Déli Hírlap, 1978. június (10. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-07 / 132. szám

LABDARÚGÓ-VB — ARGENTÍNA - 1978. JÚNIUS 7. + A két felvétel között néhány perc telt el. Az olaszok alig ocsúdtak fel az első gól okozta örömükből, Bettega újabb góllal tetézte a boldogságukat. Búcsú a reményektől Olaszország Magyarország 3:1 (2:0) Négy esztendő is kevés volt, hogy felfelé induljunk7 A mérkőzés előtt a csapatba visszakerült Fazekas László nyi­latkozóit a játékosok nevében, aki egyébként arra kérte Barótil, hogy maradjon Kereki a kapitány. (Jól tette, mert félidőben úgyis vissza kellett volna adnia a visszakapott kapitányi szalagot.) Faze­kas a csapat elszántságáról beszélt,- s arról, hogy nem szeretnének idő előtt hazautazni. Igaz, a rajtláz elmúlását is emlegette, de ez már nem tűnt túlságosan meggyőzőnek — különösen a találkozó első negyedórájának végén. Mindezt azért írjuk le, mert elhisszük Fazekasnak, hogy valóban nagyon akartak, de tudomásul kell ven­nünk, hogy „ez van” ... Azaz: négy év is kevés volt ahhoz, hogy a magyar labdarúgás behozza azt, amit előtte húsz éven át mu­lasztott ia sportág vezetése. Ráadásul: közben a világ is haladt elő­re! Még akkor is, ha Bettega valóban karjával tette maga elé a labdát a második gól előtt. Olaszország: Zoff — Gentile, Bellugi, Scirea, Cabrini — Be- netti, Antognoni, Tardelli, *- Causio, Rossi, Bettega. Magyarország: Mészáros —• Martos, Kocsis, Kereki, Tóth J. — Csapó, Pintér, Zombori —» Pusztai, Fazekas, Nagy L. Van stílusérzékük az olaszok­nak, állapítottuk meg az első percben, hiszen először az ol­dalvonal mögötti Campari (kék alapon fehér betű) táblát vették célba a labdával. Utána azon­ban gyorsan leszoktunk a ke­délyeskedésről, mert az olaszok hamar megtalálták Mészárost is a Mar del Plata-i stadionban. Első támadásunk végén Fazekas perdit, majd ő csíp el egy rossz átadást, de el is adja, s ebből némi zűrzavar kerekedik ismét a magyar 16-os tájékán. EGYIDŐSEN! Bravó, Bubu! Mészáros első megmozdulása önbizalomger- jesztö volt, Antognoni beadását ügyesen húzta le. És már el is telt az első 10 perc — nem sok örömünkkel —, amiben ismét azt éreztük, hogy csapatunk pszichi- kailag nincs rendben. Lehet ez persze kezdeti elfogódottság, de tény, hogy ez időben semmi sem sikerül igazán. (Megjegy­zem: e tudósítás a mérkőzéssel egyidöben készült, menet köz­ben íródott!) Fazekast felvágják, Kocsis sza­badrúgása lepattan, de Pintér rossz helyre íveli a labdát a 16- osról: Zoff kezébe. Zombori is átlövi Pusztai feje fölött a ne­ki szánt labdát. És felhangzik az első „üvöltés”. Nagy Laci mesteri módon cselezte be ma­gát a 16-oson belülre, de a ll­es pont környékéről mellé lőtt. Bizony, ez helyzet volt, s már vezethetnénk! 15 perc eltelt, Antognonit felvágjuk, szabadrú­gás 25-ről, amit Causio fölé vág. Pintér. Pusztai — beadás — Nagy be, a labda el . . . Most már indítgatunk, de — Pusztai lesen. Fazekas, Pintér, Pusztai — beadás — és Fazekas a ka- .pu torkában, de a labda mellé mégy. Ez majdnem helyzet volt. Ajaj! Rossi bead, valaki bele­spiccel. és óriási szerencsénkre a felső lécről kifelé pattan a labda. KARTYA Szögletet rúgunk, majd causio beadását fejeli mellé Bettega — bizonyítván, mily hullámzó a játék. 