyen­rangú állampolgároknak. Az őszinte szeretet, s az a nyi­tottság, ahogyan a két em­ber egymáshoz közeledik, azonban legyőzi a félelmü­ket. Ali az Emmi lakásába költözik, majd később fele­ségül is veszi az asszonyt. Az együttélés meglehetősen me­rész vállalkozásnak bizonyul, hiszen a házaspárt ezek után mindenki bojkottálja. Nem­csak a lakó- és munkatársak, a sarki fűszeres, hanem az asszony felnőtt gyermekei is. De az arab fiú munkatársai és különböző kapcsolatai is nevetségesnek és elítélendő­nek tartják a házasságot. Vajon hogyan lehet, s le- het-e egyáltalán élni ilyen mérgező környezetben? Erre a kérdésre kellene válaszol­ni a rendezőnek, s megmu­tatni, hogy a megszakadt kapcsolatok hiányában mit tesz. tehet ez a furcsa pár, s egyáltalán el tudják-e visel­ni a kiközösítettek sanyarú sorsát. A kérdését azonban megkerüli a rendező, mert egyszerre — teljesen érthe­tetlen módon, dramaturgiai- lag indokolatlanul — min­denki kedves lesz Emmihez, s elfogadják Alit is. Egészen más felhőzi be az együttlé­tet. Látszólag apróságok mi­att próbál elmenekülni az arab fiú az idős asszonytól. Hihetőleg a természetellenes kapcsolat őrli fel, úgyany- nyira, hogy gyomorfekéllyel kórházba kell szállítani. A stressz kiváltotta betegség gyakori a vendégmunkások­nál — mondja tárgyilagosan az orvos. Így mintegy beiga­zolódik Ali korábban idézett arab bölcsessége: A félelem megeszi a lelket. Kár, hogy a fiú és az asszony félelmeit inkább csak sejteni lehet, s hogy a rendező nem mer szembenézni azokkal a tár­sadalmi és biológiai momen­tumokkal, melyek valóban motiválhatnák ezt a kapcso­latot. A film így is érdekes és elgondolkoztató, annál is inkább, mert két kitűnő szí­nész, Brigitte .Mira és El Hé­di Ben Salem jeleníti meg az össze nem illő (a valódi kapcsolatokról már elkésett, de azért egymásba szívósan kapaszkodó) párt. (gyarmati) „Nem az a fontos, az ember hány éves...” Ont is várja — kedves családjával együtt — a 4 X klub Minden hónapban egyszer a Tokaj étteremben újra hallhatja a régi kedvenc slágereket, elfelejtett sztárokat, örökzöld melódiákat eredeti felvételekről LEGKÖZELEBB JÚNIUS 16-ÁN! A klub vendége: FEHÉR TIBOR Jászai-dijas érdemes művész, a Miskolci Nemzeti Színház tagja JÓ SZÓRAKOZÁST KÍVÁN A MISKOLCI VENDÉGLÁTÓIPARI VÁLLALAT Egészséaievelők Ö Ö sportnapja Nem árt, ha az egészség­nevelők jó példával járnak elöl. Alighanem ezért rende­zik meg az egészségnevelők sportnapját vasárnap, a csa- nyiki erdei tornapályán. A gyülekezés után egy kis eligazítás következik, majd kialakítják a ..mozdulj” cso­portokat, s azok birtokukba veszik a tornapályát. A jó kondíció kedvéért mindenki egy pohár tejet kap. majd következik a másfél óra vi­dámság, mozgás, kocogás és kikapcsolódás. A célbaéréskor a kalória­veszteséget gyümölcslével pó­tolják. Ez elegendő ahhoz, hogy egy újabb másfél óra az ügyességi játékok és a családok versenye legyen. A versenybíróság termé­szetesen értékes ajándékokat is kilátásba helyezett a leg­ügyesebbeknek. Ezekért kü­lön érdemes ezeken a verse­nyeken indulni, érdemes moz­dulni. Jó ötlet: a meghívó egy kis térképet is tartalmaz ... CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — X2.C3: MelóSlakokiél. — Közben 13.15—-l.i.30: Tudomány és bűn­üldözés. — 14.00: Mindenki könyvtára. — 14.30: Román mű­vészek operaielveteleiböl. — 13.00: Hírek. — 13.10: Kórusda­lok magyar költők verseire. — 13.28: Ezeregy délután. —16.00: Útközben. — 10.09: Népi zene. — 17.00: Hírek. — 17.07: ötle­tes asszonyok. — 17.32: Kovács Dénes Corelli-műveket hegedül. — 18.15; Kritikusok fóruma. