Déli Hírlap, 1978. június (10. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-07 / 132. szám

A DH várospolitikai fóruma Miskolcról beszélgettünk Vendégünk: Rózsa Kálmán tanácselnök jfc Talán a vásárlóknak is tetszene ... Divatbemutató a Jóimban Kockázatos-e a módi? (Herényi László felvételei) Tegnap szerkesztőségünk vendége volt Rózsa Kálmán, a városi tanács elnöke. Nem sajtótájékoztatót tartott, hanem kötetlen, elvtársi beszélgetés során válaszolt a lap munka­társainak kérdéseire és vitatta meg velük a városfejlesztés eredményeit, gondjait. A teljesség igénye nélkül idézzük a beszélgetés néhány gondolatát. Divatprognózissal jelent­kezett a Magyar Divat Inté­zet tegnap délelőtt a Júnó- szállóban. Az Észak-magyar- országi Textil, és Felsőruhá­zati Nagykereskedelmi Vál­lalattal karöltve rendezte meg immár hagyományosan a divat előrejelzését a keres­kedelemben dolgozóknak. Ez alkalommal az 1979-re szóló tavaszi—nyári újdonságokat hozta ízelítőül, hogy az üz­letvezetők és az eladók is megbarátkozzanak az új vo­nalakkal. E divatbemutató jó alka­lom az eszmecserére is, és a csodaszép darabok mellett valahol természetes, hogy megragadott mindaz, ami di­va berkekben a felszín alatt dúl Mert a tervek szépek, de >{c Húzott derekú szoknya­nadrág, béleletlen kabáttal a valóra váltásukhoz a textil- gyárak. a konfekcióipar és a kereskedelem olyan összjáté- káre lenne szükség, amely­ben m.ndenki vállalna egy kis kockázatot. Ezért az ügyért vállalt nissziót a Divat Intézet. * Kétségtelen, hogy van va­lami fejlődés, de ez még nem az igazi. Elhangzott, hogy a legnagyobb kockázatot a ke­reskedelemnek ke'' viselnie. De úgy tudom, hogy van is ném, kockázati alapjuk. Az­tán: nemcsak a divatkövetők­nek rendelik az árukészletet. Ennek viszont ellent lehetne mondani azzal, hogy a divat ner. egyenlő a hóbortossal. De számos példa igazolja, hogy a divatos holmi soha­sem marad raktáron. A di- vatíamúlt annál inkább. Szívem szerint szólt a MÉSZÖV képviselője, aki el­mondta. hogy a Skála Áru­házzal rendezett divatbemu­tatójuk miként „dobta fel” a mezőkövesdi és a sárospa­taki áruház forgalmát, bár a bemutató nem mindegyik boltvezetőnek tetszett... Kicsit hosszúnak tűnik a kétéves „tanulóidő”, mert szó ami szó, keveset láttunk vi­szont Miskolcon a Divat In­tézet által bemutatott dara­bokból. No, de reményked­jünk, majd iövőre! Ismét minden korosztály megtalálhatja a maga szá­mára divatosat. Az angolos klasszikus stílus mellett — ez a moletteknek is jó — a karcsúaknak kedvez a divat, hiszen a lágyan omló, bő ru­hák, szoknyák és együttesek évadja lesz a 79-es. A divat- tervezők az alapi'uhatár ki­alakítását szorgalmazzák, amelyhez a pillanatnyi divat­nak megfelelően vásárolhat­nánk kiegészítő darabokat. Űjfent nem tudni, hogy a férfiak vagy a kereskedelem hibám, de az erősebb nem nyári viselete még mindig sötét. Talán ennek köszön­hető, hogy még a szokásos­ak A konzervatív sötét öltöny helyett világosat! nál is többet nyújtottak igen szép férfimodellekből, klasz- szikus és sportos formában egyaránt. A gyermekdivatról is el­mondhatjuk, hogy gyerekci­pőben jár, s van mit tanulni e „tantárgyból” is a Divat Intézettől. Örömmel hallottuk, hogy a városi tanács vezetői — a nyílt varospolitika jegyében — olvasóik észrevételeit, ja­vaslatait is figyelemmel kí­sérik, s az arra