24. perc: Fazekas alapo­san fölé fejel. Barreto „kártyáz­ni” kezd. Zombori egy enyhét lök, s máris a magasban a sár­ga lap. Mire leírom, már a má­sik kapunál száll veszélyes lö­vés Mészáros kapujára, Bubu kiejti, de szerencsére a kapu mellé . . . Bmietti lövése mellé megy — szöglet. Causio ragyo- só csellel indul be. de az át­emelést Kocsis szögletre vágja. És elmúlt a 30. perc, gól nincs, helyzet egy-egy nagy, mindkét oldalon —, meg még néhány ki­csi az azzurik előtt. KÉT GÖL 35. perc. Kocsis luftot rúg. a löveß, ami ezután jöhet, meg- paítan egy olasz lábon, Mészá­ros visszavetődve bele tud ütni, de még a földön van, amikor már Rossi odaér, s bevágja. Egy perc sem telt el, s Kocsis me­gint luftolt. Bettega nem, s Mészáros hiába integethetett — talán — kezezés miatt, Barreto középre: mutatott, mert Bettega labdája a bal alsó sarokban kö­tött ki. 2:0. (Ne haragudjon, La­jos bácsi — Jóska, ne figyelj ide! — de nekem most már vég­képp eszembe jutott Salamon!) Barreto hasonfekve ítél meg nekünk egy szögletet, amiből újabb alakult. Ezt Csapó ívelte be, de Pintér nem érte el, me­gint szöglet — nekünk. Ez is rossz. Martos ló — szögiét len­ne, de kirúgás ... Jó támadás végén Rossi felakad a magyar védőfalon, s fekve marad. Aa taccsot visszaadjuk — taps. Gentile ellen rossz becsúszó­szerelés, szabadrúgás, hárítjuk. De támadnak, támadnak ám a kékek —, mintha mi vezetnénk. Azután félidő, s 2:0-ás olasz ve­zetést kell elkönyvelni, SZÜNET Halász és Tóth A. melegített a szünetben ... Mi pedig medi­táltunk. Riportereink még biz­tattak bennünket — tévében, rá­dióban —, de azt is elmondták, hogy néhány mérkőzés ismere­tében (Szűcs Ferenc) azt mond­hatjuk: az egyik legkevésbé érett csapat a mienk. Még Tu­néziának is inkább volt „fazon­ja”, mint a mieinknek. Zsolt István a viselkedést emlegette, nem ok nélkül, de nem rész­letezte az okokat, miért fordul­hat elő, hogy a magyar játéko­sok e téren nem voltak felké­szítve. Törőcsiket sokan szid­ták. de volt, aki tovább is ment, s megkérdezte: ki engedte meg, hogy Törőcsik ilyenné nevelőd- ják (a városi KISZ küldöttgyű­lésen hangzott el — példaként!). Csapó lett a középcsatár, Pin­tér, Halász, Tóth András a kö­zéppályás sor, azaz: Fazekas és Nagy L. maradt ki a szünetben. POLÉMIA Megkezdődött a második fél­idő, de még most célszerű el­mondani — hátha csoda törté­nik, s a kockafordulás elfeled­tetné velünk, ami nem az ered­mény függvénye —, hogy Ar­gentína ismét fel kell ébresszen bennünket: ha már annyira nem is, de még mindig le vagyunk maradva. Azaz: a követelmény- rendszer — ez a ..csodaszer” — féloldalas eredménnyel szolgált, hiszen futni már tudunk úgy. mint a többiek (persze ez is kellett), de technikában, takti­kai fegyvertárunkat tekintve is, nem beszélve az egyéni reper­toárról, a világ „döntős” orszá­gai előttünk járnak. És még va- jámit: úgy tűnik, nem helyes —, ha eredményt is akarunk — csupán azért kivinni játékoso­kat, mert korábban ők harcol­ták ki a kijutás jogát, s majd csak játszanak ők jobban is. Egy csapatot építeni, de a vá­logatottat válogatni kell. A második félidő — állapítjuk meg az első negyedóra végén — sajnos nem látszik cáfolni az előbbieket. Bár cáfolná . . . De nem cáfolja, mert most már Ke­reki is előkészít egy gólhelyze­tet — nekik —, ami végén előbb a kapufára lövik az olaszok