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Szeszélyes nyár. — 19.50: A Magyar Rádió és- Televízió szimfonikus zenekarának hang­versenye. — 21.30: Közös célért! — 22.00: Hírek. — 22.20; Népdal-, kórusok. — 22.40: A gyógyító kés. — 23.00: Hovanscsina. — 24.00: Hírek. — 0.10: Filmzene. Petőfi rádió; 12.00: Kozák Gá­bor József népi zenekara .lát­szik, Horváth István cigányda- lokat énekel. — 12.30: Hírek. — 12.33: Szolnoki stúdiónk ie1<ant- kezik. — 12 35: Régi híres éne­kesek műsorából. — 13.53: Édes anyanyelvűnk. — 13.30: Zöngész- de. — 14.00: Rádiónapló. —17.00: Híres alma materek. — 13.00: Két fülem van... — 18 16: A Harmónia Koncert Fúvószene­kar játszik. — 18.30: Hírek. — 13.33: Hétvégi panoráma. — 19.49: Jó estét, gyerekek! — 19.55: Slágerlista. — 20.30: Hí­rek. — 20.33: Rádiójáték. — 21.20: Nótacsokor. — 22 12: Sztra­vinszkij: A róka. — 22.30: Hí­rek. — 22.33: Világtörténelem dióhéjban. — 22.43: Kellemes pi­henést! — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — Vívók verseny köz­ben — sisak nélkül. Dobog Bé­la riportmüsora. — Beatkedve- lőknek: a Qeen együttes és Za- latnay Sarolta felvételeiből. — 18.00—18.30: Észak-magyarországi Krónika. (Üj tanácsház tervei Leninvárosban. — A beiskolá­zás helyzetével foglalkozott a Heves megyei NEB. — A Ka­zincbarcikai Tanács V. R. az is­kolai testnevelés helyzetéről.) — az Ózdi Népművelési Intéz­mények fúvószenekara játszik. — Hírek, lapelőzetes. Televízió, 1. műsor: 16 00: National Gallery. — 16.25: Óvo­dások filmmüsora. — 17.10: Té­vébörze. — 17.20: Népművészek. — 17.40: Labdarúgó VB. össze­foglalók. — 19.15: Esti mese. — 19.25: idősebbek is elkezdhetik... — 19.30: Tv-híradó. — 20.00 Fe­derico Garcia Lorca: Bernarda A^ba háza. — Kb. 21.00: Az elő­adásról jutott eszembe. —21.45: Művészeti Magazin. — 22.35: Tv-híradó 3. — 22.45: A 18. mis­kolci tévéfesztivál díjnyertes filmjeiből. Televízió, 2. műsor: 18.50: Vi­lágnézet. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00; Üj hanglemezek. — 20.30: Élet és halál a tóban. — 21.15: Sambenében nem hajnalodik. — 21.25: Tv-híradó 2. — 21.45: Á szegény gazdag Hubert B. Miskolci Nemzeti Színház (7) : La Mancha lovagja. Kiállítások: Miskolci Galéria (10—18) : Keleti szőnvegek. — József Attila Klubkönyvtár (12 —20) : Az Akadémiai Könyvki­adó tipográfiai műhelyének ki­állítása. — Miskolci Képtár (10— 18): A XX. század magyar fes­tészete. — Kondor Béla-emlék- kiállítás. — Zichy Mihály-il- lusztrációk. — Herman Ottó Mú­zeum (10—18); Ember és mun­ka. — Ősük és istenek. — Her­man Ottó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkás­sága. — Diósgyőri vár (9—17) : A diósgyőri vár története. — Pénzek Diósgyőr életében. — Déryné-ház (9—17): Déryné Szép pataki Róza- és Lévay Jó- zseí-emlékszobák. — Mini Galé­ria (10—18): Szentirmai Zoltán szobrai. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE A javíthatatlan Mb. színes francia film 14 éven felülieknek! Másfél helyár! Kezdés: f4, hn6, 8 órakor KOSSUTH A clal ugyanaz marad, Szí. angol film Felemelt helyér! Kezdés: 2, fő, 7 órakor HEVESY IVÁN FILMKLUB A félelem megeszi a lelket Szí. NSZK film 14 éven felülieknek! Kezdés: f5, f7 órakor FÁKLYA Riasztólövés Szí. magyar film 14 éven felülieknek! Kezdés: 6, 8 órakor PETŐFI Holttest a Temzéből Mb. szí. * NSZK film Felemelt helyár! Kezdés: f5, f7 órakor SZIKRA Megtalálták a 7. századot Mb. szí. francia film Felemelt hely ár! Kezdés: f6, f8 órakor TÁNCSICS Földiek Mb. szí. szovjet film Kezdés: f5, f7 órakor TAPOLCA, KERTMOZI Már ez is probléma? Mb. szí. francia film Felemelt helyár! Kezdés: 8 órakor SAGVÁRI Beköszönt a szeptember Mb. szí. szovjet film Kezdés: 5. 7 órakor •# VASAS PASKMOZI Klein úr Mb. szí. francia—olasz film 14 éven felülieknek! Kezdés: 8 órakor PEPECES Bombasiker Amerikai film Kezdés: 6 órakor HÁMOR Nyugtalan év Mb. szovjet film Kezdés: 6 órakor PÉNTEK Kossuth rádió; 8.00: Hírek. — 8.27: Szegődjünk a nyomába... — 8.37: Kamarazene. — 9.34: Játsszunk, lányok! — 10.00: Hí­rek. — 10.05: Gyermekeknek. — 10.40: Versek. — 10.45: Smetana, művek. — 11.00: Gondolat. — 11.45: Keringők operákból. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.o'5: Dzsesszfelvételekből. — 8.20- Világtörténelem dióhéiban. — 8.30: Hírek. — 8.33: Verbun­kosok, nóták. — 9.15: ..Olaipes- tis”. _ 9.30: Fúvószene az NUK-ból. — 10 no; Zenés műsor üdülőknek. — 11.50; Elsülhet a kapanyél is. Színes házak — a házi álon Színes falakkal színezték a falat az Avas­déli általános iskola kisdiákjai. És ez nem szójáték. A belvárosi lakótelepen rendezett fal.festő versenyen találkoztam azokkal a gyerekekkel, akik az egyik bérház beton­jára lakótelepet komponáltak. Az állított meg mellettük, hogy minden házat szép szí­nesre festettek. — Honnan vettétek a mintát, hiszen ott, ahol ti éltek, az Avason, éppoly szürkék a házfalak, mint itt? — kérdeztem tőlük. Egy pillanatra meghökkentek. — Mázol­juk át? — kérdezte tőlem elszomorodva egy kislány, aki talán azt hitte, hogy a minden­ható zsiiri tagja vagyok, és megjegyzésem tulajdonképpen kritika. — Isten őrizz! Szerintem is szebb így — nyugtattam meg. sőt még azt is hozzáfűz­tem, hogy az ő házaik valamelyikében, mondjuk az üde kékben én is szívesebben élnék, mint a piszokszínűben. A gyerekek tehát — szépérzékükre hall­gatva — olyan lakótelepet festettek, amilyet mindannyian szeretnénk. A hatalmas ház­gyári épületeket azonban nem lehet így kézzel, ecsettel kiszínezni, ehhez más mód­szer kellenne. Mielőtt azonban erről szól­nék, egy közbevetés. Az építészek úgy vélekednek, hogy a la­kóházak, lakótelepek nemcsak, sőt nem is elsősorban azért egyhangúak, mert nem színezik a homlokzatot. A házgyári elemek­ből csak kockaházakat lehet építeni, és a variálási lehetőség igen csekély. A monotó­niát fokozza, hogy — gazdaságossági meg­fontolások alapján — a lehető legjobban ki akarják használni az építési területet, és túlságosan zsúfoltak a lakótelepek. Végül, de 'nem utolsósorban: igyekeznek úgy egy­más mellé rakni az épületeket, hogy jól ki lehessen használni az óriásdaru kapacitá­sát. A gép szervezi tehát — bizonyos fokig — az építkezést. Mindez igaz. De ha nem is a legfonto­sabb, mindenesetre városképformáló ténye­ző a homlokzatok színe, illetve színtelensége. Amikor újak, tiszták, még valahogy mu­tatnak a panelek. De az ipari város szeny- nyezett levegőjében néhány év múltán egy­forma szürkébe öltöznek a házak, hiszen a ripacsos felületen könnyen tapad a por és a korom. Az a homlokzatfesték, amivel a verseny­ben részt vevő gyerekek dolgoztak, a me­gyei vegyipar terméke, és kitűnően állja az időjárás viszontagságait. Ahhoz azonban, hogy tömeges méretekben alkalmazzák, meg­felelő technológiát kellene kidolgozni. Persze, van más mód is. Néhány hónap­pal ezelőtt hírül adták a lapok, hogy a Vil­lamosipari Kutatóintézetben a lakóépületek vakolását helyettesítő technológiát alakí­tottak ki. Az új eljárás lényege: a panelek felületét megolvasztják, úgy, hogy rövid idő alatt megkeményedő, üvegszerű bevonat képződik rajtuk. Az építő elemeket ezzel a módszerrel 6—8-féle színnel lehet ellátni. Mindez nem drága, és az üveg-kerámiához hasonlító réteg tartós. Amikor hírét vettem az újdonságnak, szót váltottam a miskolci házgyár egyik vezető­jével. Azzal hűtött le, hogy az új technoló­gia bevezetéséhez egy gépsort kellene vásá­rolni, sőt új üzemépületre is szükség lenne. Pénzük viszont nincs erre a beruházásra, mely a legszerényebb becslések szerint is százmillió forintba kerülne. (A gépsor maga 60 milliót kóstál a közlemény szerint.) A miskolci házgyárat — tetemes költség­gel — továbbfejlesztették és azóta kétségkí­vül javult az épületek külleme, belső elren­dezése. Lassan fel kell azonban készülni a következő rekonstrukcióra, hiszen a szak­emberek szerint öt-hat évenként célszerű végrehajtani ezt a műveletet. Jó lenne, ha a technológia tökéletesítésekor a homlokza­tok színezésével is számolnának a tervezők. Hogy ne csak gyerekeink ecsetje alól ke­rüljenek ki olyan házak, melyekben szíve­sen élnénk mindannyian. (békés)

Next

/
Thumbnails
Contents