érdemeseket hasznosítják. Közösen fogal­maztuk meg azt az elhatá­rozást, hogy a VI. ötéves terv fő célkitűzéseinek szé­les körű nyilvánosságot biz­tosítunk, sőt mi több, a vá­rosi tanács és a DH város- politikai fórumokat szervez a nagyüzemekben, intézmé- « nyékben, hogy' alaposan tá­jékozódjon a miskolciak vé­leményéről. Vízellátás, uszodák Miskolc rendkívül gazdag termálvizekben. A város leg­több részén 600—700 méter­re kell csak lefúrni, hogy feltörjön a forró víz. Ehhez viszonyítva meglehetősen szegényes a fürdőkultúránk. Érthető, hogy újra meg új­ra megfogalmazódik az igény: ha újat nem is épí­tenek, legalább bővítsék, fej­lesszék a meglevő strando­kat, mindenekelőtt az Au­gusztus 20. fürdőt. A tanácselnök — pillana­tig sem vitatva e kívánság jogosságát — őszintén el­mondta, hogy nagyobb ará­nyú fejlesztésre a közeli években nem kerülhet sor. A vízműágazatra fordítható összeget ugyanis felemésztik a víztermelő-beruházások. A város vízellátása a jövőben nem az ingadozó hozamú karsztforrásokra alapul. Leg­később 1983—84-ben vizet kell kapnia Miskolcnak To­kaj térségéből, a Tiszából is. Sok szó esett a beszélge­tésen arról, hogy a városfej­lesztés lakáscentrikus és a komplexitás hiánya legin­kább a kulturális célokat szolgáló közintézmény-háló­zat elmaradottságával mér­hető. A Petró- gyüjtemény sorsa Elavultak a normák, az új lakótelepek gyermekintézmé­nyei, iskolái már a megépí­tésük pillanatában zsúfoltak. Szomorú, hogy egy olyan vá­rosméretű lakótelepnek, mint az Avas-déli, nem lehet — anyagiak hiányában — film­színházat, művelődési ott­hont építeni. Számos olvasónk kérdését továbbítottuk Rózsa Kál­mánnak, amikor az iránt ér­deklődtünk, hogy hol helye­zik el a Petró-gyűjteményt. Azt válaszolta, hogy a Pa- lóczy utcai műemlék jellegű épületet a városi tanácsra hagyták a tulajdonosok. Máshová költöztetik innen a lakókat és ebben az épület­ben teremtenek otthont a műkincsek számára. A zenepalotát felújítják, ám bővítésére egyelőre nincs pénz. A megyei pártbizott­ság volt épületét — tataro­zás után — a múzeum kap­ja meg, de megtartja a régi épületét is. A tanácsi rendeletek rangja Valószínűleg nem állunk egyedül azzal a vélemény­nyel, hogy a tanácsi rende­leteknek nem mindig sike­rül érvényt szerezni. Gonuo- lunk elsősorban az engedély nélküli építkezésekre. Rózsa Kálmán egyetértett velünk, azzal a kiegészítés­sel, hogy nemcsak a tanácsi apparátusban dolgozók kö­vetkezetességére, hanem az állampolgári fegyelemre is apellálnunk kell. Néhány en­gedély nélkül épült garázs lebontása érdekében valósá­gos közelharcot kellett foly- tatniok a III. kerületi hivatal dolgozóinak. És lehetetlen állapot, hogy sokan — bár jól tudják, hogy görbe úton járnak — engedély nélkül építenek hétvégi házakat a várost övező dombokra. Ar­ra számítanak, hogy egy vi­szonylag elfogadható összeg kifizetése árán megtarthat­ják az épületet. Szó, ami szó, számos esetben he is vált eddig ez a számítás! Az egyik gondolat szülte a másikat, a beszélgetés átte­relődött a hatósági munká­ra. Rózsa Kálmán így fogal­mazott: A tanácsi appará­tusban dolgozók túlnyomó többsége — képzettsége, gya­korlata alapján — alkalmas a feladata ellátására. Sajnos azt már nem állíthatjuk, hogy a tanács minden mun­katársa kellő politikai érett­séggel, problémaérzékeny­séggel kezeli a miskolciak ügyes-bajos