a labdát, majd fölé. És nem tu­dunk kibontakozni, nincs tar­tása a magyar csapatnak. ÉS HÁROM Tóth András szögletét kifeje­lik, Tóth Jóska rálövi, majd a visszapattanót beadja, de — Kereki lök, szabadrúgás kifelé. És játszanak az azzurik. Be- netti 18-ról lő, s Olaszország már 3:0-ra vezet. Sakk-matt tá­madás, jó lövés — védőink csak nézték, hogyan cikkáznak a ké­kek a 16-oson belül. Causio el­megy. Bettega előrevetődve fe­jel, Mészáros véd —, mert már nem volt erő a labdában. Félő, hogy még kártyák is lesznek, írom le Halász szabálytalansá­gánál, s addigra már meg is kapja — Martos, aki a Í6-os előtt vágta, fel Bettegát. Bettega ismét eltalálta a felső lécet, s Rossi fejesét a léc alól üti fölé Mészáros. Zombori szögletet harcol ki — nálunk már ez is érdem —, de hárít­ják. A 26. perc tájékán megint magyar szöglet, a labda kivágó­dik, s Kocsis —, mintha mi sem történt volna — kézzel veszi fel a labdát. Fütty, és kezezésért szabadrúgás ellenünk! Szóval«-. SZÉPÍTÉS És még a kapu torkából sem tudunk betalálni. Két olasz ösz- szeíut, Pusztai el . . . Jól ad be, Halász óriási helyzetből perdí- tene, de leperdül. Csapó pedig csak „beleütni” tud cipője or­rával, s oda a szépítési alka­lom. Tóth András küld egy szép szabadrúgáslövést a bal felső mellé a 30. percben, s egyre nyilvánvalóbb: a franciák ellen már csak presztízsmérkőzést játszhatunk. (Különösen, ha ők is elvéreznek Argentína ellen,' hisz’ akkor már eleve eldőlt a továbbjutás és a kiesés a lab- darúgó-VB legnehezebb, 1. cso­portjában.) Antognoni fölé lő. majd a má­sik oldalon Pusztai kerül jó helyzetbe —. de minek. Nem is érdeme^ „helyzeteinket” részle­tezni, annyira nem tudunk ve­lük mit kezdeni. És Barreto „kegyességét” bizonyítja. Csapó elvágódik, s ő 11-est ítél a ja­vunkra. Csapó leteszi, Tóth A. nekifut — és megvan — a túl nagy örömet nem okozo — „be- esületgól”. 3:1. És aztán vége a meccsnek — számunkra a továbbjutási re­ménynek is. Jobb volt Olaszor­szág válogatottja, s a magyar csapatnál továbbra is fennáll a kérdés: hogyan tovább? h. fc. Iff \n M f im I 11 „VÉ1VÉI1K Brian Glanie (Sunday limes) Lassan már maguk az érde­keltek is elfelejtik, hogy mi is történt az argentin—magyar mér­kőzés vége felé, a két kiállított magyar játékos már megkapta büntetését, az angol Sunday Times cikkírója azonban még mindig emlékezteti olvasóit azok­ra a körülményekre, ahogy Tö- röcsiket kiállította a játékvezető. „Abban a pillanatban, amikor Törőcsik egy buta szabálytalan­ságot követett el — írja Brian Glanville — és amiért a játék­vezető kiállította, én mar rég abbahagytam azoknak a sza­bálytalanságoknak a számlálá­sát, amelyeket a magyar kö­zépcsatár ellen követtek el.’’ Az argentinok következetesen, gon­dolkodás nélkül, automatikusan rúgták meg a magyar csatáit. Az argentinok a 60-as évek má­sodik felében fejlesztették tö­kélyre ezt a kegyetlen taktikát, és az 1966-os angliai világbaj­nokságon a „vadak” címet ér­demelték ki — fejezi be a Sunday Times. A brazilok tiltakoznak A brazil válogatott vezetői írásbeli tiltakozást nyújtot­tak be a FIFA-nak a walesi Clive Thomas játékvezető el­len, aki a Brazília—Svédor­szág mérkőzésen nem adta meg a dél-amerikaiak mái játékidőn túl esett gólját Röplabda 1NB L Értékes győzelem Budapesten Budapesten szerepelt az MVSC női NB I. osztályú röplabda-csapata a bajnok­ság kilencedik fordulójában. Ellenfele az MTK-VM volt. A mérkőzés kezdete előtt mindkét csapat 11 ponttal rendelkezett, játékerejük is csaknem azonos szinten állt, ezért óriási csatát vívtak. A küzdelem több mint két órá­ig tartott, míg végül a mis­kolciaknak sikerült öt játsz­mában legyőzni a fővárosia- keit­Miskolci VSC—MTK-VM 3:2 (—7, 14, 3, —8, 4). Az MVSC csapatából Leisztné, Puszta és Szabó játéka emel­hető ki. Ezzel 13 pontjuk lett, ami a 10. helyet jelenti. vUindéMféle Veszélyes autóbuszok A forgalmi dugok miatt Kairó utcáin a tömött autobi szók néha félóráig is vesztegelnek a kereszteződéseknél. As utasok nemcsak azért idegeskednek, mert elkésnek a mun­kából, hanem azért is, mert a hosszú álldogálások közben esetleg kiraboljak őket. Az autóbuszokon olyan sok a zseb­tolvaj, hogy a kalauzok előre figyelmeztetik erre az utasokat. Az egyik lap azt ajánlja az utasoknak, hogy közlekedjenek inkább gyalog. így kényelmesebb, gyorsabb és veszélytele­nebb. A bűn fészke A telefonfülkék pagodákra hasonlí­tanak, az utcai nyi­tott standokon gyü­mölcsöt, zöldségfélét és húst lehet vásár rolni, fokhagyma, fahéj- és jázmin­illat terjeng; nappal és éjjel egyaránt fo­lyik az üzletelés. Turisták számára így van ez rendjén, mert pontosan így képzelik San Fran­ciscóban a híres Chinatownt —. min­dent bevon az egzo­tikum hangulata. Ez azonban csupán csillogó homlokzat. Chinatownból ugyanis, a nyugati világ legnagyobb kí­nai kolóniájából Amerika egyik leg­nagyobb nyomorne­gyede alakult ki, amely csak a Los An- íieles-i néger Watts- hoz, vagy a New York-i Harlemhez hasonlítható. A legnagyobb problémát a túlsá­gosan nagy népsű­rűség jelenti. China­town lakossága az elmúlt húsz évben legalább háromszo­rosára növekedett. Becslések szerint a népsűrűség tízszer akkora, mint San Francisco többi ré­szében, és San Fran­cisco maga is nép­sűrűség tekinteté­ben második helyen áll közvetlenül New York mögött. 1966 és 1969 között Chinatownt Hong­kongból újonnan ér­kezett jövevények hulláma árasztotta el. A kulturális for­radalom nyugtalan időszaka a kínai szárazföldön sok hongkongi kínai sza­mara ésszerűvé tet­te, hogy San Fran­ciscóban, főként a rokonoknál keressen menedéket és új eletet kezdjen. Chinatownban a legnehezebb dolguk ma az egcszen öreg embereknek és a fiatal nemzedéknek van. Az öreg kínai­ak ritkán tudnak angolul, és rákény­szerülnek arra, hogy a létfenntartásukhoz szükséges pénzt ma­gában Chinatownban keressék meg. Több­nyire tányérmosók­ként és takarítónők­ként dolgoznak a számtalan kínai ven­déglő egyikében, amelyeknek kínai tulajdonosai gyak­ran kíméletlenül ki­zsákmányolják hon­fitársaikat. A bérek szinte az élethez is alig elegendőek; a munkanap hosszú, a munka nehéz. A középkorú nem­zedék valahogy be­illeszkedett. Főként a fiatalok lázadoznak, akik már nem tudják, hova tartoznak tu­lajdonképpen, akik úgy érzik, nincs jö­vőjük San Francis­cóban vagy másutt Amerikában. Egyfe­lől mélyen gyöke­reznek • kínai szár­mazásukban, másfe­lől szeretnének ré­szesülni abban, amit Amerika kínálni ké­pes. Néhány an elhagy­ták Chinatownt, hogy San Francisco kül­városaiban új, ki­sebb telepeket ala­pítsanak. Ez sikerült is nekik. Többségük azonban alkalmaz­kodik Chinatown íratlan