dolgait. Tapasz­talható még türelmetlenség, lezserség. Ez akkor is igaz, ha a közelmúltban lezajlott vizsgálatok szerint általában javult a hatósági munka színvonala. Kisebb-nagyobb zökkenők észlelhetők a város üzemel­tetésében. Sok és többé-ke- , vésbé jogos kritika éri pél­dául a város tisztaságát, az utak állapotát. Egyebek kö­zött a városgondnokság to­vábbfejlesztésével kíván ja­vulást elérni a tanács veze­tősége. (békés) A leckét ismét feladták, hi­szen a bemutatón nem a szélsőségesek, a hóbortok tob­zódását láttuk, hanem a nö­vekvő igényekhez alkalmaz­kodó. a világ divatirányza­tához közelítő modellek fel­vonulását. O. E. A DIGEI*-ben A foglalkozási ártalmak ellen A Diósgyőri Gépgyárban még mindig sok olyan mun­kahely van, ahol a dolgozók különböző munkahelyi ártal­maknak vannak kitéve. Ezek ellen évek óta szervezett küzdelem folyik. A gyár nem Bővülő nemzetközi kapcsolatok Az idén tovább bővülnél a Szervezési és Vezetési Tu- ■ dományos Társaság Borsod megyei Szervezetének nem­zetközi kapcsolatai. Eddig szlovák, bolgár és lengyel testvéregyesületekkel mű­ködtek együtt, s most újabb kapcsolatok kiépítésére kap­tak lehetőséget az SZVT központi titkárságától. A nemzetközi együttműködés keretén belül több neves kül­földi szakember látogatott, vagy látogat Miskolcra, pél­dául Mgr. Edward Getkows- ki, a Lengyel Közgazdasági Társaság Továbbképző Inté­zetének főigazgatója, Szó- ráth György, a Szabadkán működő szervezési intézet igazgatója, s dr. Sebastián Kis, a Kassai Műszaki Főis­kola docense. sajnálja a pénzt sem erre a célra. Az elmúlt évben pél­dául csak a zajártalom csök­kentésére 283 ezer, míg a légúti megbetegedések meg­előzésére 616 ezer forintot költöttek. Az idén ismét nagy összegeket irányoztak elő ilyen és hasonló célokra. Különösen előtérbe került a zajártalom és a festékárta­lom elleni küzdelem. Ilyen célokra az 1978. évi szociál­politikai terv szerint majd­nem 40 millió forintot hasz­nálnak fel! Sokat jelentenek az üzem- egészségügyi helyzet javítá­sa szempontjából az üzem­orvosi vizsgálatok is. Tavaly — hogy csak egy példát em­lítsünk — 1382 dolgozónál végeztek halláskárosodási vizsgálatot, akik közül 684- néi rendellenességet találtak. Rendszeresen ellenőrzik az újfelvételisek hallását is: ta­valy az 1094 új dolgozó kö­zül 208-nak nem volt meg­felelő a hallása. Az új acélmű és a közlekedés Holnap újabb érdekes elő­adást rendez a borsodi mű­szaki hetek keretén belül a Közlekedéstudományi Egye­sület Borsod megyei Szerve­zete. A Lenin Kohászati Mű­vek közlekedési tanácstermé­ben 14 15 órai kezdettel a kombinált acélmű közlekedé­si kérdéseiről tartanak is­mertetést. A miskolci Technika Házá­ban délelőtt 10 órakor a Neumann János Számítógép­tudományi Társaság Borsod megyei Szervezete rendez elő­adást. Dr. Obádovics J. Gyula,, a MüM SZAMTI igazgatója, a vállalati számítógépes ve­zetési információrendszerek­ről számol be. Szlovák-magyar est Szlovák—magyar műsoros estet rendeznek június 9-én. pénteken este 8 órai kezdet­tel Sátoraljaújhelyen, a vá­ros művelődési központjában A műsorban fellép a homon- nai „Katalin” együttes és l Hegyalja Népi Együttes. Gyors és jó minőségű fénymása latok készítését vállalja a MEDICOR OREL Miskolc, Győri kapu 24. Felvilágositás: naponta 8 és 15 óra között, a 37-546/14 telefonszámon.

Next

/
Thumbnails
Contents