törvényeihez cs körülményeihez. A San Franciscó-í rendőrség tehetetle­nül áll a bűnözők­kel szemben. A leg­nagyobb probléma az egymással ver­sengő bandák nö­vekvő száma. Rend­szeresen zsarolják polgártársaikat, fő­ként kisebb üzletek tulajdonosait, akik inkább fizetnek, minthogy vállalják az ellenállás kocká­zatát. Az utóbbi idő­ben több mint har­minc gyilkosság ír­ható a bandák szám­lájára. Közülük egyetlenegyet sem sikerült felderíteni. A tanúk — akikből nyilvánvalóan sok van, mert az áldoza­tokat nemegyszer nyílt utcán és fé­nyes nappal ölik meg — félelemből hallgatnak, egyúttal azonban a kínaiak­hoz való tartozás érzéséből is, az a.me- r i kai rendőrséggel szemben. A kínai kolónia vezetői San Fran­cisco városát és a washingtoni kor­mányt vádolják az­ért, hogy az egykori kínai paradicsomból nyomornegyed vált. Éveken át senki sem törődött Chinatown- nal. a Washington­ból konferenciákra cs ülésekre San Franciscóba érkező politikusok csak tu­ristákként keresték fel az egzotikus vá­rosrészt, ettek, ittak és szórakoztak. Nem látták. mennyire megváltozott China­town és ez nem is érdekelte őket. Hi­szen sok választói nem ad. Leszoktat az alkoholról A dél-amerikai Ruben Al­berto Rolon új módszert dol­gozott ki az alkoholizmus le­küzdésére, közli a spanyol Cambio—16. A beteg fogaira speciális anyagot helyeznek. Ha alkoholtartalmú ftal éri, a beteg áramütést érez. Az orvos véleménye szerint a fájdalomérzés fokozatosan le­szoktatja a beteget az alko­holról. Csipkeverő gyár A „gyár” szó többnyire a gé­pek zaját asszociálja. A kirovi Március 8. Gyárban azonban csu­pán a csipke verők, azaz a köny- nyű fapálcák finom csattogása hallatszik, ezekkel készítik az ügyes kezű nők a szebbnél szebb csipkéket. A csipkeverésnek régi hagyo­mányai vannak. Például a vo- logdai csipke története a XIII. A Diósgyőri Gépgyár azonnali belépéssel felvételre keres minősített hegesztőket, asztalosokat (készáru-csomagoláshoz, ládakészitéshez), »alamint sebesvizi üdülőjébe konyhaszemélyzetet (szakácsnő, konyhalany). Jelentkezni, érdeklődni a »allalat munkaerö-gazdalkodásán lehet. Telefon: 14-131 10-52 mellék században kezdődik. Csipfceve- réssel foglalkoztak a jelecki es rjazanyi parasztok is. A XVIII. század kezdetén a vjatkai kor­mányzóságban indult meg a csipkekészítés. A vjatkai csipke­verők sok mindent átvettek elő­deiktől, s felhasználva az átvett tapasztalatokat, sajátos helyi mintákkal gazdagították a csip­kéket: növényi díszítőelemekkel. Ma a vjatkai csipkeverők mun­kái a Szovjetunió más területén készített csipkékkel méltó mó­don képviselik ezt az ipart a ha­zai és nemzetközi kiállításokon, ahová különféle cikkeket szállí­tanak, a kis zsebkendőktől kezd­ve a dekoratív vállkendökig. Libamáj­probléma Az amerikai ínyencekre: akik évente 100 tonna fran­cia libamájat is elfogyaszta­nak. borús idők várnak. Az amerikai mezőgazdasági mi­nisztérium az import áruk­ban baktériumokat fedezett fel, és különleges sterilizáló eljárást, rendelt el: három órai főzést 110 °C-on. A francia gyártók tiltakoztak, a francia konzervgyártpk el­nöke azonban így válaszolt! „Libamájunk talán így ke­vésbé lesz zamatos, az ame­rikaiak azonban amúgy sem fogják észrevenni ezt a kü­lönbséget”. .

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents